Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
6. oldal Gazdaság 1995. május 23., kedd Keddenként: az agrárkamara életéből Néphit, régi mondások: mit hoz Orbán napja? A negyedik fagyosszentnek tartott Orbán napja: május 25-e. Amelyik rozs e napon virágzik, aranyra érik Pé- ter-Pálig. Orbán egyébként a szőlősgazdák egyik védőszentje. Régente minden szőlőhegyen ott állott a szobra. Ha jó időt hozott Orbán, szobrát felvirágozták, ha fagyot hozott, sárral dobálták, még meg is pálcázták. A család legöregebb asz- szonya pedig a házból sep- rűzte ki a szellemét, nehogy a lelkek is befagyjanak. Nekiment a seprűvel a kemencének, aztán a konyhának,. majd a földet csapkodva kiűzte Orbánt a kerten át a kerítésen túlra. S ha végzett vele, faluhosszat eldicsekedett hőstettével. Merő szerencse, hogy Orbán jópofa szent, lehet vele „bratyizni”. Eddig legalábbis egy hívére sem haragudott meg amúgy igazán. Sümegi Ferenc, az elnökség tagja 1947-ben született Szé- csényben. A családi háttér meghatározta kötődését a mezőgazdasághoz.- Apám és testvéreim évtizedekig a mezőgazdaságban dolgoztak, akiknek tapasztalatai meghatározták a földhöz való kötődésemet - mondja. - Mint villanyszerelő, 15 évig a szé- csényi termelőszövetkezetben, majd 1981-től a helyi Mól töltőállomáson mint kútkezelő dolgoztam. Már ezekben az években is a saját háztáji, illetve a téesztől bérelt területeken tanultam meg és szenvedtem végig a mezőgazdaság gyötrelmeit - amit „változatossá” tett az előnevelt csirke, liba, illetve fácán tenyésztése - változó sikerrel. Jelenleg mezőgazdasági vállalkozóként, nem kis erőfeszítések árán próbálom magam és családom jelenét, jövőjét bizSaját munka és kockázat tosítani. Mint a Nógrád Megyei Agrárkamara elnökségi tagja, azokat a vállalkozókat, illetve kistermelőket szeretném képviselni, akik a saját tehetségüket, munkájukat és meglévő anyagi bázisukat kockáztatják, és bíznak abban, hogy tevékenységük hosszú távon is eredményes lesz. Ehhez nyújthat segítséget a kamara, felváltva a kistermelők szakmai segítségnyújtását, a piaci lehetőségek felkutatását, a támogatások, a hitelek köny- nyebb hozzáférhetőségének lehetőségét. A magyar mezőgazdaság hihetetlen tőkehiányban szenved, a kamarának kötelessége kell hogy legyen törekvés ennek a kritikus állapotnak a megváltoztatására. El kell érni, hogy a profit nagyobb része a termelőnél maradjon, és ne csak a kereskedőnek legyen kifizetődő a mezőgazdaság. Nős vagyok, feleségem is vállalkozó. Fiam 17 éves, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulója. Mezőgazdasági vállalkozóknak Ismételten felhívjuk a föld- használók figyelmét a földhasznosítási támogatás igénylésére, amelynek végső határideje 1995. június 30-a. Az ügyintézés érdekében a helyi falugazdász szakemberekhez, illetve a kamara körzeti mezőgazdasági biztonság elnökéhez fordulhatnak. Salgótarján területén közvetlenül a Nógrád Megyei Agrárkamaránál is lehet érdeklődni. (Salgótarján, Bartók Béla út 10. Tel./fax: 32/317-579.) Kemény a piacon a (Mezö)soft Cégünket, a Mezősoft Számítástechnikai Egyesülést 1989-ben hozta létre öt termelőszövetkezet. Megalakításának az volt a célja, hogy elősegítse az alapító tagok számvitelrendszerének számítógépes feldolgozását, folyamatos fejlesztését. Az alapvető célok megvalósultak, hiszen valamennyi alapító tagunk számviteli-könyvviteli munkája számítógépre került. Tagjainknál azóta is folyamatosan felügyeljük és irányítjuk a főkönyvi könyvelési, a pénzügyi, számlázási, a készletgazdálkodási rendszereket. Szélesedő üzleti kör Az egyesülés munkájának, megbízhatóságának ismertté válását követően a szövetkezeteken túl több kft. és magánvállalkozó keresett meg bennünket az együttműködés igényével, akik számára jelenleg is végzünk bérkönyvelést, adatfeldolgozást, számlázást és adótanácsadást. A mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átrendeződése tette szükségessé cégünk profiljának bővítését, nevezetesen: mező- gazdasági szaktanácsadási szolgáltatás indítását. Tapasztalataink szerint ugyanis a kialakult gazdálkodási rétegre - kevés kivételtől eltekintve - általánosan jellemző: a más jellegű munkavégzés, vagy a szövetkezeti munkamegosztás miatti szakosodás folytán hiányoznak, vagy alacsony szintűek az átfogó szakmai ismeretek. A bizonyos fokig elszigetelt termelő tevékenység miatt a beszerzési, termelési és értékesítési információszerzés gyakorlata kialakulatlan. Az üzemvitelhez szükséges pénzintézeti források terén jellemző a tájékozatlanság, a hitelszerzési gyakorlat hiánya. Ismeretszerzés - helyben Cégünk mindhárom területen segítséget kíván nyújtani a gazdálkodóknak. A szakmai ismeretek bővítése, színvonalának emelése érdekében az őszi hónapokban tervezünk olyan kihelyezett előadássorozatot, amellyel a gazdáknak helybe visszük a szükséges ismeret- anyagot, az aktuális információkat, konzultációs jellegű előadásokon. Egyesülésünk olyan információs hálózat tagja, amelynek segítségével az érdeklődők megtudhatják, hogy az ország területén ki milyen terméket vagy szolgáltatást kínál eladásra, vagy éppen szeretne megvásárolni. Segítenek pénzhez jutni Talán a legérzékenyebb terület, hogyan lehet pénzügyi forrásokhoz jutni, hiszen a termelés szempontjából ez meghatározó. E területen, a hitelpályázatok, valamint az üzleti tervek elkészítésében nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársaink állnak a hozzánk fordulók rendelkezésére. Jövőbeli céljaink elérésének sikere érdekében szeretnénk szorosabbra fűzni kapcsolatunkat az agrárkamarával, annál is inkább, mivel úgy látjuk, hogy a szakértői tevékenység ügye - amennyiben az a mezőgazdaság fejlődését szolgálja - valamennyiünk közös ügye kell hogy legyen. Azt valljuk, hogy a magasan kvalifikált szakértői tevékenység legalább annyira meghatározó a termelés eredményességét illetően, mint a vetőmag minősége vagy éppen egy tehén tejtermelő képessége. L. Veres Éva Növényvédelem a szántóföldeken A termesztés-technológiában a növényvédelmi munka egyik igen fontos része a vegyszeres védekezés. Egyes gombabetegségek és rovarkártevők ellen - egy éven belül is - több alkalommal kell permetezni (almavarasodás, lisztharmat, burgonyabogár). Amennyiben egész évben,, sőt az egymás utáni években is folyamatosan ugyanazt a szert használják fel, idővel a károsító fokozatosan ellenállóvá (rezisz- tenssé) válik, s nem pusztul el a kezelés nyomán. A kórokozók, a kártevők alkalmazkodási képességét, a rezisztencia kialakulását késleltetni lehet: a károsítóval szemben hatásos növényvédő szereket váltakozva használja a termelő (szerroláció), vagyis ugyanazon károsító ellen egy éven belül is 2-3 különböző hatóanyagú (nemcsak eltérő elnevezésű) készítménnyel permetez. A választék kialakításában segítséget nyújt az évenként megjelenő jegyzék az engedélyezett szerekről. A Növényvédelem a kistermelésben című kiadvány segít a két forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek fel- használásában. NT A Nem mind arany, ami fém Ékszerészek óvnak a hamisítóktól Sok a visszaélés, ezért az új fémjelzési törvény megszületéséig kormányrendelettel szabályozzák a nemesfém tárgyak forgalmát. Hazánkban 1867 óta csak érvényes magyar fémjellel kerülhetnek forgalomba nemesfémből készült ékszerek. A fémjel a nemesfém finomságát igazoló állami garancia. Ennek alapján ítélhető meg, hány karátos az arany ékszer, belföldről vagy külföldről származik-e, valamint bizonyítja azt is, hogy tulajdonosa megfizette-e utána az adókat, illetékeket. A készülő kormányrendelet ilyen fémjellel ismémé el ezentúl a 9 karátos arany finomságát is. A magyar fémjelek eddig a 22, a 18, a 14 és 8 karátra vonatkoztak, de külföldön a 9 karátos arany is elterjedt. A „magánimport” révén a hazánkban forgalomban lévő ékszerek egy része is ilyen. A másik változás az lenne, hogy az egy grammosnál kisebb súlyú arany ékszereket, miként az 1980 előtt kötelező volt, újból fémjeleztetni kellene. Mivel a vásárlók többsége nem ismeri a hazai fémjeleket, az avatatlanok nem vehetik észre, ha az általuk feketén vett ékszerben a próbának hitt beütés hamisítvány. Ezért, mihelyt a kormányrendelet megjelenik, kampány indul: az ékszerboltokban kirakott szórólapokon lehet megtekinteni az egyes fémjeleket, mert csak az ezzel megjelölt árut érdemes megvenni. Német bankjegycsere - egyelőre díjtalanul Júliustól csak felárral A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1995. június 30. után 10 százalékos költséget számít fel a nála elhelyezett, 1960 és 1990 között kibocsátott márkabankjegyekért. Ezeket a régi bankjegyeket az MNB újakra cseréli. Az intézkedés egyelőre csak az MNB ügyfeleit, a kereskedelmi bankokat érinti. Ők azonban maguk dönthetnek arról, hogy a hozzájuk érkező régi bankjegyekre felszámíta- nak-e majd költséget a saját ügyfeleiknek. Ezek a régi bankjegyek 1995. június 30. után Németországban nem használhatók a kereskedelmi forgalomban, ám a Bundesbank korlátlan ideig díjtalanul kicseréli új, 1990 után kibocsátott bankjegyekre. Az MNB-nek azonban a régi bankjegyek cseréje költséget jelent, amit kénytelen érvényesíteni. Feltételezhető, hogy a kereskedelmi bankok nem fogják átvállalni ezt a költséget ügyfeleiktől, s belátásuk szerinti díjtételt számítanak majd fel az ügyletért. Egyelőre még itthon is díjtalanul válthatók be a régi márkabankjegyek. Célszerű tehát a régi német bankjegyeket június 30. előtt kicserélni. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete Magyarországon A vidék érdekli a hollandokat Az UNIDO az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete. Elsődleges feladata a fejlődő országok iparosításának és szakember-képzésének előmozdítása. Nemzeti bizottsága működik hazánkban is. Mit csinál ez a szervezet? - kérdeztük Soós Károly Attilát, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárát.- Az UNIDO különlegesen működő szervezet.. Közvetítő szerepet vállal a segíteni szándékozó és a rászoruló országok között. Sajnos, mi az évente egy főre jutó 4000 dolláros nemzeti össztermékkel ez utóbbiakhoz tartozunk.- Hogyan működik ez a közvetítő szolgálat?- Tudni kell, hogy az egész világon, minden ország igyekszik a saját szempontjait érvényesíteni. így a támogató országok általában olyan projekteket részesítenek előnyben, amelyek megvalósításakor, a beruházás során a felhasználók lehetőleg az ő eljárásaikat, termékeiket alkalmazzák.-Milyen tevékenységet végez nálunk most az UNIDO?- Sokfélét. A hollandok például Csongrád és Szabolcs- Szatmár megyében mérték fel az iparfejlesztés lehetőségeit. Nem árulok el titkot, amikor elmondom: számukra a felmérés egyik fontos célja volt föltérképezni a terepet, hogy hol érdemes és hol lehet a holland vállalatoknak befektetniük. Két-három beruházás rövidesen meg is kezdődik. Szeretnénk ezt a vizsgálatot még három megyére kiterjeszteni. Úgy tűnik, a hollandok is vállalják, az UNIDO sem ellenzi, tehát reményteljes a vállalkozás.- Kik, hogyan juthatnak hozzá az UNIDO támogatásához?- Sajnos, ezt nem lehet csak úgy kérni. Ha valamelyik ország kifejezetten Magyarország részére kíván valamiféle támogatást nyújtani, akkor az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban működő Magyar Nemzeti UNIDO Bizottság meghirdeti azt. így jutott a már említett két megye is a holland kapcsolathoz.-Mit várhatunk a közeljövőben az UNIDO-tól?- Magyarország sajátos helyzetben van. Mert mi nem csak fogadó ország, de úgynevezett donor-ország is vagyunk, mi magunk is támogatunk másokat. A költségvetés 20 millió forintot fordít erre a célra. Afrika néhány országában tartunk olyan tanfolyamokat, előadás sorozatokat, amelyekben a magyar gyógyszeripar és az élelmiszeripari gépgyártás termékeit ismertetjük. Ettől azt várjuk, hogy e két hazai iparág megrendelései gyarapodjanak. (K.T.) 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Bányászat —+~ Élelmiszeripar Textilipar Vegyipar Kohászat —*— Gépipar —Villamosenergia ipar A bruttó termelés alakulása a fontosabb iparágakban (1985=100) FORRÁS: kshgki Vannak jó bankok is A bankkonszolidációt követően sokat javult a hazai bankrendszer. Míg 1993-ban a Magyarországon működő bankok - a takarékszövetkezetek nélkül - összesen 161,1 milliárd forintnyi mérleg szerinti veszteséget könyveltek el, addig tavaly összességükben már nyereségessé váltak, s az eredmény 22,2 milliárd forintot tett ki. A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 1994 végére elérte a 3134 milliárd forintot, amely egy év alatt 16 százalékkal bővült - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank most elkészült jelentése. A múlt évben Magyarországon 42 kereskedelmi, befektetési bank és szakosított pénzintézet, valamint 251 takarékszövetkezet és négy hitelszövetkezet működött. Közülük 23 volt részben vagy egészben külföldi és 19 csak magyar tulajdonban. Két új pénzintézet kezdte meg tevékenységét, az IC Bank és a Porsche Bank. Speciális pénzintézetként lépett piacra az Eximbank. Megszűnt viszont a pénzintézeti tevékenységre jogosító engedélye 1994 júniusában az In- nofinance-nak. (MTI) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 87,23 Osztrák schilling 12,41 USA-dollár 126,25 ECU (Európai Unió) 161,36
