Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

A pártélet tJncsége Mindenki számára világos, hogy egy szolgáltatást lehet jól, kevésbé jól, avagy rosszul végezni, egy termék, nek műszaki paraméterek­kel is poniosan meghatároz­ható minősége van. De le. hel.e ezt a fogaimat a pártmunkára, a pártéletre is alkalmazni? Nem vaja. mitele divat, hogy a párt- szervezetek tevékenységével kapcsolatban is egyre gyak­rabban annak minőségét em­legeti:;? Távolról sem divatról, ba- ne.n élő valóságos igény­ről, követelményről van szó. Ha valahol, akkor a politi­kai munkában van igazán értőimé és értéke a minőség igényesének, hiszen ez a leg- bor.yoiuítabb társadalmi te­vékenység. Ez a tevékenység legtöbb­ször nem direkt módon, ha. ne;n közvetve, bonyolult ha­tásmechanizmuson keresztül érvényesül, és értékelése sem mérhető tisztán a ren­dezvények, résztvevők, vagy felszólalók számával -, bár ezeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Közelebb ju­tunk az igazsághoz, ha mi­nőségi oldalról, a végzett munka által kiváltott hatások politi.cai mérlegelése felöl közelítve Ítéljük meg a párt­munkát. Több évtizedes tapaszta­latok igazolják, hogy a po­litikai tevékenységnek nem­csak szervezeti keretei, meny- nyisegi oldalai, hanem sa. játos minősége is van. Ez a minőség nagyon sok ténye­zőtől függ. Hogy csak a leg. fontosabbakat említsük, na. gyen szorosan összefügg po­litikai munkánk felfogásával, például hogyan értelmezzük a párt, benne a helyi párt- szervezet szerepét, uralko­dásnak, vagy szolgálatnak tekintjük azt; Az elmúlt évtizedekben kialakult a politikai mun­kának az a felfogása, stí­lusa és eszközrendszere. am-i'7 eredményesen szol­gálta feladataink megoldá­sát Az élet azonban arrói is meggyőz, hogy nincsenek örök időkre adott, minden körülmények között helyes ; munkaformák. A feltételek változásával a politikai mun­ka iránt is új követelmények alakulnak ki, amelyekhez an. nak igazodnia kell. Ha ez időben nem tör. ténik meg, a politikai mun. ka hatásfoka., minősége egy. re érzékelhetőbben romlik. Ezért állandóan vizsgálni kell a pártszervezeteknek is saját munkájuk hatékonysá­gát, minőségét. Ez annál is inkább szükséges, mert szá­mos tapasztalat figyelmeztet arra, hogy az alapszervezetek egy részének tevékenysége nincs eléggé érdemi befolyás­sal a helyileg zajló társa­dalmi folyamatokra. Ennek oka legtöbbször az, hogy munkájukban sok a formális elem, hogy ragaszkodnak korábban eredményes, de a feltételek megváltozása kö­vetkeztében megüresedett, értelmüket, hatásukat vesztett munkaformákhoz, munka- módszerekhez, hogy nem igazították tevékenységüket a megváltozott feltételekhez. A pártmunka minősége ak. kor válik jobbá, ha erősödik a pártszervezetek politikai befolyása, ha párttagok cse­lekvő részvételével a párt politikáját helyileg érvénye, sitve, érdemibb hatással lesz. nek a társadalmi folyama­tokra, ha belső életük de­mokratizmusával, szervezett­ségével is követendő és kö­vethető példát adnak kör­nyezetüknek. A pártélet és a pártmunka magasabb minőséqe elvá­laszthatatlan attól, hogy mennyire tudjuk ennek leg­több feltételeit megteremteni. A magasabb követelménye­ket helyileg a konkrét viszo­nyoknak megfelelően az eayes párftaaok magatartá­sában, munkájában, párt. megbízatásában, személyre szólóan fogalmazzuk meg. Karoljuk fel a párttagok életre való ötleteit, kezdemé­nyezéseit, vegyük komolyan véleményüket, és reális ja- vasla»a:,'ar a mindennapok avakorlatában lelkiismerete, sen érvényesítsük. T. I. fiLAG PROLETÁRJAI EGTESDUETETI NOGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII., ÉVF„ 110. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 12., HÉTFŐ Hatmilliós haszon az első negyedévben Sok a jó újítás a kohászatban tJlemcscn javul az újítómozgalom színvonala a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, Tavalyelőtt 324 az elmúlt évben már 420 jó ötletet vezettek be a gyakorlatban. A gazdasági eredmény először 1983-ban haladta meg a 20 millió forintot, s azóta ennél csak több. így 1984-ben 24,3 millió, 1985-ben közel 23 millió forint volt az újításokkal elért haszon. Vagyis a kohászok az éves nyereségüknek mintegy 10 százalékát biztosították az újítások hasznosítá­sával. Az idei adatok hasonló­képpen biztatóak. Az első ne­gyedévben 70 ötlet megvaló­sítására került sor. Megjegy­zésre érdemes, hogy tavaly­hoz képest csökkent az el­utasított javaslatok száma, vagyis az újítók jobban át­gondolják az ötleteiket. Az újítások gazdasági eredménye csaknem megduplázódott az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, s meghaladta a 6,2 millió forintot. Az ötletgaz­dáknak több mint 455 ezer forintot fizettek ki újítási díjként. Az újítások jelentősen se­gítik a vállalati célok eléré- | sét. Előtérbe került az I anyag- és energiatakarékos­ság, a hulladőkanyagok új­rahasznosítása, az import­anyag kiváltása. Sok újítás vonatkozik a szervezés javí­tására, a balesetek megelőzé­sére. A legjelentősebb újítás egy háromtagú csoport nevéhez fűződött az elmúlt három hó­napban. Maiczen József, Föl­di Jenő és Rideg Lajos saját kivitelezésben oldotta meg a Qartó munkahengerek gyár. tósát. Korábban importból kellett ezeket beszerezni. A trió az újításával hozzávető­legesen 2,4 milliós megtaka­rításhoz segítette hozzá a ko­hászati üzemeket. A kitűnő ötletet egyébként e henger­műben hasznosították, s le­mezek hengerléséhez alkal­mazzák. A huzalműben több olyan újítást vezettek be az első negyedévben, amelyek 100— 300 ezer forint megtakarítást eredményeztek. Egy évre visszamenően 430 ezer forint hasznot hozott az SKÜ-nek egy külső cégtől beérkezett újítás, amely a sósavpáe re­generálásához nélkülözhe­tetlen titánernyő élettarta­mát növeli meg. Mivel pedig idehaza gyártják ezt a bizo­nyos berendezést, jóval ke­vesebbe kerül, mint amikor Ausztriából kellett a válla­latnak beszereznie. Egy má sík újítás a horganykád élet­tartamát nyújtja meg a tech­nológia módosításával, még­pedig közel a duplájára. Az éves megtakarítás 250 ezer forint. A vállalat kisterenyei fel dolgozó gyáregységének két szakembere, Koós Sándor és Kövi János, a huzalok hul­ladékának újbóli hasznosítá­sára nyújtott be újítást, ame­lyet elfogadtak és alkalmaz­nak. Az egy évre kimutat­ható megtakarítás 314 ezer forint. Hortobágyi Miklós, Medved József és Simon Csa­ba újszerű eljárást dolgozott ki a szalagfűrész gyártásá­nak növelésére. A teljesít­mény fokozásával növekszik az árbevétel, nagyobb a nye­reség. A példákat még sorolhat­nánk. A fentiek is igazolják azonban állításunkat, misze­rint sok olyan szakember dolgozik a SKÜ-ben, akik ér­deklődnek az új iránt, készek tenni a jobbítás érdekében. Hasznos ez az igyekezet mind a vállalatnak, mind pedig ön­maguknak. BALLAG MÁR A V] Ma már megszokottá vált, hogy még az óvodába« is ta­risznyát kötnek a nagycso­portosok vállára. Az általá­nos iskolások is végig­mennek halk énekszó mel­lett osztálytermeikben. Ám, az „igazi” ballagás mégis­csak a középiskolásoké. A felnőtté válás egyik legked­vesebb szimbóluma. A gyere­kek négy év alatt kinőnek a kamaszkorból, a csetlő-botló tinédzserekből fiatalembe­rek, hölgyek lesznek. Nógrád megye középiskolá­iban május 10-én, tartották meg a ballagásokat, 550 gim­nazista, és 363 szakközépis­kolás hallgatta az utolsó csöngetést, járta végig alma materének kedves termeit, folyosóit. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyár­tástechnológiai Szakközép- iskola negyedikes géplaka-- tos-hallgatói osztályfőnö­küket Kádár Imrénét, egy nagy játékkutyával lepték meg. Utolsó osztályfőnöki órájukon» felelevenítették az együtt töltött évek leg­kedvesebb élményeit. A kisterenyei Váci Mihály Gimnáziumban, három osz­tály 63 végzős növendéke ballagott. Közülük sokan tovább akarnak tanulni, va­lamelyik felsőoktatási intéz­ményünkben. A pásztói Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola di­ákjai zászlajuk mellett tar­tották meg búcsúztató ün­nepségüket, iskolaudvaru­kon. Képek: Bábel Akarjuk, teszünk is érte, mert nekünk is érdekünk.,. A tőkés exportterv teljesítésével, a többlettőkésexport növelésével kapcsolatos időszerű kérdésekről beszélgettek, a fórum résztvevői, amelyre az elmúlt napokban került sor. (3- oldal) Féltve őrzött álom Palotáshalmán rendezték meg a páva- és népdalkörök megyei találkozóját. (4. oldal) A fegyelmezés titka Hibázni a pedagógusoknak nem szabadj mert az hitel­rontás lenné. A salgótarjáni földrajztanár szerint a fe­gyelmezés titka csak aranyi, hogy a kezdeti időben neír szabad engedékenynek lenni. (5. oldal) Bk Gépipari Tudományos Egyesület közgyűlésé A Gépipari Tudományos Egyesület szombaton a XIII. kerületi pártbizottság szék­házában tartotta tisztújító közgyűlését. Csaknem 19 ezer szakember képviseleté­ben 700 küldött vett részt az eseményen, amelyre 6 szoci­alista országból, valamint az USA-ból, Angliából és az NSZK-ból érkeztek vendé­gek az ottani társszerveze­tek képviseletében. A GTE tisztújító közgyűlésén részt vett Herczeg Károly, a Vas-, Fém-, és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára és Fock Je­nő, az MTESZ elnöke. Kapolyi László ipari mi­niszter elmondotta: az ipar, különösen a gépipar műszaki fejlődésének felgyorsítása alapvető a VII. ötéves terv teljesítése szempontjából. Az ipar biztosítja jelenleg a megtermelt nemzeti jövede­lem 42. az ország rubelex­portjának 80, a dollárelszá­molású. kivitelnek pedig 60 százalékát. Az ágazat válla­latai az exportpiacokon el­ért pozícióikat csak akkor n közélet Hazaérkezett a SZOT kül­döttsége, amely Gáspár Sán­dornak, a SZOT elnökének vezetésével a Japán Szakszer­vezetek Főtanácsa (SZÓHJO) meghívására május 5. és 9. között látogatást tett Japán­ban«. A SZOT elnöke Tokióban megbeszéléseket folytatott a SOHYO és a Független Szak- szervezeti Szövetség vezetői­vel a két ország szakszerve­zeti mozgalmának tevékeny­ségéről, kapcsolataik tovább­fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a nemzetközi szak­szervezeti mozgalom helyze­téről. Gáspár Sándor véleményt cserélt a Japán Szocialista Párt vezetőivel is kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­désekről. A SZOT küldöttsége Hiro­simában a japán békemozga­lom helyzetével, törekvéseivel ismerkedett, betekintést nyert a megyei szakszervezeti szer­vezetek tevékenységébe, és megtekintette a Mazda autó­gyárat. Gáspár Sándor találkozott a Szakszervezeti Világszövet­séghez tartozó japán szakszer­vezetek képviselőivel is. A SZOT elnökét hazaérkezése­kor a Ferihegyi repülőtéren Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára fogadta, jelen volt Ka- zuo Wachi Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. ■ár Szombaton elutazott ha­zánkból Kava Érdem török mintisrterelnök-helyettes, ál­lam miniszter. aki Marjai Jó­zsefnek. a Minisztertanács el­nök bel Tettesének mesh ívá«á ra május 4. és 10. között hiva­talos látogatáson tartózkodott képesek megtartani, ha je­lentősen javítják verseny- képességüket, az igényeknek megfelelően korszerűsítik gyármányszerkezetüket. Az ipari fejlődés gyorsításához már eddig is jelentős segít­séget adott a Gépipari Tudo­mányos Egyesület. Az elmúlt években a szervezet például sokat tett a gépipar és a ko­hászait együttműködésének javításáért, több szakmai ta­lálkozót rendezett az érde­kelteknek. Az ipari miniszter arról is szólt, hogy jelenleg a mű­szaki fejlődés középpontjá­ba mindenütt az elektronizá­lás, az automatizálás, a ro­bottechnika alkalmazása ke­rült. Egyre inkább felérté­kelődik a konstruktőri, tech­nológus: munka. Ennek tá­mogatásában a GTE-nek is fontos szerepet kell vállalnia. A GTE közgyűlésén meg­választották az egyesület tisztségviselőit. Az elnöki tisztet továbbra is Terplán Zénó, tanszékvezető egyetemi tanár tölti be. a GTE főtit­kára Meleghegyi József, az Elzett Művek vezérigazgatója. eseményei hazánkban. Kaya Ért net a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta, jelen volt Asaf Inban, a Török Köztár­saság budapesti nagykövete is. ■ír Szombaton Budapestre érke­zett Andrej Lukanov minisz­terelnök-helyettes, a magyar —bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködé­si bizottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság el­nöki találkozóján. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Ma- róthy László miniszterelnök- helyettes. a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követe is. A nap folyamán a bizottság elnökei megkezdték a tárgya­lásokat. •& Ma belga és luxemburgi üz­letemberekből, gazdasági szak­értőkből álló majdnem száz­tagú küldöttség érkezik Ma­gyarországira Albert herceg (Baudouin belga király test­vére), a Belga Külkereskedel­mi Hivatal tiszteletbeli elnö­ke és Herman de Croo belga külkereskedelmi miniszter ve­zetésével. A Belga Külkereskedelmi Hivatal 15 év óta először kezdeményez ilven látogatást valamely KGST-orszásba A küldöttséget 80 különböző ágazathoz tartozó és méretű vállalat, bank. szakmai szö­vetség és más gazdasági in­tézmény képviselői atk etrtk. A kétoldalú kapcsolatokon kívül feladata lesz a delegá­ciónak megvizsgálni belga ás ma-gvar vállalatok harmadak országot-: piacán való együtt­működésének lehetőségeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom