Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
Kossuth Lajos legrégebbi arcképe, (estette Gróf Széchenyi István a „legnagyobb ma- Eybl I84I-ben. gyár” (Kossuth) egykorú metszetábrázoláson. Petőfi Sándor fiatalkori képe ISIS« ■ Táncsiei Mihály egy korabeli fametaset bői lenyomatán. C EGY DÍSZES ALBUM] 1848-RÖL J Fél évszázad távlatából már jóval a kiegyezés után jelent meg 1898-ban az a testes, ötszáz oldalas (ezer képpel!) díszes album 1848-ról. amelyet Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor szerkesztett. Kiadta a Révai testvérek Budapesten. Szerzői között ott találjuk Ham- pelné Pulszky Polyxéniát és Mikszáth Kálmánt is, hogy csak a két nógrádiról tegyek itt említést (Pulszky birtokos volt Széesényben, az ö leszármazottja Polvxénia). Az albumot egy jó barát hozta a minap szerkesztőségünkbe jeleként annak is, hogy vég-' re elkövetkezett az az idő, amikor nem előre eltervelt uniformizált módon lehet emlékezni 1848-ról a sajtóban és mindenütt máshol. Ebből a hatalmas és bizton állítható — egyedi anyagból állítottunk össze egy oldalt március idusának, a forradalomnak emléke előtt tisztelegve. Negyvennyolc forradalmi eseményeinek, a szabadságharc csatáinak szinte minden szereplője, főszereplője teljes számban megjelenhetett ebben az albumban korabeli grafikai ábrázolásokon és néhány eredeti s éppen ezért nagybecsű fotográfián (például Kossuth temetése). Szinte mindenki megtalálható e máig gondosan megőrzött könyvben, Jókai albumiában... Azért Jókaiéban, mert élete alkonyán nyilvánvalóan őt tekintették egy ilyen nagyszabású munka, majdhogynem nemzeti vállalkozás (fél évszázados évforduló!) legfőbb alkotójának. Hiszen utolsó nagy és hozzá méltó közszereplése is Kossuth temetésén volt, a Nemzeti Múzeumban a ravatali beszédet Jókai mondta. Szerencsés kor, amelyik ilyen albumot tud ajándékozni a nemzetnek, szerencsés kor, amelyben így élt az identitás történelmünk kiemelkedő eseményeit illetően, szerencsés mai olvasó, aki eddig őrizni tudta 1848 képes díszalbumát, de talán mindez több is mint szerencse. Ez a több a hazaszeretet, a tudatosság elődeink, legszentebb hagyományaink megőrzésében. Közbejött ugyanis két-három világégés. Az album képei pedig nem hamvadtak el, lapjai nem hiányoznak, hát ezért gondolom, hogy nem csak egy vaskos könyvet őrzött az, aki máig megtartotta. A kék-arany, albumban lát- j ható a diadalmas honvédtől Albrecht főhercegig szinte mindenki, Petőfi több ábrázolásban is szerepel, Kossuthnak általunk is közölt legrégibb képe 1841-ből való (festette Eybl!), s benne van Kossuth lánya is, Vilma, akiről mára alig tudunk valamit mondani. Hát, elkoptatott bizony a mi emlékezetünk. Vagy inkább egyoldalúan csiszolt. Itt van a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István gróf, akit Kossuth nevezett így minden közös ellentétük dacára, amiből ugyancsak van mit tanulnunk. Jókai előhang- jából idézve: „A szabadság fájának nagy öntözés kellett: vérrel, verítékkel, keserű könnyekkel. Mert a szabadságot, hazát, nemzeti nagyságot nem adják ingyen az istenek...” Máig ható sorok. T. P. L. Az 1818—49-es kormány. A magyarok Bécsben — Kossuth beszél a néphez. (A rajz Bécsben készült). 1848 március IS. Irinyi megmutatja • népnek, a szabad «ajtó első nyomtatványéi, a Nemzeti dalt.
