Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
Véget ért az EBEE-találkozó Szombat hajnalra az orosz küldöttség által szorgalmazott szövegváltoztatások végrehajtásával, a volt Jugoszlávia területén kialakult helyzetről szóló záróokmányok elfogadásával befejezte munkáját az EBEÉ-orszá- gok magas rangú tisztségviselői (MRT) bizottságának 15. Ülésszaka. A küldöttek döntöttek arról, hogy hosszú távra szólóan megfigyelői 1 missziót küldenek Koszovóba, a Vajdaságba és a Szandzsákba, az emberi és kisebbségi jogok megtartásának ellenőrzésére, és szintén megfigyelőket küldenek a Szerbiával és Montenegróval szomszédos országokba. Európa Nap Fertőrákoson Emlékfutással kezdődött vasárnap reggel Fertőrákoson az Európa Nap, melyet az MDF soproni szervezete rendezett az 1989-es Páneurópai Piknik tiszteletére és szellemében. A három évvel ezelőtti események során Sopronpusztánál a hazánkban várakozó keletnémetek százai törték át a határt és menekültek Ausztriába. Erre emlékezve Fertőrákoson és Sopronpusztánál immár harmadik alkalommal rendezik meg az Európa Napot. Fogolycsere Az Eszék melletti Nemetin helységben péntek este megtörtént az első jelentősebb fogolycsere Horvátország és Jugoszlávia között: a horvátok által felajánlott 406 személy közül 250 tért vissza Jugoszláviába, míg a horvátoknak 722 foglyot adtak át. Százötvenhat személy úgy döntött, hogy Horvátországban marad, mert ott van minden tulajdona. Katonai források szerint horvátországi szerbekről van szó. A fogolycseréről egy hete állapodott meg Milan Panic jugoszláv és Franjo Greguric akkori horvát kormányfő. Elhunyt Giorgio Perlasca Szombat reggel padovai otthonában elhunyt Giorgio Perlasca, aki 1944-ben több mint ötezer embert mentett meg a biztos haláltól Budapesten — közölték a Magyar Távirati Irodával Perlasca közeli baráti köréből. Az „olasz Wallenberg-ként” is emlegetett Perlasca, aki a fasiszta olasz hadsereget ellátó kereskedelmi irodát vezette Budapesten, 1944 októbere és 1945 januárja között — spanyol diplomatának adva ki magát — 5200 zsidót mentett meg menlevelekkel a koncentrációs tábortól, illetve a kivégzéstől. Tettéért Magyarországon és Izraelben egyaránt kormánykitüntetéseket kapott. Visszautasított vádak Az utóbbi napokban több alkalommal súlyos vádak hangzottak el, amelyek az Erdélyi Világ- szövetség Magyarországi Szervezetét szélsőségesnek, ultranacionalistának, sovinisztának és irredentának minősítették. Kreczinger István és Okos Márton,a szervezet elnöke és elnökségi tagja ezeket a rágalmakat megalapozatlannak tekinti, és teljes egészében a leghatározottabban visszautasítja. Panic sikertelen próbálkozásai Holtponton a délszláv rendezés Minden eddigi nemzetközi békéltetés kudarcot vallott, nem sikerültek Milan Pawcjugoszláv miniszterelnök elképzelései sem, s a délszláv rendezésre hivatott londoni Jugoszlávia-konferenci- ára is a kudarc árnyéka vetül — jelentette az MTI tudósítója Belgrádból. Milan Panic jugoszláv miniszterelnök úgy tért vissza Brüsszelből, hogy a többi délszláv vezető szóba sem állt vele, őt magát a brüsszeli tanácskozásra meg sem hívták, s Lord Carrington, az értekezlet elnöke is megerősítette, hogy Koszovo, a Szandzsák és a Vajdaság különleges jogállásának elismerését váiják Belgrád- tól. Milan Panic ezt a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, s így lényegében elutasította Jugoszlávia elismerésének egyik fontos előfeltételét. Nem sikerült Milan Panic nyitása Szlovénia felé sem: Milan Kucan szlovén elnök rövid úton elutasította az egyoldalú belgrádi döntést a diplomáciai elismerésre, hangoztatva, hogy a diplomácialag el nem ismert Jugoszlávia által történt elismerés semmit sem ér. Milan Panic hevesen bírálta a szlovén elutasítást, hangoztatva, hogy Kucan elnök „nem értette meg a demokratikus kezdeményezés jelentőségét”. Lord Carrington nem zárta ugyan ki azt, hogy a jugoszláv vezetők részt vehessenek az augusztus 26-ra összehívott nagyszabású Jugoszlávia-konferenci- án, de rögtön leszögezte, hogy ez semmiképp sem jelentené Jugoszlávia elismerését. A konferenciára különben a hat délszláv köztársasági elnököt hívták meg, Slobodan Milosevic szerb elnök viszont elzárkózik a részvételtől. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének segélyszállítmánya szombaton délután megérkezett a Bosznia keleti részén fekvő Gorazdébe — jelentette be Zágrábban az ENSZ menekültügyi főBíztosa hivatalának szóvivője. A nyolc teherautóból álló konvoj, amelyet az ENSZ kéksisakosai kísértek Szarajevóból a kelet-boszniai városba, ÍO óra alatt tudta megtenni az ötven kilométeres utat: kétszer került harcok kereszttüzébe. Szerb milicisták is feltartóztatták, sőt egy hídról aknákat is el kellett távolítaniuk a szállítmányt kísérő katonáknak, mielőtt épségben megérkeztek a szerb ostromgyűrűben lévő városba. Megfigyelők szerint a szállítmány sikeres megérkezése Gorazdébe az első fontos lépés annak bebizonyítására, hogy esetleg nem szükséges a katonai erői alkalmazása a boszniai segélyszállítmányok eljuttatásának biztosítására. A légiirányítók felhívása Jelcinhez Drámai felhívást intézett szombat délután az orosz vezetéshez a repülésirányítók szakszervezete. Ebben arra kérték Borisz Jelcin elnököt, Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnököt és Jegor Gajdar ügyvezető kormányfőt, hogy haladéktalanul üljenek le a tárgyaló asztalhoz a légiirányítók képviselőivel, különben tömegkatasztrófa következik be az ország légterében. Az oroszországi polgári repülés- irányítók kétharmada lépett sztrájkba szombaton — vált ismertté Moszkvában. A fővárost kivéve gyakorlatilag megbénult a belföldi légiforgalom. Csak a nemzetközi és a mentőfeladatot végző járatok közlekednek. (MTI) Puccsveszély nincs Moszkvában A katonák helyett hadba lépett az ipari lobby Megint tízezreket lát maga körül a moszkvai Fehér Ház. Megint tízezrek jönnek falaihoz, hogy Jelcint éltessék. Tavaly is itt voltak, tavaly is ökölbe szorított kézzel skandálták: vesszen a diktatúra! Együtt döntötték le Dzserzsinszkijt, Szverdlovot és Kalinyint, közösen építettek a barikádokat a parlamentnél. Torlaszok most nincsenek, tankok sem masíroznak a Ma- nyézson. Van viszont nagyon sok kérdés: ki győzött, mi változott, merre tartanak, van-e remény, jönnek-e a konzervatívok, tényleg 70 rubel lesz-e egy kiló kenyér és hazajön-e végre a katonafiú? Hogy ki győzött? A demokraták. De kik azok a demokraták? Mindenki annak mondja magát, csakhogy másnak lássák, csakhogy különbözzön a kommunistáktól. A hithű marxisták és a szélsőjobboldali vezérek egyértelműen beszélnek. A győztesként tetszelgőknél nem lehet tudni, ki kivel tart. Demokrácia, vállalkozás, privatizáció, szabad sajtó — ezt könnyű megtanulni, csak variálni kell a körítést. Mi változott? Nincs már szovjet birodalom, van viszont egy újraszülető Oroszország. Van zászló, himnusz, hadsereg és határőrség, de nincs többlábon nyugvó politikai rendszer. Állítólag puccsveszély sincs, a katonák visszahúzódtak. Helyettük azonban hadba léptek a gyárigazgatók és a törvényhozás ipari lobbyja. Ősszel akarnak keresztet vetni a Gajdar-kormányra. A tömeg elfordult a politikától. Gyűlésezni nincs ideje, inkább az üzleteket rója. Árut nem nehéz taláni, mert itteni mértékkel mérve roskadoznak a pultok. A cédula azonban a többségnek nagyon fáj. Egy érdekes jel: a családok zöme harminc százalékkal több kenyeret fogyaszt, mint tavaly ilyenkor. A felvágottat nem rúdban, hanem szeletben kérik és gyümölcs nagyon sok helyen csak havi egyikét alkalommal kerül a kosárba. Mondják, a kenyér hamarosan eléri a csillagos eget, hetven rubelt kémek majd érte. És hol vannak a katonák? Még Németországban, Kara- bahban, Grúziában, Moldová- ban és a Baltikumban. Gyors hazatérésükre nincs sok remény, hiszen sem fedél, sem állás nem várja őket. Van Moszkvának egy hírhedt tere, a Lubjanka. Közepén egykor Félix Dzserzsinszkij nézett a Kreml felé, háta mögött a KGB zord épülete jelezte hatalmát. Az épület még ma is ott áll, Félix viszont egy szobortemetőben várja sorsát. Helyére kápolnát építenek a KGB áldozatainak emlékére. Ott lesz csak igazán nagy a tömeg, minden év augusztusában. Mester Nándor II. Husszein Jordániája Négy évtizede uralkodik Negyven évvel ezelőtt, 1952 augusztusában foglalta el Jordánia trónját az akkor 17 éves hasenűta herceg, Husszein. Ma a thailföldi Bhumibol, a belga Baudouin és a brit II. Erzsébet után a legrégebben uralkodó király. Ő élte át az államfők közül a legtöbb merényletet. Uralkodásának negy ven esztendeje alatt kis országa számos vereséget szenvedett el. Ennek ellenére II. Husszein a közép-keleti konfliktus megoládásért folyó küzdelem egyik kulcsfigurája. A hasemita dinasztia Fatimára, a próféta legifjabb leányára vezeti vissza származását. II. Husszein ükapja, Husszein Ibn Ali (1853-1951) Mekka emírje volt. 1916-ban mondta ki elszakadását az ozmán birodalomtól, miután a hírhedt brit Lawrence segítségével sikeres felkelési vezetett a törökök ellen. 1917-ben „Arábia királyának” kiáltotta ki magát, de 1924-ben Ibn Szaud, a szaúd-arábiai állam megalapítója elűzte Mekkából. Két fiát a britek két mandátumuk élére állították: Fejszál kapta Irakot, Abdullah pedig Transzjordániát. Ez utóbbiból lett az 1948. évi arab-izraeli háború után a „Jordániái Hasemita Királyság”. 1951. július 20-án Abdullah királyt unokája, a 16 éves Husz- szein szeme lattára egy fanatikus meggyilkolta. Husszein apja, Tatai lepett a trónra, 1952-ben azonban a britek állítólagos elmebetegsége miatt eltávolították, s Flusszein lett az uralkodó. II. Husszein király az angliai sandhursti katonai akadémiát végezte el. 1956-ban elbocsátotta az Arab Légió brit parancsnokát, John Bagót Glubb-ot (Glubb pasát). Az 1958-ban megalakított jordán-irak konföderáció csak fél évig állt fenn. Egy véres puccs eltávolította Bagdadból a nasemitákat. 1967- ben a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. 1970-ben Husszein hadserege brutálisan elűzte Jordániából a palesztin menekülteket. Csak 18 evvel később sikerült Husszeinnak visz- szaállítania a jó viszonyt a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Az Öböl-háború idején II. Husszein szerencsétlen szerepet vitt. Nem volt hajlandó állást foglalni Szaddám Húszéin ellen, s ez elszigetelte Jordániát, ami súlyos gazdasági válsághoz is vezetett. Jordánia királya jelenleg óvatos „demokratizálást” folytat, hogy szerephez juthasson egy esetleges közel-keleti békefolyamatban. Négy feleségétől 11 gyermeke született, 5 fiú es 6 leány. Jelenlegi felesége a szíriai-libanoni származású amerikai Liza Halabi, akit Jordániában csak A1 Husz- szein (Husszein világossága) néven ismernek. Trónörökössé Husszein fivérét, Hasszántjelöl- te ki. Harcok Abbáziában Rövid átmeneti nyugalom után szombaton újult erővel lángoltak fel a harcok Szuhumiban, a Grúziához tartozó, de függetlenségét kinyilvánított Abház Autonóm Köztársaság fővárosában, noha hajnalra megállapodásjött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről és a grúz csapatok kivonásáról. Az Interfax orosz hírügynökség szerint a grúz haderők ellenőrzésük alatt tartják Abházia több térségét (Gáli, Ocsamcsira, Gulrips) és Szuhumi egy részét. Kérdőjelek Megváltozott a világ? Ha a költő azt tudakolta, ment-e előbbre a világ a könyvek által, szabadjon feltenni a magunk költői kérdését: ment-e előbbre a világ az olimpia által? A különböző országokban, örömkitörések és csalódások között, mindenki másként élte meg ezeket a napokat. A tömegkommunikációs lánc jóvoltából nálunk már kevesen voltak, akik nem válhattak részesévé százmilliók, sőt inkább embermilli- árdok emlékezetes, kollektív élményének, hogy voltak Barcelonában kifogásolható, megkérdőjelezhető mozzanatok? Persze voltak, de ezúttal úgy érezhettük, hogy nem ezek uralták a két hetet. Arcokat és erőfeszítéseket néztünk, neveket, zászlókat, himnuszokat tanultunk. Abban a hitben búcsúzhattunk a katalán fővárostól, hogy a hidegháború utáni első olimpián a játékok valóban megszabadultak a keletnyugati szembenállás többévtizedes nyűgétől, előtérbe kerültek a valódi teljesítményeken alapuló sportszerű vetélkedések. Olyan légkörben zajlott ez az olimpia, hogy egyszerre lehettünk büszke hazafiak, jó értelemben vett világpolgárok. Megváltozott hát a világ? Jó lenne hinni — de nem így történt. A sokat emlegetett olimpiai béke még néhány napra sem lehetett úrrá a vérző Balkánon és annyi más válságkörzeten. Sőt, éppen most, mintha még az eddiginél is jobban rádöbbentünk volna, hogy a Földet sem lehet tartósan felosztani „minden rendben van” és „semmi sincs rendben” tájakra; a feszültséget nem lehet száműzni elszigeteltnek vélt területekre. Mégis, az olimpia napjaiban az emberiség jobbik és nagyobb bizakodásra okot adó arculatát mutathatta. Nem lehetne gyakrabban rendezni olimpiát? A téli és nyári játékok idejének széthúzásával ezentúl kétévenként lesz valamilyen olimpia. De nem lehetne minél többet átmenteni az olimpiai szellemből a hétköznapok sportszerűséggel kevésbé dicsekedhető világába? Jó lenne igennel felelni. (FEB) Honecker má j rákos Ügyvédei a per leállítását kérik Honecker ügyvédei ügyvédeket. A hetilap szerint több jel arra utal, hogy noha Honecker májrákját orosz orvosok már februárban diagnosztizálták, betegségét később eltussolták, hogy megkönnyítsék kiadatását Németországnak. (Márciusban egy második vizsgálat után Moszkvában azt közölték, hogy nincs rákja.) A Der Spiegel szerint csaknem kizárt, hogy lefolytassák a pert Honecker ellen. Ha meg kell műteni, az operáció miatt hónapokig nem állhat a bíróság elé. Ha nem műtik meg, már akár 3 hónapon belül olyan állapotba kerülhet, hogy szintén nem lehet kihallgatni, bíróság elé állítani. Erich pénteken a védencük elleni per leállításáért és a letartóztatásiparancs visszavonásáért folyamodtak a berlini Moabit börtönben végzett orvosi szakértői vélemény alapján, mely szerint a 79 éves politikus súlyos májrákban szenved — közli hétfőn utcára kerüli számában a Der Spiegel című német hetilap. „Honecker gyógyíthatatlan májrákban szenved, amely közvetlenül a máj működés megszűnése vagy áttételek révén a halálát fogja okozni. Várható élettartama rövidebb, mint az ellene indított per lefolyásának valószínű időtartama, amely legalább 2 esztendő” — idézte a Der Spiegel az orvosi jelentésre hivatkozó (MTI) Ma is élnek New York-ban cipöpucolók Caramanicához testőrökkel járt Marily Monroe Ma is élnek cipöpucolók New York-ban. Közülük Caramani- ca, az „éneklő korelnök” — világhírű. Munkahely is jelzi a rangját: „Brooklyn Municipal Building” (brooklyni-városhá- za) — hirdeti ládája felett a felirat. Előtte egy konténerből készült kis fedett kalitkán kézzel pingált betűk: „Shoeshine — the best in town”. (Cipőpucolás-a legjobb a városban.) Az öreg mester régi musical szövegsorát idézi énekelve (a főszereplő Fred Astaire\olt), ez szabad fordítsá- ban így hangzik: Ami a szívben a dallam, fény a cipőn. A 70 éves férfiút teljes nevén Frank Caramanicának hívják. Családja 1888-ban tántorgott át éhesen Szicíliából, „A család 104 éve pucol itt cipőt, én vagyok a harmadik nemzedék. Akkor Brooklyn még külön város volt, tele hozzánk hasonló jövevényekkel, akik egy szót sem tudtak angolul, de enni akartak. Akkor még nem volt szociális segély.” — Nagyapa reggel nyolctól este kilencig ült itt. Minden áldott nap, vasárnap is. Én vittem neki az ebédet. Öt cent volt akor egy pucolás. Olvastunk már olyant, hogy cipőpucolóból valaki milliomos lett. Én nem lettem az, de becsülettel felneveltem a három lányomat. Látta azt az urat, aki most kelt fel? A két dolláros tarifa mellé ötven cent borravalót is adott. Igaz, az árak sem a régiek. A falakat csinos nők képei díszítik. Az egyikük Ivana Trump, a cseh síbajnoknőből lett milliomosnő, Donald Trump ingatlankirály elvált neje: Frank ápolta egy ideig a cipőit. De a legnagyobb becsben tartott kép egy dedikált fotó, szőke szex-bomba mosolyog rajta. „Marylin Mon- roe félje, A rthur Miller innen egy saroknyira lakott. Útban hozza, gyakran beugrott ide egy fénye- sítésre. Mindig két kétméteres testőr kisérte. Akkoriban ritka volt a nővendég, pláne az ilyen. A művésznő fellendítette az üzletemet. Amikor elteijedt, hogy idejár, sorban álltak a férfiak.” Es a politikusok? „Járt ide egy fiatal olasz ügyvéd, aki a Court Street 26-ban melózott és nagyágyú lett: Mario Cuomo, New York állam kormányzója. Azt mondják, egyszer még elnök is lehet.” Róla ma majdnem annyit írnak, mint Caramanicáról, aki még 25 évig akar cipőt pucolni. (FEB) Önálló városállam lesz Kassa? Több állampolgári kezdeményezés aláírói azt szeretnék, hogy Kassa a jövőben önálló városállam legyen. A Domino című kassai lapban megjelent felhívásukat szinte kivétel nélkül ismertetik a szombaton megjelent pozsonyi és prágai lapok. A „Szuverén Kassáért” nevű polgári kezdeményezéshez csatlakozott a „Független Kassai Közgazdászok Szövetsége” a „Kmen” — Gyökér — nevű csoportosulás és a „Kassa Hiteles Arcáért” elnevezésű újságíróklub is. A felhívás élesen bírálja az ország Pozsony- központú irányítását, mely mellőzi a „kelet-szlovákiai metropolisz” érdekeit, és nem veszi figyelembe a város sajátos szempontjait. Kassán nagy a munka- nélküliség, alacsony a külföldi tőke bevonásának mértéke és a tömegtájékoztatás nem nyújt objektív képet a városról — hangoztatja a nyilatkozat. A városállam kikiáltását célzó lépést a felhívás aláírói azzal indokolják, hogy a város teljesen elveszítette a történelem során megszerzett előjogait. A monarchia alatt tekintélyes politikai, önkormányzati és kereskedelmi privilégiumokkal bíró Kassa képes volt a császári udvar jogkörének korlátozására, több bécsi utasítás mellőzésére. A kezdeményezők most azt javasolják, hogy a városállam megteremtésének folymatában nyilvánítsák ki Kassa önállóságát, a város alkosson saját akotmányt, majd népszavazással döntsenek a városállam és Szlovákia további viszonyának kérdéseiről. A kezdeményezés egyik szóvivőjének nyilatkozata szerint az elképzelés a németországi Hanza- városok jogállását, az olaszországi San Marinót, esetleg Szingapúrt tekinti példaadónak. Egyes megfigyelők szerint a kezdeményezés azzal is ösz- szefüggésbe hozható, hogy a jelenlegi szlovák kormányzat nem az elvárt mértékben élvezi Kassa és a környék rokonszenvét. (MTI)