Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

Nógrád Megyei Hírlap Tarnóczi László jegyzete „Tragikus” drámatagozat A z idén új tagozat indul a szécsényi Művészeti és Művészetoktatási Központban. Drámatagozat. Üdvözölnünk kell egy kisváros ilyen nagy ívű elképzelését, hisz reményt kelt az amatőr színjátszás felé­lesztésére, s pénzközpontú ko­runkban az egyik lehetséges mankót, a művészeteket kí­nálja az ifjúságnak, hisz a lé­nyeghez a lélek apró rezdülé­sein keresztül közelíthetnek a gyermekek. A színház jó eszköz arra, hogy megtapasztalják az er­kölcsi jó és az esztétikai szép fogalmát, a játékon keresztül pedig átéljék az emberi termé­szetben és a kapcsolatokban meglévő értékeket és ellent­mondásokat. A színház ugyanakkor ke­gyetlen is. Mert nem mindig lehet megbirkózni a feladattal. A kudarc lehetőségével mindig számolni kell. Ennek elvise­lése, feldolgozása pedig még a legnagyobbaknak sem könnyű. Főleg nem gyermekeknél. Ahol ilyen mély érzelmi töltéssel születnek produkciók, ott biz­tos szakmai háttérre van szük­ség. Amatőr ezt felelősen nem teheti. Szép törekvés a szécsényi drámatagozat, de sem peda­gógiailag, sem pedig a szín­házi szakma tekintetében nem látom a hátterét. Példaként a társulatnak az idei tanévnyi­tón is bemutatott, augusztus 20-ai műsorát említeném. A rockopera-részletekből mixelt darabbal a dr. Habsburg Ot­tót díszpolgárrá avató ünnep­ségen debütáltak. A több mint nyolcvanéves politikust ha­talmas hangerővel támadták mellbe a popmelódiák. Hosszú, kínos percek teltek el ,.. A széksorokban Harag György özvegye volt a szom­szédom. A művészvilágban jártasak előtt jól ismert a férj egykori marosvásárhelyi, tör­ténelmet író színháza. Fejünket a kezünkbe te­metve hallgattuk a felnőtt énekhangokra írt előadást a mutáló gyerekektől. Olyan szólókkal állították ki ezeket a gyermekeket a színpadra, amelyeket egy profi színi ta­nodában is aligha vállaltak volna fel. A díszlet piros-fe- hér-zöld lufijai óriás művi­rágként lebegek a boltívet formázó pozdorján, az eroti­kus táncokat lejtő, alig tízéves kislányok pedig minden igye­kezetük ellenére is csak egy- egy pillanatra törték meg ezt a szörnyű összhatást. / lendően tapsoltam e „ tragi­kus” drámatagozatnak, ugyanakkor szeretnék a gye­rekek korához, felkészültsé­géhez mért darabokat látva őszinte szívvel tapsolni. Cereden beindult a vadászélet Nógrád észak-keleti csücské­ben, a Tárná mentén és a bor­sodi dombokon gazdálkodók úgy döntöttek, hogy maguk és társult formában gyakorolják vadászati jogukat. Ezzel meg is történt a várt átalakulás és a több mint hétezer hektáron már hetvenen élhetnek vadász­szenvedélyüknek. A fő vadászidény kezdete előtt nemcsak az eddig végzett sikeres munkáról váltottak szót a zabari községházán, hanem előre is te­kintettek és mindennél fonto­sabbnak tartották, hogy továbbra is megfeleljenek a vadgazdákkal szembeni szigorú szabályoknak és a földtulajdonosi érdekeknek. Bárnai Tivadarnak, a , .Nagykő Tama-völgye Vadász­társaság” elnökének volt mit összegezni, sok volt a teendő­jük a tisztségviselőknek, tagok­nak egyaránt. A lényeg;" hogy beindult a társasági élett rende­zett a gazdasági helyzet, új va­dászati létesítmények készültek el, sikeres és szakszerű volt a nyári vadkárelhárítás. Kissimon Gáspár gazdasági vezető bejelentette, hogy „fize­tőképes” a társaság, a bérleti szerződés szerinti járadékukat a földtulajdonosok megkapják. Molnár István, a vadásztár­saság természetvédelmi, okta­tási felelőse a szigorú vadászati szabályok gyakorlati tapaszta­lataira, a betartandó kötelezett­ségekre. irányította a tagság fi­gyelmét. R. A. Rendre virág kerül a feltúrt útra Acélgyári kertészkedők Nemrégiben jegyzetben foglal­koztunk a salgótarjáni Acélgyári úton folyó gázcsőcserével, mely­nek során a kertjét sokadszorra feltámasztó Grúz Károlyról is ír­tunk. Nos - az egyik ott lakó ké­résére - Laczkó Lajost és társait is megemlítjük, akik már szintén visszatérően virágot ültettek az utca egy-egy feltúrása után. Névtelen levelekkel zaklatnak hitoktatót, papot és több hívőt is Szétszaladt a nyáj Taron Nagy Lajosné, a Rózsafüzér Társaság tagja (Folytatás az 1. oldalról) asszonyának címzett boríték­ban -többek között- ez állt: „Megdöglesz, ha a pofád be nem fogod!” Hétfőn tartotta ülését a tari katolikusok egyházközségi tes­tületé. A hívek közül sokaknak ekkorra fogyott el a türelme. Bibók Imre, aki korábban húsz éven át szolgálta képviselőként az egyházat, az új testületben már nem vállalt feladatot, uno­káit sem járatja a paphoz.- Becsületes tag voltam. Adományoztam, s mikor az or­gonára gyűjtöttek, húszezer fo­rinttal segítettem. Nemrég még a plébánia falát raktam, de most már semmit sem teszek. Még hogy a pap mondja meg ne­künk, hogy mi hogy legyen? Igazodjon ő hozzánk! A temp­lomunk szép, de ez nem őt, ha­nem a falut dicséri - mondja magából'kikelve, majd a fele­sége kicsit .szelídebben hozzá­teszi: - A tisztelendő úr úgy be­szél velünk a szószékről, hogy sokszor sími volna kedvünk. A templomban mi nem szólha­tunk neki vissza, mert megad­juk a tiszteletet, de sem az ud­varába, sem a a plébániára nem tehetjük be a lábunkat. A múlt­kor a 74 éves Nagy Lajosnét is kitessékelte, mikor azt kérte, hogy először a hozzátartozójá­ért mondjon misét. Mikor Nagy Lajosné házá­hoz érünk, kisebb csoport verő­dik össze a kapu előtt. Jön a postásasszony is, szótlanul átad egy salgótarjáni felbélyegzésű levelet, s azonnal kerékpárjára pattan. A címzett szomorúan mutatja. Névtelen levél, tele ocsmány szavakkal. Ennek ellenére a címzett ál­dást kér a levél fogalmazójára. Sokan mondták neki - mert­hogy nem ez az első ilyen kül­demény — jelentse a rendőrsé­gen. Ilyet kapott Nagy Ist­vánné, a ko­rábbi hitok­tató is, aki- mivel nem vállalta az egyházi kép­viselő-testü­leti tagságot- meg kellett hogy váljon a hitoktatástól is. Kiss Ernő plébános ál­lítja, hogy ő nem váltotta le, viszont úgy látta jó­nak, hogy Miskolcról hozzon egy fiatal lelkipásztor kisegítőt a helyébe, aki a hitoktatói felada­tokat is ellátja majd. Csakhogy a falubeli asszonyok szerint elmaradtak a gyerekek a temp­lomból, szétszaladt a nyáj. Míg korábban 120 gyerek is látogatta a hittanfoglalkozáso­kat, a hétvégi misére már jósze­rivel ministránsa sem volt a papnak. A plébános ebben sem lát semmi különöset. Véleménye szerint ez csak a nyári szünidővel együtt járó dolog. Kiss Ernő célja a békét­lenség fel­számolása, ám minden bizonnyal ne­héz lesz mun­kája, ha olyan esetek adód­nak, amikor a falu népével szembe kerül. Műemléki templomuk bemutatására való hivatko­zással lesze­dette például az oltárra, szószékre hímzett térí­tőt, s hálaadáskor sem iktatta be a misébe az egyházközség pén­zével való elszámolást, noha megkapta a pénzügyi beszámo­lót.- Nincs az sehol sem megír­va, hogy nekem ekkor és ekkor kell beszámolnom. Néhány hó­nappal később ugyan, mint azt a falu megszokta, elszámoltam az egyházközség képviselő-tes­tületével, s ezt jóváhagyták a megyei elöljárók is - mondta az elhangzottakra reagálva a plé­bános. Bangó Kálmánné a cigány­ság problémáit vetette föl egy­házügyben: -Nem néz minket semmibe ez a pap! A korábbi­nál minden gyermekem megál- doztattam, bérmáltattam. Ő be­szélgetett velünk az utcán is. A fiam ministráns volt, de most azt kapta meg, hogy te nem jö­hetsz, mert cigány vagy! A tiszteletes ezt így értékeli:- Ezekkel eddig sem volt kü­lönösebb kapcsolat, most sincs. Balogh Lajos, a képviselő- testület újonnan megválasztott elnöke addig nem vállalja a nyi­latkozatot, míg az apát úrral nem egyeztet. Azt azonban el­mondja, hogy véleménye sze­rint Tarnak az utóbbi évek leg­jobb papja Kiss Ernő. Mások más véleményen vannak, s ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy sok esetben már az esküvőt sem Taron tartják a helybeliek. A nevüket titkoló fiatal képviselők már jelezték dr. Vargha Lajos apátnak a problémákat. Nekik sem tetszik az, ahogyan a tiszteletesük a hívekkel beszél, s nem értik, miért kellett új hitoktató. Kiss Ernő érzi, hogy vizsgá­lat lesz ebből, s csak ezt köve­tően tárja majd fel a hívekkel szembeni érzéseit. Néma tele­Önmagukért beszélő szövegek fotó: rigó Tibor fonhívásokat és névtelen leve­leket ő is kap.- Mondjon le - követelik. Ezt azonban kíméletesebb for­mában közölték vele, mint a hi­toktatónak címzett sorokat. Ez utóbbiakból - íme - egy példa: „Amikor áldoztok, az ég sza­kadjon rátok!” Vajon miként fog ismét egy akolba kerülni a szétszéledt nyáj? S ezt a gyűlölködéssel teli hangulatot mi fogja felol­dani. E kérdésekre egyelőre nincs válasz. Tarnóczi László 3. oldal Hírek Nagy Feró a keresztapa Balassagyarmat - Felvál­lalta Babcsán Mercédesz keresztapaságát Nagy Feró, a közismert rock­énekes. A májusban szüle­tett kislányt szeptember 7- én, vasárnap 12.15 órakor tartja - együtt a feleségé­vel - keresztvíz alá a kato­likus főplébánia-temp- lomban. Előtte 10 órakor kezdőrúgást végez a Lékai úti pályán a Babcsán-Mű- vek SC—Patvarc SE labda­rúgó-mérkőzésen. Búcsú először Szuha - Az idén első alka­lommal rendeznek a tele­pülésen szeptember 7-én, vasárnap búcsút. A ren­dezvény 13.30 órakor szentmisével, stáció-fela­vatással kezdődik, a balas­sagyarmati egyházi kórus közreműködésével. A kul­turális műsorblokkot 15.30 órakor nyitja meg Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke, majd nyolc ha­gyományőrző csoport mu­tatja be tudását. A csopor­tokat a Synton Zenei Stú­dió előadása követi, 19 órakor szabadtéri bál zárja a napot. A rendezvény meghívott vendége Juhász Gábor országgyűlési kép­viselő. Véradás Kazár - Szeptember 8-án, hétfőn 10 órától 16 óráig várják az önkéntes véradó­kat az öregek napközi ott­honába. Akkord a templomban Salgótarján - Az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes szeptemberben minden szombaton (tehát 6-án, 13- án, 20-án és 27-én) ingyenes hangversenyt tart 18.30 órá­tól az Acélgyári úti katoli­kus templomban. / Nem Éva, Zsuzsa Tegnapi lapszámunk 1. ol­dalán a „D-pont diáktaná­csadó” című cikkünkben Argyellán Évát írtunk Zsu­zsa helyett. Elnézést kérünk. Fogadószoba Salgótarján - Boldvai László országgyűlési képvi­selő szeptember 6-án, pén­teken 13 órától tart fogadó­napot a városháza 109. sz. helyiségében. Nem csak a hatvan alattiaké a világ (3.) Magány ellen orvosság a klub Salgótarjánban négy idősek klubja működik, teret és lehe­tőséget teremtve azon nyugdí­jasok számára, akik az adott intézmény falain belül kíván­ják eltölteni idejük jelentős részét, ahol ráadásul napjá­ban többször is étkezhetnek, s kikapcsolódásukat jól felsze­relt környezet biztosítja. Az idén már harminc éve an­nak, hogy a Május 1. úton lét­rehozták az idősek klubját. Az utcasoron egymásba kapasz­kodó családi ház jellegű épüle­tek egyikében már a kora reg­geli órákban - az iskolai nap­köziotthonokra jellemző- fa­zék- és lábascsörgés fogad. No, meg „karnyújtásnyira” friss kenyérillat is megcsap.-Megvolt már a reggeli? - kérdezem Verebélyi Andrásáét, a klub vezetőjét.- Ma tea volt és kenyér fel­vágottal -válaszolja-, de az étkezés folyamatosnak is ne­vezhető, mert a legtöbben álta­lában később, úgy tíz óra tájban érkeznek.-Akkor itt nincs iskolai szi­gor.- Némi meghatározott idő­beosztásra azért szükség van. A reggeli ideje 8-9, az ebédé 12- 13, az uzsonnáé pedig 15-16 óra közé esik, de reggel 6 órától délután 4-ig nyitva a kapunk. Szombaton és vasárnap ügyele­tet tartunk, 7-től 14 óráig. Hetente egy nővér- Hány férőhelyes ez a klub?-Hivatalosan húsz, de hát, mivel ez napközirendszerű, többen is megtalálják itt a szá­mukra kellemes napi elfoglalt­ságot. Jelenleg 22 fő a „bejelen­tett”, és 3 további klubtagunk van. Ez azt jelenti, hogy 22-en itt fogyasztják el a reggelijüket. ebédjüket és az uzsonnájukat, a többiek pedig időnként bejár­nak hozzánk beszélgetni, té­vézni, olvasgatni.- Mennyibe kerül a napi há­romszori étkezés?- A nyugdíj nagyságától függ. Egy 17 100 forintos nyugdíjjal rendelkező például napi 186 forintot fizet minde­nért. Ez 100 %-os hozzájáru­lásnak tekinthető. Ettől keve­sebbet fizetnek az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők. A reg­gelit és az uzsonnát mi állítjuk össze a rendelkezésünkre álló norma alapján, az ebédet meg a Beszterce-lakótelepi Általános Iskola konyhájáról szállítják.- Azt se felejtsd ki, hogy minden héten egyszer egy fog­lalkoztatási nővér látogat ide - mondja a közelünkben serény­kedő Antal Anna, aki Csincsa Jánosáéval együtt főállású gondozóként segíti a klubve­zető munkáját.- Általában városnézésre, kiállításokra és más kedvelt programokra mennek a klubta­gok a nővérrel - folytatja Ve- rebélyiné. - Havonta egy alka­lommal, dr. Zsély Éva is meglá­togatja a klubot, figyelemmel kíséri a nyugdíjasok egészségi állapotát, s akinek szüksége van rá, annak receptet ír. Mindezt ingyenesen. Ha pedig szüksé­ges, akkor bármikor elérjük őt telefonon. „Nőuralom”-Férfi- vagy női „uralom” van?-Jobbára nők vannak a klubban, a legfiatalabb klubta­gunk egy 40 éves rokkantnyug­díjas, a legidősebb nyugdíja­sunk pedig 93 éves.- Véleménye szerint miért szeretnek idejárni a nyugdíja­sok?- A legtöbb családban a férj és a feleség is dolgozik, ezért bizony az idősebb szülőkkel nem tudnak .foglalkozni nap­közben. Az érintettek itt megta­lálják azt a közös hangot, ami érdekli őket és szerencsére olyan felszereléseink is vannak, amelyek színvonalasan kielégí­tik a szórakozási igényeiket. Színes tévé, magnó, video, na­pilapok az unaloműzők, to­vábbá közösen megünnepeljük az idősek napját, a nők napját, az anyák napját, a Mikulást, sőt még a karácsonyt is. A szomszéd szobában, a tár­salgóban találom Gáspár An- talnét, aki - mint mondja - nem régóta jár ide, de a Karády- és Kovács Erzsi-kazetták hallga­tása mellett jólesik elbeszél­getni a barátnőkkel is. Ezek közé tartozik Évike néni is, azaz Tóth Györgyné, aki már öt éve „napközis” a klubban. Csirkecomb, kagylótészta- Jól érzem magam itt - mondja kötögetés közben -, tartalmasán töltöm a napomat, otthon csak szenvednék a ma­gánytól. Kifelé menet az egyik épp' akkor érkező nyugdíjassal jön szemközt.-Mi is lesz ma az ebéd? - kérdezi tőlem.- Tejfölös csirkecomb kagy­lótésztával - pillantok note­szem feljegyzéseibe.-Az finom, mondja és be­ballag a klubba. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom