Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S zikrázva, fénnyel tűz át a téli napsugár buszunk kétes tisztaságú ablakán, s melenget, cirógat jólesően. És el is báyyaszt kissé a most kényelmesnek mondható utazásban. Kényelmes, hiszen február van, februári vasárnap délelőtt, mikor is kevesen kelnek útra. Nincs hát szorongás, nincs tülekedés, ott foglalt helyet a felszállásnál mindenki, ahol csak akart, s most ki-ki kedvére nézheti az út két oldalán elterülő, dombos-lankás- sima, változatos tájat. A még mindig orvngy immár újfent hótödte földekéi, a zúzmarás fákat, u fel-fel- tíínc, majd elmaradó, tunya- házakat, amelyek, ütöít-ko- pott kerítések védelmében apró ablakaikkal hunyorogva a fény/e lesnek. M-'-t lomha varjúhad röppen el a vég télén hólepedőröl, most egy kisfiú elragadtatott hangon felkiált: — Őzek! Nézd, anya, őzek, milyen szép őzikék... És mindenki felkapja fejét, mindenki arra néz, amerre a csillagos gyermekszempár ragyog. S valóban, oly közel az úthoz, amennyire ez egyáltalán lehet, a hómezon, karnyújtásnyira tőlünk, hamvas- barna, kecses özek kis csapata leaelészget. Valahol Szurdokpüspöki környékén járhatunk, s most minden utas lépvén ifjú veay legyen éltes, néhány tűnő pillanatig felfrissülve, lelkesülten lesi a kandi tekintetű, szelíd vadakat. A gyerek számolja őket:- Egy, kettő... négy, öt, hat. .. Anya, éppen hatan vannak! Magunkban könnyű szívvel utánaszámolunk, s érezzük, hogy cirógat immár belülről is valami kellemes, jó meleg... Hiába, így van, marunk is szebbek leszünk, s . talán jobbak is, ha sűrű küzdelmeink közepette közelébe kerülünk nagyritkán valami szépnek, jónak, üdének. Valaki megjegyzi, hogy lám, ebből is látni, újfent támad a tél, éhesek, eleséget keresnek, ezért merészkednek ily közel az úthoz az őzek. Már nem sokáiq - érkezik erre egy csendes felelet - február utolsó vasárnapja van ma, a hét vége már március, küszöbünkön a kikelet. Eme szép s talán bölcsnek sem utolsó szavakra kellemes hallgatásba burkolózik az utazók nem nagyon népes csapata. Lassan távolodnak, kiúsznak a képből az őzek is, s mi kezdünk aondolkozni azokon a szavakon, amiket az imént hallottunk. Arról, hogy lassanként végére érünk a télnek, mely a tavalyi rettentő hidegek után, most, ez ideia kevésbé tett próbára bennünket. Lassanként, igen, lassacskán vége lesz. Jó arra gondolni, hogy bár lehet még talán foga a télnek, hogy még megszorongat, hat bennünket, ha akar, de az idő már a tavasznak dolgozik, az enyhülésnek. Iqen, elelmélkedünk, szót váltunk ezeken, s eavik gondolat hozza a másikát, és miként ha hóra süt a tiszta téli nap, immár fel-felszikrázik bennünk a szunnyadó remény, hoay talán. .. Talán kicsit más. kicsit több lesz most a március, talán nemcsak a kúpos iéacsaaakat olvasztia mea, hanem hitet, bizalmat is fakaszt szerte e földön, emberért valót az emberben. De ne tovább. A busz, omellvel meaérkeztünk, már más utasokkal más utakon iár. Elmúlt a fényes délelőtt is. s a szürke éa most aaró hónelyheket szitál. Mit sem látszik törődni azzal a vén tél. hoay naoiait immár szánnia a naptár, s meqlehet. iönnek méa kemény faayok. forog az örök idő, közeledik küszöbünkhöz a tavaszi kikelet. K. T. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA XLII. ÉVF., 46. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ Az ipar termelése Mérsékeltebb, de meibaladia az országos értéket Erősen ingadozik az export — Nőtt a termelékenység az építőiparban Gondok az állattenyésztésben — Élénkülés a beruházásoknál Kevesebben vagyunk A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 19 85. évi gazdasági eredményeiről. Ipar A megye szocialista iparában 1985-ben több mint 24 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő. Az előző évinél mérsékeltebben, de az országos értéket meghaladóan nőtt az ipar termelésének volumene. Az 1,7 százalékos emelkedéshez a szocialista ipar szektorai eltérő módon járultak hozzá. Az állami ipar növekedése mögött a minisztériumi ipar termelésének emelkedése és a tanácsi ipar azonos mutatójának mérséklődése húzódik meg. A szövetkezeti szektor átlagot meghaladó volumenemelkedése nagyrészt a létszám növekedésének tulajdonítható. Az állami ipar ágazatai közül nőtt a termelés a bányászatban, a villamosenergiaiparban és az építőanyagiparban, nem változott a gépiparban, s csökkenés tapasztalható a kohászat, a vegyipar, a könnyűipar, valamint az élelmiszeripar ágazatokban. Legdinamikusabban az építőanyag-ipar termelése emelkedett. Kedvező az az immár két éve tapasztalható tendencia, hogy az iparban foglalkoztatottak száma, ha csak minimális mértékben is, de emelkedett. A minisztériumi iparban a létszám az előző évi szinten maradt, nőtt a tanácsi, s a szövetkezeti iparban, összességében 1985-ben a foglalkoztatottak száma megközelítette a 39 ezer főt. Az el- áramlás egyik fékezőjének minősítik a vállalatok a vgmk nyújtotta kedvezőbb kereseti lehetőség megjelenését. A szocialista ipar export- árbevétele 1985-ben folyó áron úgy növekedett, hogy a rubelrelációjú kivitel nagyobb, a nem rubelelszámolású értékesítés pedig kisebb mértékben haladta meg az előző évi szintet. A megye szocialista iparának exportját az erős ingadozás jellemzi, ami arra vezethető vissza, hogy a vállalatok és szövetkezetek stabil külpiaccal nem rendelkeznek. Jelentős az export koncentrációja, mivel a kivitel közel 90 százalékát a külpiaci értékesítésben érintett vállalatok és szövetkezetek 32 százaléka realizálja. Építőipar Nógrád megye kivitelező építőipari szervezetei 1985. évre csaknem 1,3 milliárd forint értékű munkát irányoztak elő. Az építőipari gazdálkodó egységek többségénél egyre nagyobb teret kap a munkák versenytárgyalás útján való megszerzése. Az 1985. évre szerződéssel lekötött munkákból már csaknem 20 százalékos a részesedésük. A saját építési-szerelési munkák értéke a tárgyévben ténylegesen több mint 1,2 milliárd forintot tett ki, és bár folyó áron több volt az 1984. évinél, változatlan áron 4,5 százalékkal elmaradt attól. A termeléscsökkenés a szövetkezeti szektorban a megyei átlagot meghaladó, 7 százalékos volt. Az 1980-as években általánossá vált az építőiparban a foglalkoztatottak számának csökkenése. A kivitelező építőiparban 1985. évben 4365 fűt foglalkoztattak, amely az előző évinek 94 százalékát adja. A termelékenység — összefüggésben azzal, hogy a létszám csökkenése meghaladta a- termelés mérséklődését — 1985. évben emelkedett Egy foglalkoztatottra majdnem 285 ezer forint értékű saját építési-szerelési munka jutott, csaknem 2 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kedvező, hogy a növekedés elsősorban az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak hatékonyabb munkájának eredménye. (Folytatás a 2. oldalon.) Solymosi László szakoktató irányítása mellett négy másodéves és egy harmadéves szakmunkástanuló sajátítja el a könyvkötészeti ismereteket a nézsai termelőszövetkezet nóg- rádsápi üzemében. Az elméleti ismereteket a balassagyarmati ISZI-ben kapják a fiatalok, minden második hetet viszont a közös gazda ság könyvkötészeti üzemében töltenek el, ahol a tanműhelyben és a termelőmunkában tevékenykednek. Képünkön: a szakoktató az ívhajtogató gép működésével ismerteti meg a másodéves Rácz Líviát, Gerhát Katalint, Fodor Anikót és Neizer Ibolyát. — kulcsár — Mai számunkból Az SZüP kongresszusa elé Fazekas László, az MTI moszkvai tudósítója arról ír, hogy holnap délelőtt megkezdi munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa. A tanácskozáson hat napirendi pontot tárgyalnak. (2. oldal) Rétságon a tanácsi programról Lapunk munkatársa, Tanka László, Rétság tanácselnökével, Gresina Istvánnal beszélget a demokratizálódási törekvésekről. „... a tanácsi munkában mind szélesebbre kell tárni a kapukat, gyakrabban kell járni a területekre, jobban meg kell ismerni az emberek helyzetét, igényeit...” (3. oldal) Gondolatok egy kiá lításríl „A béke és alkotás” jegyében címmel, március 15-ig nagyszabású szovjet fotókiállítás tekinthető meg Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Képekkel illusztrált cikkünk a 4. oldalon. Szülök nélkül Apró emberkék sorsának jobbrafordulásáról gondoskodik Czinege Lajosné, a horpácsi nevelőintézetben. Mit nyújt az őszinte emberség, pótolva a hiányzó szülőket — erről ír Vankó Magdolna az 5. oldalon. _______________________________________________________________ A 125 éves jubiieum jegyében Tanácskoztak a szocialista brigádvezetíft és a sziahanov.sták Bensőséges tanácskozásra került sor szombaton Bátony- terenyén, a Bányász Művelődési Házban. A Nógrádi Szénbányák jubileumi rendezvény- sorozatában kiemelt helyet foglalt el a szocialista brigádvezetők és a sztahanovisták találkozója, tanácskozása. A mintegy kétszáz meghívottat Farkas József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte. A jelenlévők egyperces néma felállással adóztak a Mecseki Szénbányák Vasas-bányaüzemében a napokban életüket vesztett bányászok emlékének. A továbbiakban Zsuf- fa Miklós vezérigazgató emelkedett szólásra. Előadásában felelevenítette a fel- szabadulás után megkezdett újjáépítés pillanatait. Beszélt a negyven éve kibontakozott széncsatáról, amikor a bányászok óriási erőfeszítés árán szenet adtak az országnak, segítve a talpraállást, a gazdaság beindulását. Harmincöt évvel ezelőtt szovjet mintára hazánkban is elkezdődött a sztahanovmozgalom. Ezek az esztendők hatalmas erőfeszítést kívántak mindenkitől, de különösen a minimális felszereléssel dolgozó bányászoktól. A vezérigazgató köszönetét mondott hősies munkájukért, majd felolvasta Kapolyi László ipari miniszter hasonló hangnemben íródott levelét. Beszámolójának következő részében elemezte az elmúlt gazdasági időszak munkáiét, különös tekintettel a szocialista brigádmozgalom termelést segítő tevékenységére. Megállapította, hogy a munkasikerek egyenletesen emelkedtek az utóbbi években, ehhez hozzájárult a nógrádi bányászok helytállása, szabadnapjaik feláldozása is. Tavaly a szénmizéria csillapítására 25 százalékkal több szenet adtak a lakosságnak. Elmondta. hogy a magas technikai szintet képviselő berendezések nagymértékben segítették a munkát, a hatékonyság növelésének azonban vannak még ki nem aknázott tartalékai. A minőségről szólva megnyugtatta a nvugdíias bányászokat. mondván: ha nem is azonnal de. a szénmosó beindításával pár éven belül megoldódig a kérdés. Sikeresnek nevezte a fiatalítási nrovramot. Trteivneir eredmériveL-ért^ stabilizálódott a létszám. Igaz. ehhez szükséges volt a bányászat méltó elismerését biztosító intézkedések meghozatalára. Végezetül békés, nvugal- mas életet kívánt a több mint száz. egvkori sztahanovistának A tanácskozás következő részében az üzemek képviselői kaptak szót: Elmondták, hogy a munkaverseny-mozgalom számos tartalékot rejteget a termelési eredmények javításában. Kezdeményezték újabb páros versenyek indítását, majd Nagy Pál máté ménkesi brigádvezető javasolta, hogy a következő hetet nyilvánítsák kongresszusi hétnek, az SZKP közelgő, XXVII. kongresszusa tiszteletére. A szakszervezetek nevében Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára szólt az egybegyűltekhez, felelevenítve a legutóbbi ágazati kongresszus eredményeit. A tanácskozás további részében kitüntetéseket adtak át a múlt évben kimagasló eredményeket elért szocialista brigádok képviselődnek és néhány nyugdíjas dolgozónak. A meghívottak ezután kultúrműsort tekintettek meg, melyen fellépett az összevont bányászkórus és a Budapestről érkezett neves művészek is. A program további részében a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága megvendégelte a tanácskozás résztvevőit és kellemes beszélgetéssel zárulj az igen színvonalas tanácskozás. T. N. L, Mint azzal a rádió, tv, a vasárnapi sajtó is foglalkozott szombaton a szén-, érc-, ásvány- és szénhidrogén-bányászatban dolgozó szocialista brigádok mintegy 50 ezer tagjának képviselői találkoztak az ágazat szakmai szakszervezet vezetőivel. A megbeszélésen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kapolyi László ipari miniszter. Szó volt a biztonságos bányaművelésről. A tanácskozás résztvevői több fontos kérdésben foglaltak állást.’ Javasolták, hogy a második negyedévben állítsák le a szabadnapi termelést, a meglevő tartalékok kihasználásával nótműszakok nélkül :a teliesítsék a bányászok az ide* tervet. A szocialista brigádok kénviselői szükségesnek tartják azt is, hogy rendezzék a vállalati gazdasági munkaközösségek helyzetét, erősítve a főbb munkaidőben végzett munka megbecsülését. Egyetértettek azzal, íAgy az idén' egy kommunista műszakot tartsanak, az alacsony nyugdíjé idős bányász Vs megseeí- tésére. A tanácskozás résztvevőinek javaslatait a szakszervezet központi vezetőségének ülés« elé terjesztik.
