Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

Nincs szebb mint másokon segíteni Albert József Szurdokpüspökiben nem kevesebbszer, mint százhatvan alkalommal adott vért. Továbbra is sze­retné ily módon szolgálni a betegeket. 2. oldal Pusztuló puszta a csererdőben A csendben zsugorodó Mátracserpusztán isten mentsen meg attól, hogy valakinek sürgősen orvosra vagy men­tőre legyen szüksége! 4. oldal NOGRAD Pénz kell a gyalogláshoz is Szeptemberben lesz tízéves az Ipoly Gyaloglógála. Hetek óta ennek lázában ég Fábri Gábor. Az Ipoly Walking Ghib elnöke és edzője szponzorok után futkos. 7. oldal MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1996. JÚNIUS 26., SZERDA VII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM ARA: 24,50 FORINT Érdemes előfizetnie! Mert egy lapszámunk havi előfizetéssel 19 Ft negyedéves előfizetéssel pedig csak 18,20 Ft. Megtakarít és nyerhet is! Holnap Pásztói Magazin „Kórházunkat nem engedjük bezárni!” - Petíció a Magyar Köztársaság miniszterelnöké­hez - Tejbepapi termelőknek - Országosan harmadik az ama­tőr varrónő - Iskolaelsőként aranygyűrűt kapott - Őri jól őrizte csapata kapuját - Ve­szélyben a diáksport a Gárdo­nyiban - Negyven éve reptet­nek Pásztón - Az állampolgár kérdez... Röviden Vásár Hatvanban Ma nyitja meg kapuit a Hat­van Expo ’96 kiállítás és vá­sár, amely június 30-áig tart nyitva. A MÁV Rt. 50 szá­zalékos menettérti kedvez­ményt biztosít. A kiállítás június 30-áig tart nyitva. Csökkenő adósság Áprilisban a fizetési mérleg 78 millió dolláros aktívumot ért el, az egyenleg 300 mil­lió dollárral jobb a márciu­sinál. Ellenőrzött helyi adók A Pénzügyminisztériumnak oly módon kellene fel­ügyelnie a járulékfizetési rendszer egészét, hogy az önkormányzatok ne vethes­senek ki megfizethetetlen adókat - hangzott el az IPOSZ elnökségi ülésén. Orgazda suzukis ? A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitány­ság őrizetbe vette, majd elő­zetes letartóztatásba he­lyezte Sós Istvánt, hatvani Suzuki kereskedőt. Alapos a gyanú arra, hogy szerepet játszott a gyárból lopott al­katrészek értékesítésében, vagyis az orgazdaságban. Képünkön a sajtótájékoztató résztvevőit köszönti Kopka László vezérigazgató fotó: rigó Üj utakon az Egri Nyomda Kft. - A környékbeli megyék egyik legdinamikusabban fejlődő vállalkozása számos újdonsággal lépett a nyilvánosság elé a tegnapi, egri sajtótájékoztatóján. A nyomdai szervezet jelentős korszerűsítése, és a környezetvédelmi beruházás mellett, - lapunk kia­dásán túl - a Szép Szó könyvsorozatot jelenteti meg, s előállításában látott napvilágot az 1152 olda­las Mecman szakmai katalógus, valamint a Zsaru-magazin következő száma. Itt jelentették be, hogy csütörtökön nyílik meg az Egri Nyomdagrafika Kft., amely több megye nyomdái, cégei, intézmé­nyei számára biztosítja a szükséges papírmennyiséget, s eszközöket. Elhangzott továbbá, hogy or­szágos kerékpáros versenyt szponzorálnak, s a hét végén tartják a nyomdásznapot. (Cikk a 3. oldalon) Kulcscsontja törött a vonatból kirugdosott tizenhat éves fiúnak Szerencse mentette meg az életét mondtam, hogy a verebélyi ci­gányokat meg kell ölni. Ok két vagy három hete veszekedtek a lőrinci cigányokkal, s szerinte én akkor ezt kiabáltam. Pedig akkor én ott sem voltam.- Mit válaszolt nekik?- Arra nem volt időm, mert Pityu megütött. Utána nekem jött a többi is. Fojtogattak. Az­tán kihúztak a kocsi előterébe az ajtóhoz és ott ütöttek, vág­tak. Kinyitották az ajtót és Pi­tyu a lábával kilökött az ajtó­nyíláson. Volt annyi lélekjelen­létem, hogy megdobjam ma­gam, különben rosszabbul is járhattam volna. (Folytatás a 3. oldalon) Vékony, szelíd tekintetű roma gyerek ül az ágy szélén a salgó­tarjáni Madzsar József Kórház baleseti sebészetén. Kezet nyúj­tok neki, de nem tudja viszo­nozni, mert fel van kötve a jobb karja. Ö N. Krisztián, akit - mint arról hírt adtunk - vasár­nap hajnalban Bátonyterenye és Mátraverebély között kilök­tek a vonatból.- Hogyan történt az eset?-A 4.15-össel indultam ha­zafelé a bátonyi diszkóból két unokatestvéremmel. A vonaton nem egymás mellett ültünk, s ekkor három cigánygyerek oda­jött hozzám. A Pityu nevű azt kérdezte tőlem, hogy miért N. Krisztián a kórházban Ebben az évben sokat javult a forint ázsiója Kevesebbet költünk valutára Talán még a legtapasztal­tabb pénzügyi szakemberek sem számítottak arra, ami bekövetkezett: a január 1- jétöl bevezetett deviza­liberalizációs intézkedések nyomán nemhogy emelke­dett volna, inkább jelentő­sen megcsappant a konver­tibilis, külföldi fizetőeszkö­zök iránti érdeklődés. A turizmus előszezonjának számító májusban mindössze 24,2 millió dollár értékű valutát vásárolt a lakosság, míg tavaly májusban 37 millió dollárnak megfelelő összegűt. Az előzetes adatok szerint január elseje és május 31-e kö­zött összesen 146 millió dollárt adtak el turizmus céljára a la­kosságnak. Az előző év hasonló időszakában ennek csaknem háromszorosa, 426 millió dollár talált gazdára. Jól jellemzi a lanyhuló ér­deklődést, hogy az idén öt hó­nap alatt 380 ezer alkalommal váltottak ki az állampolgárok turistavalutát, míg tavaly ugyanebben az időszakban 900 ezer esetben. Lényegében már csak azok alkotják a vevőkört, akik való­ban külföldi utazásra készül­nek. A közrendről és a közbiztonságról is tárgyaltak Rendőrautóba lesz benzin A pásztói önkormányzat ko­rábban szerződésben rögzítette a Csorba és Társai Ügyvédi Irodával, hogy a kórházi re­konstrukciónak nem a korábbi országgyűlési döntés alapján történt alakulása miatt az iroda jogilag képviseli az önkor­mányzatot. A szerződés vitat­ható megfogalmazása miatt az iroda javadalmazása körüli tisz­tázatlanságok keltettek papri­kás hangulatot a tegnap tartott képviselő-testületi ülésen. Több határozati javaslat-ter­vezet megfogalmazása után a testület végül is egy millió fo­rintos javadalmazásról (amely összetett’ „speciális” teljesíté­sekre vonatkozik) döntött, fel­vállalva az ügyvédi iroda eset­leges egyet nem értéséből fakad fellebbezést is. A további jog­orvoslati képviseletre dr. Bárá- nyi Gyula ügyvéd, önkormány­zati képviselő személyében „házon belüli” megoldás vár­ható. A pásztói rendőrkapitányság helyzetéről szóló beszámoló kapcsán az ülésen megjelent (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi találkozó Dunakesziben Harminc a Keszi-falu Mintegy harminc olyan tele­pülés létezik hazánkban és határainkon túl, amelyik a Keszi nevet viseli. Ezeknek a településeknek a képviselői egy korábbi kezde­ményezés alapján immár ne­gyedik alkalommal találkoztak a minap Dunakeszin. A háromnapos rendezvény- sorozaton húsz Keszi nevű te­lepülés küldöttsége vett részt, közte a karancskeszieké. Amint ezt Verseginé László Lídiától, Karancskeszi polgár- mester asszonyától megtudtuk, a hazai, a romániai és a szlová­kiai Keszi-delegációk tapaszta­latokban gazdag programban részesültek. A régiók együttműködésé­nek kérdéseiről szóló előadások és a műhelybeszélgetések köl­csönösen hasznos tapasztala­tokkal szolgáltak a résztvevők­nek. A szerszámgépgyárban a szakszervezetet kihagyták a bérek alakításából Csendélet - sztrájk után A Pásztói Szerszám és Gépgyárat működtető kft.-nek ta­valy március óta hetvenöt százalékban német, huszonöt százalékban pedig dolgozói kollektíva a tulajdonosa. A gyár szakszervezeti bizottsága titkárának elmondása szerint, az 1995-ös évet csaknem nullszaldóval zárták, s ez év elején már szóba került a bérszerkezet-átalakítása is.-Mi volt a bérszerkezet­átalakítás lényege? — kérde­zem a szakszervezeti titkárt, Juhász Istvánt.-A gyárat négy egységre bontották, s június 1-jével be­jelentették a tervezett alapbér- fejlesztést. Az alkalmazottiaknál tíz százalékot, a forgácsoló­üzemnél 4,5 százalékot, az öntödénél hat százalékot, a lakatosüzemnél tíz százalé­kot. Ezeket egészítené ki mintegy 25-26 százalékkal az a prémium, ami a havonkénti bevétel alapján kerülne szét­osztásra.- A gyári szakszervezeti bi­zottság hogyan reagált az elő­terjesztett alapbér-fejlesz­tésre?- A bérszerkezet-átalakí- tásból egyszerűen kihagyták a szakszervezetet. Mi azt sze­retnénk, ha a biztosat, az alapbért fejlesztenék nagyobb százalékban s a dolgozók fi­zetése nem a havi bevételtől, azaz nem a külső meg­rendelésektől függene. Mi próbáltunk egyezkedni a kft. vezetésével, de mivel ezek a kísérletek nem vezet­tek eredményre, június 24-én reggel 6 és 8 óra között fi­gyelmeztető sztrájkra került sor a gyárban. — Most június 25-e van, ho­gyan tovább?-A továbbiakban tárgyalá­sokkal próbálunk eredményt elérni, mert nem biztos, hogy a sztrájk folytatása célra­vezető. Ugyanakkor valószínű, hogy több dolgozó is távozik a gyár­tól, mert ennyi pénzért (bruttó 29 ezer forint a gyárban az át­lagkereset) nem hajlandók a jö­vőben itt dolgozni. B. M. Felháborodott nógrádmegyeriek - A község első emberének van földje Polgármesternek kapáló közmunkások? Egyetlen délelőtt három hívást is kapott szerkesztőségünk Nóg- rádmegyerből. Mindhárom telefonáló ugyanarról beszélt. Nem kevesebbet állítottak a vonal túlsó végén lévők, minthogy a köz­ség első embere a saját földjén dolgoztatja a közmunkásokat. Nők és férfiak, fiatalok és idősebbek egyaránt ott izzadnak a polgármesteri kukoricásban. Helyszíni riportunkból kiderül, kinek a birtokán és miért kapálnak a közmunkások? Üresek Nógrádmegyer utcái. Az újra beköszöntő rekkenő hőségben kellemesebb az ár­nyat adó hűs szobákban lenni. Egy cigányasszony bandukol a járdán. Kiderül, ő is köz­munkás. A háromnapos esőzés miatt szünetel a munka a föl­deken. Azelőtt viszont ott dol­goztak.- Kukoricát kellett kapál­nunk - magyarázza a közép­korú nő.- A polgármester földjén?- Mit tudom én, hogy kié az a föld!-De hát csak tudja, miért kell ott dolgoznia?!- Mert kell lenni három hó­nap munkának! Csak akkor kapok majd segélyt, ha ez meglesz.- Egyesek szerint a polgár- mester kukoricását kapálják.-Tudja a fene! Meglehet, hogy a Verbóié. Itt már min­den lehet. De engem ez nem érdekel, nekem édes mindegy, hogy kié az a föld. Néhány utcával odább .egy fiatal nővel elegyedünk be­szédbe: - Hát, hallottam én is, hogy a polgármester a saját földjén dolgoztatja a közmun­kásokat. Erről beszél az egész falu!- Ón szerint igaz ez?- Hát... Úgy tudom, van földje a polgármesternek. Nem tudom, mi az igazság... Mindenesetre mindenki ezt mondja. Márpedig a közmon­dás szerint is: nem zörög a ha- raszt... Egy középkorú roma férfit nem kell kérdezgetni. Szinte ömlik belőle a szó: -írják meg: felháborító dolgok tör­ténnek Megyerben! Minden (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom