Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

4. oldal Mozaik 1996. február 9., péntek Drága és hideg utazás Senki nem jogosult sarcolásra Avagy haladunk a múlt századba ? E gondolatok vetődtek fel bennem, amikor elolvastam a Hírlap január 25-ei számában megjelent közleményt, amelyet a Salgó­tarján és környéke Vízmű Kft., a „Csak szakember cserélhet órát” című írásban tett közzé. Januárban ünnepségsorozat­tal emlékeztek Madách Im­rére Balassagyarmaton. A lá­nyom elsős gimnazista. Isko­lája révén jutott el a szavaló­versenyre és az ünnepi meg­emlékezésre. Gondoltam elkí­sérem. Reggel Salgótarjánból a 7.05 órakor induló autóbusszal men­tünk. Első csalódás akkor ért, Lakatos Lászlóné bátonyte- renyei olvasójuk panaszát ki­vizsgáltuk. A kifogásolt járat autóbusz- vezetője meghallgatása során előadta, hogy a két fiatal diák- igazolványát nem találta elfo­gadhatónak. Az érvényesítés szerinte 1994/95-ös tanévre tör­tént, a fénykép pedig nem volt rögzítve az igazolványban. Az utasokkal a helyszínen közölte, hogy az érvénytelen igazolvá­Lépten-nyomon azt hallani, •hogy a csőd felé haladnak az önkormányzatok, nincs pénzük sem erre, sem arra. Ugyanakkor mostanában arról is lehetett ol­vasni, hogy felemelték a képvi­amikor az autóbusz vezetője a két diáklánytól nem fogadta el a diákigazolványt, mondván, hogy nincs érvényesítve! így egész jegyet vettünk. Nem vi­tatkoztam, mivel nem tudtam, hogy igaza van-e vagy sem. Később utána érdeklődtem. A középiskolák egy pecsétet tesznek az I., ill. II. félév he­lyén, kb. középre. Csak a felső­nyok miatt 100 százalékos me­netjegyet tud kiszolgálni, akik ezt tudomásul vették. Természetesen egyáltalán nem vitatjuk a panasz jogosult­ságát. Azonban tekintettel arra, hogy a gépkocsivezető állítása ellentmond a panaszosénak, ezért szükségesnek tartjuk az érintettek diákigazolványának megtekintését. A személyes egyeztetés után zárjuk majd le véglegesen a panasz ezen ré­selők tiszteletdíját. Már olyan nagyságrendű összegeket kap­nak, hogy másoknak - napi 8- 10 órás kemény munka mellett - főállásra nem jut ennyi fize­tés. A képviselőknek be kellene fokú intézmények hallgatóinak kell a diákigazolványt mind a két félév helyén külön-külön érvényesíteni. De ez csak kis kellemetlen­ség volt ahhoz képest, hogy a mintegy mínusz 10 fokos hi­degben a busz teljesen fűtetlen volt Salgótarjántól Balassa­gyarmatig. Elképzelni sem merem, hogy mi van azokkal, akik kénytele­nek minden nap ezzel a járattal utazni, netán munkába?! Úgy vélem, hogy amiért megfize­tünk (méghozzá duplán!), azért szolgáltatást is várhatunk. Té­len az autóbusz fűtése is ide tar­tozik. Mindezek ellenére sem bán­tam meg, hogy elmentem, mert az ünnepség szép volt, a ven­déglátók kedvesek voltak. Lakatos Lászlóné Bátonyterenye, Rimay u. 7. szének kivizsgálását. Az autóbusz fűtésével kap­csolatos észrevétel jogos, a csuklós autóbuszban üzemelő két olajkályha közül az egyik műszakilag meghibásodott. A javítás iránt intézkedtünk. A felmerült kellemetlensé­gekért utasaink szíves elnézését kérjük. látniuk, hogy díjazásuk nincs arányban azzal a társadalmi (?) munkával, amelyet néha-néha végeznek. Takács Lajosné Salgótarján A jelzett cím tartalmi mondani­valójával nem is volna semmi gond. A probléma ott kezdődik, ahogyan a vízmű indokolja és hangsúlyozza a vízmérők hite­lesíttetésének kötelezővé téte­lét, az állampolgárok által üze­meltetett mérők esetében is. Ugyanis a mérésügyről szóló törvény (1991. évi XLV. TVR és a végrehajtására kiadott 127/1991.(X.9.) VHR kor­mányrendelet), a magánszemé­lyekre vonatkozóan nem írja elő az órák időszakos hitelesít­tetésének végrehajtását. Nem hatóság a vízmű Nyilvánvaló, hogy ezt a vízmű nem vette figyelembe és ezzel mélyen sértette a lakosság, il­letve a vízfogyasztók érdekét. A vízmű a kormányrende­letre (42/1995.IV. 19. számára) alapozza a vízmérők kötelező időszakos hitelesíttetését. Ezen rendelet csupán a törvény mó­dosított melléklete, amely tör­vény állampolgárt érintő jogát érintetlenül hagyta. Ez nem is lehet másképpen, mivel a tör­vény magasabb rendű jogsza­bály a kormányrendeletnél. En­nek megfelelően a vízmű nem tekinthet el a törvény azon előí­rásától, amely szerint nem köte­lezhető a magánszemély az ál­tala háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hite­lesíttetésére. Feltételezem, hogy a vízmű, a törvény szerint megengedett módon rendelkezik az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal (OMH) feljogosításával a hitelesítésre nem kötelezhető mérőeszközök pontosságának ellenőrzésére. Ez azonban a törvény szerint nem hatósági tevékenység. Te­hát a vízmű hatósági erővel nem rendelkezik, így nem szó­líthatja fel a vízmérőt üzemel­tető magánszemélyt a kötelező hitelesítés elvégeztetésére. Ezt erősíti a törvény azzal, hogy le­szögezi; az OMH ellenőrzésre szóló feljogosítása magánház­tartásokra nem terjed ki. Önkormányzati szerep A vázoltakra figyelemmel, a vízmű hitelesítési jogosítása magánháztartások esetében, nem tekinthető másnak, mint szolgáltatást nyújtó egységnek, 'amely nem tolakodhat a laká­sokba hívás nélkül, előzetes ér­tesítésekkel sem. Ennek megfe­lelően nem zsarolhatja a lakos­ságot a vízfogyasztási-szerző­dés felbontottnak nyilvánításá­val. Senkinek nincs joga sarco­lásnak tekinthető „szolgálta­tást” ráerőszakolni a lakos­ságra. Már csak azért sem, mert a törvény alapján a hitelesített és üzembehelyezett mérőesz­közt úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési ered­ményt befolyásoló hibája. A vízmű türelemmel várja meg a magánszemély hitelesít­tetési igényének megrendelé­sét, ahogy azt a törvény ugyan­csak szabályozza. A törvény •végrehajtásáról szóló kormány- rendeletben az olvasható, hogy az időszakos hitelesítés feltéte­leinek kialakítása, illetve létre­hozása a helyi önkormányzattal együttműködve végezhető. Kí­váncsi vagyok arra, hogy a vá­ros önkormányzata közremű­ködött-e a hitelesítő laborató­rium megvalósításában, vizs­gálta-e a hitelesítési díjak jo­gosságát, kalkulációját, mérté­két, van-e tudomása arról, hogy a mérési díjakat a pénzügyminiszter egyetértésé­vel, a felügyeletet ellátó minisz­ter rendeletben rögzítette-e? Egyáltalán mi az önkormányzat véleménye a vízmű intézkedé­séről? Bízom abban az önkor­mányzat a törvényesség szel­lemében, a választópolgárok érdekeit szem előtt tartva, meg­felelően él jogosításával a vízmű mérésügyét illetően. Remélem megteszi a kellő lé­péseket ahhoz, hogy a tarjáni vízfogyasztók fenyegettetése megszűnjön, amely a vízmű közleménye egyoldalú, kizáró­lagos hangvételéből, és nem utolsósorban a hitelesítési díjak riasztóan, irreálisan magas mér­tékéből tükröződik. Serkenthető a fogyasztás Én értem, hogy a Vízmű keresi annak lehetőségét, hogy a csökkenő lakossági vízfogyasz­tásából elmaradó bevételt pó­tolni kívánja, de ennek eszköze nem lehet a lakosság sarcolása. Ha már piacgazdaságot „épí­tünk”, akkor ennek normális módja - többek között - a víz- és csatornadíjak csökkentése is lehetne, amely a vízfogyasztás serkentésével járó bevitel növe­lés irányába hatna. Köztudott, hogy a nógrádi dí­jak így is „égi” magasságokban vannak. Ezért úgy vélem, hogy a témát illetően az önkormány­zat hatékonyabb lakossági ér­dekvédelmi tevékenysége szükséges, illetve elvárható. Rappi József Salgótarján, Március 15. u. A Nógrád Volán Rt. válasza olvasónknak Látni szeretnék a diákigazolványokat Vérségi Pál személyszállítási üzletág-igazgató Tiszteletdíjra bezzeg futja ! Sorsdöntő választás előtt a Magyar Demokrata Fórum Lenni, vagy nem lenni ? Fennállása óta a legfontosabb döntése előtt áll az MDF: a de­mokratikus polgári politika folytatása, vagy a végleges szélső­jobbra sodródás között kell választania. Nem halogatható to­vább a végső elhatározás: kitart-e Antall hagyatéka mellett, vagy Torgyán irányvonalához közeledik a mai MDF? A nyilvánosságra jutott belső vezetési vitákban még leplezik némileg ezt a döntési kényszert, mégis erről szól a történet. A végső alternatíva rossz megvá­lasztása az adott helyzetben ugyanis a párt szétszakadását, az önfeloszlatás kezdetét je­lentheti. Hogyan juthatott ilyen helyzetbe a tegnapi kormány­párt, a mai legszámosabb par­lamenti ellenzéki erő? Ellentétes irányzatok A párt vezetése és tagsága mára két ellentétes, egymással nyílt hatalmi harcban álló irányzatra szakadt. Ellentéteik nagyon is régiek, újkeletű csupán a ke­nyértörési szándék felvetése. Az évek óta szőnyeg alá söpört problémák most azért jutnak napvilágra, mert az egész párt alól kicsúszóban az a bizonyos szőnyeg. Tovább apad ellen­zékben is az MDF népszerű­sége, ugyanakkor a párt szövet­ségi politikája sem sikeres. „Lenni, vagy nem lenni?” -mára már így vetődik fel a kérdés. Az életben maradásra adott válaszok ellentétesek. A mérsékelt vezetői csoport (Szabó Iván, Kulin Ferenc, Szabad György) szeretné a pár­tot a politikai mező közepén tartani. A parlamentben úgy kí­nálják a kormány gazdasági­szociális megszorító politikáját, hogy helyette a gazdaság élén­kítését, a foglalkoztatás növelé­sét is elősegítő intézkedéseket javasolnak. Tanulva az előző évek kormányzati hibáiról, ke­rülik az összcélú világnézeti vi­tákat, a közvélemény szélsősé­ges megosztását. A parlamenti ellenzéki erők összefogásának megfelelő formáját egy mérsé­kelt irányzatú polgári pártszö­vetségben látták. Olyan értelemben is Antali­hoz kapcsolható ez a demokra­tikus, polgári irányvonal, hogy a Torgyán József vezette kis­gazdapárttal nem vállalta az együttműködést. Elfogadhatat­lannak tartották a kormány bí­rálta ürügyén a lemondás he­tenkénti követelését, a betartha­tatlan szociális ígéreteket. Dönteni kell A radikális pártvezetők (Boross Péter, Lezsák Sándor, Schams- chula György) hosszú ideje kö­vetelik az MDF mérsékelt irányvonalának megváltoztatá­sát. Tavaly júniusban Boross megszavaztatta a Független Kisgazdapárttal való kapcsolat- tartást a fórum országos gyűlé­sével. Novemberben az MDF parlamenti frakciója nem tudott dönteni a képviselőcsoport po­litikai ténykedésének értékelé­séről. Nyilvánvalóvá vált a leplez- hetetlen tény: dönteni kell a párfon belüli két ellentétes irányzat között a február végi országos gyűlésen. A pártveze­tés radikális kisebbsége a ke­ményebb ellenzéki fellépést az MDF-KDNP-FKgP összefo­gást szorgalmazza. Lezsák Sándor pártelnökje­lölt és Boross Péter volt minisz­terelnök azonban nem vállalja feltételek nélkül a torgyáni kis­gazdapártot. Schamschula ezért kényszerült bejelenteni kilépé­sét az MDF-ből. Nógrádi dilemma Áz MDF megyei vezetése az utóbbi két évben a párt ke­ményvonalas, radikális szár­nyát támogatta. Schamschula befolyása a megyei elnökség­ben meghatározó módon érvé­nyesült. A mérsékelt stílusú po­litizálás hívei az MDF-ből már régen kiszorultak, vagy önként kivonultak. A nógrádi szerveze­tek többsége is alig működik, ezért a párttagság aktív véle­ménynyilvánítása sem „za­varja” a megyei vezetők dönté­sét. S ez a döntés aligha kétsé­ges: Lezsák Sándor elnökjelölt­ségének, Boross keményebb vonalának támogatása. Prob­lémát annak eldöntése okozhat, hogy meddig menjenek el Schamschula követésében. A párt helyi tekintélyének eddig sem használt a néhány jobboldali erős nógrádi befo­lyása. Azokat kellett eltávolí­tani jobboldali radikalizmusuk miatt az MDF-ből, akik koráb­ban miniszterek, országos napi­lapok főszerkesztői voltak. Úgy hírlik, hogy egyik volt államtit­kár is kisgazda szaktanácsadó­nak készül. Ezek az importált politikusok már 1994-ben is sokat tettek az MDF nógrádi jobbra tolásáért, elszigetelésért. Csakhogy mágnesként vonzza a nemzeti radikalizmusra hajló fórumos vezetőket az FKgP népszerűsége. Személyes poli­tikai holnapjukat mind nehe­zebben tudják elképzelni a nyíl­tan felvállalt jobboldali össze- borulás nélkül. így vezetnek, kanyarognak, lejtenek az utak Antalitól Torgyánig. Bilecz Endre A Nógrád Megyei Hírlap ételreceptversenye: «így főzünk mi! - Várjuk konyhatitkaikat Olvasóink szá­mára recept­versenyt indí­tottunk nemré­giben, amire eddig is rengeteg jobbnál jobb írás érkezett. A feladat csupán annyi, hogy ki-ki beküldi hozzánk legsikerültebbnek vélt recept­jét, amelyet mi közreadunk. A receptet beküldők között ajándéksorsolást rendezünk, szakácskönyvet, vásárlási utalványokat kapnak a sze­rencsések. Várjuk továbbra is az Önök receptjeit, névvel, címmel, az ’’így főzünk mi” jeligével ellátva. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. Káposztás bab Hozzávalók: bab, savanyú káposzta fele-fele arányban, ízlés szerint vöröshagyma, fokhagyma, babérlevél, só, tejföl. A babot sóval, vöröshagy­mával, babérlevéllel félig pu­hára főzzük, hozzáadjuk a sa­vanyú káposztát, és tovább főz­zük. Rántást készítünk és beha­barjuk. Tejföllel ízesítjük. Borbás Gyuláné 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 21. Boccaccio-szelet Hozzávalók: 4 db tojás, 20 dkg kristálycukor, 20 dkg da­rált dió, 2 evőkanál zsemle- morzsa. Készítése: 4 tojás kemény hab­jába beleszórni a kristálycukrot, aztán könnyedén belekeverni a tojássárgát, diót, zsemlemor­zsát. A tepsit kivajazzuk, kibé­leljük ostyalappal, erre ráöntjük a fenti masszát. Ha meg van sülve a következő krémet’kell rátenni. Krém: 10 dkg porcukorul va­níliás cukor, 20 dkg vaj, 1 to­jássárgája, melegen fél dl feke­tekávé. A megsült tésztára ken­jük és pirított dióval durvára vágva megszórjuk. Orosz Ferencné Salgóbánya, Vár út 18. Rántott vagy bundás burgonya Hozzávalók: 4-5 burgonya (nagyobb), 2 db tojás, 2-3 dl tej, 1 csésze liszt, csipetnyi só, olaj a kisütéshez. Elkészítése: meghámozott és mosott burgonyát vékony szele­tekre vágunk. (Kicsit be lehet sózni, de anélkül is jó.) Tojás­ból, tejből, lisztből és csipetnyi sóból sűrű palacsintatésztát ké­szítünk. A szeletelt burgonyát villával megforgatjuk a masz- szában és a forró olajban kisüt­jük. (Ha egy kicsit vastagabb a burgonyaszelet fedő alatt süs­sük, hogy megpuhuljon.) Me­legen tálaljuk, savanyúságot is adhatunk hozzá. Gál Józsefné Salgótarján, Rudolf! út 1/D. Kekszes sütemény 1 kg lisztet, 2 db margarint, 1 sütőport, 1/4 kg porcukrot, 2 db tojást, egy citrom levét és egy kevés héját lereszelünk. Este összegyúrjuk és regge­lig állni hagyjuk. Utána az egészet ledaráljuk és megsüt­jük. Amikor szépen megsült, vaníliás porcukorral meg­szórva tálaljuk. Nagyon fi­nom és sokáig eláll. Kaszala Sándorné Mátraszőlős, Felszabadulás út 116. Gombával töltött csirkemell Hozzávalók: 4 db csirke­mell, 30 dkg gomba, 2 főtt tojás, 1 nyers tojás, 2 dkg vaj, 1 evőkanál olaj, só, tö­rött bors, petrezselyem. Elkészítése: a csirkemellet lebőrözzük, ’ kicsontozzuk és vékony szeletekre vágjunk. A gombát megtisztítjuk apróra vágjuk, majd a vajon sóval, borssal ízesítve pároljuk, amíg a saját levét el nem főtte. A tűzről levéve hozzá­keverjük a; petrezselymet, áz apróra vágott tojásokat és a kihűlt tojást. Ezt a tölteléket kenjük a 2-2 hússzelet közé, és a dupla töltött hússzelete­ket kiolajozott alufóliába bur­kolva megsütjük, félidőben forgatva a tűzön. A sülés ideje kb. 20 perc. Bakos Józsefné Bátonyterenye, Mátrai út 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom