Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
Két m a és Eiégy szerinél Minőség, minőség és még egyszer minőség — ez a jelszava minden vállalatnak, gyárnak, amelyik piacképes termékkel kíván előrukkolni. A piac egyre kényesebb. Már nem fogad cl itthon sem akármit. Alapvetően célszerűnek, elfogadható árúnak, és főként kitűnő minőségűnek kell lennie annak, amit a gyárkapun kibocsátanak. Egy késztermék csak akkor kaphat jó osztályzatot, ha az alapagyag olyan, amilyennek lennie kell. Ha a technológia előírásai szerint dolgozzák föl, és ezt menet közben is elllcnőrzik. A minőség legfőbb őre a meós. Neki hivatalból kell az alapanyagot, a gyártási folyamatot és magát a terméket vizsgálnia. Állandóan. Közülük kettőt kerestem meg. hogy az ő szemszögükből nézve is szót ejtsünk a minőségről. f telenek vagyunk importálni, , mert a hazai két végét egy - , szerűen egymásra ragasztják, úgy viszont döccen a fűtőtesteken, szabályosan gödröket vág. De nincs mindig import csiszolószalag! Akkor magyart használunk, ám lelassítjuk a gyártási folyamatot, utánacsiszolunk, egyszóval sokkal több munka van ugyanabban a termékben.- — Mi a minőség eVenőrzésének útja a radiátorüzemHorváth István, az Ipolv Bútorgyár fiatal meósa végigjárta előbb a gyártási folyamatokat. két szakmát is szerzett: asztalos és kárpitos egy személyben. Ismeri tehát a mesterség minden fogását, de magát a gyárat is, hiszen huszonkét éve szegődött ide. — A minőséggel mindig akad probléma — mondja nyíltan. — E pillanatban éppen az alapanyagé kifogásolható erősen, mert nagyon szemcsés a Szombathelyről szállított bútorlap. Sokkal nehezebb megmunkálni. Ez persze több időt is igényel, lassítja a termelést, de növeli a hibaszázalékot is. — Hányán végzik a médiást? — Most hárman, korábban hatan voltunk. Akkor még többre futotta erőnkből. Most? Igazság szerint mára beérkező bútorlapokat is sorra át kellene vizsgálnunk, hogy a gyártásba hibás ne kerülhessen, de erre alig-alíg jut időnk. Mint ahogy a gyártás közbeni szemmel tartás is kevesebb a szükségesnél, jobbára a szalag végén, a kész bútort nézzük át alaposan. Egyébként havonta jönnek a Faipari Minőségellenőrző Intézettől minősíteni a munkánkat, az ő megállapításuk, hogy nálunk a minőség az országos átlagnál valamivel jobb. — A Columbia igényes bútor. — Az elkövetkezendő három-öt évben ez lesz a meghatározó termékünk, itt a legfontosabb a kiváló minőség, mert a vevő azonnal meg&rrolna és oda a jövendő üzlet. Egyébként már kialakult a csapat, tapasztalt szakmunkásokból áll, akik rendkívül jó minőséget produkálnak. Mi magunk is nagyon figyelünk. Egyébként régebben sokkal többféle termékünk volt, de kiseob mennyiségben, most szűkebb a skála, és sokkal nagyobb a mennyiség, így a hibalehetőség is több. Ezért találták ki a minőségi prémiumot, ami ösztönzi az embereket a tisztességes munkára. Nein sok pénz, de mindenki szeretné megkapni. — Sok a reklamációi? — Előfordul. Többnyire figyelmetlenségre vezethető vissza. A balassagyarmati Fémipari Vállalat keresett gyártmánya a Romantic aluminiumra- diátor, amit nyugati vevők és hazai kereskedők is szívesen vásárolnak. Burján János tizenegy éve vigyázza a minőséget. — Ennyi idő alatt sok változás volt nálunk. Ez a radiátor, licenc alapján készül, meghatározott mutatók mellett. Sok importanyagot igyekeztünk hazaival helyettesíteni, ami nehezen ment, mert a megkeresett gyártók gyengébb minőséget produkáltak. Mára már kialakult ez is, jól működik, megfelel a termék színvonalának. De itt van például a csiszológépünk végtelenített szalagja. Kényben? — Már a KÖFEM küldte profilok alapos ellenőrzésével megkezdjük, s a nyomáspróbával együtt kilenc jelentősebb munkafázist kell górcső alá vennünk. Hárman csináljuk. — Elege« vannak a feladatra? — A művezetők alaposan besegítenek, mert nekik sem mindegy, mi kerül a borítékba. Munkabérük egy részét —, akár a többi itt dolgozóénak — a minőségi prémium adja. Évekre menően és névre szólóan vissza :.ud- juk keresni az összeszerelők nevét, így ha reklamáció érkezik, tudjuk kinek a zsebét kell megkurtítani. Ha vétke?! Néhány embertől emiatt m°g is kellett válnunk. — A jő minőség ettertpró- bája a reklamáció. — Az eladott radiátormennyiségnek még a fél százalékát sem reklamálták meg vevőink. Amikor valósnak bizonyult, a vétkes húsz százalékkal kevesebbet vihetett haza abban a hónapban. Vagy három éve vezettük be ezt a minőségi pérmiumot. Azóta ugrásszerűen javult a minőség. Ösz- 6zerázódott a negyvenfős csapat. Gyártmányunkat a piacon keresik, jó véleménynyel vannak róla. A nr nőség tehát kötelez bennünket. Javíthatunk is rajta. H. Z. Egymásrautaltság, kölcsönös előnyök Kisüzemek és nagyvállalatok Valamiféle régi, sok évtizedes beidegződés és értékrend szerint a kisüzem ma a legtöbb számára bizonyára olyasmit jelent, mint manufakturális: elmaradott technikai színvonalat képviselő. Pedig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized során értékelődött át, s nyert új értelmet szerte a világon. Ideje, hpgv mi is odafigyeljünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi között dr. Kői Ferencnek, a Kisiparosok Országos Szervezete termelési és szolgáltatási főosztályvezetőjének, aki a Fogyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén érdekes bejelentést tett. Mindkettőnek kifizetődik Elmondotta, hogy sokan felismerték már: újfajta kisüzemi politikára van szükség Magyarországon. Ezért a KIOSZ felajánlja segítségét. Kutatást indítottak, pontosabban szerződést kötöttek a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen működő Economix kisszövetkezettel, amely vezető tudósokat bízott meg a különféle kutatási ágazatokban, területeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kisüzem szerepe gazdaságunkban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan marnmut- vállalatnak. mint a General Motors, csaknem negyvenezer beszállítója van, túlnyomó többségükben kisüzemek. De akadnak hazai példák is, köztük a Taurus Gumiipari Vállalaté, amely már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz-mellék- űzemágg'al és más Kisüzemmel létesített kooperációs- kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulásának magyarázatát keresve rég feüwmert — ma már közhely számba menő — igazságok bizonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyártásában érdekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű kiegészítő jellegű alkatrészek, berendezések és más kellékek gyártásával bíbelődnie. Sokkal kifizetődőbb számára, ha mindezeket a kisüzemektől szerezheti be. A kisvállalatnak viszont gazdaságos az ilyesmik gyártására szakosodni, a többi között azért is, mert garantált piacot jelent számára, hogy bedolgozhat a nagyüzemnek. A kisvállalkozások és nagy- vállalatok viszonya persze azért nem felhőtlen és ellentmondás mentes. Vaskos hiba volna például — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta bedolgozójának, függvényének minősíteni a kisüzemeket. Ipartörténeti tények bizonyítják, hogy korszakos ipari találmányok nemcsak a nagyvállalatok kitűnően felszerelt óriási laboratóriumban. kutató intézeteiben születhetnek. Gyakran emlegetik például, hogv az USA elektronikai iparát a kaliforniai Szilícium-völgv kis laboratóriumaiban. üzemeiben alapozták meg. A kapitalista országok ipari vezetői és közgazdászai tüzetesen tanulmányozták az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket (kötetekre rugó irodalom tanúskodik erről!), s a többi között megállapították: nemcsak a nagyvállalatok hatnak a kicsikre, hanem a kicsik is a nagyokra. Az utóbbiak elemi érdeke, hogv felkarolják, támogassák a kicsik jó kezdeménvezéseit. S hoev ez valóban így történt — és történik napjainkban is —, annak legismertebb bizonví- téka, hogy időközben az USA elektronlkai. illetve számítógép-iparában is óriási vállalatok jöttek létre. Világjelenség-e ? Visszatérve Magyarországra — amivel a cikkünket kezdtük —, a KI- OSZ-ra: kérdés, hogy világjelenségként értékelhető-e az, amiről az imént szóltunk? Valóban új és mélyebb megvilágításba kell helyezni a kisüzemek és nagyvállalatok kapcsolatrendszerét? Ha igennel felelünk e kérdésre akkor megvizsgálandó például: mi rejlik amögött, hogy a kisvállalkozások húsz százaléka egy éven belül megszűnik, illetve tönkre megy? Bár az is világjelenség, hogy a kisvállalkozások nem mindegyike életképes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Elegendő támogatást kapnak-e a kisvállalkozások, különösen azok, amelyek a jövő új és dinamikusan fejlődő iparágainak megalapozásához nyújtanak segítséget? Eléegé ösztönző-e ehhez a közgazda- sági szabályozórendszerünk, nem arról van-e szó. hogy túlsúlyba kerültek benne a tiltó elemek? A KlOSZ-ban minődén segítséget megadnak e vizsgálatokhoz, a többi között ezért kötöttek szerződést az Economix kisszövetkezettel. Újabb lehetőségek A vizsgálat csak akkor lehet teljes és igazán hasznos, ha a nagyüzem—kisüzem egész kapcsolatrendszerére kiterjed. Már most nyilvánvaló például: az a célszerű, ha a nagyvállalatnál külön részlegek foglalkoznak azzal, hogy a nagy- és kisüzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-beszállítási együttműködése minél zökkenőmentesebb legyen. Mindehhez persze programvezérlésű irányításra, olyan szervezésre van szükség a nagyobb vállalatoknál (s nemcsak azoknál), amely többszörösen meggyorsítja az alkatrészek forgási sebességét, azaz nem készteti tetemes készletek felhalmozására a nagyüzemeket. A túlzott készletek ugyanis nagy értékeket kötnek le, s emelik a gyártási költségeket. Csak néhány példát emlí-' tettünk annak illusztrálására, hogy van mit javítani, fejleszteni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrendszerében. Mert bár igaz az, amit. mondottunk, hogy a kicsik meg a nagyok viszonya sohasem lehet teljesen problémamentes (ezeket az élet velejárójának tekinthetjük). míg inkább igaz az, hogy egymásra vannak utalva, s nem aknázták ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük, hogy megtegyék, s igen hasznos, hogy ehhez segítséget nyújt a KIOSZ is. Varga Zsuzsa Angol módszer vállalati döntésekhez A gazdasági vezetők stratégiai döntéseinek megalapozásához úgynevezett döntési konferenciaközpontot hoz létre a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat. Ezzel alkotóműhelyt biztosítanak a hazai vállalati vezetőknek az üzemi stratégiai megalapozásához, a tervezési módszerek kipróbálásához. A SZÁMAL.K a vállalkozásban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rendszerelemzési irodájával, és az angliai ICL. céggel működik együtt; döntés-előkészítési módszert, vezetnek be. Az alkalmazáshoz szükséges, korszerű mikroszámítógépeket és a technikai eszközöket az angol cég szállítja. A számítás- technikai eszközök használatához szükséges szoftvert a magyar szakemberek a londoni közgazdasági egyetem szakértőivel közösen már ki is fejlesztették. A vállalkozást az OMFB Rendszerelemzési Irodája az ilyen konferenciák rendezésével kapcsolatos tapasztalataival segíti. A döntési konferencia- központ az idén megkezdi munkáját, lehetőséget biztosítva a vállalatoknak, intézményeknek a döntés-elökészí- tő munka korszerűsítéséhez. (MTI) Olajszűrők szovjet exportra Gyermekélelmezési konyha — olcsóbban Megkétszerezik a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jelenleg 1500 adagos üzemi konyhájának kapacitását. A rekonstrukciót a gyár hajtja végre, mintegy 9 millió forintos költségből. Az így 3000 adag ebéd elkészítésére képes konyha kapacitásából a tűzhelygyár 2400 adagkapacitását átengedi Salgótarjánnak központi városi gyermekélelmezési bázis céljára. Cserébe a városi tanács vállalta a költségek kéthar- 6 millió forintot, továbbá lebontja az egykori tűzhelygyári kolónia utolsó épületét, és lakóinak új otthont biztosít. A 3000 adagos üzemi , illetve gyermekélelmezési konyhát a Nógrád Megyei Vendégáló Vállalat fogja működtetni. A rekonstrukció a Salgótarjáni Városi Tanács, a vasöntöde és tűzhelygyár, valamint a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat megállapodása nyomán jött létre, a vele mindenki jói jár. A tűzhelygyár megszabadul az utolsó roskatag kolóniaépület szanálásának gondjától, a tanács és a vendéglátó vállalat pedig régóta latolgatja egy központi gyermekélelmezési konyha létrehozásának lehetőségét, de egy új létesítmény 70 millió forintba került volna. Így „kijön” 9 millióból. És legkésőbb 1987 első felében üzembe is helyezik. Telefonkötvény-túljegyzés Debrecenben Szovjet exportra készülő olajszűrők átadás előtti ellenőrzését végzik a Vegyépszer salgótarjáni gyárában. A 4 berendezést hamarosan újabb 8 követi majd az első negyedében. — bp — Az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb sikerrel zárult a telefonkötvény-jegyzési akció Debrecenben. Az elő- legyzés tavaly kezdődött, s akkor a debreceni posta- igazgatóságon, mintegy kétezer jelentkezőre számítottak. Ezzel szemben háromszor ennyien, több mint hatezren jelentkeztek kötvény jegyzésre. Az igazgatóság így csaknem 150 millió forint bevételre számíthat a kötvények eladásából. A fejlesztési munkákat már megkezdték: a meglévő központ bővítése mellett folyamatban van két konténerközpont telepítése is. A tervek szerint az első debreceni kötvény vásárlók még ebben az esztendőben telefont kapnak. (MTI) 1 NÓGRÁD — 1986. március i, hétfő 3 0
