Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
Voíóríosok Ketten brigádba!«. Máié János » volánnál Ketten vannak és százakat Visznek céljaik felé. Az utasok kedvelt járata ez a Fel- sőpetényböl Salgótarjánba kora reggel induló autóbusz. A volánnál Máté János, keskeny arcú. mindég mogorvának tűnő. szótlan ember A jegykezelő Hajdúk András ennek potnsan az ellenkezője. Teit, piros arcú, mindég mosolygós. Reggel fél hatkor az indulás és este hat órakor visszatérés a kiinduló állomásra. Közben két forduló Balassagyarmat és Salgótarján között. Ez naponta háromszáz kilométer. Ügy tartják errfel a járatról hogy a legsűrűbben forduló és talán a legtöbb utast te saáWtó. Elsősorban Balassagyarmat és Salgótarján között telik meg zsúfolásig a járat. Ez azonban sem a jármű vezetőjét, sem a jegykezelőt nem befolyásolja. Hajdúk András álláspontja: — Akkor igazi, ha utasoktól telt a járat... A jármű vezetőjének tiszte a volán biztos tartása, az útviszonyok figyelemmel kísérése és a munkatársa jelzéseinek felfogása A többi már ott van az idegrendszerében. Háromszáz kilométeren át fut alatta az országút. Idegrendszere összedolgozik a motor zúgásával és kiszűri annak minden kis részletét. A vezetéskor igénybe vett testrészei indításkor, megállóknál, országúti akadályoknál teljesítik kötelességüket. Ügy tűnik, de mégsem gépiesek ezek a mozdulatok. Ázt mondta: — Itt nem szabad gépiesen a rutinra hagyatkozni ... Igaz, minden megállóban, minden országúti akadálykor más és más a körülmény. Ahhoz kell igazodni, mert ez az utastérben gondtalanul nézelődő és beszélgető emberek biztonságát jelenti. — Nekem ez a legfontosabb kötelességem . . . Nincs a járaton parancsnoki viszony. A rangsor egyenlő. A különbséget csak a kor adja. Máté János tizenöt esztendeje, Hajdúk András pedig több mind negyedszázada áll. a Volán szolgálatában. Mindkét idő elegendő a szakma alapos megismerésére és , magas szinten való végzésére. Ez a nagy tapasztalat teszi a jegykezelő udvarias és biztos mozdulatait. A zsúfoltságtól legfeszültebb pillanatban is az előzékenységet és jókedvet árasztó beszédet Udvarias, elnézést kérő, mindenkihez jó szóval forduló ember. Így vélekedik: — Ez a szolgálattal jár ... Akkor borul el tekintete, ha italos emberék zavarják meg a békés, józan utasokat Ezt nem tűri. Meg azt, ha az ellenőr kételkedik benne. Mert erre nem szolgált rá. Így rója kilométereit naponta tizenegy és fél órán át a már közismert Felsőpetény —Salgótarján autóbuszjárat Rétság nyugati térségén át Balassagyarmaton keresztül a megyei székhelyig a Máté János gépkocsivezető és Hajdúk András jegykezelő párossal. A Volán balassagyarmati igazgatóságának szolgálatában állnak, és a Ságvári Endre brigádnak a tagjai. Azt mondták. ez a név és a brigádtagság is sok mindenre kötelezi őiket. Szövetség ez egy magasabb szintű munkára, megváltozott gondolkodásra és tanulásra. És időközönként a brigád- tagok találkoznak, amikor megtérnek az országutaíkrőH. Kicserélik a tapasztalataikat és hozzálátnak azoknak a kötelezettségeknek az elvégzéséhez is, amit vállaltak. Kezűik nyomán is tisztaság van a központi telepen. Ott vannak, ha fődarab cseréjére kerül sor, segíteni sietnek, ha brigádtársuk erre rászorul. Mert ez is erősíti az egymás- hoz való tartozásukat' és azt a mindennapi kötelességet, hogy a munkát az országutakon pontosan és szépen kell végezni. A közlekedés emberei ők, akiknek az utasok a minőségi ellenőreik. Bobál Gyula M©igy®ir—sx©v|ef tudományos-műszaki térgfcslás^k Baranyai cukorrépa jugoszláv gyáraknak Munkába álltak a jugoszláv betakaritógépek azokon a baranyai cukorrépatéblá- kon, amelyeknek termését a szomszéd ország gyárai dolgozzák fel A határmenti cu- korkoopeváoióban kilenc közös gazdasag vesz részt, és együttvéve 2750 hektáron termeltek cukorrépát ajugoszláv partnerek számára. A megát lapodás értelmében a termést a iugoszlávok takarítják be a saját gépeikkel és szállítják el. A késztermék 70 százaléka visszakerül Magyarországra, míg 30 százaléka a feldolgozás fejében a cukorgyáraké lesz. A Mohácsi Űj Barázda Tsz vezetésével cukorrépa-termelési és -ér+ékesítési társulás alakult, amely az 1985—1989 közötti időszakra " éves szerződést kötött a jugoszláv féllel. A határ túloldalán levő cukorgyárak nem tudják teljes egészében kihasználni feldolgozókapacitásukat, mert nincs elegendő nyersanyaguk. Mohács vidéke kitűnő cukorrépa-termelő terület és közel fekszik a jugoszláv cukorgyárakhoz, nem kell tehát mesz- szr szállítani a nagy tömegű terményt. A határ menti együttműködés mindenekelőtt a baranyai közös gazdaságok számára előnyös, mivel kedvező árat kapnak a cukorrépájukért. ürafás után, újabb csúcsmunkák előtt Megyénk mezőgazdasága maga mögött tudja az esztendő első nagy erőpróbáját, a nyári betakarítást, de nem jelent kisebb feladatot a soron levő munkák időbeni és jó elvégzése, köztük az ugyanesak jó szervezettséget, irányítást és újabb' erőfeszítéseket követelő őszi betakarítás. Ugyanakkor az eddig eltelt időszak többé-kevésbé sejtetni engedi az év gazdálkodásának eredményességét. E gondolatok jegyében kerestem fel Havas Ferencet, a megyei tanáes általános elnökhelyettesét és megkértem, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre. — A közvélemény érdeklődése mellett zajlott le az egyik legnagyobb munka, az aratás. Miként értékeli a tapasztalatokat? — A gazdaságok műszaki- technikai felszereltségét, fél- készültségét is figyelembe véve, a kollektívák szervezett fegyelmezett munkával, időben oldották meg ezt a nem könnyű feladatot. Jól használták ki az együttműködés lehetőségeit is. Néhány gazdaság kivételével az már döntően nem a dolgozókon múlott, hogy a kalászosok hozamai elmaradnak az előző évitől. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az aratást ilyen későn lehet megkezdeni. Ismert •az is, hogy az időjárás ebben az esztendőben a gabonanövények majd mindén fejlődési fázisában és munkafolyamat-végzésekor hátrányosan hatott. Ennek ellenére augusztus közepére befejeződött a nagy nyári munka. Végleges adatok ugyan még nincsenek a birtokunkban, de annyi már bizonyos; hogy búzából az eddigi második legmagasabb átlaghozamot takarították be a gazdaságok. A termelés nagyságrendjét, színvonalát tekintve a Mátraaljai Állami Gazdaság és a palotási termelőszövetkezet termeléseredményei kiemel- kedőek. Csaknem 1500 hektáron 6, illetve 5,65 tűnnás hozamot értek el. Azért is elismerésre méltó ez a teljesítmény, mert náluk már ezt tartósnak tekinthetjük. A búza után legnagyobb területen termesztett kalászosból, a tavaszi árpából, viszont igen gyenge eredmények születtek. A termés közel 30 százalékkal marad el az elmúlt évitől, két üzemben pedig még a 2 tonnát som értle el hektáronként. A vegetációs idő jelentős lerövidülése nemcsak a hozamot korlátozta, hanem minőségrontó tényező is volt, amelynek következtében további bevételelmaradásokkal kell számolnunk. Ezzel együtt azonban a gabonaprogram eredményes végrehajtásáról beszélhetünk megyénkben, hiszen a VI. ötéves tervben — szinte változatlan nagyságú területen — összesen mintegy 20 százalékkal több kalászos gabona került le nagyüzemeink földjeiről, mint az előző tervciklusban. Az idei kiesések kisebbek lennének, ha egyes üzemekben szigorúan betartották volna a terntesztéstechnológiai előírásokat, időben megteszik a növény-egészségügyi intézkedéseket, zökkenőmentesebben szervezik a légi növényvédelmet. Több gazdaságban viszont a né-ra kéllő mértékű és összetételű tápanyag-visz- szapótlás, az elővetemények helytelen megválasztása hatott kedvezőtlenül. De akadt üzem, ahol a betakarítással is késlekedtek. Mindezeket elemezni kell az üzemeknek, célszerű levonni a megfelelő következtetéseket. — A növénytermesztési tervek teljesítése szempontjából meghatározó szerepe van a napraforgónak, amelynek betakarítása most kezdődik. E gondolatot kibővítve érdekelne, hogy mire számíthatunk az őszi munkáknál? — Az aratás elhúzódása a kapcsolódó munkáknál lemaradást okozott, ezért most még nagyobb feladat előtt állnak az üzemek, mint a nyáron. A tennivalók tervszerű, fegyelmezett elvégzése jelentősen javíthatja az adott gazdaságban az ez évi eredményeket és jól szolgálhatja a jövő év megalapozását is. Az őszi érésű növényeknél biztató a kép. a tervezett hozamokkal számolunk. A közelmúltban lehullott csapadék jó hatással volt a növények fejlődésére, jelentősen könnyítette a talajmunkák végzését. A burgonya- szedése jó ütemben halad. Itt viszont várhatóan az értékesítési nehézségekkel kell szembenézni, ennek megoldására kell felkészülni. A gabona után .második legnagyobb területen, közel 10 000 hektáron termesztett napraforgó fejlettségi állapota kielégítő. Többszöri védekezéssel sikerült megóvni az állományt a növényi betegségektől. A gazdaságok azt jelzik, hogy a hozamok várhatóan meghaladják az előző évit, s a cukorrépa-termesztők is bizakodva várják a szedés megkezdését. Az őszi vetésekkel egyidőben a nagyüzemeknek mintegv 23—25 ezer vagon termés betakarítását, mozgatását kell mégoldaniuk. Ugyancsak jelentős mennyiséget képvisel a műtrágya- és szervestrágya- kiszórás.' Az előbbiek mellett mintegy 40 000 hektár őszi szántás elvégzése vár a gazdaságokra. Az őszi felkészülést, a feladatok elvégzésének ütemességét megfelelőnek tartom. Egy-két gazdaságban viszont jelentős lemaradás tapasz álható az időszerű munkáknál. — Országosan is egyre többször és több fórumon kerül szóba az állattenyésztés helyzete, gondja. Vajon a mi tapasztalataink hasonló tenden. ciákat tükröznek-e? — Természeti adottságaink megfelelő feltételeket biztosítanak és indokolttá is teszik az ágazat, mindenekelőtt a szarvasmarha- és juhtenyésztés ■ fejlesztését.. Mégis, a korábbi évekhez képest megtorpanás, visszaesés következett be az állományfejlesztésben. Ennek okai összetettek. Elsőként említem, hogy a javuló termelési színvonalú fajlagos mutatók ellenére az ágazat jövedelmezőségi pozíciója romló. A kedvezőtlen mezőgazdasági termelői árak, a költségeket emelő iparianyagár-emelke- dések több üzemben veszteség forrásává váltak. Ezen túl nem volt felhőtlen — főleg a kistermelők felé — a minőségi tápellátás sem. Ugyanakkor az év eleji hosz- szan tartó tél is rányomta bélyegét az állattenyésztés ez évi eredményeire. Az első fél évben — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — közei 4 százalékkal volt kisebb a nagyüzemi állomány, és csaknem 3 százalékkal a vágóállat, s az állati termék értékesítése. Hosszú idő óta először csökkent a nagyüzemi tehénállomány,' a juhtenyésztésben pedig folytatódott az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciája. Megfelelő anyagi érdekeltség hiánya, az értékesítési nehézségek miatt kedvezőtlenül alakult a háztáji és a kis'.-gítő gazdaságok állattartási kedve is. Különösen a sertés- tenyésztésben következett be komoly visszaesés. A jelenlegi helvzet előnyös megváltoztatását a várható központi intézkedések természetesen nagymértékben segítik. Ennek azonban párosulnia kell az üzemek tenyésztési, tartási munkájának jelentős javulásával. , Az állattenyésztést segítő időszerű feladatok közé tartozik a silókukorica időben, jó minőségben való betakarítása. — Az elmondottakból ügy érzékelem, hogy a korábbi évekhez képest az alaptevékenységből származó bevétel az idén jelentősebben csökkent. Ezt a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlődése mindig ellensúly ózni tudta. Jelenleg mi a helyzet? — Valóban, az előző évek eredményességét meghatározta a kiegészítő tevékenység, melynek bővülése szinte egyedülálló volt. Ez képezte alapját annak, hogy ebben a tervidőszakban évről évre nőtt a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nyeresége. Dinamikus íejlődése ellensúlyozni tudta a kedvezőtlen irányba módosuló szabályozóváltozások nyereségcsökkentő hatását. Egyébként az elmúlt évben országosan már csökkent az ipari tevékenységből származó árbevétel. Megyénkben pedig lényegesen mérséklődött növekedési üteme. Sajnos, ebben az évben az velőbb említett kedvezőtlen tendencia tovább folytatódott. Az első félévi tényszámok a tervhez viszonyítva nagymérvű lemaradást, kiesést jeleznek a legtöbb melléküzémi tevékenységnél. Ebben közrejátszik az egyes gazdaságtalan tevékenységek indokolt felszámolása is. Ugyanakkor az élesedő piaci verseny miatt több, korábban jól prosperáló tevékenység is visszaszorult. Ez elsősorban a nagyobb arányt képviselő építőipari tevékenységeknél jelentkezik erőteljesebben. Az előbbiek mellett jelentősen visz- szaesett é tevékenységek nyereségtermelő képessége is, ami rendkívül hátrányosan érinti a mezőgazdasági üzemek pénzügyi pozícióit és a folyamat komoly nehézségek elé állítja üzemeinket. Ez azonban nemcsak megyei gond. Az itt jelentkező feszültségek mérséklésére. a közelmúltban már történtek központi intézkedések. — Az év vége felé közeledve végül is miként ítélhetjük meg a gazdaságok pénzügyi helyzetét, milyen eredményeket várunk? — Az év eddig eltelt időszakában az üzemek nagy részében a bevételkiesések, á növfekvő ráfordítások, áz átvételi késedelmek, a szabályozó rendszer jövedelemelvonó hatása, a késedelmes fizetések növelték a pénzügyi feszültséget. A kedvezőtlen gazdasági pozíciót támasztják alá az első félévi számviteli adatok is, melyek a bázishoz viszonyítva jelentős eredményromlást tükröznek. A termelés finanszírozásához több rövid lejáratú hitelre volt szükség. A nagyüzemek pénzügyi helyzete lényegesen rosszabb az elmúlt évitől. Az év hátralevő időszakában az első fél évhez viszonyítva — a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan —■ várhatóan javulnak az eredmények, de elemzéseink szerint egyértelműnek látszik, hogy nem sikerül maradéktalanul pótolni a kieséseket. Azért sem, mert a szabályozó rendszer módosítása az ár- kiegészítő támogatásokat jelentősen mérsékelte. Valószínű, hogy a tervezett nyereséget az üzemek nem tudják elérni. Várhatóan nő a szerényebb eredménnyel záró gazdaságok száma, néhány üzemben pedig a pénzügyi feszültség tartóssá válik. sőt pénzügyi hiány is várható. Az üzemek döntő többsége a kieséseket új piacok felkutatásával a termékszerkezet korszerűsítésével, új tevékenységek beindításéval, a költségekkel való további ésszerű takarékossággal igyekeznek ellensúlyozni. A leg-' több gazdaságban jól használják lei az új bérszabályozás adta lehetőségeket. Mindezek a tenni akarást jelzik. A szükséges ésszerű takarékosság viszont nem jelentheti a jövőt megalapozó feltételek veszélyeztetését. mint például az atapműtráavák rendelésének visszamondását. Legnagyobb feladat most az őszi talajmunkák, vetések időben, jó minőségben való elvégzése, az őszi érésű növények optimális időben történő betakarítása, a tervezett értékesítések realizálása. A pénzügyileg gondokkal küzdő ütemekben pedig indokolt, hogy testületi, vezetőségi ülésen részletesen értékeljék a kialakult gazdasági, pénzügyi helyzetet és fogalmazzák meg a szükséges tennivalókat. Egyébként minden üzemben célszerű áttekinteni az év hátralevő feladatait, hogy ennek ismeretében az bzt követő intézkedések biztosítsák az 1986-os esztendőre való felkészülést is — fejezte bte gondolatait Havas Ferenc. — Köszönöm a válaszokat! Venesz Károly Rajdttk András munka közben Kató Babéi Eurij Ivanovics Marcsuk miniszterelnök-helyettesnek, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottsága elnökének meghívására Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke szeptember 3—12 között tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióban. Az elnöki megbeszéléseken — ámelyeken részt vett Olimp Alekszejevics Csukanov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese is — áttekintették a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés helyze+ét és megvitatták az 1386—1390. évi tervkoordinációs munka befejező szakaszának teendőit. Vélemény- cserét folytattak a tudományos-műszaki fejlődés hosz- szú távú KGST komplex programjának kidolgozásáról. Egyezményt írtak alá a kis- és mikroszámítógép-bázisú automatizált rendszerek létrehozására irányuló kétoldalú együttműködésről.
