Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. június 11., péntek Bambi Magyarországon A Rolling Stones születése A világ minden táján ő az emberek kedvence. Népszerű­sége ráadásul egyre nő, vala­hányszor csak újból bemutatják. Bambiról van szó. Walt Disney mesterművéről. A szeretetre méltó őzike története, az erdei élet drámája és szépsége min­den időben valamennyi korosz­tály, közöttük persze a legfiata­labbak, a gyerekek kedvelt me­séje. Bambi éppen 50 éve szüle­tett. Disney az erdei élet termé­szeti valóságának hiteles bemu­tatására törekedett életszerűen megrajzolt állatfiguráival. Dis­ney kitűnő művészek és történe­tírók válogatott csapatát gyűj­tötte maga köré, hogy felké­szítse őket az állati anatómia és mozgás ismeretének olyan szintű elsajátítására, amelyet az általános művészeti képzés so­rán nem tanulhattak meg. A szemléltetés kedvéért például egy valódi őztetemet is hozat­tak, amit a rajzolók felboncol- tattak, így tanulmányozták az állati izomzatot. Később pedig egy ismert állatrajzoló rajzgyűj­teményét használták a figurák élethű ábrázolásához. A felvételekhez a filmstúdió élő őzgidákat is kapott tanul­mányozásra. Őket egy közeli karámban helyezték el két élő borz, egy csapat madár, móku­sok és nyulak Társaságában. Az erdei környezet és a háttér lehető legvalószerűbb ábrázo­lása érdekében a stúdió az egyik animációs művészt erdei tanul­mányútra küldte. Az öthónapos kiküldetés után az animátor számtalan vázlattal és fotóval tért vissza, megörökítette a vál­tozó évszakok fantasztikus szépségét, a csörgedező pata­kokat, a kusza bozótosokat, és a minden képzeletet felülmúló természethelyszíneket. Az animátorok a párbeszéde­ket 900 szavas forgatókönyvbe tömörítették. A rajzolók nagy gondot fordítottak arra, hogy amikor a filmen az állatok megmozdítják a szájukat, azt az igazi állatok mozdulatainak megfelelően tegyék. A végleges változatban a dialógusok nagy részét olyan állatokkal mondat­ták el, mint például a nyúl, a borz és a bagoly, melyeknek a szája, a személyisége jobban rögzíthető volt a valósághoz. A filmhez felhasznált refe­renciaanyag több, mint 450 hát­térfestményt és újszerű effekt- rajzokat tartalmaz. A realiszti­kus hatás eléréséhez nagymér­tékben hozzájárult az úgyneve­zett „multiplane” kamera, amely lehetővé tette a három- dimenziós mélységérzékelést. Walt Disney örökértékű te­remtményéről, Bambiról, a szarvasgidáról szóló filmjét fel­újított, korszerű hanganyaggal újra láthatjuk a hazai mozikban június 4—tői. Érdemes megte­kinteni az alkotási! (ABC-Europress) Amikor Brian Jones feladja hirdetését egy fiataloknak szóló zenei újságban, hogy társakat keres egy zenekar megalapítá­sához, dehogy is gondolja, hogy meg akarja változtatni a világot. Tudniillik, hogy ő lesz az, és együttese, aki nem hogy új, friss vért, egyáltalán vért önt a brit szigetország zenéjébe. Nagy jazzrajongó, elsősorban jazzt akar játszani, jó zenét, a saját maga örömére és gyönyörűsé­gére. Mehetne a híres londoni jazzklubokba, klarinétozhatna, vagy gitározhatna valamelyik­ben. de ő Alexis Kornerhöz megy, aki bluest, amerikai, chi­cagói bluest játszik. Jazzimádat- tal a szívében néha be-beszáll a népszerű csoportba és beletanul az elektromos stílus techniká­jába és hangzásába. Többen jelentkeznek az apróhirdetésre, köztük Keith Richards és barátja Mick dag­ger, aki énekel és szájharmoni- kázik, no meg szereti Little Ri­chard rock and rollját. Richards a rhythm and blues tántorítha­tatlan híve. Még nem is kezdenek, már is tagcserére kerül a sor. Egy Bili Wyman nevű basszusos és bő­gős lesz állandó tagjuk, s ké­sőbb Charlie Watts elszegődik hozzájuk Kornertől s most már dobosuk is van. A kezdetekkor van egy hetedik tag is, a neve lan Stewart, és ő a zongorista. Később majd azért kérik fel tá­vozásra, mert nagyon ragaszko­dik meglehetősen nehezen mozgatható hangszeréhez. Richmondban lépnek először a fiúk közönség elé. Sokan megrökönyödnek, sokan vi­szont rögtön híveik lesznek, akár egy életre is. Tetszik a nyers erő, az ösztönösség, a természetesség, a magával ra­gadó lüktetés, ami árad belőlük. Dehát a blues, a rhythm and blues ilyen. Ez a lelke. Egysze­rűségével elragadó, meg kell tartani, tisztelni kell minden egyes jellemzőjét, pici kis al­kotó részét, különben elveszti éltető zamatát, szétesik és meg­hal. A műsorban Dixon, Muddy, Waters, Chuck Berry, Bo Didd- ley és Brian Jones kedvéért, né­hány Elmore James szerzemény szerepel. Csakis a mások sike­rei. Feldolgoznak, „koppinta- nak”, igen, mert ez a tanulás ideje, a megerősödésé- És még sokáig az. Keith Richards hozza a lemezeket, tucatjával tanulják az amerikai fekete dalokat. Hosszú a hajuk - másképp mint a Beatlesé -, csúnyák, nincs színpadi egyenruhájuk (később lesz Rolling egyen- csizma!), egyszerű utcai ruhá­ban állnak színpadra, Jagger egyre inkább ..teli pofával”, amerikai módra énekel durva, bárdolatlan dallamú szögletes, primitív nótákat. A Beatles jobb - meg mind a liverpooliak - mondják sokan, és alig-alig döbbennek rá, hogy hiszen egyben mindenképp egy­formák, és nagyon is britek, vagy angolok: a Shadows típusú három gitár, dob alapfelállás­ban. És azért így másképp szól a blues, másképp zakatol a rhythm and blues. A Beatles hírt vesz a Stones- ról és elküldi agilis szervezőjét Andrew Long Oldhamot, nézze meg egy műsorukat. Oldham sok mindent meglát és észre­vesz. Többek közt azt is, hogy a Rolling Stones „gazdátlan”, se szerződése még, se menedzsere, se producere. Felajánlja szolgá­latait. A DECCA hoz megy szerződésért, amit a cég rögtön meg is ad, mert ha már a Beat­lest elszalasztottá, ezeket a csú­nya londoniakat nem ereszti, hátha szerencséje lesz velük. 1963 májusában elkészítik az első komoly felvételt. Chuck Berry „Come on" című számát, amely a következő hónapban, június 7-én jelenik meg leme­zen. sokáig tartva magát a slá­gerlistán. Vass Imre Dinoszaurusz fészket találtak John Horner professzor dinoszaurusz fészket talált a Sziklás-hegységben, benne pedig egy dinosza­urusz bébit, melynek vizsgálatával a témakörben nagyban előrehaladtak a kutatások. Milyen a dél-afrikai uhu? Del-Afrika egyik leggyako­ribb bagolyfajtája a foltos uhu, amely gyakran található lakott területeken. A rágcsálókkal táp­lálkozó madár magas fákra rakja fészkét, s augusztustól de­cemberig költ. Sajnos pont ez az öt hónap az év legszelesebb időszaka Jo- hannesbourg környékén, így a szél lefújhatja a fészkekből a kisbaglyokat, s azok könnyen elpusztulhatnak. A fészkükből kiesett kicsiny állatkákat a Bata- leur Raptor Rehabilitációs Köz­pontba viszik, ahol megmene­külnek a kiszáradástól és sokk okozta veszélytől. A központban bagoly-neve­lőanyát kapnak, mivel a kisbag- lyok azonosítják az élelmet azokkal, akik etetik őket. Az etetőket szüleiknek tekintik, s ez gyakran nehézzé teszi a ter­mészetes környezetbe való visszailleszkedésüket. A foltos uhuk nem tudnak számolni, így a bagolymama bármennyi kicsit felnevel. A kisbaglyok gyorsan nőnek, s hamarosan külön ket­recbe kerülnek. Négyhónapos korukban élő egeret kapnak, hogy megtanuljanak vadászni. Művészeti kollégium Művészeti menedzserképző kollégiumot szervez Szombat­helyen a fővárosi Casus Kortárs Művészeti Alapítvány. Az Iseum nevű leendő kollégiumba az érettségizett, s felsőoktatási intézményekbe fel nem vett fia­talokat várják. A fővárosban már két éve működik hasonló intézményük, s mert a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön is egyre többen je­lentkeznének az évi 58 ezer fo­rint tandíjú magániskolába, ezért regionális központok lét­rehozását vették tervbe. A kalapács alól j'elentjük Mintegy 20 éven át a BÁV egyeduralkodóként árvere­zett, három-négy éve be­szállt a kanadai és magyar magánemberek pénzén lét­rejött Műgyűjtők Galériája, s most újabb konkurens csatlakozott hozzájuk, a Blitz Galéria, a Néphadse­reg utcai magán- műkeres­kedelmi negyed egyik il­lusztris képviselője. így most már három cég árve­rez festményeket Budapes­ten. Közülük elsőként a Mű­gyűjtők Galériája tartotta meg nemrégiben nagy ár ve­rését, amelyen összesen 190 festmény és grafika keresett gazdát. Az anyaga színvona­las volt, természetesen első­sorban a magyar kollekció. Csak néhány név, a hosszú listából: Barcsay Jenő, Benczúr Gyula, Csók Ist­ván, Edvi Illés Aladár, Gu- lácsi Lajos, Iványi Grün- wald Béla, Lotz Károly, Mednvánszky László, Rippl-Rónai József, Rud- nay Gyula, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Tornyai Já­nos. . . Az aukció legmagasabb kikiáltási árát a román fes­tészet európai formátumú nagyságának, Nicolae Gri- gorescunak egy régi port­réja érte el: 700.000 forintra értékelték. A magyar festők közül Csók István két művét tartották a legmagasabbra, 550.000, illetve 400.000 fo­rintra. Nehezen indult, de ké­sőbb megpezsdült a licit és néhány izgalmas licitver­seny is lezajlott. Ahogy vár­ható volt, a Csók-festmé­nyek iránt mutatkozott a legnagyobb fizetőképes ke­reslet. A licitálók a közis­mert Mézevők árát tornáz­ták föl a legmagasabbra: 1 millió 100.000 forintért (plusz 20 százalék művészeti járulékért) kelt el. Csók má­sik képe, a Táncoló nők 750.000 forinton állt meg; Gábor Jenő egy festményé­ért 650.000 forintot fizetett egy gyűjtő. A legizgalma­sabb licit egyébként Sebők Margit szecessziós olajké­péért folyt: az 50.000 fo­rintra (plusz 20 százalék )-os hízott. A Vígszínház készül a sátor alatti nagy kalandra A színész saját verseit mondja Képes technikatörténet A léghajó Tíz évvel a sorozatunkban már említett „Montgolfiére" léghajó több sikeres párizsi fel­szállása után 200 évvel ezelőtt 1793. január 9-én készítette el a léghajózás francia úttörője, Francois Blanchard a „Lathe” nevű léghajóját, amelynek ko­rabeli nagy szenzációja az volt, hogy Blanchard az amerikai J. Jeffries-zel együtt Calais és Dover között átrepülte a La Manche-csatornát. K.A. Szökés (1985), Elrejtett hangszerek (1988), A mulasz­tás ideje (1991) : három ver­seskötet címe és a megjelenés dátuma. Vajon ki a szerzőjük? Azok biztosan tudják, akik hét­főn délután megtöltötték a Ba­lassi Bálint Könyvtár előadó­termét, hogy meghallgassák Lukács Sándor színművészt, amint saját verseit tolmácsolja.- Milyen helyet foglal el az ön életében, munkásságában a költészet? - kérdeztem az ün­nepi könyvhét salgótarjáni vendégét.- A színművészet - amiből élek - és a versírás, - amelyet tizenötéves korom óta művelek - kiegészíti egymást, melléren­delt viszonyban van.-Akkor mégis miért olyan későn, közel negyvenéves korá­ban jelent meg az első kötete?- Egyrészt hála Istennek ak­koriban nagyon sok munkát adott a színpad, a film, a tévé. a rádió, másrészt pedig mint szí­nész túl sokat forgolódtam kia­dók, szerkesztők körében ah­hoz, hogy legyen bátorságom felvetni nekik egy könyv gon­dolatát. Amikor azonban atyai barátom, a sajnos időközben elhunyt Kálnoky László kezébg kerültek a verseim, ő nem ha­gyott nyugton. Olyannyira, hogy az Élet és Irodalomban Arc bukik fel az árból címmel be is mutatott, mint költőt. In­nentől kezdve oldódott a sze­mérmességem és az És-en kí­vül főként a Kortársban és az Új írásban több-kevesebb rend­szereséggel napvilágot láttak verseim. A kötetek pedig há­rom évenként követték egy­mást ...- Akkor - ha jól számolom - a következő 1994-re várható?- Sajnos nem, pillanatnyilag úgy látszik, hogy megtörik ez a ritmus ... Az igazi okát nem tudom, talán mostanában több az üresjárat, a versírás szem­pontjából terméketlen idő.- Mit érez, amikor saját ver­seit mondja, olvassa fel?- Bármilyen kézben vett anyagot - így a saját munkái­mat is képes vagyok - kívülről, objektiven nézni, értelmezni.- Más költőket nem is tolmá­csol?- Dehogynem, rendszeresen. Itt Salgótarjánban azonban arra kértek, hogy eddigi köteteim­ből adjak egy órányi válogatást Éveim címmel.- S most a színészt kérde­zem: mi újsága Víg-ben?- Nem tudom, hogy új­ság-e, de továbbra is ennek a színháznak a tagja maradok. Bár a feltételek nálunk is nehe­zedtek. főként szponzoraink - élükön a Postabankkal - és hű­séges közönségünk jóvoltából mi működőképesek vagyunk. Az sem zavar bennünket, hogy a színházépület felújítása miatt Lukács Sándor Fotó: Gy. P. ősztől egy sátorban fogunk ját­szani, sőt nagy kalandnak te­kintjük. Az első bemutató egy fiatal amerikai szerző Toni Kushner darabja lesz, amely megejtő drámaisággal szól az AIDS problémájáról. Egy fon­tos szerepet játszom majd a kollégám Rudolf Péter rendezte előadásban.- csongrády ­Füstelszívó golyóstoll A japán Sanrio cég hamarosan kü­lönleges golyós­tollat dob a piacra: a tetejére speciális elszívót szerelnek, amely eltávolítja közvetlen környe­zetéből a dohány­füstöt. A legyező­nek elnevezett ké­szülék húsz má­sodperc alatt végzi a „ megnyugtató légtisztítást”. A vállalat re­ményei szerint két hónap alatt szá­zötvenezer tollat tudnak eladni csak Japánban, ahol mind több helyen tilos a dohányzás, s kerülnek ké­nyelmetlen hely­zetbe mindazok, akik közösségben, nyilvános helyen mégis cigarettáz­nak, füstölögnek. Színek ’93 A Nemzetközi Színszö- , vétség VII. kongresszusát június 14—18. között Buda­pesten rendezik. A tanács­kozáshoz kapcsolódóan bemutatók nyílnak a fővá­rosban pénteken. így a Szín és építészet című a Buda­pest Galériában látható. Victor Vasarely Diapetális és diafugális rendje, a mes­ter nevét viselő óbudai mú­zeumban tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom