Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03-04 / 234. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. október 3-4., szombat-vasárnap Bánk első díszpolgára dr. Habsburg Ottó Megoldást az Európai Közösség hoz Exkluzív interjú egy rokonszenves császári-királyi sarjjal Világhírű vendége volt a közelmúltban Bánknak, ennek a festői szépségű, szlovák nemzetiségiek lakta településnek: dr. Habsburg Ottó trónörökös, a strasbourgi, első választott Európa Parlament tagja, a Pán-Eu- rópa Szövetség elnöke. A falu büszke meghívottjára, s úgy fogadta a bajorországi Pöcking- ben élő politikust, mint tényleges uralkodót - noha a Habs- burg-házat Ausztriában és Magyarországon egyaránt megfosztották császári, illetve királyi rangjától. Szinte mindenki királyi felségnek szólította, s ebben hasznos fogódzót adtak a jelenlévő magyar legitimisták, akik vakító fehér köpönyegeikkel és harsány „köszönjük”, „éljen a király” felkiáltásaikkal méltán keltettek érdeklődést.- Bocsássa meg zavaromat - fordultam az európai történelemben oly nagy szerepet játszott Habsburg-dinasztia jelenkori legjelesebb tagjához, az igazi européerhez, dr. Habsburg Ottóhoz, akit már korábban is érdekes és figyelemre méltó embernek tartottam, de most mérhetetlen nyugalmával és természetes egyszerűségével egycsapásra elnyerte rokon- szenvemet és bizalmamat -, hogyan szólíthatom?- Ahogyan Önnek jól esik - felelte mindenféle cifrázás nélkül -, bár tudom, hogy ezzel nem sok segítséget adtam.-Elnök úr, On a legrégebbi uralkodó családok egyikének a leszármazottja, kiterjedt, magas rangú családi és személyes kapcsolatokkal. Otthonosan mozog a világban, a nagyvárosokban. Most Bánkra jött. Hogyan fogadta el egy ilyen apró kisközség meghívását?- Nézze, kérem, én minden országban fenntartom a kapcsolatokat a kisközségekkel, mert úgy érzem, a kisközségek közelebb állnak a földhöz, mint a nagyok. És mégiscsak ez a nemzetnek az alapja. Nézze, én most német képviselő vagyok, de a gyűléseimnek az egyhar- madát, a kerületemben, a kisközségekben tartom. Tegnap este egy 160 lakosú bajorországi kisközségben beszéltem. Véleményem szerint az itt élő emberek között igazi a kapcsolat, s ez az, ami gyönyörű ebben a környezetben. Ezért én most nagyon örülök annak, hogy ideAz élet megszokott ritmusában zajlik megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. A bérkifizetésben nincs fennakadás. A tagság a pénzét időben megkapja, a nyugdíjasok juttatását az előírás szerint utalják. Mindezek ellenére az emberekben észrevehetően ott a feszültség. Beszédtéma lett: mi lesz holnap, megmarad-e a munkahely, ki jut a munkanélküliek sorsára? S ki adhat mindezekre megnyugtató választ, mint a tsz elnöke, dr. Sümegi Sándor.- A szövetkezet dolgozói nem tudják, hogyan alakul a jövőjük. A szövetkezet elnöke pedig mint a világ legnyugodtabb embere, jön, megy, tárgyal, mintha mi sem történne. . .- Mit tehetnék? A holnapunk nem rajtam, sem a másik vezetőn, hanem kizárólag a tagságon múlik. Ami kötelességünk volt, megtettük: a törvényt napokon jöttem; eddig ugyanis csak a nagy városokba mentem el.- Bánk emlékezetessé is tette ezt a látogatást: díszpolgári címét először Önnek adta.- Nagyon hálás vagyok érte. Előtte két magyar település adományozott nekem díszpolgári címet: a Vas megyei Velem község és Makó városa.- Ón, mint két fontos európai szervezet befolyásos személyisége, hogyan vélekedik sok mindent átélt kontinensünk közeledési folyamatáról, a maast- richti szerződésről? A dán népszavazás elvetette, a francia minimális többséggel elfogadta, az olasz közvélemény nehezményezi. Van egyáltalán valódi realitása Maastrichtnak?- Maastrichtnak vannak bizonyos előnyei és bizonyos hátrányai. Előnye, hogy a politikában a nagyobb közösség nem veheti át azokat a feladatokat, amelyeket a kisebb közösség kielégítően tud elvégezni. Németország lándzsát tört amellett, hogy az egész közösség számára létesüljön egy független központi bank. Ez is hallatlan lépés előre. A gyengesége Maastrichtnak az, hogy sok politikai problémát nem oldott meg. Úgyhogy néhány vonatkozásban a közösség engem egy olyan repülőgépre emlékeztet, amelyiknek van egy nagyon erős és egy nagyon gyenge szárnya, és így kellene repülnünk. Tehát nem mondom, hogy lelkes híve vagyok Maastrichtnak, mégis kiálltam melkeresztül magyaráztuk. Nekem jelenleg az a legfontosabb feladatom, hogy a termelés a munka minden szintjén zavartalanul menjen. Négyszáz embernek munkát kell biztosítani. Ha dolgozhatnak, akkor lesz eredmény. Bizonyíték erre, hogy a rendkívüli szárazság ellenére az ország egyik legjobb búzatermését takarítottuk be. A kukoricánk átlagtermése - ha nem is olyan mint megszoktuk - felette van az országosnak. A napraforgó és más növényféleségeink is megbirkóztak az aszállyal. Az állatállomány sem szenvedhet hiányt a takarmányból. Ipari üzemeink nem okoznak jelentősebb csalódást, pedig sújt bennünket az energia drágulása, s a legkülönbözőbb adóterhek. Nyomasztóak a gazdaságra a szinte behajthatatlannak látszó kintlevőségeink. Bár nehézségekkel birkózva, de termelünk.-Ezek szerint nincs különösebb vész, megküzdenek a gondokkal, és jöhet az átalakulás?- Jó lenne, ha ilyen egyszerű lette, mert az előnyei sokat használnak, és előbbre visznek bennünket a kívánt irányba.- Persze nem lehetünk derűlátóak, hiszen éppen a mi, közép-európai térségünk egy idő, az úgynevezett volt szocialista rendszerek bukása óta rendkívül nyugtalan. Ismételten rögtönzések, féligazságok, indulatok osztják meg a nemzeteket és az állampolgárokat, s lábra kap a rontó nacionalizmus, állandó fenyegetettségbe kerül a nyiladozó demokrácia . . .- De mi nagyon stabilak vagyunk ... Nézze, kérem szépen, nekünk, magyaroknak az a legnagyobb előnyünk, hogy Közép-Európa legstabilabb országa vagyunk. A parlamentben van egy stabil többség, és általában nincsenek meg azok a nagy ellentétek, amelyek megvannak Szlovákiában vagy a volt Jugoszláviában. Ebből a szempontból a nemzetközi bizalom Magyarország felé fordult.- Igen, de a térségbeli feszültségek negatívan hathatnak, és belesodorhatnak olyan helyzetekbe bennünket, amelyeket senki tisztességesen gondolkodó magyar nem akarhat. Századunk két nagy békeszerződése - úgy tűnik - nemhogy enyhülést hozott volna, hanem további feszültségek forrása lett. Lesz itt egyszer egyáltalán béke?- Biztosan. De nem egyik napról a másikra. Mert bizonyos országokban valóban nagyon felerősödött a nacionalizmus, ugyanakkor másokban lenne. Az átalakulást nem kerülhetjük el, hiszen ez törvény, amit az év végéig végre kell hajtanunk. Megtörtént a vagyon nevesítése. A föld jogos tulajdonosához került, azzal úgy rendelkezik, ahogyan neki a legkedvezőbb. Ezt nehéz volt elfogadtatni. Még ma sem vagyok biztos, hogy mindenki érti. Ezt azért mondom ugyanis, mert a szécsényi tagokkal történt legutóbbi beszélgetés alkalmával - elsősorban a nyugdíjasok részéről - elhangzott, hogy nekik nem változásra, hanem az eddig megszokott juttatásokra van szükségük. Ébből arra következtethetünk, hogy még mindig úgy hiszik sokan, a földdel mi rendelkezünk, a jövőjük is tőlünk függ.- Elnök úr, nem gondolja, hogy a vezetők magyarázata hézagos, vagy túl komplikált, és a tagok ezért nem értik meg, miről van szó?-Nem gondolom. Kérdőíveket adtunk közre, felmérni a véleményeket. A válaszok egyérnem. Ami pedig a szerbeknél van, az már nemzeti szocializmus, majdhogynem egy új hitleri rendszer ... S nagy sajnálattal tapasztalom, hogy Meciar elnök úr Szlovákiában kezd ugyanabba az irányba menni.- Minket és a szlovákokat Bős ügye régebbtől, a pozsonyi futballincidens a legközelebbi múltból állít pillanatnyilag élesen szembe egymással. . .- Ne felejtse, hogy az ami Pozsonyban, vagy máshol történt, az sokkal szenzációsabb, mint az, hogy az emberek rendesen együttélnek.-Elnök úr hiszi tehát azt, hogy a népek és a nemzetek jól egymás mellett tudnak élni, és a politikusok azok, akik mindenkori érdekeiknek megfelelően kiélezik közöttük a viszonyt?- Sajnos tudjuk a politikusok ilyenfajta szerepét. Nézze, tudom, vannak nehézségek a németek és a lengyelek között, de elmesélek egy esetet. Felső-Sziléziában együtt tartottam gyűlést egy német képviselővel a polgármesterek számára. Vagy harminc polgármesternek kellett volna eljönnie, de voltak vagy százan, szóval a többség lengyel volt. És ami szép mutatkozott ebben az, hogy a német polgármesterek mindenünnen magukkal hozták a lengyelek képviselőit, a lengyel polgármesterek pedig a németekéit. Vagyis a nép bázisán a kibékülés sokkal erősebb, mint fönt a nagypolitikában.- Problémáinkra ezen a tájon talán a népek szövetsége adhatna gyógyírt?- Az Európai Közösség.- Nem látja szükségességét egy külön közép-európai szövetségnek is?- A kultúrában bizonyára jogosult, de általában számunkra a megoldást az Európai Közösség tudja hozni.- Bizonyos belpolitikai jelenségek azonban ezt, a teljes jogú tagságot eléggé illuzórikussá teszik. Gondolok itt elsősorban a Csurka-dolgozatra, amelynek szellemisége, pontosabban néhány gondolati alapvetése valóban okkal és joggal kifogásolt, és nem vet jó fényt a Magyar Demokrata Fórumra, mint a legnagyobb kormányzó pártra. Sokak szerint veszélyezteti a demokratikus folyamatokat is. Mi erről a véleménye? telműnek tűntek. A tagság úgy nyilatkozott - többségében a nyugdíjasok -, hogy a közöst egyben kell tartani, tehát az új típusú szövetkezetét kívánják. Igen ám, de a dolgozó tagság a második nekifutásra a részvény- társasági formát pártfogolja. Végeredményben a mindkét formát javaslók a közös együtt- tartását támogatják. A gond akkor kezdődött, amikor elterjedt az téves nézet, hogy azt rt-be lépéssel feladják a háztáji földet, s már senkit nem érdekelt, hogy a föld a tulajdonosé, és akár az új típusú tsz-be, akár az rt-be lép, a földjével maga rendelkezik. Megtarthatja, bérbe adhatja. A föld után a tulajdonost jogos részesedés illeti meg. Mi tehát a gond?- Hogy szövetkezeti, vagy részvénytársasági forma legyen-e? Ez a fő gond, és ebben senki más, csak a tagság tud dönteni. De döntenie kell, mert ha nem dönt kétharmados többséggel, akkor az év végére a közös gazdaság automatikusan A nyolcvanéves dr. Habsburg Ottó a Pán-Európa Szövetség elnöke, az Európa Parlamentben a bajor CSU-t képviseli- Én nem hiszem, kérem szépen, hogy ez veszélyezteti a magyar demokráciát, de mindenképpen árt nekünk az ilyesféle kijelentés. Én nem olvastam a Csurka-cikket. ám sajnálom, hogy bel- és külföldön ilyen visszhangja keletkezett. A jövőben el kell kerülni a hasonlókat. Azt tudom mondani, hogy az író embereket kérjük, az Isten szerelmére, ha nem tudnak diplomatikusan írni, ne írjanak.- Végezetül személyes jellegű témát engedjen meg, elnök úr. A lexikonból tudom, hét gyermeke van, az viszont nem olvasható, mennyi az unokája .. .- Tizennégy, de remélem, még nagyon sok lesz.- Minden bizonnyal, hiszen legfiatalabb leánya és legidősebbfia, Walburga és Kari házasság előtt áll. Leánya nászajándékként egy szép bánki babát kapott most ajándékba. Hol lesz az esküvő?- Magyarországon, minden valószínűség szerint a Mátyás-templomban.- Ön viszont november 20-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Ehhez őszinte szívvel gratulálok, remélem, mondhatom, olvasóink jó része nevében is, s egyúttal jó egészséget és hosszú életet kívánok. De mit kíván Ön saját magának?- Hogy még egy jó lépést haladjunk előre Magyarország integrálódásával az Európai Közösségbe. Ez az én fő születés- napi kívánságom.- Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László felbomlik és megszűnik. Az érdekek három csoportra tagozódnak: a dolgozó tagságra, a nyugdíjas tagokra és a kívülálló üzletrész-tulajdonosokra. A három csoport érdeke természetesen nem azonos. A dolgozó tagok dolgozni akarnak, és ebből eredő jövedelemhez jutni. A nyugdíjas tagok a szociális juttatást és a háztájit akarják biztosítottnak tudni. Az üzletrész tulajdonosok az üzletrészük vagyonértékét akarják növelni, hogy hasznot hozzon számukra. Csakhogy, amit ért az egyik, nem érti a másik.- Látja elnök úr, ebből kiderül, hogy mennyire komplikálják a kérdést. . .-Nem mi komplikáljuk a helyzetet, a törvény keverte meg. Olyan bonyolult, nehézkes a megfogalmazása, hogy alig lehet abban eligazodni.. . De nézzük közelebbről! A szövetkezet tagsága együvé tartozó emberek közössége, ismerik, támogatják egymást. A mi esetünkben - tekintettel arra, hogy Forródrót köztisztségviselőknek Közel százezer embert érint a közelmúltban megjelent. „A köztisztségviselők jogállásáról" szóló törvény. A bizonytalan kérdések tisztázására a Belügyminisztériumban a 201- 7783-as telefonszámon „közszolgálati forródrótot” létesítettek. Ennek működéséről dr. Dudás Ferencet, a közigazgatás fejlesztési főosztály vezetőjét kérdeztük.- Az új jogszabály július 1 -jén lépett életbe és bizony nagyon sokan vannak, akik nem tudnak pontosan eligazodni abban a rendelet-dzsungelben, amiben sokszor a gyakorlott szakemberek is eltévedhetnek.- Mekkora a „forródrót” forgalma?- Néha tényleg izzanak a vonalak. nagyon sokan telefonálnak ügyes-bajos problémáikkal. Minisztériumok, vidéki önkormányzatok, országos hatáskörű szervek fordulnak hozzánk kérdéseikkel. Számos telefont, faxot a polgármesteri hivataltól kapunk, arra kérnek minket, adjunk segítséget a helyi köztisztségviselők javadalmazását, az őket megillető kedvezményeket szabályozó helyi rendelkezések megszövegezésében. A legtöbb kérdezőt mégis az foglalkoztatja, hogyan lehet, milyen szabályok szerint kell a náluk dolgozó köztisztségviselőket kategóriába sorolni.- Ezek szerint magánszemélyek kérdéseivel nem is foglalkoznak?- Ha valamelyik köztisztég- viselő magánszemélyként fordul hozzánk, természetesen foglalkozunk a kérdésével. A legtöbben a „magán-telefonálók” közül arról érdeklődnek, milyen szempontok szerint kell a köz- szolgálatban töltött idejüket kiszámítani. Ebben ugyanis változások történtek. A legfontosabb, hogy nem számítunk be automatikusan minden korábbi esztendőt, csakis a munkában eltöltött éveket.- A kérdezők mennyi időn belül kapnak választ Önöktől?- Két napon belül mindenkinek igyekszünk válaszolni. Szeretném aláhúzni: a mi szolgáltatásunk kizárólag a köztisztségviselői törvénnyel kapcsolatos kérdésekben illetékes, a közalkalmazottak dolgaiban a Munkaügyi Minisztériumhoz kell fordulni. (koós) nyolc településből tevődik ösz- sze a szövetkezetünk - már nem tisztán érvényesül ez az alapelv. Nehézkes is az emberek mozgósítása, szavazatuk leadása. Az is kérdés, hogy ez a forma képes-e megfelelő lendületet adni a gazdaságnak, biztosítani a fejlődést? ... A részvénytársasági forma lényege, hogy a részvényesek összeadják tőkéjüket és elvárják, hogy az számukra minél nagyobb jövedelmet fialjon. Az összeadott tőke ama is biztosíték, hogy korszerűsíthessék az rt-t, kinyithassák a kaput a külföldi tőke előtt is. Az irányítást is megkönnyíti, mert azt az igazgatótanács végzi, nem szükséges az egész tagság mozgósítása egy-egy fontosabb kérdés eldöntésére... A tagságon múlik, hogy melyik formára szavaz.- Október első negyedében tartunk közgyűlést, majd decemberben. A lényeg, hogy mindenkinek jelen kell lennie és szavaznia kell. B. Gy. Beszélgetés dr. Sümegi Sándorral, a szécsényi termelőszövetkezet átalakulásáról A helyzetet a törvényi fogalmazás keverte meg Saját kézzel írva ...
