Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett... KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a rádió? 9.00: A hét zenemüve. Schubert: D-dúr zongoraszonáta Op. 53. 9.30: A hét költője: Csorba Győző. „Hogy meg­maradjak reggelig. . 9.39: Ki kopog? A Gyér. mekrádió műsora 10.015: Nyitnikék. Kisiskolások műsora 10.35: Lisa Della Casa és Anton De mi óta operaáriákat énekel 11.00: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet 11.20: Görgei György kórusokat vezényel 11.28: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból. Jókai Mór regényének rádipváltozata 11. (befejező) rész 11.54: Reklám 12*30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben 12.40: Reklám 12.45: Házunk tája. A Falu­rádió műsora 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Műsorismertetés 14.10; A magyar széppróza századai. Kuncz Aladár: Fekete kolostor. 14.25: Nóták 14.55: Édes anyanyelvűnk. Lőrineze Lajos műsora 15.00: Negyven év után újra otthon. Hamza D. Ákos filmrendezővel és festő­művésszel beszélget Szakáts Ildikó 15.30: Kóruspódium 16.05: Észkerék. Ismeretter­jesztő magazin fiataloknak. 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal 17.59: Kiss Manyi operettfelvételeiből 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . • 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Kiáltvány! V. rész. 20.30: Reklámkoktél 20.35: Tíz kérdés. Juhász Gyulához, az OSZK igazgatójához 21.05: Vendégségben. . . Zenés beszélgetés Bányász Rezső kormányszóvivővel 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Archívumok mélyérőil Meixner Mihály műsora 23.40? Madrigálok. Jannequin, Issaac, Bonnet, Dow- land, Monteverdi, Mór. ley müveibörL. 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Verbunkosok, nóták 8.50: Délelőtti torna 9.0te: Napközben. Zenés délelőtt 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak 11.25: Világ-újság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvósátiratok Kálmán Imre operettjeiből 12.26: Kis magyar néprajz. A somlói bor életrajza 12.31: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: S-lágermúzieum 14.00: Kettőtől ötig. . . A rádió kívánságműsora 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17*08: Újdonsága,inkbó-1. Placido Domingo éneked 17.30: ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kulltúra 18.30: Közvetítés a HungaLu Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyről 18.35: Egy énekes, három műfaj. Má'thé Jolán felvételeiből 19.05: Közvetítés a Hungalu Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyről 19.10: Tip-top parádé. Sztevamovity Zorán felvételeiből 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Aranylemezek 20.55: Közvetítés, a Hunga-ki Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyről 21-05: Közvetítés a Hungalu Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyről 21.10: A planétás ember és a többiek. Goda Gábor írásai rádióra alkalmazva 22.10: Slágereim története. A mikrofonnál: Nat:y Tibor 23.20: Dzsesszhangverseny- felvételekből 24.00: Régi fúvós muzsika 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIÖ: <5.20—6.30: és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírék, időjárás. — 17.3.): Hétről, hétre, hétfőn este. Zenés masazin. Telefon­ügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — Elszeret- nóm mondani. Gyarmati Béla jegyzete (Közben: 18.00—18.15: Észak-mag y aro rszá g i k rón i k a. — 18.25—18.30: Lap- és mű- sorelözetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 18.05: Hírek 18.10: Esti mese 18*20: Reklám 18.25: Hungalu Budapest Nagy díj. Nemzetközi atlétikai verseny. ; Közvetítés a Népsta­dionból 21.00: Híradó 21.15: 5 miilliárd. Világkoncert 22.15: Hírek BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 17.00: Hírek 17.05: Iránytű. Magazin, 17.55: Az érem két oldala. Ismeretterjesztő műsor 18.15: A rendőrség nyomoz i 18.20: Esti mese 18.30: A tv-híradó sajtóértekezlete 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00»: Véletlen találkozás. Tv-játék 21.00: Időszerű téma 21.30: Minden rosszban van valami jó. Feliratos szovjet tv-film 22*50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Hungalu Budapest Nagydíj. Nemzetközi atlétikai verseny 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mellette és ellene. Stúdióbeszélgetés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: Nincs kettő négy nélkül, színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A cápa 2. (16). Színes amerikai horror­film. — Kamara: Az őrült család (14). Színes, szinkro­nizált japán film. — Apolló: Este 7-töl videoprogram. — Kohász: Gyermekkorunk tan­gója. Színes, szinkronizált szovjet film. — József Attila Kert: A lator. (16.) Színes szinkronizált olasz—francia filmvígjáték. — Zagyvapálfal- va: Képvadászok (14). Színes, magyar bűnügyi filmvigjá- ték. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: A város hercege I—II. (14). Szí­nes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztói Mát­ra: A sárkány útja. Színes, látványos hongkongi karate- kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Maradok hűtlen híve. Színes, szinkronizált amerikai film vígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Nő a volánnál. Színes amerikai kalandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: Szerepcsere. Színes amerikai filmvígjáték. — Rétság: Frankenstein meny­asszonya (14). Szíhes, szink­ronizált angol fantasztikus film. — Karancslapujtő: Újra Donaldék. színes, rajzfilm, összeállítás. — Érsekvadkert: Gyanús árnyak. Színes kínai történelmi kalandfilm. — Jobbágyi: Én a vízilovakkal vágyóik. Színes, szinkronizált olass kalandfilmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN A Nógrádi Sándor Köny­vesbolt előtti téren délután három órától a DÜVÖ népzenei együttes mutatja be Esik eső, esik... című közelmúltban megjelent kislemezét. József Attila Művelődési Központ: A kertben este kilenc órakor vetítik A la­tor című francia—olasz filmet, Edwige ' Fenech női főszereplésével. Kohász Művelődési Köz­pont: Sajtófotó 86’ címmel a fotóművészeti szövetség által összeállított, váloga­tott anyag tekinthető meg. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Szilcz Mariann üvegter­vező iparművész tárlata várja a látogatókat. SZIRÁK Kastély Szálló: Varjasi Tamás iparművész bőrből készített munkáit nézhe­tik meg az érdeklődők. 4 Bánkon vendégszerepelt Az abház állatni népi együttes Az Interkoncert Nemzet­közi Koncertigazgatóság rendezésében vasárnap es­te a bánki víziszínpadon mutatkozott be a Szaratin Abház Állami Népi Együt­tes. Nevük mennyegzőt je­lent, ami egyúttal jelzi azt is, hogy műsoraik elsősor­ban az abház nép nemzeti, kultúráját, az abházok tör­ténelmét, életét, munkájuk örömét, szépségeit és ne­hézségeit elevenítik fel. Az Abház Autonóm Köz­társaság területe mindössze 8670 négyzetkilométer — A Fekete-tenger partján és a Kaukázus hófedte csúcsai között. Az abházok őseit már az időszámítás előtti I—II. században említik az írásos dokumentumok. A tudósok nagy része feltéte­lezi, hogy — az adzsárokkal és a grúzokkal együtt — ro­konságban vannak Nyugat- Európa egyetlen nem indo­európai népével, a baszkok­kal. A grúz ábécén alapuló írásosságukat egy évszázada hozták létre, s megőrizték nyelvüket. Hazájukat Apsz- ninak, azaz a „lélek orszá­gának” nevezik. Nálunk fő­képp azt tudják sokan, hogy igen magas Abháziéban a száz éven felüliek száma, s nem ritka a 140—150 éves életkor sem. Itt él a Szov­jetunió legtöbb száz éven felüli lakosa. Fővárosa a ki­tűnő klímájú Szuhumi. A Szaratin együttes 1970- ben alakult öntevékeny mű­vészeti csoportként, s 1978- ban lett állami népi együt­tes. Több mint tíz éve Edu- árd Bebia vezeti, aki egy­ben koreográfus és főba- lettmester is. Számos or­szágban arattak fergeteges sikert. Tízéves fennállásukat Magyarországon ünnepel­ték, s most újra eljöttek hazánkba. Itteni fellépéseik egyike volt a vasárnapi bánki bemutatkozás, amely sokaknak jelentett emléke­zetes művészi élményt. Video a művelődés szolgálatában A Magyar Televízió Te- levideo Kiadója számos értékes műsoros kazet­tát kínál az oktatási és művelődési intéz­ményeknek, egyéni érdeklő­dőknek. Olyan klasszikus magyar irodalmi művek adaptációi hozzáférhetőek videón, mint Mikszáth Kál­mán Beszterce ostroma, Ma­dách Imre Az ember tra­gédiája, Jókai Mór És még­is mozog a Föld, című regé­nye. A világirodalom reme­kei közül kapható például Sophokles Antigonéja, Cse­hov Cseresnyéskertje, Mo- liere Képzelt betegje. Az ismeretterjesztő művek so­rában megemlítendő a kö­zépkori Európát bemutató, a magyarok elődeiről és a honfoglalásról, illetve a Rákóczi szabadságharcról szóló filmek. Jól szolgálják a nyelvtanulást az orosz (Fortocska) a francia (Jour­nal télévisé, Soyez les bi- envenus!) és a német (Wil- kommen in der DDR) nyel­vű sorozatok. A Televideo műsoros ka­zettáit a Tanért az oktatá­si intézményeknek, a Könyv­értékesítő Vállalat a könyv­táraknak és művelődési ott­honoknak kedvezményes áron szállítja. Sokan keresik fel a csesztvei kúriában Madách Imre emlék­múzeumát. Az íróval és fő művével, Az ember tragédiájá­val kapcsolatos dokumentumokat hat teremben láthatják az érdeklődők. Részlet a kiállításról. Hatalmas park közepén áll a csesztvei kúria. Bencze — NEMZETKÖZI Ö MÜVÉSZTELEP | MÁTRAAL Karolina Koenders A század nemzeti irodal­mai között az újgörög köl­tészet mindenképpen kiemel­kedő jelentőségű. Az ember­be vetett hit és kétely, a mérték tisztelete és az izzó szenvedély egyaránt jellem­zői közé tartozik. E költészet egyik óriása Kavafisz (1860— 1933) a modern európai köl­tészet úttörői közé tartozik, él etműve történelmi-mitoló­giai utalásai ellenére rop­pant időszerűséggel bír. Ol­vasom Egy nagy görög gyar­maton Kr. e. 200-ban című versét: „Hogy itt a Gyarma­ton nem egészen úgy men­nek a dolgok, mint kellene, azt kár kétségbe vonnod. Ahogy haladunk, cseppet se szívderítő. S talán mint so­kan sejtjük, csakugyan eljött az idő, hogy .Politikai Újí­tóért kiáltsunk.” Csakhát, ez sem egyszerű, ez is bajjal jár. Akkoriban a baj fő for­rása éppen az volt, hogy: „Felszólítanak: Áldozzatok! Áldozzatok csak! Mindenről mondjatok le, amit szerezte- tek.. . Jövedelemforrásra nincs szükségetek, és másra se, mi ezzel összefügg, enél- kül biztosabban halad min­den ügy. A fnerész vágással nyer a közösség, rólatok meg lehull a felelősség.” (Képes Géza fordítása.) A költő szerint, így állta helyzet azon a bizonyos Gyarmaton Kr. e. 200-ban. De miért olvassa Kavafisz szikár verseit egy fiatalból, land festő- és grafikusmű­vész, Karoline Koenders? — Két ország meghatá­rozó számomra, Hollandia ás Görögország — mondja. — Férjem görög, Thesszaloniki. ben építész. Görögország ke­mény, vad világ, szeretem, de nem tudnék ott meggyö­kerezni. Szülőföldem, Hol­landia az ellenkezője. Soha nem tudnám elhagyni Hol­landiát. Fontos számomra az utazás a két ország között. Mivel görögül is tudok, sok ihletet merítek nemcsak a kövekből és a fákból, hanem a görög irodalomból, miként a mai holland költészetből, vagy éppen a klasszikusok­ból, például Turgenyev, Tho­mas Mann és mások művei­ből, állandó olvasmányaim­ból. Szeretem megálmodni az életemet. A tájak és az irodalom ennek az álomnaik a része. Karoline Koenders szülő­helye Groesbeek, ahol 1961- ben látta meg a napvilágot. Jelenlegi lakhelye Nijmegen, a kétezer éves város, az egyetlen, ami Hollandiában dombokra épült, kilátással a Rajna főágára, a Waal-ra. Már Traianus civitasi rang. ra emelte, később Nagy Ká- rolynak palotája állt itt. Így Nijmegen a legrégibb hol­landiai város. Nem kevésbé híres hely Den Bosch sem, ahol a késő középkor német- alföldi festőóriása, Hierony­mus Bosch született 1450 táján, s amelynek művésze­ti akadémiáján egy évig volt hallgató Karoline Koen­ders 1981-ben. Tanulmányait 1982-től 1986-ig az arnhemi képzőművészeti akadémián folytatta, illetve fejezte be. Művei 1986-ban sikerrel szerepeltek az akadémia leg­jobb növendékeinek alkotá- •saiból rendezett kiállításon. Jövőre két önálló tárlata lesz Hollandiában. Nijmegen művészeti galé­riájában grafikával és kol­Híriink az országban Ligeti Lajos emlékezete címmel írt, a magyar kelet­kutatás nemzetközi hírű tu­dósáról halála alkalmá­val cikket a Népszabadság­ban (jún. 10.) Kara György, az ELTE Belső-Ázsia tan­székének munkatársa. Ligeti Lajos Balassagyarmaton született és szűkebb hazája iránti szeretetét végig hű­séggel őrizte. A pesti egye­temen elsőként tanított Bel­ső-Ázsia történetet, mongolt, tibetit, mandzsut. Több könyve jelent meg Ázsiáról és az ő fordításában olvas­ható a Mongolok titkos tör­ténete, valamint , a tibeti Bölcs mondások kincsestára. Évek óta dolgozott a közép­kor végi Jemeni szójegyzék arab betűs mongol anyaga megfejtésén, melyet kézirat­ban hagyott hátra. Az Űj Impulzus című két­heti lap 11. és 12. számá­ban Nógrád megye bemutat­kozik sorozati cím alatt ol­vashatunk többek között a Vegyépszer, a Nógrád Vo­lán, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek, a Nógrádi Szén­bányák, a NÁÉV és az 1977- ben létesített és nemrégiben új székházba költözött sal­gótarjáni számítóközpontról. A cikkekben nemcsak a vál­lalatok és üzemek profiljá­ról, termékeiről olvashatunk, hanem a dolgozók kereseté­ről, szociális ellátottságáról, tervekről és az elért ered­ményekről. „öröm Horpácson is van” adja hírül a Szabad Föld ez évi 25. számának cikkíró­ja. A horpácsi Mikszáth-kú- riában nevelőotthon műkö­dik, ahol hatvan gyermeket, nagy részükben cigány kis­gyermeket nevelnek. Nem könnyű a nevelők itteni munkája, de néhány nevelt­jükből szakmunkás,, óvónő lett, és céljuk az, hogy mi­nél többen szerezzenek szak­mát, tanuljanak tovább. Ez adja az örömet Horpácson, az egykoron Mikszáth-lakta falak között. lázzsal foglalkozik. A galériával körülbelül húsz művész tart kapcsolatot, akiknek műveit is itt gyűj­tik. Karoline Koenders mű­veiben organikus egységben jelenik meg a tárgy- és je­lenségvilág. Ha van titka ennek a szervesen építkező művészetnek,, akkor az el­sősorban a mérték tisztele­te, amely mögött láthatatla­nul, ám mindenképpen ér­zékelhetően ott van az euró­pai kultúra mély ismerete, illetve az ebből .fakadó él­mény. A technikában is meg­őrzi ezt a fegyelmezettséget, színes, életszerű koloritja, kompozíciós mértéktartása megnyerőén következetes al­kotói magatartásról tanús­kodik. Nála a valósággal való szembesülés áttételesen tör­ténik, mély gondolati és ér­zelmi folyamat részeként kö­vetkezik be. Ezért rejtettebb hatásúak és izgalmasak a lapjai. Szellemisége — és ugyancsak rejtőzködő lírai- sága — közvetett módon, mindenekelőtt a formálásban nyilatkozik meg. Mind a fe­lület formálásában, mind a gondolati tartalomban távol áll tőle, minden szertelenség és esetlegesség, itt-ott bizo­nyos fajta romantika is meg­csillan a lapokon, ami ta­lán a művészetbe vetett hit­ből következik. Vagy talán abból a hatalmas örökségből, amit az európai kultúra ösz- szetettsége jelenthet annak, aki tudatosan szeretné meg­álmodni az életét a kor ve­szedelmei közepette is. Tóth Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom