Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

JERZY KALUCZKY: Játék 1980. KAZIMIERZ MlKULvS- KI: A Démon elkerge- íősének egyszerű módi». <m«.) JERZY NOWOSIELSK1: Leány portré. Dolezsal László felv. Geometria és metafora A Budapest Galéria kiállítóházában Lengyel avantgárd Ghelm lengyel város Wroclaw közelében van és napjaink művészeti köz­életében nemzetközi művész- telepéről nevezetes. A mű­vésztelepen dolgozó í'estők- és szobrászok jóvoltából a régebbi helytörténeti mű- zeum mellett kialakult a kortárs képzőművészet gyűj­teménye. A chelmi körzeti múzeum jelenkori anyagá- hoz persze igen nagy számú lengyel mű is tartozik. Ez utóbbiakból érkezett most hozzánk egy fölöttébb érde­kes válogatás. (Tervezik, hogy a későbbiek során majd a nemzetközi anya­got is bemutatják.) A Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházban június 19Tig látható a chelmi kör­zeti múzeumból kölcsönzött tárlat Geometria és meta­fora címmel, ötvenöt mű­vész száz alkotása között vannak festmények, plaszti­kák. a táblakép és a szo­bor jellegzetességeivel bíró közles művek és installá­ció« jellegű termékek. Mű­vek ismert hírességekről. mint a neoavantgárd Pá­rizsban élő mesterétől, Ro­man Opalkától, sokoldalú­ságában a mi Kassák La­josunkhoz hasonlítható Hen­ryk Stazewskitól. aki a len­gyel és a francia modern művészeti mozgalmakban egyaránt részt vett, a szá­zad első felében absztrakt műveivel feltűnt Adam Marczynskitől és Maria Jaremától, vagy a húszas években született Tadeusz Brzozwskitól. Kazimierz Mi- kulskitól, és Stefan Gierows- kitól. Rövid idő — alig tizenöt év — alatt állt össze a chelmi múzeum sajátos gyűjteménye. A válogatással megbízott műtörténészek nem arra törekedtek, hogy az utóbbi évtizedek lengyel művészetét tárják elénk, hanem meghatározott prob­lémaközéppontú alapelvek szerinti gyűjteménvezésie vállalkoztak. Többségben vannak a geometrikus művészeti irányzatot képviselő művek. E gyűjteményben a geomet­ria nem egyszeűen formális stílus, hanem olyan nyelv­nek a szerepét tölti be, amelynek segítségével a művészek vallanak maguk­ról. világképükről, és saját üzeneteiket fejezik ki. Leginkább a geometriai absztrakció és a metafo­rikus irányzat stílusjegyeit vélhetjük fölfedezni a buda­pesti tárlaton szereplő mű­veken. Ezek a chelmi gyűj­temény fő művészeti terü­letei is. Kiállításunk nem véletlenül ötvözteti a két kifejezési módot — írja a rendező. Török Tamás —, amelyek látszólag élesen elütnek egymástól, valójában azonban kölcsönösen kiegé­szítik egymást. Most. amikor a világ kü­lönös érdeklődéssel fordul az absztrakt művészeti moz- zalmak kialakulása és fej­lődése felé, igencsak vonzó ez a lengyel kiállítás. An­nál is inkább, mert kizáró­lag jó minőségű műveket sorakoztat fel. igazi művé­szetet közvetít. k. m. Űjabb képzőművészeti könyvek Üjabb képzőművészeti al­bumokra, könyvekre hívjuk föl a művészeti értékek iránt érdeklődő olvasók figyelmét. Mindhárom kötet a közel­múltban látott napvilágot a Képzőművészeti Kiadó gon­dozásában. A Hagia Szophia című rep­rezentatív album a másfél évezrede épült isztambuli Hagia Szophia székesegyhá­zat, mai nevén Aya Sofya Múzeumot, az egykori bi­zánci mesterek alkotását is­merteti meg az érdeklődők­kel. A kiadó régi terve, hogy külön sorozatban mutassa be az egyetemes művészet- történet legkiemelkedőbb re­mekműveit, műtárgyegyüt­teseit. E könyvek egymás után lát­nak napvilágot a jövőben, egy idő után teljes művé­szettörténetté kerekedhetnek, hiszen valamely kor repre­zentatív műalkotásának elemzése során óhatatlanul fölmerülnek a korról való legfontosabb tudnivalók is. A terv megvalósításának biz­tosítéka, hogy az egyes kor­szakkal foglalkozó kutatók közül a legkiemelkedőbbe­ket sikerült megnyernie a kiadónak. Így tehát a Ha­gia Szophia a sorozat egy új darabja, melynek első kö­tetében Vayer Lajos Raffa- ello vatikáni freskóit mu­tatta be. Kádár Zoltán, Németh György és Tompor Erzsébet írásaiból átfogó, minden fon­tos részletre kiterjedő ké­pet kapunk a Hagia Szophia építéstörténetéről annak egy­házi és állami életben be­töltött szerepéről. Az építé­szeti megformáláson kívül betekintést kap az olvasó a berendezésről és a belső dí­szítésről is. A kötet áttekin­tést ad azokról a bizánci írókról, akik megörökítették a Hagia Szophiát. Az al­bumban Gyarmathy László csodálatos fotói segítik a jobb megismerést. Dicsére­tes az egykori ábrázolások reprodukcióinak közreadása is. ☆ Jankovics Marcell „Csilla­gok között fényességes csil­lag...” című könyve a falké­peken megörökített közép­kori legendákról és a csil­lagokról szól. A hazai mű­vészettörténeti kutatás alig foglalkozott még a műal­kotásokban többnyire rögzí­tett olyan jelzések, jelképek elemzésével, amelyek alkal­masak arra. hogy a tarta­lom mélyebb összefüggéseire világítsanak rá, s egyben szélesebb kulturális összkép­be ágyazza a képzőművésze­ti produktumot- A középko­ri művészet jelképrendsze­rét elsősorban a keresztény ikonográfia szempontjából vizsgálták, a „beszivárgó' pogány kultúra elemeit pedig csak a göröa-római mitoló­gia továbbéléseként. Jankovics Marcell, az is­mert rajzfilmtervező grafi­kusművész érdeklődési köre és kutatásai ennél tágabb szempontúak: az egész ókori világban elterjedt világlátás, a csillagos éghez kapcsoló­dó megfigyeléseknek, tör­vényszerű ismétlődéseknek nagy fontosságot tulajdonító korai emberiség közös hagyo­mányainak nyomait keresi néprajzi és „magas művé­szeti” tárgyakban, mesékben, népdalokban és egyéb ha­gyományokban. Ez a tanulmány a magyar Szt. László király mondakö­rével és ábrázolásaival fog­lalkozik, melyek számosán voltak a középkori Magyaror­szágon. Egyik legkiemelke­dőbb ezek közül éppen Nóg- rád megyében található, még­pedig Tereskén. Azt már László Gyula ku­tatása nyomán is tudtuk, hogy László és a Kun vitéz története a sötétség és mű­vészeti, mitológiai analógi­ával. imponáló csillagászati tájékozottsággal bizonyítja az egyes képi mozzanatok eszmei megelégedéseit, ahogy a „csillagokba-írt” történést a különféle társadalmak (Tá­vol-Kelettől Egyiptomig) em­lékezetükbe vésték és fönn­tartották. A jobb megértést 134 színes, illetve fekete-fe­hér fotó és ábra szolgálja. ★ Az immár 91 kötetet szám­láló Mai magyar művészet című sorozatban jelent meg Nádor Tamás Rátkay Endre- monográfiája. Az ismert köl­tő és újságíró a kismonog­ráfiában fölteszi a kérdést: mi az oka, hogy Rátkay Endrét még mindig nem ér- értékeli kellően a kritika és a közvélemény. Nádor Tamás tanulmánya érdekfeszítő for­mában vázolja a festőmű­vész életútját és megraj­zolja eddigi pályája telje­sítményét. Rátkay festészete a hagyo­mányosan humán műveltség* ie. a lat'n-gcrcg, illetve a1 zridó-keresztény kultúrára épül. Az olvasmány és a valóság mindig összefonó­dik a festőművész életében. Személyesen ismerte Maxit, a hírhedt verekedőt, aki nem más, mint Wágner úr „A tizennégy karátos aútó”- ból- A Pestről kitiltott zseb­metszők. csavargók változ­tak többek között Piszkos Freddé, Ivánná vagy Ga­lambbá. Gyermekkori emlé­keinek szituációi és figurái elevenednek meg Rátkay hu­moros, parodisztikus, gro­teszk látásmóddal ábrázolt képi világában. A képzőmű­vészet újdonságai iránt ér­deklődőknek 17 színes és 30 fekete-fehér reprodukció se­gít Rátkay Endre művésze­tének megismerésében. A történeiludomány eredményeinek terjesztéséért A Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja meghatározott el­vek és feladatok alapján tervezte meg idei tevékeny­ségét is. A megyei csoport 1988—89. évi munkatervéről a korábbiakban részletesen hírt adtunk. örvendetes, hogy a csoport folyamatos munkával van jelen a me­gyei történelmi ismeretter­jesztésben, tagjainak önkép­zésében, a magyar történet- tudomány . eredményeinek mind szélesebb körű ter­jesztésében. Ezt jelzik azok a tervezett konferenciák, előadások. konzultációk (külső előadók meghívásá­val). felolvasó ülések. a publikációs tevékenység és pályázatok stb.. amelyek ebben az évben is várha­tóak. Ezeken — részben a történelmi évfordulókhoz (novemberben például iga­zodva az 1918—1919-es ese­ményekhez és a Magyar Tanácsköztársasághoz) kap­csolódva — számos tudomá­nyos kérdés kerül szóba a legújabb kutatási eredmé­nyek alapján Beszélő tárgyak Feszty Masa Nógrádban Veszendő tárgyak, házak, s időnként még elrontott, fö­lösen lepusztított, tarra vá­gott, kemikáliákkal kiégetett tönkretett tájak sorolása he- . lyett most egy előkerülő ér­ték, amely őszintén szólva soha el sem veszett. Legfel­jebb némi fejtörést okozott az egy éve elhunyt jóemlé­kű Szombathy Viktor ma­gyar írónak. Végrendelete~ ként is felfogható, éppen, egy esztendeje Budán kelte­zett levelében (amúgy Her- \ man Ottó polihisztor egykori lakásában élt évtizedekig) beszámol a „rejtélyről”, s ' arról is, hogy hiába érdeklő­dött akkoriban, úgy tízva- lahány évvel ezelőtt. min- i denkitől ott a helyszínen Magyarnándorban, csak nem kapott választ arra: mi a története a nándori katoli­kus templom előterében füg­gő Feszty Masa-képnek. ..?! De hát. legalább valamit magáról Szombathy Viktor­ról, a felvidéki történelmi magyar táj szülöttéről, a gömöri—nógrádi patriótá­ról. az egykori regös cser­készről, aki társaival végig- tutajozta fiatal legénykeként az akkor még „hajózható” Vágót; aki soha úgy le nem írt egyetlen sort sem (de so­kan írnak könyvekből köny­vet!), hogy előtte maga is ne járt volna a helyszínen. A Nógrádi Ütikalaúz szer­zőiéként talán számunkra a legismertebb oldalát mutat­hatta, de éppenhogy ő írta a sokat forgatott Csehszlo­vákia című nagy útikalauzt és az ausztriait is. Miköz­ben könyvet írt a legendás felvidéki várakról, az észa­ki hegyek öleléséről (benne a nyugati Ipolytól Borsodig Nógrádról nagy kedvvel, bő­séggel), és minden időkben történelmi alapokról virágzó mesés legendákat a fiatal­ságnak, a mindenkorinak, a tegnapinak és a mainak. Babérra nem pályázott soha — nem is kapott persze —, magáról azt nyilatkozta egy­szer a miskolci rádió ripor­terének, hogy megmaradt egész életében írónak, ma­gyar munkásnak..• I ....Mindig járod azt a szép Nógr ádot, amiért rettenete­sen irigyellek (..•) bolyon­gásaidban sort keríthetnél erre a nándori képrejtvény­re, mert én nem jutottam semmire...” — írta tavaly május 22-én. Ennek éppen egy éve. Folytatni, ezt a nem ösz- szefüggő mesére törő (mert annak itt semmi teteje, itt az ismertek kötődnek a ke­véssé ismertekhez) beszámo­lót, Feszty Masával kell és lehet. Feszty Árpád neve majd mindenki előtt ismert. Ö festette, nagy részben Jó­kai ötlete nyomán, a híres körképet a Magyarok bejö­vetelét, amit aztán éppúgy szétcincált a háború utáni kor mostohaapasága, mint minden mást is, amihez hoz­záférhetett, s amiről azt tar­totta — de ugyan honnan vette? — hogy valami mi­att tán még ártalmas is le­het. Most nagy erőkkel és nagy szakmai veszekedések közepette próbálják újra összeállítani, hol Szegeden, hol meg Pesten, de vala­hogy csak nem tud olyan lenni, mint volt régen. Fesz- tyről itt még csak annyit, hogy férje volt Jókai foga­dott lányának, Laborfalvi Róza színésznő gyerekének, akit az író, amikor édesany­ját elvette — magának elfo­gadott. Az ő gyerekük, s ilyenképpen Jókai Mór fo­gadott unokája aztán a dolgok rendje szerint. Fesz­ty Mária (Masa). De itt az­tán már bőven belekever­hető maga Mikszáth is, aki gyakran megvédte minden írott módon a nagy mesélőt, aki számtalan cikkben írta mesterének tekintett Jókai­ról és talán megfordult né­ha Fesztyék ma is álló ro­mantikus villájában (ott élt Laborfalvi Róza halála után sokáig az öreg), a pesti Baj­za utcában. Fesztyék szó sze­rint valamennyien festők voltak, s festőként, raj­zolóként maga Jókai is is­mert. S abban sincs semmi csoda, hogy a „pápi”, ahogy a család az írót becézte, ked­vence. a kis Masa, később maga is a festészetnek élt- De akkor már Jókai rég ha­lott volt. Előtte azonban a Bajza utcai házban együtt „meg­alkották” az első és mind­máig egyetlen babaszótárt, amelyben a szóféleségek köz­lője a kis Feszty lány volt, míg a magyarra (felnőttre) fordítást Jókai vállalta. Hangsúlyozom a könyebb érthetőség kedvéért — hogy ugyanis, mj közünk nekünk mindehhez?! — a rendkívüli szoros összefüggést a mi Mikszáthunk és Jókai. Fesz­tyék között. Mikszáth Kál­mán amúgy éppen példaké­péről, Jókairól írott kétkö­tetes életrajzának honorári­umából vásárolhatott íun- dust Horpácson. Na, ennyi talán elegndő lesz, arra mindenképpen, hogy Szom­bathy Viktor végrendelete­ként általam felfogott leve­let komolyan véve utánajár­jak egynek-másnak... A kisméretű olaj Feszty Masa derűs színlátásának megfelelően világos tónus­ban tartva szent Ritát ábrá­zolja nagyon kifejező, élénk, mélyről sugárzó tekintettel összekulcsolt kézzel, mögötte harmóniát őrző táj. A mai plébános Heffler Gábor né­hány éve szolgál Nándor­ban, ő már örökölte az it­teni képeket, velük a Rita- ábrázolást is. de amúgy sem vele. hanem „egy Mihály nevű atyával” találkozott jó tizenkét évvel ezelőtt erre- jártában Viki bátyám. Aki ugyancsak nem tudott kielé­gítő választ adni már akkor sem: hogyan került ide Feszty Masa alkotása? Pe­dig több levelet írt ennek ér­dekében. A képen ábrázolt szent Ritáról annyit, hogy Roccaporenában született 1381 körül és jóságáról, sze­lídségéről volt híres. Meg­térítette vad. erőszakos fér­jét is, akit azonban bosszú­ból megöltek, akkor régi vá­gyát beteljesítve Casciában a Mária Magdolna ágostonos kolostorba léphetett■ Kitűnt ott is türelmével, engedel­mességével, jámborságával, ott halt meg 541 évvel eze­lőtt (május 22). Teste nem indult romlásnak, ezért soha nem temették el, Casciában templomot emeltek fölé jó negyven éve. Ma már tudom; Frajna Mihály volt az a tisztelen­dő, aki Szombathy Viktor­ral Nándorban találkozott, azóta azonban ő is máshol szolgál, jelenleg Monoron. Az utána következő atyával — Márton Mihállyal, a jelenle­gi bagi plébánossal — e tárgyban ugyancsak nem sokra juthattam. Az. aki a képet átvette, már régen nem él. Maradt volna így a rejtély, ha nem térek be a minap a gyarmati templom­ba, ahol egy újabb Feszty Masa-kép köszönti az em­bert. Az is Ritát ábrázolja. Az évszám 1961. Itt már rövid úton kiderült, hogy Patakon is van egy be­lőle, és hogy mind a három Rita Geröffy Béla plébános balassagyarmati évei alatt került hozzánk! ö később elkerült az Erzsébet híd tö­vében álló belvárosi temp­lomba. s ugyancsak elhunyt már. Az út azért folytatha­tó... T. Pataki László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom