Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-12 / 163. szám
1990. OKTÓBER 12., PÉNTEK TÁRSADALOM — íiEPunu 5 Számvetés az FKgP Nógrád megyei szervezeténél Hogyan értékeli az FKgP megyei vezetése a választások első fordulójának eredményeit? Repülhet-e még? tr.,.:. s ......................................a...... .... -............. ?»»r : B eszélgetés Magyari Béla kiképzett űrhajóssal- Mindenképpen pozitívan azt, hogy választópolgáraink a falvakban, kisközségekben elmentek szavazni - mondja Fenes Endre, az FKgP megyei szóvivője. - Pártok közötti rangsorolásában a 10 ezer lakos alatti településeken az FKgP változatlanul országosan az első, ami számunkra azt jelenti, hogy pártunk még mindig vidéken élvezi a választó- polgárok bizalmát. Megyénkben - a parlamenti választásokhoz képest ahol a listán hetedikek voltunk - a polgár- mester, illetve a képviselőjelölt állításban annak eredményes megválasztásában harmadik helyre léptünk elő.- Összességében a független jelöltek vitték el a „pálmát", Mi erről a vélemén ve?- Mi.kertelés nélkül mondjuk - annak ellenére, hogy a jelen gazdasági, társadalmi, politikai helyzet lényegesen összetettebb - az eddigi politizálás az életszínvonal esése erősen rányomta a választási eredményre a bélyegét.- Hogyan fogadták az Alkotmánybíróság földtörvénytervezetében kialakult állásfoglalását? A reprivatizáció egységes megítélése kisgazdapárti koncepciót támaszt alá, az elutasító jelleg az Alkotmánybíróság részéről, csak a hibátlan állami tulajdont érinti. Mi a téeszesítéssel létrejött tulajdont nem ismerjük el hibátlannak, ennél fogva az megítélésünk szerint nem is lehet jogszerű.- Az ominózusos debreceni kisgazdapárti gyűlésen nem éppen hízelgő jelzők is elhangzottak a koalíció, s nevezetesen az MDF Tiltakozás névtelen rágalmazás miatt „Kérdezünk - választ kitől, mikor kapunk?” címmel névtelen röplapot terjesztenek egyesek Salgótarjánban. Ebben 14 képviselőjelölt - 7 MDF, 5 SZDSZ, 1 FIDESZ, 1 MSZDP - személyiségi jogait durván megsértve, kísérletet tesznek lejáratásukra. Az ilyen - sajnos csak ezzel a szóval minősíthető - aljas mocs- kolódás nemcsak az etikai kódex lábbal tiprását jelenti, hanem arról is tanúskodik, hogy szerzői a legalapvetőbb erkölcsi normákat sértik. De sértik természetesen a személyiségi jog törvényi védelmet is. Tisztességtelen módszerükkel önmagukról ájlítanak ki bizonyítványt. A szerkesztőség megjegyzése: A négy párt képviselőjének aláírásával hitelesített állásfoglalásnak készséggel helyt adunk. Erre az is készteti az Új Nógrádot, hogy az elmúlt napokban néhány elvetemült írás a szerkesztőségi postába is került. A módszer kísértetiesen hasonló: a névtelenség jótékony homályából biztonsággal lehet (?) nemcsak kérdezni, hanem mocsko- lődni is. Akár az érvényes első forduló megkérdőjelezéséről, akár még versenyben lévő jelöltek - büntetőjogi kategóriát is kimerítő - befektetéséről van szó. A sárdobálás méltatlan a politikához, a politizáló emberhez. Kérdezni ugyan lehet, a kérdést azonban nem hitelesíti a névtelenség. Az említett levelek is azért maradtak a szerkesztőségi asztalon. A névtelen röplap célja, hogy lejárassa az önkormányzati választásokat. Ez is törvénybe ütköző cselekmény! Kik lehetnek? Erre csak abból lehet következtetni, hogy kiket nem kérdeznek? Rágalmazó és becsületsértő megfogalmazásuk nem csak a jelölteket sérti, hanem mindazokat, akik őket ajánlották, és az első fordulóban szavazataikkal támogatták. Salgótarján mindén az emberi tisztességet és becsületet, valamint törvényeket tisztelő állampolgára nevében elítéljük ezt a módszert, melynek kitalálói ezzel bizonyították, hogy ellenségei a város közösségének, a tisztességnek és jogrendnek. MDF SZDSZ FIDESZ MSZDP Sherlock Holmes utódai Néhány napja jelent meg a hirdetés egy országos napilapban: „Céginformációt akar? meg akar tudni valamit? Szeretne pénzéhez jutni? Bajba került bűnügyben? Őrre van szüksége? Segít a ... Információs és Bűnmegelőzési Iroda. ” Vegyük sorjában a kérdéseket. Céginformációt a cégbíróságon lehet kapni. Flivatalosat. Hogy meg akarok-e tudni valamit? Természetesen. Akarom tudni a jövőmet. Elég lesz az elkövetkezendő pár napot megjósolni. De percre pontosan ám! Szeretnék pénzemhez jutni: lottón, totón. Bongón. Vagy bármin. Ugyanis nem szoktam hitelezni. így nem áll fenn a veszélye annak, hogy nem fizet az adósom. Ha valaki bajba kerül bűnügyben, az már nem bűnmegelőzés. Jobb későn, mint soha alapon még szaladhat az irodához, ami nem kerül sokkal kevesebbe, mint egy jó ügyvéd. Az őr nem rossz ötlet, de más a tarifája, ha részeg férj ellen kell, és más akkor, ha jön a maffia és az ember nem akar Cattani felügyelőt játszani. Szárazföldi polip pedig van elég. Gondolom, lesz megrendelő az irodában. G.É. vezette kormányra nézve...- Ismerem a felhívás lényegét, abban nincsenek a sajtó szerint közölt jelzők. A gyűlésnek jelzésértéke volt, amelynek lényege, a változást nem lehet a régi szemlélettel mérni...- Hogyan tovább? Aki a földhöz nyúl parázsba nyúl! Az FKgP az egyedüli párt, amely választási ígéretét még nem szegte meg, s ezt ezután sem hajlandó megtenni!- A második forduló? A reprivatizáció egységes kezelése a városban elszármazott választóinkat (ingatlan, föld) is érintik. Reméljük mindinkább felismerik érdekeiket, s szavazati jogukkal eszerint élnek majd. Fenes Endre FKgP szóvivője Have! testőrei a legjobbak Vádav Havel a világ azon politikusai közé tartozik, akik a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat - a csehszlovák elnök személyi testőrei nyerték meg azt a nemzetközi viadalt, amely szerdán fejeződött be a csehországi Ceské Budejovice közeiében. A háromnapos versengésben az államfő őrzői mellett részt vett a csehszlovák belügyminisztérium speciális egysége, és egy-egy magyar, olasz és spanyol csoport. A versenyzők többféle iőgyakor- iatban, futásban és úszásban mérték össze erejüket. A győztes csapat elnyerte a Vádav Have! elnök által felajánlott kupát, az egyéni első helyezett pedig a Marian Cat fa miniszterelnök által adományozott aranyozott pisztolyt. 1980. május 26-án Farkas Bertalan, a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe. Az első magyar űrhajós tartaléka - Magyari Béla kiképzett űrhajós - pedig a Földön maradt. Mi történt az elmúlt tíz év alatt Magyari Bélával?- Hogyan látja mai szemmel a tíz évvel ezelőtti űrrepülést, és mit jelentett ez Önnek, hiszen nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült akkor?- Tíz év után is azt tudom mondani, hogy nagyszerű élmény volt részt venni azon a kiképzésen. Jó volt látni azt, ahogyan az alatt a nyolc nap alatt Berci minden feladatot végrehajtott. Ez a repülés sokat hozott a magyar tudomány „konyhájára”. Az űrrepülés előtt két év állt rendelkezésre a különböző tudományágaknak arra, hogy a kísérleti műszereket megtervezzék és elkészítsék. így fejlesztették ki az orvosbiológiai kísérletekhez a „Balaton” műszert. Szintén ebbe a sorozatba tartozott a később világhírűvé vált „Pilléé” dózismérő. Ez azóta is fenn van a világűrben a Mir-űrállomáson, sőt Sally Ride, amerikai űrhajósnő elvitte az űrrepülőgépre is. Az űrrepülés során anyagtechnológiai kísérletek is szerepeltek. Azt vizsgálták, hogy különböző fémek hogyan olvadnak be, és különböző kétal- kotós rendszerek hogyan kristályosodnak mikrogravitációs környezetben. A kísérletek másik része a félvezetőgyártással volt kapcsolatos. Voltak erőforráskutatási programok is. Úgy érzem, hogy nagyon hasznos volt ez a program, és sajnálom, hogy nem volt még egy, és most sincs. Sajnos egy ilyen űrrepülés meglehetősen drága mulatság. Ettől függetlenül Magyarország továbbra is részt vesz az űrkutatási programok előkészítésében. Egy szép példa erre az. hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen fejlesztenek eg\ olyan űrkályhát, amely 15(H) "C-i lóg elviselni. 50 centiméter lesz az átmérője és 'll centiméter liosz- szú kísérleti anyagokkal (úgynevezett próbatestekkel) leltet majd kísérleteket végezni.- Jelentett-e valaha is hátrányt az, hogy nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült?- Nem, soha nem volt ebből hátrányom.- Mi történt Önnel az elmúlt ti: év alatt?- Elmondom dióhéjban. Amikor 1980-ban megjöttünk, akkor - természetesen - az emberek nagyon kíváncsiak voltak ránk. 7-8 hónapot azzal töltöttünk, hogy jártuk az országot. Fz na gyón nehéz időszak volt, de mégis jó, mivel sok érdekes emberrel ismerkedtünk meg. 1981- től 1986-ig elvégeztük a műszaki egyetemet. Ezután lehetőséget kaptunk tudományos kutatásra. Rendszeresen járok a Miskolci Nehézipari Egyetemre, ahol most fejezem be a kandidátusi értekezésemet.- A polgári életben eltelt tíz éve. De mi történt Önnel a honvédség kötelékében?- Századosból azóta alezredessé léptem elő. Farkas Bertalannal együtt egy különleges álio- mánykeretbe kerültünk, ami azt jelenti, hogy mi már parancsnoki vagy egyéb komolyabb katonai beosztásba nem kerülünk.- Repül-e még vadászgépen?- Én mindig nagyon szerettem repülni. Három éve volt cgv szív izomgyulladásom, ami miatt teljesen eltiltottak a repüléstől. Van viszont jó hírem is, hogy a legutóbbi orvosi vizsgálatok szerinl a szívem már teljesen egészséges.- Akkor ismét repülhet?- Nagyon szeretnék, de... Utoljára a betegségem előtt ültem vadászgépen.- Bertalan is rendszeresen repült?- Bertalan nem. Öt hatalmi szóval eltiltották.- l '.zzel az intézkedéssel szeretnék megelőzni a fíagurinélioz hasonló balesetet?- Igen, ez valószínűleg így van. Bertalan már nagyon sok fórumon kérte a „rehabilitálását".de nem kapta meg.- Van-e azért valamilyen más kapcsolata a repüléssel, például a sportrepüléssel?- Kacérkodtam a gondolattal. 1980-87. között minden évben egy hónapot repülhettem harci repülőgépen, MIG-21-esen. Ez 25-30 órát jelentett. Edzésben akartam maradni, hogy ha lett volna újabb magyar űrrepülés, akkor jelentkezhessek. Ahogy látom: az elkövetkező években nem valószínű, hogy újból magyar ember legyen a kozmoszban.- Lát-e valós esélyt arra, Itogv az évezred hátralévő éveiben ismét lesz magyar űrhajós?- T alán 1995 után lesz rá lehetőség. De, ha ma valakinek van mondjuk 10 millió dollárja, akkor maszekalapon is repülhet. (Persze ezt csak a tréfa kedvéért mondtam.) Ennél egy kicsit magasabb összegért már az amerikai űrrepülőgéppel is utazni lehet.- Mik a jövőbeli tervei?- Most ősszel fejezem be a kandidalúrát. Úgy érzem, hogy nekem is váltanom kell... Orlia Zoltán A történelmi tények és hitelesség védelmében A tények makacs dolgok - szokták idézni a régi mondást. Tegyük hozzá: a történelmi tények és a történelmi fogalmak is azok. Talán ezért kell annyira csínján bánni velük. Másként könnyen eltévedhetünk a történelem göröngyös útjain. Az Új Nógrád szeptember 27-i számában a „Két levéldokumentum Civitas Fortissima-ügyben” címmel megjelent írás 1919 történelmével foglalkozó része akár példa is lehet a történelmi tényekkel és fogalmakkal kapcsolatban elkövetett hibákra, pontatlanságokra. Ezek késztettek a következő gondolatok papírra vetésére. A fenti írás szerzői nem kevesebbet állítanak, minthogy Balassagyarmatnak a csehektól való 1919. január 29-i visszafoglalása révén vált lehetővé, hogy „a trianoni demarkációs vonal ne Vác- nál húzódjon, ahogy ezt megjelölték, birtokba akarva venni Miskolcot és Sátoraljaújhelyei is, hanem nagyterjedelmű magyar terület maradjon meg hazánknak”. 1919. január 29-ének ily módon történő beállítása, úgy gondolom, több mint merészség - fantázia is kellett hozzá. A szerzők ezzel ugyanis nem csupán azt állítják, hogy a kisváros csehektól való visszaszerzésének ténye Miskolc és Sátoraljaújhely hovatartozására gyakorolt döntő hatást (amely a földrajzi távolság miatt is merő képtelenség), hanem a demarkációs vonalat, s így lényegében az egész akkori nemzetközi helyzetet is fontos mértékben befolyásolta. Úgy gondolom. ekkora jelentősége azért mégsem volt Balassagyarmat visz- szafoglalásának. Márcsak azért sem, mert a főbb döntések erre az időre nemzetközi szinten megtörténtek, az egyezségek a győztes antant és a szomszédos népek újdonsült vezetőivel már megköttettek. Persze végül is nem túlságosan sokról lenne itt szó. Egyszerűen azzal a hétköznapi ténnyel kellene szembenézni, hogy ennek az időszaknak igazán nagy horderejű kérdései nem itt, hanem egészen máshol dőltek el! Akkor talán átgondoltabb, szerényebb és mindenekelőtt „történelmibb” lenne a megítélés. Véleményem szerint ugyanis az 1919-i balassagyarmati eseményeknek csakis abban volt (csakis abban lehetett) szerepe, hogy maga a város (esetleg közvetlen környéke) megmaradt magyarnak, és ebben a térségben is a demarkációs vonal, tehát az Ipoly, s nem a vasútvonal lett a magyar-csehszlovák határ. Ennyire tellett, többre nem. Nem felel meg a valóságnak a szerzők azon állítása sem. amely szerint Balassagyarmatról „mesz- s/e" űzték volna a jogtalanul betolakodott cseh légiósokat. A „messze” már csak azért sem lehetett messze, mert a csehszlovák csapatok egészen közel állomásoztak ekkor Balassagyarmathoz. A „messze" egyébként is csupán olyan fogalom, amelyet használni ugyan leltet, de sokra eddig még nem ment vele a történettudomány. Az viszont tény, hogy a harcok fellángoltak ez idő tájt, több bal- és jobbparti helység felszabadult az Ipoly menten. Némelyek ideiglenesen, mások véglegesen. A siker azonban szinte teljes egészében a magyar katonai erőknek volt köszönhető, s kevésbé a civil lakosságnak. Ne hallgassuk hál el a katonák dicsőségét sem! A szerzők írásukban használják a „trianoni demarkációs vonal” kifejezést, amelynek jelentését, enyhén szólva, eléggé nehéz megfejteni. Ilyen a valóságban ugyanis sohasem létezett, tudomásom szerint a történettudomány sem ismeri. Amit ismer, az a „demarkációs vonal” és a trianoni béke (békekötés), s bár ezek egymással valóban szorosan összefüggő fogalmak - egyik a másik következményeként is felfogható-, az igazság, a tisztánlátás és a pontos értelmezés érdekében azonban mégiscsak meg kell különböztetni őket. A demarkációs vonalakat 1918 végén lényegében meghúzták, tlc nem Trianonban. Észak-Magyar- ország esetében például 1918 decemberében az antant budapesti katonai missziójának útján történt a kijelölés. Tehát még akkor, amikor a Párizs környéki béke- tárgyalások, amelyek Magyarország számára a Trianon-kastcly- ban történt aláírással érlek véget, még meg sem kezdődtek. Befejezésül szeretném megjegyezni: kétségkívül igazuk van a balassagyarmatiaknak abban, hogy városuk és környékének 1919-es eseményei - köztük a január 29-i - mind ez idáig nem kerültek méltó helyükre, az utókor nem fordított kellő ügyeimet rájuk. Pedig a térségben történtek jelentőségére a magyar proletárdiktatúra első számú vezetője. Kun Béla hívta fel a figyelmet. Abban a táviratában, amelyet a balassagyarmatiaknak küldött, s amelyben köszönetét mondott a hősi helytállásért. Igaz, hogy ő akkor elsősorban tt május eleji harcok részvevőire gondolhatott. Dr. Bozó Gyula
