Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 25., csütörtök Nógrád szépe ’93 - Szavazzon az olvasó! A természetességet és az utazást szereti Oravecz Krisztina, Karancslapujtö Magasság: 162 centiméter Súly: 48 kilogramm Csípőbőség: 89 centiméter Derékbőség: 60 centiméter Mellbőség: 89 centiméter Haja színe: barna Szeme színe: kék- Dolgozol valahol?- Igen, a salgótarjáni kórház reuma­tológiai osztá­lyán vagyok ápolónő.- Mit szól­tak ahhoz, hogy indulsz a versenyen?- A környe­zetem bizta­tott.- A barátod örült neki?- Igen, hi­szen veszíteni nem veszíthe­tek semmit. Egyébként ne­kem is meg­győződésem, hogy az életben mindent ki kell próbálni, és ez is egy örök él­mény és emlék marad!- A szabad idődben mit szok­tál csinálni?- Legszívesebben autót veze­tek! Egy éve szereztem meg a jogosítványomat, azóta ez a kedvenc szórakozásom. Szere­tem az autókat és az autóverse­nyeket is. Szívesen utazok is, ha tehetném, bejárnám az egész vi­lágot! Ezenkívül szeretek vide­ózni, sportolni - minden este fu­tok, hiszen kell a mozgás. Járok egy fittness klubba is aerobi- kozni, ami véleményem szerint előnyömre szolgál.-Ja, amíg el nem felejtem: nagyon szeretek napozni is!- Mit csinálsz télen?- Olyankor szoláriumba já­rok ...- Szereted az állatokat?- Igen, különösen a kutyákat! Van egy németjuhász keveré­kem, Macinak hívják.- Szereted az ékszereket?- Csak az aranyat és elsősor­ban a gyűrűt meg a fülbevalót. Láncot ritkán viselek.- Jársz kozmetikushoz?- A saját magam kozmeti­kusa vagyok, most is éppen sa­ját magamat festettem ki. A természetességet szeretem, fes­téket alig-alig használok, ha mégis, akkor legfeljebb rúzst. Szöveg: Faragó Zoltán Fotók: Herbst Rudolf A közönségdíjról olva­sóink szavazatai dönte­nek. Ehhez a fenti port­réképet kell beküldeni szerkesztőségünk címére (3100 Salgótarján, Er­zsébet tér 6., Pf. 96.) A borítékra írják rá: „Nógrád szépe”. A SZÉPSÉGVERSENY TÁMOGATÓI MAZDA GÁL FEHÉRARANY Városgazdálkodási és Balassagyarmat ÉKSZERBOLT Üzemeltetési Kft., Salgótarján ISTVÁN VENDÉGLŐ Salgótarján Salgótarján ORIGÓ MARUZS PRINT Magyar - Kanadai Kft. SOMOSI FOGADÓ férfi - női divat Salgótarján Salgótarján MERLIN ÉS GECSE Kft Somoskőújfalu Gigi Collection Salgótarján Triumph International MÁTKA STUDIO CHANCE PETER PAN Kft Esküvői ruhaszalon Alakformáló és Szépségszalon Salgótarján Salgótarján Salgótarján Mélypont után az építőipar? A szükségesnél sokkal kevesebb lakás készül el (FEB) Az építőipar az egyik legrosszabb helyzetben lévő ágazat. Vajon meddig még? - kérdeztük Makra Magdától, az Ipari Minisztérium építőipari főosztályának vezetőjétől. Öntörvényűén lefelé- Az építőipar a gazdaságnak az az ága, amely legelsőként jelzi a recessziót és ugyanúgy elsőként érzi a fellendülést is. Amikor 1982-ben bevezették a versenyszabályozást, akkor az szinte csak az építőiparban ér­vényesült. Emellett rohamosan csökkentek az állami nagyberu­házások, s az építőipar meg­kezdte az öntörvényű leépülé­sét. A mamut építőipari vállala­tok sorra megszűntek, és az ipa­rág elsőként kezdett a piacgaz­dasághoz alkalmazkodni. Jelen­leg 7000 jogi személyiségű és 58.000 egyéni vállalkozó dol­gozik az építőiparban. Elemzések alapján tudjuk, hogy az 1990-91-es mélypont után 1992-ben már nem csök­kent a termelés. Sőt az idei esz­tendőben már egy-két százalé­kos termelésnövekedéssel szá­molunk. Tégla, cement, cserép - hová?-A Statisztikai Hivatal az idei első fél évben 10 százalé­kos csökkenést mutatott ki...- Ez tévedés, hiszen a kimu­tatásaik szerint az építőanyag­ipar termelése 12 százalékkal emelkedett, s az anyagokat va- laholbeépítik.- És ha exportra termel­tek?- Nem valószínű, hogy a tég­lát, cementet, cserepet ilyen mennyiségben exportálnák.- Az építkezések 65 száza­léka közpénzből készül és ro­hamosan csökken a lakáskor­szerűsítések száma. Igaz ez?- Az előbbiek a címzett és céltámogatások eredményeként növekedtek, a lakáskorszerűsí­téseket viszont az emberek nem bírják pénzzel. Az építkezések 15 százaléka Budapesten, 89 százaléka vidéken folyik. Ta­valy még 55 százalékuk magá­nerőből, 45 százalékuk közös­ségi pénzből indult, az idén vi­szont az építkezéseknek csak 35 százaléka volt magánerős, 65 százaléka közösségi. Magánerőből valósul meg- Ideális körülmények kö­zött mennyi lakásnak kellene évente épülnie és mennyi épül valójában?- A mai lakásviszonyok mel­lett évente 35-40.000 új lakás építésére volna szükség. 1992-ben 25.800 lakás készült el, s ebből az egész országban 800-at építettek az önkormány­zatok, a többi magánerőből va­lósult meg. Az idén is körülbe­lül ennyire számítunk. Egykori növendékek tértek vissza Bátonyterenye nagybátonyi városrészében 1958-ban jött létre a zeneiskola. A harmincöt éves évfordulóról többnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg. Felvételünk azon a vonószenei hangversenyen ké­szült, amelyen a zenei pályán továbbtanuló egykori növendékek léptek fel. Balról jobbra: Szakács Orsolya, Koós Ágota, Mátyás Adrienn, Ispán Szilvia, Babják Eszter, Kaszás Hedvig. Fotó: Kun Király József Mai „macskakörömpörkölt" Ötvenhatosok mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Természetes Utókor szaporodás Vitatkoz­zezer tagj^ van világszerte. De hát csak kétszázezer magyar ment ki 1956-ban ... Király Béla tábornok, az 56-os nemze­tőrség egykori főparancs­noka, a New York-i egyetem pro­fesszora, SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő. Nocsak Vinnyogjon a világ a kö­vetkező évezred küszöbén, ha nem tesz igazságot Magyar- országnak. Dénes János független országgyűlési képviselő, Marosán-szakértő és függesztési előadó Azokkal az emberekkel van baj, akik most igen erő­sen részt akarnak venni a harminchét évvel ezelőtti for­radalomban. Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Szö­vetségének elnöke, a Magya­rok Világszövetségének el­nöke Orosz átok ’56 után vált nagyivóvá nemzetünk. A legtöbb ivós honfitársunk vodkát öntöz sörrel. Dr. Levendel László professzor, az Országos Alkohológiai Intézet főigaz­gatója Vajh, kikre érti? Nem tekinthető politikai érdemnek a szakmai teljesít­ményhiány és a lustaság. Kosáry Domokos történész, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke Több mint 50 országba vízum nélkül - Sima és diplomata Érvényes útlevél hiányában Fa Nándor és Farkas Bertalan sem vághatott a világnak (FEB) A magyar űrhajós, Farkas Bertalan annak idején diplomata útlevéllel indult Föld körüli útjára. Ugyanis az útlevéltörvény, amely azóta sem változott, előírja: magyar állampolgár - szárazföldön, vízen, vagy a levegőben - csak érvényes útiokmánnyal hagyhatja el az országot. így a Föl­det is. Az elmúlt közel két évtized­ben sokat változtak utazási szo­kásaink, lehetőségeink. Az Iz­raellel a vízumkény szereltörlé­séről nemrég megkötött egyez­mény a több mint ötvenedik ilyenmegállapodás. Azl975-ös helsinki dokumentum megszü- letésétkövetőenMagyarország j elentősmértékbenmegkön nyí- tette a kiutazást és vízumpoliti­káját is jelentősen liberalizálta, de a rendszerváltozásig a volt szocialista országokon kívül csupán Ausztriával és Finnor­szággal kötöttünk teljes körű vízummentességiegyezményt. Albánia és Törökország kivétel Mára viszont Európában csu­pán Albánia és Törökország ír elő magyarok számára vízum­kötelezettséget (diplomata és szolgálati útlevelekkel utazók­nak már ez a két ország sem). Magánútlevéllel, vízum nél­kül Európán kívül is sok orszá­gokba látogathatunk el. Ilyenek: Argentína, Chile, Costa Rica, Dél-Afrikai Köztársaság, Ecua­dor, Koreai Köztársaság, Kuba, Malajzia, Nicaragua, Sey- chelle-szigetek, Uruguay - és hamarosan Izrael. Vízum kell a magyar állampolgároknak az Egyesült Államokba vagy Ka­nadába utazáshoz. Úttörő olaszok A „lavinát” az olaszok indí­tották el, amikor 1989 őszén vá­ratlanul bejelentették: készek velünk a vízummentességre. Egy évre rá Németország kö­vetkezett; ráadásul Magyaror­szág hozzájárult, hogy a nyu­gat-berliniek után az NSZK polgárai, majd a 1990. október 3-át - az egyesülést - követően a volt NDK-sok is személyi igazolvánnyal léphetnek be hozzánk. Történelmi ereklye lesz az útlevél A jövő évezredben feltehe­tően már csak történelmi em­lék lesz az útlevél és a vízum. Bár ennek ellentmondani látszik számos ország félelme az illegá­lis bevándorlástól, s attól, hogy lehetetlenné válik a külföldiek ellenőrzése, ami többek között a szervezett bűnözés, a terroriz­mus és kábítószerkereskedelem szempontjából elengedhetetlen. Az idegenrendészet adatai szerint idén húszezer magyar út­levél veszett el, vagy lopták el, de az illetékesek tudomása sze­rint az elveszettnek jelentett okmányok egy részét külföldön jó pénzért eladják. Természete­sen az a „sima”, polgári útlevél a kelendő, amellyel Fa Nándor is körülvitorlázta a Földet. Ő persze kérhetett volna úgyneve­zett hajós útlevelet is, amellyel tengerészeink közlekednek. Szolgálati útlevelet a hivatalos célból gyakran utazók kaphat­nak; politikusoknak, - bizonyos beosztáson felül - és a hivatásos diplomatáknak diplomata útle­vél jár. Különleges esetek Egyes országokban könnyen megeshet, hogy érvényes útle­vél és vízum birtokában sem hagyhatja el az utas a repülőte­ret, vagy a határállomást, és kénytelen hazatérni. A latinul „láttamozást” jelentő vízum ugyanis csupán ígérvény a be­lépésre. A vízumkötelezett ma­gyarokkal előfordulhat, hogy a kanadai, vagy egyesült álla­mokbeli szervek visszafordítják őket, mert nincs náluk például elegendő pénz. Másutt - az. un. nehéz éghajlatú országokba - csak oltási igazolvánnyal lehet belépni. Mindkét esetre gon­dolva tanácsos elutazás előtt utánanézni, vajon az úticélunk­nak választott ország hatóságai nem támasztanak-e különleges kívánalmakat a beutazók elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom