Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

1988. JÚNIUS 8., SZERDA NOGRAD 3 NéMŐponi Lakat alatt B társulás nem csodaszer „Columbiába fészkeltek az első fecskék” Indiszkréciót követett el a NÓGRÁD ked­di száma. A tanácsi végrehajtó bizottságok üléseiről tudósítva talán olyan dolgokról is fecsegett, amelyről hallgatni illett volna. Leg­alábbis a salgótarjáni testület egyik napi­rendjének előkészítői szerint. „Mindjárt élénk vitát váltott ki a testület elé kerülő első tájékoztató, amely az állami lakások elidegenítését, az abban rejlő lehető­ségeket és korlátokat tárgyalta” — írta mun­katársunk. Ennek részletei egy másik írásnak adhatnak mondandót, ezúttal a napirend kap­csán megnyilvánuló szemléletről van szó. A végrehajtó bizottság tagjai által megkapott írásos anyag tetejére ugyanis oda biggyesz­tették a sokatmondó megjegyzést: „A lakos­ság nem tájékoztatható”. Hogy is van ez? Olyan ügyről cserélnek véleményt, amely igenis élénken érinti és ér­dekli a városlakókat — s ez nem tartozna rá­juk? Tanácsi apparátusban dolgozó ismerő­söm azzal érvel: jogszabály írja elő, hogy az előterjesztéseket el kell látni az blyan meg­jegyzésekkel, mint „A sajtó a testületi ülés után tájékoztatható", vagy „Az előterjesztés törvényes” és így tovább. Lehetne arról vitatkozni, hogy jó-e minden előírás és jogszabály, hiszen produkált már olyanokat is az élet — és a jogszabályalkotó — amelyek nem állták ki a gyakorlat pró­báját. Ez azonban megint más téma. A mos­tani képlet azonban roppant egyszerű. A la­kosság — igaz, közvetett módon — megvá­lasztott a saját szolgálatára és érdekeinek képviseletére egy testületet, amely most ép­pen választóitól kívánja megtagadni az in­formációt. Mint valami magántulajdont, meg­tartja házon belül, saját magának. Félreértés ne essék, a jegyzetíró riem azt mondja, hogy a tárgyalások minden fázisá­ban minden apró tény az utcára tartozik. Akadnak — példának okáért — olyan előze­tes viták, személyi ügyek, amelyek igenis a zárt ajtók mögé valók, bár a jelek szerint ol­vadni kezd ez a csontkemény jéghegy is. Arról pedig minden korábbinál többet be­szélünk, hogy a tanácsi munkát a nyílt poli­tizálás jellemezze, a döntéselőkészítésben és az alternatívák kimunkálásában is minden eddiginél tevékenyebben vegyen részt a la­kosság. Az előterjesztés fölé biggyesztett frá­nya tiltás nem ezt a folyamatot erősíti. Ar­ról nem is beszélve, hogy a begombolkozás, a vita szűk körben való tartása gátat szabhat sok jó ötletnek, indítványnak. „Nem nyilatkozom!”, „A nyilvánosság árta­na”, „A közvélemény tájékoztatása nem idő­szerű” — főként korábban gyakran hallottuk ezeket a megjegyzéseket, elsősorban gazdasá­gi vezetőktől. Olyankor, amikor úgy vélték, cégük és saját érdekük az elzárkózást kíván­ja. Mi tagadás, szimpátiát ezek sem váltottak ki. De mit gondoljunk akkor, amikor a vá­lasztottak kezelik sajátjukként az informáci­ót, s azt mondják: nem tartozik a választók­ra. A tény kérdések egész sorát veti fel, ezek közül álljon itt egyetlen egy. Hogyan ellenő­rizze a választó a bizalmából választottként dolgozó tevékenységét, ha az utóbbi azt mondja az előbbinek: a munkám és a véle­ményem nem tartozik rád! Az információ- magántulajdonként való ke­zelése ebben az esetben különösen irritáló. Kelemen Gábor Jó, ha tudjuk... Magánerős lakásépítők Ez év elejétől jelentősen megemelkedett az építő­anyagok ára, s az építke­zéssel kapcsolatos kiadáso­kat általános forgalmi adó is terheli. Ismert azonban az is, hogy a lakáscélú építke­zéseknél, felújításoknál, kor­szerűsítéseknél az általános forgalmi adó (áfa) bizonyos határig visszaigényelhető. Lakásépítésnél; 40 négy­zetméterig 96 000 Ft, 40 négyzetméter felett 96 000 Ft, és a 40 négyzetméter fe­letti rész után 40 négyzet- méter—59,99 négyzetméter között 2300 Ft m-, 60 négy­zetméter—79, 99 négyzetméter között 2200 Ft m-. 80 négy­zetméter—99,99 négyzetméter között 2100 Ft. m-, Í00 négy­zetméter felett 1900 Ft nF. Költségvetéshez kötött la­kásfelújítási, korszerűsítési munkáknál felső határt nem szab a törvény, de figyelem­be veendő, hogy a vásárolt anyagokból az első 10 000 Ft anyagra, szolgáltatás esetén, az első 5000 Ft szolgáltatás­ra az áfa nem igényelhető vissza. Visszaigénylésre a lakó­hely szerint illetékes adóíel- ügyelőségen van lehetőség. (Nógrád megyében Salgó­tarján, Vörös Hadsereg út 1/a.) Az elmúlt 4 hónap - szatérítési tapasztalatai 1 rád megyében nem a kedvezőbbek. Eddig 28( kereste meg visszatér igénnyel a f el ügy el ős> melyből április 30-ig 22 jogos visszatérítési jgé tudtuk rendezni, __- ö A visszatérítéseket amennyiben a szükséges 1 amennyi okirat (engei szá'mla) szabályos volt egy-két órán belül jnté; Több esetben előfoi azonban, hogy e nél perces ügylet' hosszú te ravá fajult. Vidékről t szőr is be kell utazni a gyeszékhelyre, mert hány vállalat még a ja' elvégzése után i,s h számlát ad a megrenc nek. A legtöbb gondot a szám­la tartalmi kellékeinek hiá­nya okozta. A főbb hibaforrások: — nem tüntetik fel az el­adó szervezet adóigazgatási azonosító számát, — hiányzik a vevő neve és lakcíme, vagy más név szerepel a számlán, — nem tüntetik fel az el­adók a termék, illetve a szolgáltatás (ITJ, SZTJ) számát, sok esetben a ter­mék megnevezése, ill. ITJ- száma nem ugyanazt a ter­méket takarja, — előfordult, hogy egyál­talán nem, vagy hibásan tüntették fel az áfa 'mérté­két, illetve összegét, — számla helyett az egyes Tüzép-telepek kapujegyet, szállítólevelet adnak a meg­rendelőnek, melyek áfa-visz- szaigánviésre nem jogosíta­nak. A felesleges utánjárás, vá­rakozás elkerülése érdeké­ben az alábbi fontos tudni­valókra hívjuk fel a figyel­met: Visszaigényléshez csak a számla vevőpéldánya, illetve a számla eredeti példánya mutatható be. A visszaigény­lés akkor teljesíthető, ha a számlákban felszámított for­galmi adó összege meghalad­ja a 20 000 Ft-ot — kivéve az építkezés befejezését — és kitöltötték a 62. sz. igény­lőlapot („Igénylőlap az álta­lános forgalmi adó vissza­térítéshez.”) Üj építkezés esetén az építési engedélyt, felújítási munka esetén a költségve­tést, valamint az alábbi minta szerint szabályosan kiállított számlákat, az igénylőlappal együtt kell be­nyújtani az adóhatósághoz. Minta a szabályosan kiállított számlára: Készpénzfizetési számla N 0029501 Eladó neve, címe: Vevő neve, címe: EBBER kereskedelmi V. Kiss Pál Balassagyarmat, 3127. Kazár, Szontágh P. út 1. Petőfi út 156. MNB. szia. sz.: 370-98527 Adóig.-azonosító sz.: 100345672 12 Számla kelte: 1988. IV. 5. Termék vagy szolgáltatás Egységár Értéke (ált. forg. (ált. forg. KSH besorolási Meny- Meny­adóval adóval szám nyiségi nyiség megnevezés egység növelt) növelt) Ft Ft 1T.J 15—11 350 20 q 38,50 Cement 275 10 587,50 ITJ 62—1 615 B db 1 Erkélyajtó 3770 3770 ITJ 15—31 db 1000 km tégla 4,18 4180 A számla fizetendő végösszege: 18 537,50 A számla végösszege 20 százalékos általános forgal­mi adót tartalmaz. A visszatérítés összegéről az igénylő csékket kap. mely 30 napon belül bár­mely OTP-fiókban bevált­ható. Felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy nem jár visszatérí­tés valamennyi termékre és szolgáltatásra. A visszatérí­tésre jogosító termékek szolgáltatások tételes felso­rolása a 37/1987. (X. 12.) Mit. sz. rendelet mellékleté­ben megtalálható, mely fel­ügyelőségünk információs­csoportjánál munkaidőben 8—16 óra között 'megtekint­hető. A visszatérítési igény személyesen vagy szabályo­san meghatalmazott személy útján intézhető. A vissza­igénylés alapján szolgáló számlákat 5 évig meg kell őrizni, mert az adóhatóság ellenőrzésre jogosult, és a számlákat ellenőrzéskor be kell mutatni. Konkrét visszatérítési ügyekben adófelügyelőségünk információscsoportja a hét minden munkanapján, 8—16 óra között készséggel áll a visszaigénylők rendelkezé­sére. gHgsgHeggMMHHHMBHHBHMMlHEHMHHHHSM At Ipoly Bútorgyár alkotó múheívítpn . . (Into. Bencfó) Nincs kimutatásunk ar­ról, hogy az Országgyűlés elé szeptemberben kerülő, a gazdasági társaságok alapí­tását és működését szabá­lyozó törvénytervezetet már hányán fogadhatják úgy, mint „társultak”, de az biz­tos, hogy a Balassagyarmati Ipoly Bútorgyár és kft- partnerei az első fecskék kö­zé tartoznak. Korlátolt fe­lelősségű társaságokat (kft- ket), részvénytársaságokat, s más, közös gazdasági fo­nalra fűzött gazdálkodó­egységeket eddig is alapít­hattak, ám a közeljövőben foganatosítandó törvény to­vább fokozhatja, illetve élesztheti a vállalkozói kész­séget. A törvénytervezettel kap­csolatban eltérő a szakem­berek véleménye. Óva inte­nek mindenkit attól, hogy csodaszert keressenek vagy véljenek megtalálni a gaz­dasági társaságokban. Ezen egyöntetűségen túl azonban az érdemi változások vonat­kozásában más és más al­ternatívákat fogalmaznak meg. Csízek Ferenc, az Ipoly Bútorgyár igazgatója nem tartozik a kétkedők közé. Legutóbbi találkozásunkkor is legalább olyan határozott­nak tűnt a kft-vel kapcso­latos realitásokat illetően, mint a tv-híradó tudósításá­ban Vajek Jutka mikrofon­ja előtt. — A társulást önmagában én sem tartom csodaszernek — mondja az igazgató. — Mindig kell, hogy legyen valami jó „buli”, valami, alappillér, amire érdemes egy vállalkozást építeni. — Jelen esetben tehát megvan az alappillér? — Évek óta dolgozunk együtt, jól ismerjük egy­mást, és ez már egyfajta részsikernek számít. Kikről is van szó? A kor­látolt felelősségű társaság tagjai az Ipoly Bútorgyár, a Szombathelyi Falco Fa­kombinát és a Domus. Az ismeretségen túl természete­sen az érdekek is jelentős mozgatórugók. Csízek Fe­renc ezt így látja. — A Fakó Fakombinát, gyárunk alapanyagellátója, új termékeire mi vevők vagyunk. De nem kénysze­rű vevők. Az Ipoly Bútor­gyár az együttműködésnek köszönhetően ráhangolhatja gyártmányfejlesztését a Fal­co alapanyagára. Ez óriási előny, hiszen egy-egy új­donság bejelentése után akár telíthetjük is a piacot. Nem fordulhat elő például olyan baki, amit a tévében a francia „pálcikakenyér” kapcsán láthattunk: az ér­deklődés-kiváltással fel­pumpált kereslet kielégítet­len maradt. A harmadik kft-partner, a Domus is ér­dekelt, mivel többletáru­alaphoz jut. Az érdekek pe­dig tulajdonképpen a Co­lumbia Lux elemes búto­runkban testesülnek meg. — Az eddigiek után talán furcsán hat, de megkérde­zem: megér egy kft-t a Columbia? — A Columbia BNV- és közönségdíjas elemes bútor, nagy népszerűségnek ör­vend. Gyártásában a kft sajátos gyártási rendszert alkalmaz: a széles elemvá­lasztékból a vásárló egyedi igényei alapján, kimondot­tan, az ő nevére gyártja le a bútoregyüttest, és kíván­ság szerint házhoz szállítja, összeszereli. Bútorunknak és alkalmazott módszere­inknek egyaránt biztos jö­vője van. — Ez az egyik kft. Mi van a másikkal, és kik a tagjai? — Az Ipoly Bútor kft mellett megalakítottunk egy másik kft-t is, aminek Ipoly Kábeldob kft a ne­ve. Tagjai a Magyar Kábel Művek, a December 4. Drót­művek, a Budapest Bank és természetesen az Ipoly Bú­torgyár. A társaság a ma­gyar kábelgyárak tőkés­exportjához szükséges fa kábeldobokat gyártja. A fő célunk az exportőrök igé­nyeinek mindenkori gyors, kielégítése, továbbá a nö­vekvő export támogatása, a gyártmányok korszerűsíté­se, a termelés felfuttatása útján. — Hogyan lehet egy ká­beldobot feljeszteni ?... — Lehet — mosolyog az igazgató. — Például össze- szerelhetővé alakítható, ami egyrészt praktikus, más­részt megnöveli a szállít­ható mennyiséget, jelentősen csökkentve ezzel a szállítás költségét. — A kft-k megalakítása milyen szervezeti változást hozott a gyár életében? — Az átalakulás után a vállalati tanács irányító­szerepét a közgyűlés vette át. A közgyűlés alá tartozik a vállalati központ, ami a szécsényi leányvállalatot di­rekten, a felügyelő bizottsá­got pedig közvetetten irá­nyítja. A felügyelő bizottság közvetett irányítása alá tar­tozik a bútor kft és a ká­beldob kft. — Ha mondjuk egy év múlva újra felkeresném önt, miről szeretne beszámolni? — Szeretnénk a Columbia Lux termelését felfuttatni. Jelenleg hat hónapra szóló előjegyzéseket veszünk fel. Ezt három hónapra akar­juk- leszorítani. Egyébként arra törekszünk, hogy a következő két évben meg­duplázzuk termelésünket. A kábeldobnál a növekvő ma­gyar kábelexporttal össz­hangban kapacitásnövelést keli megvalósítanunk. Eh­hez mindenképpen gépesí­tenünk szükséges. — Az egy év azt is je­lenti, hogy a kft-k tevé­kenysége ennyi idő eltelte után már mérhető? — Én már az első évben is várok javulást, de igazi, átfogó összehasonlítást 1989. végén lehet tenni. ☆ Az Ipoly Bútorgyár há­rom, horizontálisan egymás mellé rendelt gyáregység­ből áll. Évtizedek óta a jól működő középvállalatok kö­zé tartozik, 1986-ban Kiváló vállalat címet ért el. Legkisebb egysége, Szé- csényben, ifjúsági és óvo­dai. bútorokat gyárt (éves árbevétele tavaly 40 millió forint volt). A vállalat má­sik egysége fa kábeldobo­kat készít a magyar kábel­gyárak részére, termékei — közvetetten — teljes mértékben 'tőkésexportra kerülnek (1987-es árbevéte­lük 100 millió forint). A harmadik egység, Ba­lassagyarmaton, a piacon rendkívül keresett Colum- mia Lux elemes bútor gyár­tására állt be (múlt évi ár­bevételük szintén 100 millió forint volt). A vállalat, nem rendel­kezvén a termelés fokozásá­hoz szükséges erőforrások­kal, a kibontakozást a tár­sulás útján képzelte el meg­valósítani, oly módon, hogy a termelési vertikumban eddig is vele együttműködő legnagyobb partnerválla­latoknak tett javaslatot tár­saság alapítására. A többiről pedig épp most olvashattak... Benkő Mihály Közlekedésünkről számokban Megjelent a Központi Sta­tisztikai Hivatal legújabb — a közlekedés tavalyi eredmé­nyeit elemző — kiadványa. Eszerint az plmúlt évben a közlekedési vállalatok és szövetkezetek 364 millió ton­na árut szállítottak, 24 mil­lió tonnával kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. A belföldi forgalomban — az 1986-os felfutást kivéve — évek óta csökken, illetve stagnál az elszállított áru mennyisége, annak ellenére, hogy időközben nőtt az ipa­ri és az építőipari termelés volumene, s bővült a kiske­reskedelmi forgalom. A visszaesés egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy a szállítások zömét végző köz­úti fuvarozó cégek kevesebb megbízást kaptak. Tavaly 876 millióan utaz­tak a távolsági személyfor­galomban. Az utasok zöme — csaknem háromnegyede — autóbuszt vett igénybe. A két legfontosabb közlekedési alágazat, a közút és a vasút utasforgalma 1,3 százalékkal visszaesett, ugyanakkor azonban 10 százalékkal nőtt a repülőgépeken utazók szá­ma, a vízi személyszállítási forgalom pedig nem vál­tozott. A helyi tömegközle­kedésben 3,6 milliárplnyian vettek részt. A fővárosban kismértékben, a vidéki váro­sokban erőteljesen emelke­dett az utasforgalom. A zsúfoltság a helyi autó­buszokon kissé csökkenj, de jellemző, hogy a vidéki jár­művek több utassal járnak, mint a fővárosiak. A taxi- közlekedésben folytatódott a magántaxik térhódítása. A személyszállító kisiparosok száma 1500-zal növekedett, s az év végén már meghalad­ta a 13 400-at. \ A személygépkocsi-állo­mány — az 1980-as egymil­lióval szemben — tavaly már túl volt az 1,6 millión. Az autóbuszok száma meg­haladta a 26 ezret, a teher­gépkocsiké pedig csaknem elérte a 175 ezret. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom