Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

6. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 30., kedd Keddenként: az agrárkamara életéből Gazdajegyző kerestetik - új pályázat A gazdajegyzői feladatokat a megye által kialakított körzetek valamelyikében kell ellátni. A körzetek fel­osztását a gazdajegyző jog­állását és feladatait tartal­mazó pályázati kiírás a me­gyei agrárkamaráknál ve­hető át 1995. június 1-jétől. A gazdajegyző feladatai ellá­tása során közreműködik: a ka­marai információs rendszer he­lyi működtetésében, agrár-köz­igazgatási feladatok ellátásá­ban, a szaktanácsadás koordiná­lásában, termelés- és piac­szervezésben, a kamarai tagok, a mezőgazdasági bizott­ságok és a települési önkor­mányzatok szakirányú szolgála­tában. Jelentkezési alapfeltételek:-szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, magyar ál­lampolgárság, büntetlen előélet, legalább hároméves szakmai gyakorlat. A pályázat benyújtásának ha­tárideje június 12-e. Cím: Nógrád Megyei Agrár­kamara, Salgótarján, Bartók Béla u. 10. Telefon és telefax: 32/317-579. A feladatok ellá­tása 1995. július 1-jétől esedé­kes. Nógrád Megyei Agrárkamara Holman József, az elnökség tagja Balassagyarmaton született 1959-ben. A Kaposvári Állat- tenyésztői Főiskolán 1981- ben általános állattenyésztési diplomát szerzett, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet 1987-ben végezte el, ahol üzemszervező agrármérnöki diplomát és mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett.- Tanulmányaim befejezését követően az érsekvadkerti té- eszbe kerültem, ahol kezdetben telepvezetőként, majd állatte­nyésztési főágazat-vezetőként dolgoztam - mondja.-A szövetkezet tagsága az 1992. december 4-ei alakuló közgyűlésén az igazgatóság el­nökévé választott.- Tagja vagyok az érsekvad­kerti önkormányzat képviselő-, testületének is. Az agrárkamara állami jogosítvánnyal felru­házva a magyar mezőgazdaság koordinációját hivatott ellátni, beleértve a hatósági, oktatási, szakmunkásképzési, közigazga­tási, szaktanácsadási feladatok nagy részét.-A kamara érdekképviseleti tevékenységet nem folytathat, Három fiú édesapja ezért meglepő számomra, hogy sokan szereptévesztésben van­nak különböző nyilatkozatok alkalmával. A köztestületi ag­rárkamarának teljes mértékben szektorsemlegesnek és politi­kamentesnek kell lenni. Ez a feltétele annak, hogy kizárólag szakmai alapon végezze koor­dinációs feladatát. A magyar mezőgazdaság hihetetlen tőke­hiánnyal küzd. A termelés jel­legéből adódó tőkelekötés nagy, kockázatos, a megtérülési idő pedig hosszú. Mindebből kö­vetkezik a hitelezés és termelte­tés pénzéhsége, melynek egye­nes következménye a termelő egyre nagyobb mérvű kiszolgál­tatottsága. A termelés hitelezése elviselhetőbb, a csekély mér­tékű támogatások elosztása igazságosabb legyen. A gazda­ságok likviditási problémája és az adófizetési kötelezettség tel­jesítése ezzel kis mértékben ja­vítható.- A piaccal el kell fogadtatni, hogy a termelésben, feldolgo­zásban és a kereskedelemben képződött nyereségből a terme­lőnek is jusson. A kamara állat- tenyésztési szakosztályában a termelők bizalmából én töltöm be az elnöki tisztséget.- Célom az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókhoz széles körű információs rend­szer eljuttatása. Bízom a szak­osztályban tevékenykedő szak­emberek segítségében.- Nős vagyok, három fiú édesapja: József fiam tíz-. Ta­más hét-, Dávid kétéves. Kamattámogatást kaphatnak a gazdák A pályázat általános célja, hogy a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból nyújtható beruházási támogatásokkal elősegítse a ha­zai és a külpiaci igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minőségi termelés követelményeinek megfelelő gazdálkodás anyagi-műszaki hátterének megteremtését és fejlesztését. Az alapból támogatás igényel­hető: egyes mezőgazdasági, er­dőgazdálkodási, vadgazdálko­dási, halászati, élelmiszer-fel­dolgozási termelő tevékenysé­gek folytatását közvetlenül szolgáló termelő beruházások­hoz, kivéve a földvásárlásokat, valamint az Ipari Termék Jegy­zék 39. főcsoportjába tartozó traktorok és mezőgazdasági gé­pek - a teherszállító gépkocsik - és az immateriális javak be­szerzését. A termelő tevékenységet szolgáld meglévő, illetve léte­sülő beruházások rendeltetész- szerű működését biztosító infra­strukturális jellegű kiegészítő beruházásokhoz. Az ültetvény-telepítések kö­réből a szőlő-, gyümölcsös,-, áruültetvények, üzemi törzsül­tetvények létesítéséhez. A pá­lyázat benyújtására, az alapból kapható támogatásra pályázhat­nak a csőd-, felszámolási eljá­rás, vagy végelszámolás alatt nem álló, köztartozással (az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosí­tási járulék hátralékkal) nem terhelt jogi személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá egyéni vállalkozók, és más magánszemélyek. A támo­gatás módja és mértéke: a pá­lyázatonként nyújtható kamat- támogatást fix összegben kell meghatározni, mértéke 60 szá­zalék. A pályázónak minimáli­san 20 százalékos saját forrással kell rendelkeznie. A pályázat benyújtásának ideje: a pályázatokat folyamato­san, de legkésőbb június 30. napjáig és csak a tárgyévben kezdődő, de a pályázat elfoga­dásáról szóló döntés időpontja előtt meg nem kezdett beruhá­zások támogatására lehet be­adni. Az anyagbeszerzés nem szá- . mit a beruházás megkezdésé­nek. Ültetvény-telepítések ese­tén a június 30-a előtt, 1995. évben megkezdett telepítések­hez is adható támogatás. A pályázat benyújtásának he­lye: a tervezett beruházás telep­helye szerint területileg illeté­kes megyei, illetve megyei földművelésügyi hivatal. A me­zőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, va­lamint élelmiszer-feldolgozási termelő beruházások, infra­strukturális beruházások és tar­tós készletek beszerzése támo­gatásának formája és mértéke Támogatási cél: a mezőgaz­dasági termelést szolgáló építési beruházások. Visszatérítendő támogatás: 40 százalék. Kamat- támogatás: 60 százalék. Az ültetvény-telepítések. Visszatérítendő támogatás: 50 százalék. Kamattámogatás: 60 százalék. Az erdőgazdálkodás gépi berendezései, vadgazdál­kodási, a halászati termelést szolgáló beruházások. Visszaté­rítendő támogatás: 40 százalék. Kamattámogatás: 60 százalék. A mezőgazdasági, erődgazdál­kodási, vadgazdálkodási és ha­lászati infrastrukturális beruhá­zások. Vissza nem térítendő támogatás: 30 százalék. Kamat- támogatás: 60 százalék. Az első három pont alatti beruházások­hoz kapcsolódó tartós készletek beszerzéséhez felvett éven túli lejáratú forgóeszköz-hitelek. A pályázatok ügyében részle­tes felvilágosítást adnak: a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Bizottságának Titkársága (telefon: 132-1546), a Földművelésügyi Miniszté­rium Élelmiszer-ipari Főosztá­lya (telefon: 131-1373), a föld­művelésügyi hivatalok, az Ál­lami Fejlesztési Intézet Rt. Me­zőgazdasági Osztálya (telefon: 266-3232), a Nógrád Megyei Agrárkamara (telefon: 32/317-579). Növényvédelmi teendők az ültetvényeken A málnán zöldbimbós állapot­ban a bimbólikasztó bogarak első kártételének észlelésekor meg kell kezdeni a védekezést, s még virágzás előtt meg kell ismételni a kezelést - tömeges betelepedése esetén - az enge­délyezett készítmények (pl. Sumithion, Sherpa) egyikével. Szamócában, majd málnában a szürkepenészes termésrotha­dás megelőzése érdekében a vi­rágzás időszakában az időjárás­tól (csapadéktól) függően 2-3 alkalommal kell permetezni e rendkívüli párás körülményeket kedvelő kórokozó ellen. Á fel­használható gombaölő szereket (Chinoin, Fundazol, Topsin-M, Rondán, Rovral, Folpan, Ortho- Phaltan stb.) alkalmazásakor az élelmezés-egészségügyi vára­kozási időt figyelembe kell venni! A rezisztencia késleltet­hető, ha a többszöri kezelés ese­tén eltérő hatóanyagú készítmé­nyeket használunk. Elvetették a kukoricát Kelendő volt a fémzárolt vetőmag Néhány napon belül or­szágszerte befejeződik a kukorica vetése. Eddig a mintegy 1 millió 100 ezer hektárnyi várható vetéste­rület 95-97 százalékán ke­rült földbe a szemeskuko­rica magja, s elvetették a körülbelül '150 ezer hek­tárra tervezett silókukorica 90 százalékát is - mondta Oravecz Sándor, a Föld­művelésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezető he­lyettese. A vetésterület összességében hozzávetőleg 100-120 ezer hektárral lesz kisebb a tava­lyinál. 15-20 százalékkal visszaesett az aszálytól ke­vésbé sújtott Dunántúlon, s annál valamivel nagyobb mértékben a szárazabb éghaj­latú Alföldön. A mérséklődés elsősorban azokra az országrészekre jel­lemző, ahol jelentősen csök­kent az állatállomány, s a szárazság okozta alacsony hozamok miatt az elmúlt években gazdaságtalanná vált a kukoricatermesztés. Nem csökkent, illetve a megelőző visszaesést köve­tően ismét elérte a korábbi évek átlagát a vetésterület nagysága a termelési rend­szerekhez tartozó gazdasá­gokban, s a fejlett termesztési technológiát alkalmazó tér­ségekben. Hajdú-Biharban - az egyik legnagyobb állat­tartó és takarmánytermesztő megyében - az idén is az előző évek átlagának megfe­lelő területen, 95 ezer hektá­ron vetették el a kukoricát. A korábbihoz képest nem vál­tozott a terület nagysága a bábolnai kukoricatermesztési rendszert annak idején első­ként alkalmazó Komárom - Esztergom megyében sem, s csak néhány százalékkal csökkent a kiváló kukorica­termőhelyi adottságú Fejér­ben. Az agrárszakemberek szerint egyébként a termőte­rület jelenlegi mértéke köze­lít az optimálishoz, az or­szágban ugyanis csak mint­egy 1 millió 100 ezer hektár alkalmas igazán a kukorica termesztésére. A korábbinál kisebb terü­letről betakarítható kukorica elegendő lesz az állatállo­mány takarmány-ellátásához, még akkor is, ha a várható kormányintézkedések hatá­sára esetleg megkezdődik az abrakfogyasztó állatlétszám növekedése. A gazdák és a gazdaságok ugyanis igyekeztek megala­pozni a jó termést: többségük fémzárolt vetőmagot vetett. Szundy Tamás, az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetének igazgatóhelyet­tese arról adott tájékoztatást, hogy a tavalyinál több, mintegy 200 ezer hektár elvetésére ele­gendő, martonvásári nemesí- tésű, illetve honosítású hibrid vetőmagot vásároltak a gazdák. Zömében a kutatóintézet új fajtáit keresték, azok közül is elsősorban a kiváló alkalmaz­kodóképességű, mostoha kö­rülmények között is gazdaságo­san termeszthető Gazdát, és az MV 355 hibrid vetőmagot. Mindkét fajta bő hozamokkal és kiváló szárazságtűrő képes­ségével hívta fel magára a ter­mesztők figyelmét. Több mint hatvan éves „átmenet” után Egyszer konvertibilis lesz a forint A behozatal és a kivitel kényes egyensúlya A devizakódex újrafogalmazásának előkészítése során nem lehetett számolni azokkal a gyökeres változásokkal, amelye­ket a pénzügyi kormányzat a közelmúltban bejelentett. Az előkészítést inkább a hatóságok rendkívül óvatos magatar­tása jellemezte, ami érthető, hiszen ők felelnek azért, hogy a liberalizálás ne rontsa tovább a külgazdasági egyensúlyt. Ezért is elgondolkodtató, hogy az ország súlyos külgazdasági egyensúlyhiányát, folyó fizetési mérlegének deficitjét, adóssá­gállományának növekedését nem használták fel ürügyül arra, hogy a régi devizakódex legtöbb elemét fenntartsák, vagy csak je­lentéktelen változásokat javasol­janak. Felvetődik a kérdés: va­jon a devizabeszolgáltatási köte­lezettség feloldása és a külföldi hitelműveletek liberalizálása nem veszélyezteti-e a külső egyensúlyt? E kérdésre egyértelmű nemmel felelhetünk. A jelen­tős mértékű külső egyensúly­talanság 1931 óta áll fenn. Vagyis a konvertibilitás „át­menetinek” szánt, de immár hat évtizede tartó felfüggesz­tése alatt öltött mind nagyobb mértéket. Ebben a korszakban a stabilizációra tett kísérletek kérészéletűnek bizonyultak, nem hoztak tartós megoldást. Most talán változik a hely­zet. Az évtizedes sáncok le­bontása után mindenképp mu­száj nagyobb gondot fordítani a közgazdasági eszközök mű­ködtetésére. Halaszthatatlan cél, hogy a belföldi vásárlóerejéhez ké­pest - árfolyamában - túlér­tékelt forint ne ösztönözze a behozatalt és ne fékezze a ki­vitelt. Persze a konvertibilitás felé tett első nagy lépések nem terjedhettek ki a lakos­sági jövedelmekre is. Hiszen akkor számolni kellett volna a forintmegtakarítások töme­ges átváltásával, vagy akkora mértékű leértékelés vált volna szükségessé, amelyet a külgazdasági egyensúly javí­tása egyébként nem indokol. Ha azonban a folyamatot nézzük, a 70 dolláros „fejkvó­tától” a 800 dollárosig vezető út végül is a teljes konvertibi­litás irányába mutat. S amint azt a közmondás is tartja: trend a lelke mindennek. Bácskai Tamás Hídpénz Esztergomnak Fizetni kell majd a meghosszabbított autópályán Három és fél év múlva ké­szülhet el az M5-ÖS autópálya újabb szakasza. Az egyebek között az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) által nyújtandó, 117 millió ecu-s hitelből épülő út Kis­kunfélegyházáig vezet majd. Az útvonal meghosszabbí­tását személyesen a közleke­dési tárca első embere járta ki a hitelezőknél, a megállapo­dást tegnap írták alá. Lotz Ká­roly közlekedési miniszter a költségekről pusztán annyit árult el, hogy azok csak felte­hetően 1999-től terhelik az ál­lam kasszáját. Annyi azonban bizonyos, fizetni kell majd az autópályán. Az M3-as továbbépítése már sokkal bonyolultabb, fő­ként azért, mert ott a forgalom jóval gyérebb, de a Közleke­dési Minisztérium kérte, hogy az EBRD vizsgálja meg a Pol­gárig vezető szakasz megépí­tésének lehetőségét. Ami az Esztergom-Párkány közötti hidat illeti, az Európai Unió ígéretet tett anra, hogy a Magyarország és Szlovákia e régióit összekötő híd építéséhez szükséges 1,4-2 milliárd forint 50-60 százalékát a Phare-prog- ramtól segélyként megkapjuk. A hiányzó 800 millió forintot fele-fele arányban kellene előte­remtenie a két országnak. A részletekről június közepén tár­gyal Lotz Károly szlovák kollé­gájával. FEB Forró árakról hűvös tejjel A háztartásokban legnehezebb az energiával takarékoskodni. Ki gondolná, hogy a világítás, mint a leginkább nyomon kö­vethető fogyasztási terület, a háztartások összes energia-fel­használásának mindössze egy százalékát adja. Ezzel szemben a legnagyobb fogyasztó, a fűtés 54 százalékot tesz ki. A háztartási kisgépek (va­saló, hajszárító, daráló, turmix­gép, kenyérpirító stb.) 2, a fő­zés és a hűtés 6, a meleg víz 11 és a családi autó(k) 26 százalé­kot vesznek el az összes fel­használt energiából. De nézzük, mennyit fizet egy 4 tagú család az éves fogyasz­tásáért, ha százalékok helyett forintban számolunk! A tűzhely 6 ezer, a mosógép 3.200, a meleg víz 18.300(!), a hűtőszekrény 4.100, a fa­gyasztó 4.400, a televízió 2.000, a világítás 4.700, a kü­lönféle kisgépek pedig együtt átlagosan 6,900 forintjába ke­rülnek. Ez összesen 49.600 fo­rint. Erre jön még a fűtésre és az autó üzemeltetésére fordított energiaköltség, és már üres is a családi kassza... A kisebb családok, illetve az egyedülállók ennél némileg kevesebbet, de korántsem ará­nyosan alacsonyabb összeget fizetnek. Bánhegyi Zsuzsa Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 88,90 Osztrák schilling 12,64 USA-dollár 123,44 ECU (Európai Unió) 163,90

Next

/
Oldalképek
Tartalom