Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-12 / 163. szám

1990. OKTÓBER 12., PÉNTEK TÁRSADALOM — íiEPunu 5 Számvetés az FKgP Nógrád megyei szervezeténél Hogyan értékeli az FKgP megyei vezetése a választások első fordulójának eredményeit? Repülhet-e még? tr.,.:. s ......................................a...... .... -............. ?»»r : B eszélgetés Magyari Béla kiképzett űrhajóssal- Mindenképpen pozitívan azt, hogy választópolgáraink a falvakban, kisközségekben el­mentek szavazni - mondja Fenes Endre, az FKgP megyei szóvivő­je. - Pártok közötti rangsorolásá­ban a 10 ezer lakos alatti települé­seken az FKgP változatlanul or­szágosan az első, ami számunkra azt jelenti, hogy pártunk még mindig vidéken élvezi a választó- polgárok bizalmát. Megyénkben - a parlamenti választásokhoz képest ahol a lis­tán hetedikek voltunk - a polgár- mester, illetve a képviselőjelölt állításban annak eredményes megválasztásában harmadik helyre léptünk elő.- Összességében a független je­löltek vitték el a „pálmát", Mi erről a vélemén ve?- Mi.kertelés nélkül mondjuk - annak ellenére, hogy a jelen gazdasági, társadalmi, politikai helyzet lényegesen összetettebb - az eddigi politizálás az életszínvo­nal esése erősen rányomta a vá­lasztási eredményre a bélyegét.- Hogyan fogadták az Alkot­mánybíróság földtörvényterveze­tében kialakult állásfoglalását? A reprivatizáció egységes meg­ítélése kisgazdapárti koncepciót támaszt alá, az elutasító jelleg az Alkotmánybíróság részéről, csak a hibátlan állami tulajdont érinti. Mi a téeszesítéssel létrejött tulaj­dont nem ismerjük el hibátlan­nak, ennél fogva az megítélésünk szerint nem is lehet jogszerű.- Az ominózusos debreceni kisgazdapárti gyűlésen nem éppen hízelgő jelzők is elhangzottak a koalíció, s nevezetesen az MDF Tiltakozás névtelen rágalmazás miatt „Kérdezünk - választ kitől, mi­kor kapunk?” címmel névtelen röplapot terjesztenek egyesek Salgótarjánban. Ebben 14 képviselőjelölt - 7 MDF, 5 SZDSZ, 1 FIDESZ, 1 MSZDP - személyiségi jogait durván megsértve, kísérletet tesznek lejáratásukra. Az ilyen - sajnos csak ezzel a szóval minősíthető - aljas mocs- kolódás nemcsak az etikai kódex lábbal tiprását jelenti, hanem ar­ról is tanúskodik, hogy szerzői a legalapvetőbb erkölcsi normákat sértik. De sértik természetesen a személyiségi jog törvényi védel­met is. Tisztességtelen módszerükkel önmagukról ájlítanak ki bizonyít­ványt. A szerkesztőség megjegyzése: A négy párt képviselőjének aláírásával hitelesített állásfoglalásnak készséggel helyt adunk. Erre az is készteti az Új Nógrádot, hogy az elmúlt napokban néhány elvetemült írás a szerkesztőségi postába is került. A módszer kísértetiesen hasonló: a névtelenség jótékony homályából biztonsággal lehet (?) nemcsak kérdezni, hanem mocsko- lődni is. Akár az érvényes első forduló megkérdőjelezéséről, akár még versenyben lévő jelöltek - büntetőjogi kategóriát is kimerítő - befektetéséről van szó. A sárdobálás méltatlan a politikához, a politizáló emberhez. Kérdezni ugyan lehet, a kérdést azonban nem hitelesíti a névtelenség. Az említett levelek is azért maradtak a szerkesztőségi asztalon. A névtelen röplap célja, hogy lejárassa az önkormányzati vá­lasztásokat. Ez is törvénybe üt­köző cselekmény! Kik lehetnek? Erre csak abból lehet következtetni, hogy kiket nem kérdeznek? Rágalmazó és becsületsértő megfogalmazásuk nem csak a je­lölteket sérti, hanem mindazo­kat, akik őket ajánlották, és az első fordulóban szavazataikkal támogatták. Salgótarján mindén az emberi tisztességet és becsületet, vala­mint törvényeket tisztelő állam­polgára nevében elítéljük ezt a módszert, melynek kitalálói ezzel bizonyították, hogy ellenségei a város közösségének, a tisztesség­nek és jogrendnek. MDF SZDSZ FIDESZ MSZDP Sherlock Holmes utódai Néhány napja jelent meg a hirdetés egy országos napilap­ban: „Céginformációt akar? meg akar tudni valamit? Sze­retne pénzéhez jutni? Bajba ke­rült bűnügyben? Őrre van szük­sége? Segít a ... Információs és Bűnmegelőzési Iroda. ” Vegyük sorjában a kérdése­ket. Céginformációt a cégbírósá­gon lehet kapni. Flivatalosat. Hogy meg akarok-e tudni va­lamit? Természetesen. Aka­rom tudni a jövőmet. Elég lesz az elkövetkezendő pár napot megjósolni. De percre ponto­san ám! Szeretnék pénzemhez jutni: lottón, totón. Bongón. Vagy bármin. Ugyanis nem szoktam hitelezni. így nem áll fenn a veszélye annak, hogy nem fizet az adósom. Ha valaki bajba kerül bűn­ügyben, az már nem bűnmeg­előzés. Jobb későn, mint soha alapon még szaladhat az irodá­hoz, ami nem kerül sokkal ke­vesebbe, mint egy jó ügyvéd. Az őr nem rossz ötlet, de más a tarifája, ha részeg férj ellen kell, és más akkor, ha jön a maffia és az ember nem akar Cattani felügyelőt játszani. Szárazföldi polip pedig van elég. Gondolom, lesz megren­delő az irodában. G.É. vezette kormányra nézve...- Ismerem a felhívás lényegét, abban nincsenek a sajtó szerint közölt jelzők. A gyűlésnek jel­zésértéke volt, amelynek lénye­ge, a változást nem lehet a régi szemlélettel mérni...- Hogyan tovább? Aki a földhöz nyúl parázsba nyúl! Az FKgP az egyedüli párt, amely választási ígéretét még nem szegte meg, s ezt ezután sem hajlandó megtenni!- A második forduló? A reprivatizáció egységes ke­zelése a városban elszármazott választóinkat (ingatlan, föld) is érintik. Reméljük mindinkább felismerik érdekeiket, s szavazati jogukkal eszerint élnek majd. Fenes Endre FKgP szóvivője Have! testőrei a legjobbak Vádav Havel a világ azon poli­tikusai közé tartozik, akik a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat - a cseh­szlovák elnök személyi testő­rei nyerték meg azt a nemzet­közi viadalt, amely szerdán fe­jeződött be a csehországi Ceské Budejovice közeiében. A háromnapos versengés­ben az államfő őrzői mellett részt vett a csehszlovák bel­ügyminisztérium speciális egysége, és egy-egy magyar, olasz és spanyol csoport. A versenyzők többféle iőgyakor- iatban, futásban és úszásban mérték össze erejüket. A győztes csapat elnyerte a Vádav Have! elnök által fela­jánlott kupát, az egyéni első helyezett pedig a Marian Cat fa miniszterelnök által adomá­nyozott aranyozott pisztolyt. 1980. május 26-án Farkas Ber­talan, a Szojuz-36 űrhajó fedélze­tén elindult a világűrbe. Az első magyar űrhajós tartaléka - Ma­gyari Béla kiképzett űrhajós - pedig a Földön maradt. Mi tör­tént az elmúlt tíz év alatt Magyari Bélával?- Hogyan látja mai szemmel a tíz évvel ezelőtti űrrepülést, és mit jelentett ez Önnek, hiszen nem Ön, hanem Farkas Bertalan re­pült akkor?- Tíz év után is azt tudom mondani, hogy nagyszerű élmény volt részt venni azon a kiképzé­sen. Jó volt látni azt, ahogyan az alatt a nyolc nap alatt Berci min­den feladatot végrehajtott. Ez a repülés sokat hozott a magyar tudomány „konyhájára”. Az űr­repülés előtt két év állt rendelke­zésre a különböző tudományá­gaknak arra, hogy a kísérleti mű­szereket megtervezzék és elké­szítsék. így fejlesztették ki az or­vosbiológiai kísérletekhez a „Ba­laton” műszert. Szintén ebbe a sorozatba tartozott a később vi­lághírűvé vált „Pilléé” dózismé­rő. Ez azóta is fenn van a világűr­ben a Mir-űrállomáson, sőt Sally Ride, amerikai űrhajósnő elvitte az űrrepülőgépre is. Az űrrepülés során anyagtechnológiai kísérle­tek is szerepeltek. Azt vizsgálták, hogy különböző fémek hogyan olvadnak be, és különböző kétal- kotós rendszerek hogyan kristá­lyosodnak mikrogravitációs kör­nyezetben. A kísérletek másik része a félvezetőgyártással volt kapcsolatos. Voltak erőforrásku­tatási programok is. Úgy érzem, hogy nagyon hasz­nos volt ez a program, és sajná­lom, hogy nem volt még egy, és most sincs. Sajnos egy ilyen űrre­pülés meglehetősen drága mulat­ság. Ettől függetlenül Magyaror­szág továbbra is részt vesz az űrkutatási programok előkészíté­sében. Egy szép példa erre az. hogy a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen fejlesztenek eg\ olyan űrkályhát, amely 15(H) "C-i lóg elviselni. 50 centiméter lesz az átmérője és 'll centiméter liosz- szú kísérleti anyagokkal (úgyne­vezett próbatestekkel) leltet majd kísérleteket végezni.- Jelentett-e valaha is hátrányt az, hogy nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült?- Nem, soha nem volt ebből hátrányom.- Mi történt Önnel az elmúlt ti: év alatt?- Elmondom dióhéjban. Ami­kor 1980-ban megjöttünk, akkor - természetesen - az emberek nagyon kíváncsiak voltak ránk. 7-8 hónapot azzal töltöttünk, hogy jártuk az országot. Fz na gyón nehéz időszak volt, de mégis jó, mivel sok érdekes em­berrel ismerkedtünk meg. 1981- től 1986-ig elvégeztük a műszaki egyetemet. Ezután lehetőséget kaptunk tudományos kutatásra. Rendszeresen járok a Miskolci Nehézipari Egyetemre, ahol most fejezem be a kandidátusi értekezésemet.- A polgári életben eltelt tíz éve. De mi történt Önnel a hon­védség kötelékében?- Századosból azóta alezre­dessé léptem elő. Farkas Berta­lannal együtt egy különleges álio- mánykeretbe kerültünk, ami azt jelenti, hogy mi már parancsnoki vagy egyéb komolyabb katonai beosztásba nem kerülünk.- Repül-e még vadászgépen?- Én mindig nagyon szerettem repülni. Három éve volt cgv szív ­izomgyulladásom, ami miatt tel­jesen eltiltottak a repüléstől. Van viszont jó hírem is, hogy a leg­utóbbi orvosi vizsgálatok szerinl a szívem már teljesen egészséges.- Akkor ismét repülhet?- Nagyon szeretnék, de... Utoljára a betegségem előtt ül­tem vadászgépen.- Bertalan is rendszeresen re­pült?- Bertalan nem. Öt hatalmi szóval eltiltották.- l '.zzel az intézkedéssel szeret­nék megelőzni a fíagurinélioz ha­sonló balesetet?- Igen, ez valószínűleg így van. Bertalan már nagyon sok fórumon kérte a „rehabilitálá­sát".de nem kapta meg.- Van-e azért valamilyen más kapcsolata a repüléssel, például a sportrepüléssel?- Kacérkodtam a gondolattal. 1980-87. között minden évben egy hónapot repülhettem harci repülőgépen, MIG-21-esen. Ez 25-30 órát jelentett. Edzésben akartam maradni, hogy ha lett volna újabb magyar űrrepülés, akkor jelentkezhessek. Ahogy lá­tom: az elkövetkező években nem valószínű, hogy újból ma­gyar ember legyen a kozmosz­ban.- Lát-e valós esélyt arra, Itogv az évezred hátralévő éveiben ismét lesz magyar űrhajós?- T alán 1995 után lesz rá lehe­tőség. De, ha ma valakinek van mondjuk 10 millió dollárja, akkor maszekalapon is repülhet. (Per­sze ezt csak a tréfa kedvéért mondtam.) Ennél egy kicsit ma­gasabb összegért már az amerikai űrrepülőgéppel is utazni lehet.- Mik a jövőbeli tervei?- Most ősszel fejezem be a kandidalúrát. Úgy érzem, hogy nekem is váltanom kell... Orlia Zoltán A történelmi tények és hitelesség védelmében A tények makacs dolgok - szokták idézni a régi mondást. Tegyük hozzá: a történelmi té­nyek és a történelmi fogalmak is azok. Talán ezért kell annyira csínján bánni velük. Másként könnyen eltévedhetünk a törté­nelem göröngyös útjain. Az Új Nógrád szeptember 27-i számában a „Két levéldokumen­tum Civitas Fortissima-ügyben” címmel megjelent írás 1919 törté­nelmével foglalkozó része akár példa is lehet a történelmi té­nyekkel és fogalmakkal kapcso­latban elkövetett hibákra, pon­tatlanságokra. Ezek késztettek a következő gondolatok papírra vetésére. A fenti írás szerzői nem keve­sebbet állítanak, minthogy Balas­sagyarmatnak a csehektól való 1919. január 29-i visszafoglalása révén vált lehetővé, hogy „a tria­noni demarkációs vonal ne Vác- nál húzódjon, ahogy ezt megje­lölték, birtokba akarva venni Miskolcot és Sátoraljaújhelyei is, hanem nagyterjedelmű magyar terület maradjon meg hazánk­nak”. 1919. január 29-ének ily mó­don történő beállítása, úgy gon­dolom, több mint merészség - fantázia is kellett hozzá. A szer­zők ezzel ugyanis nem csupán azt állítják, hogy a kisváros csehektól való visszaszerzésének ténye Miskolc és Sátoraljaújhely hova­tartozására gyakorolt döntő ha­tást (amely a földrajzi távolság miatt is merő képtelenség), ha­nem a demarkációs vonalat, s így lényegében az egész akkori nem­zetközi helyzetet is fontos mér­tékben befolyásolta. Úgy gondo­lom. ekkora jelentősége azért mégsem volt Balassagyarmat visz- szafoglalásának. Márcsak azért sem, mert a főbb döntések erre az időre nemzetközi szinten megtör­téntek, az egyezségek a győztes antant és a szomszédos népek újdonsült vezetőivel már megköt­tettek. Persze végül is nem túlságosan sokról lenne itt szó. Egyszerűen azzal a hétköznapi ténnyel kel­lene szembenézni, hogy ennek az időszaknak igazán nagy horde­rejű kérdései nem itt, hanem egé­szen máshol dőltek el! Akkor talán átgondoltabb, szerényebb és mindenekelőtt „történelmibb” lenne a megítélés. Véleményem szerint ugyanis az 1919-i balassa­gyarmati eseményeknek csakis abban volt (csakis abban lehe­tett) szerepe, hogy maga a város (esetleg közvetlen környéke) megmaradt magyarnak, és ebben a térségben is a demarkációs vo­nal, tehát az Ipoly, s nem a vasút­vonal lett a magyar-csehszlovák határ. Ennyire tellett, többre nem. Nem felel meg a valóságnak a szerzők azon állítása sem. amely szerint Balassagyarmatról „mesz- s/e" űzték volna a jogtalanul be­tolakodott cseh légiósokat. A „messze” már csak azért sem le­hetett messze, mert a csehszlovák csapatok egészen közel állomá­soztak ekkor Balassagyarmat­hoz. A „messze" egyébként is csupán olyan fogalom, amelyet használni ugyan leltet, de sokra eddig még nem ment vele a törté­nettudomány. Az viszont tény, hogy a harcok fellángoltak ez idő tájt, több bal- és jobbparti hely­ség felszabadult az Ipoly menten. Némelyek ideiglenesen, mások véglegesen. A siker azonban szinte teljes egészében a magyar katonai erőknek volt köszönhe­tő, s kevésbé a civil lakosságnak. Ne hallgassuk hál el a katonák dicsőségét sem! A szerzők írásukban használ­ják a „trianoni demarkációs vo­nal” kifejezést, amelynek jelenté­sét, enyhén szólva, eléggé nehéz megfejteni. Ilyen a valóságban ugyanis sohasem létezett, tudo­másom szerint a történettudo­mány sem ismeri. Amit ismer, az a „demarkációs vonal” és a tria­noni béke (békekötés), s bár ezek egymással valóban szorosan összefüggő fogalmak - egyik a másik következményeként is fel­fogható-, az igazság, a tisztánlá­tás és a pontos értelmezés érde­kében azonban mégiscsak meg kell különböztetni őket. A demarkációs vonalakat 1918 végén lényegében meghúzták, tlc nem Trianonban. Észak-Magyar- ország esetében például 1918 de­cemberében az antant budapesti katonai missziójának útján tör­tént a kijelölés. Tehát még akkor, amikor a Párizs környéki béke- tárgyalások, amelyek Magyaror­szág számára a Trianon-kastcly- ban történt aláírással érlek véget, még meg sem kezdődtek. Befejezésül szeretném megje­gyezni: kétségkívül igazuk van a balassagyarmatiaknak abban, hogy városuk és környékének 1919-es eseményei - köztük a január 29-i - mind ez idáig nem kerültek méltó helyükre, az utó­kor nem fordított kellő ügyeimet rájuk. Pedig a térségben történ­tek jelentőségére a magyar prole­tárdiktatúra első számú vezetője. Kun Béla hívta fel a figyelmet. Abban a táviratában, amelyet a balassagyarmatiaknak küldött, s amelyben köszönetét mondott a hősi helytállásért. Igaz, hogy ő akkor elsősorban tt május eleji harcok részvevőire gondolhatott. Dr. Bozó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom