Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-19 / 92. szám

4. oldal Rali Hírlap 1996. április 19., péntek Nem elég a tehetség és a pénz, szerencse is kell a ralihoz! „Úgy érzem, jó páros vagyunk együtt !” ARAL- Janika! Minek köszönhető a tavalyi bajnoki cím?- Profi hátterünk volt, melyet Dudás Mihály, a menedzserünk biztosított. Kellett hozzá egy Gri- fone-Toyota versenyautó és per­sze a szponzorok, az Aral, a Co- lonia, a Mapei, a LUK Kuplung, a No Fear, a Fodor és Társa tá­mogatása. Talán mondható, hogy könnyen nyertünk, hiszen négy versenyen végeztünk zsinórban az élen, de nem volt ez ennyire egyértelmű. Feszültek voltunk a tréningen, nagyon kemények vol­tak az ellenfelek és egy kicsit szerencsénk is volt.- Nem volt azonban ilyen sze­rencsétek az idei évadnyitón, az Esztergom Rally en...-Hát nem... - veszi át a szót Az ifj. Tóth János - Gergely Ferenc duó tavaly abszolút magyar bajnoki címet szerzett, olyan fölénnyel, hogy az utolsó versenyen már nem is kellett rajthoz állniuk. Régóta érett a siker, melyről - és ez évi terveikről - a versenyzőpárossal beszélgettünk. szók -, s Herczeg Áron csinálja a szerviztervünket. Jó az autó, s mint ilyet, könnyű megszokni.-Mi jut eszetekbe először az idei Esztergom Rallyeról?-Elsőnek rajtoltunk Lábatla­non - kezdi Feri -, és jó tempó­Vajon győzelemre hajtják Saigon a Toyota-lovat? ban, úgy 210-el mentünk, amikor is elfordultunk egy jobbosban - és ott volt egy lassító, amit mi későbbre vártunk. Megláttam, de a tudatomig már nem jutott el, belerongyoltunk. Még szerencse, hogy Janikának volt annyi lélek­jelenléte, hogy visszakapcsolt...- Az sem volt semmi - foly­tatja Janika -, amikor a második nap első gyorsaságijának beíró- jánál Feri kinyújtotta a menetle­velet, s csak azt látom: három olasz szerelő fut felénk a tűzoltó palackokkal. Kiderült: a ben­zinnyomás szabályzóban kisza­kadt egy gumi membrán, s a mo­torra folyó benzin begyulladt. De mi bent semmit sem vettünk észre.- A tavalyi Salgó Rallyera ho­gyan emlékeztek vissza?-Ott is volt egy kis giksze- rünk: a szorospataki pályán a túl- töltő generátor gömbölyűre „fújta fel” az utastérben lévő ak­kumulátort. Gázadásra dagadt, gáz el - kicsit visszaállt. Motor kikapcs, - újra a régi volt. Megint gáz, dagadt az aksi - s ez így ment végig.- Milyen érzésekkel jöttetek Salgótarjánba?- Mondhatom, az egyik Esztergomban - amíg mentek- egy szakaszon sem találtak legyőzőre Gergely Feri. - Az első nap vé­gén 47 másodperccel vezettünk, de egy késés miatt kaptuk a 20 másodperc büntetőidőt. Emiatt kicsit idegesek voltunk, s túl­csúsztunk az egyik időellenőrző állomáson, amiért is ránk óvtak, s kaptunk plusz öt perc büntetést.- Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy az évad első versenyé­ről lévén szó, nem voltunk még kellően ráhangolódva a ver­senyre. A tavalyi Miskolc Rallye óta nem ültem versenyautóban, s az autót sem ismertem még iga­zán, bár jó autó, könnyen kezel­hető... - teszi hozzá. Janika.- Az idén a kétkörlámpás Ce- lica GT Four-ral megyünk, mely- lyel a világbajnokságon is sorra nyerték a versenyeket. Ez a gyár legfrissebb raliautója. 300 lóerős, 1200 kiló és 210 km/h a végse­bessége. Rendkívül könnyen ve­zethető, és a szerelőknek is könnyebb kontrollálni rajta dol­gokat az új komputer révén. Az autót az olasz Grifonétól bérel­jük, akik a szervizelésben és az alkatrészellátásban is segítenek. 3 furgonban 2-2 ember vár min­ket, s van egy Toyota Carina kombi személygépkocsi, mely­ben 3 szerelő a gyorsaságik közti részen is követ minket. Van egy mérnök-irányító a csapatban, egy vezető szerelő - mindketten ola­1996. április 19., péntek Rali Hírlap 5. oldal legkedvesebb verse­nyünk -, veszi vissza a szót Feri. Nekem már kezdő navigátor korom­ban álmom volt a Salgót megnyerni, s örülök, hogy ez 1992-ben Jani­kával sikerült. Salgótar­jánban és Miskolcon mindig remek versenyek vannak, talán mert itt a legtöbb autósport ra­jongó.- Feri! Milyen Janika a jobb oldalról nézve?- Jó sofőr, szerény, nem magyarázkodik. Ha rossz lenne, nem ülnék mellé. Versenyzői pá­lyafutása kezdetétől ülök mellette - kis meg­szakítással -, s úgy ér­zem, minden idegszálá­val a versenyre, a gyor­saságira koncentrál. Természetes neki a ver­senyzés.- S milyen a navigá­tor baloldalról?- Úgy veszem észre - írja szóban a bizonyít­ványt a „Kistóth” -, hogy jó páros vagyunk együtt. Fontos nekem, hogy ha megyünk a gyorsaságin, akkor a navigátor úgy segítsen, hogy a leggyorsab­ban tudjunk menni. Feri jó eb­ben, tudja, mikor kell adnia az in­formációt.- Van-e valami szokásotok, amit mindig ugyanígy csináltok verseny előtt?- Hát... ha csak azt nem vesz- szük annak, hogy ha valamit ott felejtünk a szálláson, vagy a. buszban, ezért nem megyünk vissza. Ha elengedhetetlenül szükséges -, mondjuk az autó a parc fémében marad -, akkor va­Feri: „Örülök, hogy Janikával sikerült megnyerni a Salgó Rallyet 1992-ben! lakit visszaküldünk érte. Ez vala­hogy fontos, hogy így legyen.- Ellenfelek?- Egyre több a komoly autó és a jó sofőr. Ez jó, ettől lesz színes és érdekes a rali. A mai mezőny­ben van 3-4 olyan páros és autó, akik bármikor képesek futamot nyerni. Persze nem biztos, hogy az lesz év végén a bajnok, akinek a legjobb keze van hozzá, lehet, hogy a szerencse dönt majd... T- Ti hogy álltok a szerencsé­vel?-A Salgó után megmondom. Kicsit rosszul kezdődött az év, de reméljük, ez nem marad így.- Mennyire ismeritek a vá­rost?- Sajnos szinte egyáltalán nem, a pályabejárás mellett alig marad idő városnézésre. A főtéri parkoló üzletsorán végigszala­dunk, aztán kész. De idén feltűnt, hogy a vasúti pályaudvar a tava­lyihoz képest milyen rendezett lett. Mint egy kis terepasztal! Remélem, ez így is marad. Miközben erről beszélgetünk Janikával és Ferivel egy tíz év A tavalyi autó se kutya, de az idei könnyebben kezelhető ARCHÍV FELVÉTEL FOTÓ: RIGÓ körüli fiú félszegen autogramot kér a versenyzőktől, akik készsé­gesen írják alá a „többpéldányos . dokumentumot”. .- Hogy fogadjátok, hogy nép­szerűek vagytok, a nyilvánosság. előtt éltek?- Jó érzés. Az utca emberei, a gyerekek nagy szeretettel fogad-, nak, s ezt köszönjük. Mi is szeret-, jük őket, csak kevés időnk van, ezt kimutatni.- S hogy viseli mindezt a csa­ládotok? •- Mivel édesapám is verseny­zett, a szüleim beleszoktak, a ba­rátnőm viszont nem tudom, hogy fog reagálni. Még annyira új, hogy ez lesz az első verseny, amit megnéz -, tudjuk meg Jani­kától. *- Engem így ismertek meg -, kezdi Feri -, s bár a lányomat ki­csit zavarja, megszokta már.-Mi a véleményetek a közön-' ségről?-Kicsit negatív hatással van­nak rám, - vallja Janika -, óvato­sabb vagyok, mint más. Sajnos akármit is csinálhatunk, akkor is la pályára állnak, ezért nekünk' kell jobban odafigyelni egy-egy' kanyarra. Nem szabad bizonyta­lanságot hagyni, akkor nagyban csökkenthető a veszély.-Milyen terveket dédelgettek a Salgó Rallyera?-Természetesen nyerni sze­retnénk, mint mindig.- ákos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom