Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. október 3-4., szombat-vasárnap Bánk első díszpolgára dr. Habsburg Ottó Megoldást az Európai Közösség hoz Exkluzív interjú egy rokonszenves császári-királyi sarjjal Világhírű vendége volt a kö­zelmúltban Bánknak, ennek a festői szépségű, szlovák nemze­tiségiek lakta településnek: dr. Habsburg Ottó trónörökös, a strasbourgi, első választott Eu­rópa Parlament tagja, a Pán-Eu- rópa Szövetség elnöke. A falu büszke meghívottjára, s úgy fo­gadta a bajorországi Pöcking- ben élő politikust, mint tényle­ges uralkodót - noha a Habs- burg-házat Ausztriában és Ma­gyarországon egyaránt meg­fosztották császári, illetve kirá­lyi rangjától. Szinte mindenki királyi felségnek szólította, s ebben hasznos fogódzót adtak a jelenlévő magyar legitimisták, akik vakító fehér köpönyegeik­kel és harsány „köszönjük”, „él­jen a király” felkiáltásaikkal méltán keltettek érdeklődést.- Bocsássa meg zavaromat - fordultam az európai történe­lemben oly nagy szerepet ját­szott Habsburg-dinasztia jelen­kori legjelesebb tagjához, az igazi européerhez, dr. Habsburg Ottóhoz, akit már korábban is érdekes és figyelemre méltó embernek tartottam, de most mérhetetlen nyugalmával és természetes egyszerűségével egycsapásra elnyerte rokon- szenvemet és bizalmamat -, hogyan szólíthatom?- Ahogyan Önnek jól esik - felelte mindenféle cifrázás nél­kül -, bár tudom, hogy ezzel nem sok segítséget adtam.-Elnök úr, On a legrégebbi uralkodó családok egyikének a leszármazottja, kiterjedt, magas rangú családi és személyes kap­csolatokkal. Otthonosan mozog a világban, a nagyvárosokban. Most Bánkra jött. Hogyan fo­gadta el egy ilyen apró kiskö­zség meghívását?- Nézze, kérem, én minden országban fenntartom a kapcso­latokat a kisközségekkel, mert úgy érzem, a kisközségek köze­lebb állnak a földhöz, mint a nagyok. És mégiscsak ez a nemzetnek az alapja. Nézze, én most német képviselő vagyok, de a gyűléseimnek az egyhar- madát, a kerületemben, a kis­községekben tartom. Tegnap este egy 160 lakosú bajoror­szági kisközségben beszéltem. Véleményem szerint az itt élő emberek között igazi a kapcso­lat, s ez az, ami gyönyörű ebben a környezetben. Ezért én most nagyon örülök annak, hogy ide­Az élet megszokott ritmusá­ban zajlik megyénk egyik leg­nagyobb mezőgazdasági üze­mében, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. A bérkifizetésben nincs fenn­akadás. A tagság a pénzét idő­ben megkapja, a nyugdíjasok juttatását az előírás szerint utal­ják. Mindezek ellenére az embe­rekben észrevehetően ott a fe­szültség. Beszédtéma lett: mi lesz holnap, megmarad-e a munkahely, ki jut a munkanél­küliek sorsára? S ki adhat mindezekre megnyugtató vá­laszt, mint a tsz elnöke, dr. Sü­megi Sándor.- A szövetkezet dolgozói nem tudják, hogyan alakul a jövőjük. A szövetkezet elnöke pedig mint a világ legnyugodtabb embere, jön, megy, tárgyal, mintha mi sem történne. . .- Mit tehetnék? A holnapunk nem rajtam, sem a másik veze­tőn, hanem kizárólag a tagságon múlik. Ami kötelességünk volt, megtettük: a törvényt napokon jöttem; eddig ugyanis csak a nagy városokba mentem el.- Bánk emlékezetessé is tette ezt a látogatást: díszpolgári cí­mét először Önnek adta.- Nagyon hálás vagyok érte. Előtte két magyar település adományozott nekem díszpol­gári címet: a Vas megyei Velem község és Makó városa.- Ón, mint két fontos európai szervezet befolyásos személyi­sége, hogyan vélekedik sok mindent átélt kontinensünk kö­zeledési folyamatáról, a maast- richti szerződésről? A dán nép­szavazás elvetette, a francia minimális többséggel elfogadta, az olasz közvélemény nehezmé­nyezi. Van egyáltalán valódi realitása Maastrichtnak?- Maastrichtnak vannak bi­zonyos előnyei és bizonyos hát­rányai. Előnye, hogy a politiká­ban a nagyobb közösség nem veheti át azokat a feladatokat, amelyeket a kisebb közösség kielégítően tud elvégezni. Né­metország lándzsát tört amel­lett, hogy az egész közösség számára létesüljön egy függet­len központi bank. Ez is hallat­lan lépés előre. A gyengesége Maastrichtnak az, hogy sok po­litikai problémát nem oldott meg. Úgyhogy néhány vonat­kozásban a közösség engem egy olyan repülőgépre emlékeztet, amelyiknek van egy nagyon erős és egy nagyon gyenge szárnya, és így kellene repül­nünk. Tehát nem mondom, hogy lelkes híve vagyok Maast­richtnak, mégis kiálltam mel­keresztül magyaráztuk. Nekem jelenleg az a legfontosabb fel­adatom, hogy a termelés a munka minden szintjén zavarta­lanul menjen. Négyszáz ember­nek munkát kell biztosítani. Ha dolgozhatnak, akkor lesz ered­mény. Bizonyíték erre, hogy a rendkívüli szárazság ellenére az ország egyik legjobb búzater­mését takarítottuk be. A kukori­cánk átlagtermése - ha nem is olyan mint megszoktuk - felette van az országosnak. A napra­forgó és más növényféleségeink is megbirkóztak az aszállyal. Az állatállomány sem szenved­het hiányt a takarmányból. Ipari üzemeink nem okoznak jelentő­sebb csalódást, pedig sújt ben­nünket az energia drágulása, s a legkülönbözőbb adóterhek. Nyomasztóak a gazdaságra a szinte behajthatatlannak látszó kintlevőségeink. Bár nehézsé­gekkel birkózva, de termelünk.-Ezek szerint nincs különö­sebb vész, megküzdenek a gon­dokkal, és jöhet az átalakulás?- Jó lenne, ha ilyen egyszerű lette, mert az előnyei sokat használnak, és előbbre visznek bennünket a kívánt irányba.- Persze nem lehetünk derű­látóak, hiszen éppen a mi, kö­zép-európai térségünk egy idő, az úgynevezett volt szocialista rendszerek bukása óta rendkí­vül nyugtalan. Ismételten rög­tönzések, féligazságok, indula­tok osztják meg a nemzeteket és az állampolgárokat, s lábra kap a rontó nacionalizmus, állandó fenyegetettségbe kerül a nyila­dozó demokrácia . . .- De mi nagyon stabilak va­gyunk ... Nézze, kérem szé­pen, nekünk, magyaroknak az a legnagyobb előnyünk, hogy Közép-Európa legstabilabb or­szága vagyunk. A parlamentben van egy stabil többség, és álta­lában nincsenek meg azok a nagy ellentétek, amelyek meg­vannak Szlovákiában vagy a volt Jugoszláviában. Ebből a szempontból a nemzetközi biza­lom Magyarország felé fordult.- Igen, de a térségbeli fe­szültségek negatívan hathatnak, és belesodorhatnak olyan hely­zetekbe bennünket, amelyeket senki tisztességesen gondolkodó magyar nem akarhat. Száza­dunk két nagy békeszerződése - úgy tűnik - nemhogy enyhülést hozott volna, hanem további fe­szültségek forrása lett. Lesz itt egyszer egyáltalán béke?- Biztosan. De nem egyik napról a másikra. Mert bizo­nyos országokban valóban na­gyon felerősödött a nacionaliz­mus, ugyanakkor másokban lenne. Az átalakulást nem ke­rülhetjük el, hiszen ez törvény, amit az év végéig végre kell haj­tanunk. Megtörtént a vagyon nevesítése. A föld jogos tulaj­donosához került, azzal úgy rendelkezik, ahogyan neki a legkedvezőbb. Ezt nehéz volt elfogadtatni. Még ma sem va­gyok biztos, hogy mindenki érti. Ezt azért mondom ugyanis, mert a szécsényi tagokkal tör­tént legutóbbi beszélgetés al­kalmával - elsősorban a nyugdí­jasok részéről - elhangzott, hogy nekik nem változásra, ha­nem az eddig megszokott jutta­tásokra van szükségük. Ébből arra következtethetünk, hogy még mindig úgy hiszik sokan, a földdel mi rendelkezünk, a jö­vőjük is tőlünk függ.- Elnök úr, nem gondolja, hogy a vezetők magyarázata hé­zagos, vagy túl komplikált, és a tagok ezért nem értik meg, mi­ről van szó?-Nem gondolom. Kérdőíve­ket adtunk közre, felmérni a vé­leményeket. A válaszok egyér­nem. Ami pedig a szerbeknél van, az már nemzeti szocializ­mus, majdhogynem egy új hit­leri rendszer ... S nagy sajná­lattal tapasztalom, hogy Meciar elnök úr Szlovákiában kezd ugyanabba az irányba menni.- Minket és a szlovákokat Bős ügye régebbtől, a pozsonyi futballincidens a legközelebbi múltból állít pillanatnyilag éle­sen szembe egymással. . .- Ne felejtse, hogy az ami Pozsonyban, vagy máshol tör­tént, az sokkal szenzációsabb, mint az, hogy az emberek ren­desen együttélnek.-Elnök úr hiszi tehát azt, hogy a népek és a nemzetek jól egymás mellett tudnak élni, és a politikusok azok, akik minden­kori érdekeiknek megfelelően kiélezik közöttük a viszonyt?- Sajnos tudjuk a politikusok ilyenfajta szerepét. Nézze, tu­dom, vannak nehézségek a né­metek és a lengyelek között, de elmesélek egy esetet. Felső-Szi­léziában együtt tartottam gyű­lést egy német képviselővel a polgármesterek számára. Vagy harminc polgármesternek kel­lett volna eljönnie, de voltak vagy százan, szóval a többség lengyel volt. És ami szép mu­tatkozott ebben az, hogy a né­met polgármesterek mindenün­nen magukkal hozták a lengye­lek képviselőit, a lengyel pol­gármesterek pedig a némete­kéit. Vagyis a nép bázisán a ki­békülés sokkal erősebb, mint fönt a nagypolitikában.- Problémáinkra ezen a tájon talán a népek szövetsége ad­hatna gyógyírt?- Az Európai Közösség.- Nem látja szükségességét egy külön közép-európai szövet­ségnek is?- A kultúrában bizonyára jo­gosult, de általában számunkra a megoldást az Európai Közös­ség tudja hozni.- Bizonyos belpolitikai jelen­ségek azonban ezt, a teljes jogú tagságot eléggé illuzórikussá teszik. Gondolok itt elsősorban a Csurka-dolgozatra, amelynek szellemisége, pontosabban né­hány gondolati alapvetése va­lóban okkal és joggal kifogá­solt, és nem vet jó fényt a Ma­gyar Demokrata Fórumra, mint a legnagyobb kormányzó pártra. Sokak szerint veszélyez­teti a demokratikus folyamato­kat is. Mi erről a véleménye? telműnek tűntek. A tagság úgy nyilatkozott - többségében a nyugdíjasok -, hogy a közöst egyben kell tartani, tehát az új típusú szövetkezetét kívánják. Igen ám, de a dolgozó tagság a második nekifutásra a részvény- társasági formát pártfogolja. Végeredményben a mindkét formát javaslók a közös együtt- tartását támogatják. A gond ak­kor kezdődött, amikor elterjedt az téves nézet, hogy azt rt-be lépéssel feladják a háztáji föl­det, s már senkit nem érdekelt, hogy a föld a tulajdonosé, és akár az új típusú tsz-be, akár az rt-be lép, a földjével maga ren­delkezik. Megtarthatja, bérbe adhatja. A föld után a tulajdo­nost jogos részesedés illeti meg. Mi tehát a gond?- Hogy szövetkezeti, vagy részvénytársasági forma le­gyen-e? Ez a fő gond, és ebben senki más, csak a tagság tud dönteni. De döntenie kell, mert ha nem dönt kétharmados több­séggel, akkor az év végére a kö­zös gazdaság automatikusan A nyolcvanéves dr. Habsburg Ottó a Pán-Európa Szövetség elnöke, az Európa Parlament­ben a bajor CSU-t képviseli- Én nem hiszem, kérem szé­pen, hogy ez veszélyezteti a magyar demokráciát, de min­denképpen árt nekünk az ilyes­féle kijelentés. Én nem olvas­tam a Csurka-cikket. ám sajná­lom, hogy bel- és külföldön ilyen visszhangja keletkezett. A jövőben el kell kerülni a hason­lókat. Azt tudom mondani, hogy az író embereket kérjük, az Isten szerelmére, ha nem tudnak diplomatikusan írni, ne írjanak.- Végezetül személyes jellegű témát engedjen meg, elnök úr. A lexikonból tudom, hét gyermeke van, az viszont nem olvasható, mennyi az unokája .. .- Tizennégy, de remélem, még nagyon sok lesz.- Minden bizonnyal, hiszen legfiatalabb leánya és legidő­sebbfia, Walburga és Kari há­zasság előtt áll. Leánya nász­ajándékként egy szép bánki ba­bát kapott most ajándékba. Hol lesz az esküvő?- Magyarországon, minden valószínűség szerint a Má­tyás-templomban.- Ön viszont november 20-án ünnepli nyolcvanadik születés­napját. Ehhez őszinte szívvel gratulálok, remélem, mondha­tom, olvasóink jó része nevében is, s egyúttal jó egészséget és hosszú életet kívánok. De mit kíván Ön saját magának?- Hogy még egy jó lépést ha­ladjunk előre Magyarország in­tegrálódásával az Európai Kö­zösségbe. Ez az én fő születés- napi kívánságom.- Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László felbomlik és megszűnik. Az ér­dekek három csoportra tago­zódnak: a dolgozó tagságra, a nyugdíjas tagokra és a kívülálló üzletrész-tulajdonosokra. A há­rom csoport érdeke természete­sen nem azonos. A dolgozó ta­gok dolgozni akarnak, és ebből eredő jövedelemhez jutni. A nyugdíjas tagok a szociális jut­tatást és a háztájit akarják bizto­sítottnak tudni. Az üzletrész tu­lajdonosok az üzletrészük va­gyonértékét akarják növelni, hogy hasznot hozzon számukra. Csakhogy, amit ért az egyik, nem érti a másik.- Látja elnök úr, ebből kide­rül, hogy mennyire komplikál­ják a kérdést. . .-Nem mi komplikáljuk a helyzetet, a törvény keverte meg. Olyan bonyolult, nehézkes a megfogalmazása, hogy alig lehet abban eligazodni.. . De nézzük közelebbről! A szövet­kezet tagsága együvé tartozó emberek közössége, ismerik, támogatják egymást. A mi ese­tünkben - tekintettel arra, hogy Forródrót köztisztség­viselőknek Közel százezer embert érint a közelmúltban megjelent. „A köztisztségviselők jogállásáról" szóló törvény. A bizonytalan kérdések tisztázására a Bel­ügyminisztériumban a 201- 7783-as telefonszámon „köz­szolgálati forródrótot” létesítet­tek. Ennek működéséről dr. Dudás Ferencet, a közigazgatás fejlesztési főosztály vezetőjét kérdeztük.- Az új jogszabály július 1 -jén lépett életbe és bizony na­gyon sokan vannak, akik nem tudnak pontosan eligazodni ab­ban a rendelet-dzsungelben, amiben sokszor a gyakorlott szakemberek is eltévedhetnek.- Mekkora a „forródrót” forgalma?- Néha tényleg izzanak a vo­nalak. nagyon sokan telefonál­nak ügyes-bajos problémáikkal. Minisztériumok, vidéki önkor­mányzatok, országos hatáskörű szervek fordulnak hozzánk kér­déseikkel. Számos telefont, fa­xot a polgármesteri hivataltól kapunk, arra kérnek minket, ad­junk segítséget a helyi köztiszt­ségviselők javadalmazását, az őket megillető kedvezményeket szabályozó helyi rendelkezések megszövegezésében. A legtöbb kérdezőt mégis az foglalkoz­tatja, hogyan lehet, milyen sza­bályok szerint kell a náluk dol­gozó köztisztségviselőket kate­góriába sorolni.- Ezek szerint magánszemé­lyek kérdéseivel nem is foglal­koznak?- Ha valamelyik köztisztég- viselő magánszemélyként for­dul hozzánk, természetesen fog­lalkozunk a kérdésével. A leg­többen a „magán-telefonálók” közül arról érdeklődnek, milyen szempontok szerint kell a köz- szolgálatban töltött idejüket ki­számítani. Ebben ugyanis vál­tozások történtek. A legfonto­sabb, hogy nem számítunk be automatikusan minden korábbi esztendőt, csakis a munkában eltöltött éveket.- A kérdezők mennyi időn be­lül kapnak választ Önöktől?- Két napon belül mindenki­nek igyekszünk válaszolni. Sze­retném aláhúzni: a mi szolgálta­tásunk kizárólag a köztisztség­viselői törvénnyel kapcsolatos kérdésekben illetékes, a közal­kalmazottak dolgaiban a Mun­kaügyi Minisztériumhoz kell fordulni. (koós) nyolc településből tevődik ösz- sze a szövetkezetünk - már nem tisztán érvényesül ez az alapelv. Nehézkes is az emberek moz­gósítása, szavazatuk leadása. Az is kérdés, hogy ez a forma képes-e megfelelő lendületet adni a gazdaságnak, biztosítani a fejlődést? ... A részvénytár­sasági forma lényege, hogy a részvényesek összeadják tőké­jüket és elvárják, hogy az szá­mukra minél nagyobb jövedel­met fialjon. Az összeadott tőke ama is biztosíték, hogy korsze­rűsíthessék az rt-t, kinyithas­sák a kaput a külföldi tőke előtt is. Az irányítást is megkönnyíti, mert azt az igazgatótanács végzi, nem szükséges az egész tagság mozgósítása egy-egy fontosabb kérdés eldöntésére... A tagságon múlik, hogy melyik formára szavaz.- Október első negyedében tartunk közgyűlést, majd de­cemberben. A lényeg, hogy mindenkinek jelen kell lennie és szavaznia kell. B. Gy. Beszélgetés dr. Sümegi Sándorral, a szécsényi termelőszövetkezet átalakulásáról A helyzetet a törvényi fogalmazás keverte meg Saját kézzel írva ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom