Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-30 / 229. szám
1991. szeptember 30., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 A tűzoltókra sincs pénz Mátranovák. Tűzoltóversenyt rendeztek nemrégiben a faluban. Tizennégy önkéntes üzemi-, és községi tűzoltóegyesület vett részt a versenyen. — A megyei verseny Nóg- rád községben volt, Flórián napján — mondta Nagy László alezredes, Salgótarján város tűzoltóparancsnoka. — Azon a megye valamennyi területéről képviselték magukat a csapatok, talán ez is oka lehet, hogy Salgótarjánból és környékéről már nem tudták vállalni az egyesületek, hogy a mátrano- váki versenyen is részt vegyenek. Ezzel együtt, nagyon megdöbbentett bennünket, hogy erre a versenyre, a szokásostól eltérően, nagyon kevés csapat jött el. Nagy László alezredestől ennek anyagi vonzatait is megtudtuk: — Az önkormányzatoknak nincs pénzük az önkéntes tűzoltócsapatok versenyszerű megmérettetésének finanszírozására. Ezzel is magyarázható, hogy a korábbi évek 50-60 csapata helyett csak tizenkilencen neveztek be, és még ebből is csak tizennégyen jöttek el Mát- ranovákra. Kadlót András főhadnagyot, a városi parancsnok helyettesét is megkérdeztük. — Elmondhatjuk, hogy ez a verseny eltért eddigi hagyományainktól. Megalakult ugyanis a Tűzoltó Szövetség, és felvállalta a szervezést. Ezt rövid időn belül vissza is mondták, így kényszerpályára kerültünk, felemás dolgokat végeztünk. Régebben úgy volt, hogy a területek legjobbjai kerültek be a megyei versenyre. Most felborult az egész rendszer, utólag kellett megrendeznünk a területi versenyt. Roppant nagy gondban vagyunk, mert mi hivatásos tűzoltók megtesszük ugyan, amit lehet, de egyáltalán nem biztató az önkéntes tűzoltóegyesületek jövője. Nagy Lászlóval az eredményhirdetés előtt beszélgettünk újra. — Ön szerint, a pénzügyi gondokon túl, mi lehet még a gyér érdeklődés oka? — Ez hozzáállás kérdése is. Nagyon sok múlik azon, hogy egy-egy településen milyen a parancsnok, hiszen ő szervezi, mozgatja az embereket. Vannak olyan csapatok is, akik eljönnek, de eredményt nem tudnak felmutatni. Mi azért ennek is örülünk, mert a versenyek előtt legalább felkészülnek, felszereléseiket karban tartják, kezelik. — A csapatok között olyanok is vannak, akik valódi tűzoltásnál is részt vesznek? — Hogyne. Például a cere- diek, zabariak, mátranovákiak, mátraszeleiek. Ők kiesnek Salgótarján körzetéből, ezért ők baj esetén azonnal megkezdik a tűz megfékezését. Érdekesség, hogy a síküveg- és az öblösüveggyár örök riválisok. Nógrádon az öblös szerepelt jobban, Novákon a síküveg. A községek között Mátraszele és Mátranovák rivalizál. Cs. A. Tetőcsere az óvodán Keveset dolgoznak, az a baj! Mátraalmás. Csendesen telnek a falu napjai a hegyen. A fiatalabbakat napközben nemigen lehet itthon találni, az öregek pedig már úgy szokták meg, hogy munka mindig akad. Szilvát szedett az udvaron a 79 éves Gembiczki Vendel bácsi, amikor betoppantunk. Felesége az ebédet főzte, de előtte állt még a télire való befőzés is. — Nem mentem hamar férjhez — mondta a 76 éves Terka néni. — Kilencen voltunk testvérek, én voltam a negyedik gyerek. Háromhetes voltam, amikor apám hadirokkant lett. Trencsényben, az első világháborúban, egy gránát elvitte a fél arcát. Korán kezdtünk mi dolgozni! Már tízéves koromban formát tartottam az üvegfúvóknak a pa- rádsasvári üveggyárban. Vendel bácsi is Parádsas- várra járt, már kilenc évesen: — Hét testvérem volt, muszáj volt menni! Segéd voltam, később hívtak a festőbe, de apám nem engedett. Kenyér kellett télre, aratni kellett menni. November 23-án 56. házassági évfordulóját ünnepli a Gembiczki házaspár. — A mai esküvők már nem az aranylakodalomig köttetnek. Mi volt más a maguk életében, amitől a házasság csakugyan ásó-kapa-nagyharangig szól? — Tudja isten, hogy is volt! Mi sem voltunk tapasztaltabbak. Volt, aki 15 évesen ment férjhez, mikor 16 éves lett, már jött a baba, mégsem váltak el. Faluhelyen nem is volt szokás a válás! Mi csak dolgoztunk, nem értünk rá rosszat csinálni... De nem értünk rá egymással foglalkozni sem! Az emberek más megyékbe jártak fát vágni, hetekre mentek el. Alig voltunk együtt, amíg fiatalok voltunk. — Gyalog jártunk akkor mindenhova, akármilyen mesz- sze volt — folytatja Vendel bácsi. — Voltak olyan helyek, ahova reggel és este 40 kilométert gyalogoltunk, hogy dolgozhassunk. Nekünk még nem volt munkaidőnk. Mikor nyugdíjas lettem, elmentem a többiekkel az Alföldre. Nyolc órát dolgoztunk naponta. Régen hathónapos summás voltam Bihar megyében! November elsején mentünk, május elsején jöttünk! Tudja, miért van sok válás? Keveset dolgoznak, az a baj! Együtt dolgoznak nők-férfiak, könnyebben összebarátkoznak. Nekünk nem volt erre lehetőségünk, de rá sem értünk volna! Reggel három órakor keltem, legeltettem, kaszáltam, utána indultam munkába. (dude) Buddha királyfi követője " Ha van az emberben egy stabil pont, a világ aköré rendeződik" — Sokkal egyszerűbb az életünk, mint hisszük... Krisztus előtt 500 körül Gautama Buddha királyfi az emberi testnek és léleknek múlandóságán elmélkedve arra határozta magát, hogy trónjáról lemond, nejét és környezetét elhagyja. Miután hét évig az akkor híres tanítóknak tanítványaként, kemény vezeklésben, a megváltó tan után hiába törekedett, egy éjjel Uruvelában a felvilágosodás fája alatt ülve, hirtelen felvilágosodásban volt része. Ettől kezdve mint tanító lépett fel. Ki gondolta volna, hogy Krisztus után ,2000 körül Nógrád megyében találkozunk Buddha királyfi követőivel? Egyikükkel, a 26 éves, budapesti Szénási Istvánnal a Tar és Sámsonháza közötti Tibeti Buddhista Meditációs Centrumban beszélgettünk. — Az első kérdés magától adódik: hogyan került kapcsolatba a buddhizmussal? — Szegeden találkoztam egy fiúval, aki akkor jött haza Franciaországból, és ott megismerkedett egy tibeti lámával. Ezt a fiút korábban is ismertem, és láttam rajta egyfajta változást. Rajta keresztül ismerkedtem meg" többjükkel, és mindannyiukon ugyanazt a másságot láttam. Kíváncsi voltam, mi okozza bennük ezt a változást? Amikor már én is közöttük voltam, tudtam, a könyvek nem adnak ehhez segítséget. Ezt a tudást élő embertől kell megkapni! 1987-ben meghívtuk Budapestre Láma Ngawangot, ő az, aki ennek a centrumnak a vezetését is felvállalta. — Mi volt az a másság, ami a többieket jellemezte? — Olyan nyugalom és kiegyensúlyozottság uralkodott az életükön, amit az átlagembereknél, nem .tapasztaltam ..Az én életemben hiányzott az az ösz- szeszedettség,. ami náluk megvolt. Közöttük megtanultam, hogy ha van az emberben egy stabil pont, a világ a köré rendeződik. — Miben különbözik a buddhizmus más vallásoktól? — Ezt úgy is megközelíthetjük, hogy van egy hegy. Erre a hegyre akar feljutni minden vallásos ember, de mindenki másik úton próbálkozik. A cél mindig a boldogság elérése. A különbség valójában a módszerekben van. A mi szertartásainknak sajátos tibeti kerete van, de erről csak annyit mondhatok, imákat és meditációkat tartalmaz — ezt meg kell nézni. — Mennyiben változott meg az élete a buddhizmus négy éve alatt? — Olyan ismeretanyagot kaptam a világról, ami hiányzott az életemből. Nem attól, hogy a láma a fejemre tette a kezét, hanem attól, hogy azt mondta: — Megmutatom, hogyan tudod rendbehozni az életedet, de neked kell megtenned! A fogadalomnak nem az a célja, hogy az ember egy keretbe feszítse magát, hanem az, hogy egyszerűbbé tegye az életét. Erre késztetést kell érezni, különben fájdalmassá válik. — Könnyebben tudja megoldani a problémáit? — Persze, megvan hoztá a kulcsom. Az itt kapott tudással minden szituációban biztonságban érezhetem magam. Az elején hihetetlenül misztikusnak képzeltem a buddhizmust, de erről szó sincs. Éppen a láma az, aki visszavezet a realitáshoz. A láma azt mutatja meg, sokkal egyszerűbb az életünk, mint hisszük, sokkal közelebb van a megoldás, mint hisszük. Dudellai Ildikó Fotó: Gyurkó Péter "Bányász voltam, de a filmben urat játszottam" Sokoldalú nyugdíjas a 69 éves, mátranováki Tajti István, akit Pancso néven sokan ismernek. — Hogyan lettem én Pancso? Volt a falunkban még rajtam kívül két Tajti István. Egyszer régen, még az iskolában, megkérdezte a tanítónk, hogy melyik Jugoszlávia legnagyobb selyemszövő gyára? Egyedül én tudtam megmondani, hogy Pancsova. Erre a tanító azt mondta: — Na, fiam! Amiért meg tudtad mondani, mától a te neved Pancso lesz! — Hát így ragadt rám a Pancso név. De azért a bányában Tajti István Il.-nek szólítottak. Pista bácsi 34 évet húzott le a mátranováki bányánál, földalatti munkán. — Bányász voltam, de nagyon szerettem a szép verseket. Nemcsak elolvastam, meg is tanultam jópárat. A verseken kívül elő tudok adni félórás kabarékat is. A humort mindig nagyon szerettem. Tajti István a Fekete gyémántok című filmben is szerepelt. — Az volt benne az érdekes, hogy én világéletemben bányász voltam, a filmben pedig urat, bányagrófot játszottam. Egy asztalnál ülhettem Koncz Gáborral, Páger Antallal, Su- nyovszky Szilviával. A legszebb emlékeim közé tartozik ez a filmforgatás. Cs.A. Mátraverebély. Az óvoda eredetileg betonszigeteléses tetejét cseréppel cserélik fel. A verebélyiek társadalmi munkában végzik a felújítást, az anyagot az önkormányzat biztosítja, 150 ezer forintért vették meg a fát és a cserepet. —fotó:gyurkó— Támogatások Bátonyterenyén A megemelt hitelkamatok miatt kamattámogatás iránt ket- tőszázhatvankilenc fő terjesztett elő kérelmet. Az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága kettőszáznegyvenöt fő jogosultságát állapította meg, a támogatás e formájának éves összege 2.922.400 forint. Mozgáskorlátozottak üzemanyag-hozzájárulásában augusztus végéig százkilenc fő részesült. A tavalyi pénzmaradványból juttatott 890 ezer forint lehetővé teszi, az év még hátralévő részében a további jelentkezők igényeinek kielégítését is. Bátonyterenye és környéke Új utak • Dorogháza. A településen az Egri Útépítő Vállalat a polgármesteri hivatal megbízásából megkezdte a Kossuth és az Április 4. út építését, korszerűsítését. A munkálatok befejezésének határideje október 18- a, amit előreláthatólag tudnak tartani a kivitelezők. Cigányklub • Mátraverebély. A község ség tűzoltószertárából cigányklubot alakítanak ki. Ezt a cigányok kezdeményezték, és a munkát is maguk végzik, az ön- kormányzat anyagi támogatásával. Hamarosan elkészül a klub, már csak a belső festés hiányzik. Igény lenne • Lucfalva. A budapesti Műszertechnika Rt. telefonközpont telepítésére tett ajánlatot az önkormányzatnak. Még nem tudni, mennyibe kerülne ez a hivatalnak, a lakosság 15-20 ezer forint közötti ösz- szeggel számolhat. Jelenleg még csak az igények összegyűjtésénél tartanak, ami lenne is bőven, hiszen telefonellátottság terén áldatlan állapotok uralkodnak a községben. Az éjszaka üzemelő segélykérő telefon például egyszerre négy helyen csörög ki... Testületi ülés • Nemti. Szeptember 30-án 15 órakor tartja ülését a képviselő-testület. Tárgyalnak az önkormányzati tulajdonban lévő autójavító műhely hasznosításáról, a testület Szervezési és Működési Szabályzatának módosításáról. Rendeletet alkotnak az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról, és megbeszélik a testület második félévi üléstervét. Villamoshálózat • Mátranovák. A Csokonai úton az elmúlt héten fejeződött be a villamoshálózat bővítése, melynek költségei várhatóan a tervezettnél valamivel kisebbek. A településen megkezdett útépítések is elkészülnek a kijelölt, október 2-i határidőre. Következő bátonyterenyei oldalunkon: "Nem tudjuk, mi jön!"
