Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

PisH nem készült, az osztály A mondatot egy tanulmány- bő. vettem, a "szerző példa­ként említi. A ’’tanulmány szerzője azt taglalja, hogy a pedagógusi szerep szakma-e vagy hivatás. A sok érdekes es kitűnő megfigyelés mellett vannak azonban olyan meg­állapításai, amelyeket nem fogadhatunk el. Azt írja: ..A pedagógiai tankönyvek sem kínálnak olyan szakmai nyelvet, amelyet az iskolában is beszélni lehetne. A taná­rok az oktatási és nevelést problémákat nem a foglalko­zásuk szakmai terminusaiban, hanem a laikusok nyelvén fogalmazzák meg (Pisti nem készült, az osztály rendetlen), szemben például az orvosok­kal, akik a beteg leghétköz­napibb panaszát is azonnal lefordítiék a saját tudomá­nyos kifejezéseikre”. Lejjebb kifogásolja azt, hogy a „ta­nár és szülő ugyanazt a nyel­vet, használja az iskolai prob­lémák megbeszélésénél. Nincs szakmai nyelv, amelynek se­gítségével világosan el lehet határolni egymástól a laiku- si és a szakmai szerepeket. Ennek a következménye fo­galmazódik meg abban a gya­kori panaszban, hogy a szü­lök beleszólnak az iskolái munkába". Valóban nincs a pedagógiá­nak szaknyelve? Hogyne len­ne! Amikor a pedagógusok a tanulók magatartásáról, ta­nulmányi előmenetelről, szor­galmukról, a feleletek érté­keléséről beszélnek, a peda­gógiai szaknyelvet használ­ják. Ez a nyelvhasználat azonban nem szakadt el olyan mértékben a köznapi nyelv­től, mint a közéleti vagy a hivatali nyelv. A pedagógu­sokban soha nem ólt az ava­tatlanoktól. a laikusoktól va­ló elkülönülés vágya, mint a hivatali nyelv , használóiban., akik hivataloskodó formulák­kal, idegen szavakkal cseré­lik fel a köznyelvi szavakat,1 kifejezéseket. Különben is a szaknyelvi szók és kifejezé­sek használata Is a beszéd- helyzettől függ. tehát hogy kivel, vagy kikkel beszélge­tünk. miről és milyen alka­lomból. Egy-egy pedagógiai továbbképzésen igen sok rendeHen szakszót használhatnak a tanárok. A tanári szobában, a tízperces beszélgetésekben vagy a szülőkkel való érint­kezésben már ez furcsa len­ne. Az orvos sem mondja a betegének, hogy a vizsgálat szerint hepatitisze vagy ap- pendicitisze van. hanem máj- gyulladása vagy vakbélgyul­ladása. Vajon mit szólna a szülő, ha a tanár a gyérek kalkulusairól, a tanuló habi­tusáról és az otthoni motivá­ciókról kezdene beszélni? Jó lenné-e az,' ha szülőknek is keresnie kellene valakit, aki meg tudja magyarázni az is­kola értesítéseit, vagy az ott hallottakat, ahogy olyan gyak­ran szorul rá a hivatali ügy­fél egy-egy végzés értelmezé­sére? És a szaknyelv használata megakadályozná-e a szülőket abban, hogy beleszóljanak az iskolai munkába? Nem hi­szem. A szülők ugyanis ak­kor szoktak beleszólni, ha a gyermekük rossz jegyeket visz haza. Ezért a tanárt teszik felelőssé. Sok szülő mindent megad a gyermekének ami csak anyagi helyzetéből te­lik, de a gyermek munkára, kötelességérzetre, a társada­lom által elfogadott értékek megbecsülésére való nevelé­séről elfelejtkezik. Ennél már csak az rosszabb, ha ezeket az ériékeket a példá­jával. a magatartásával le is járatja előtte. S hol van az a szülő, aki nincs meggyőződ­ve arról, hogy a fia vagy a lánya jó, tehetséges és szor­galmas? Ha azután az is­kolában a szorgalma, az elő­menetele és magatartása nem igazolja ezt, felelőssé teszi az iskolát, veszekszik a taná­rokkal, fenyegetődzik. össze­köttetéseket. keres, majd fel­jelentő leveleket írogat. A nvelvhasználatbeli elkü­lönülés az iskolát nem men­ti meg a szülő efféle beavat­kozásaitól. A tanulók isme­retszerző munkája és nevelé­se c.áak a szülő és a tanárok együttes munkájával, egyetér­tésével lehet eredményes, eh­hez pedig „egy nyelven” kell beszélnünk. B. L. Hazajöttem Tamásira...” f,.Ásotthalmán így ünnepei­nek...” A televízió adásaiból jegyeztem fel e két mondat- töredéket. Egyik megyei hír­lapunknak ugyanabban a szá­mában olyan eseményekről esik szó. amelyek Nagykállón, illetve Nyírlövőben történtek. Helyesen így hangzanak e településnevek a fenti mon­datokban: Tamásiba, Ásott­halmon, Nagykállóban és Nyírlövőn. Hát nem mindegy az. hogy a településnevekhez belső (-ból, -bői. -ban. -ben, -ba -be) vagy külső helyvi- szonyragokat C-ról. -ről, -n, -on, -en. -ön.-ra,-re) teszünk? Az igénytelenebb mindennapi nyelvhasználatban sokat meg­engedhet magának az ember. Vannak helyi nyelvszokások is. Például Szabolcsban szin­te ' mindenki, akinek Kisvár­dán van dolga. Várdába uta­zik, Komárom megyében pe­dig Tatába a köznyelvi Vár- dára és Tatára helyett. Az igényes nyelvhasználatban azonban, tehát a riporterek és sz újságok nyelvében is, ra­gaszkodni kell a köznyelvi szabályokhoz. A külföldi város- és köz­ségnevekhez, a hazaiak közül az -i. -m, -n, -nv végűekhez, a -falu és -szombat utótagu­nkhoz belső belyviszonyragot kell tenni. Tehát Lodonban, Rácsból, Belgrádba, Tamásiba, Komáromból, Tihanyba, Deb­recenben, Leányfaluba, stb. Az -j, -1. -Ív és -r végűek eseté­ben ingadozás tapasztalható, ez azonban nem olyasféle, hogv jó melléjük a belső és a külső helyrag egyaránt, ha­nem egyesek mellé a nvelv- szokás belső helyragot, mások mellé viszont külső helyragot kíván. A Bujon és Váilajon, Kótajban és Tokajban, Szajol- ban és Pécelen, Csaholyban és Pélyen. Monoron és Eger­ben. példák jól mutatják ezt az ingadozást. A más hangokra végződő települesnevek, továbbá a -halom, -hegy, -hely, -f>atak, -sziget, -vár, -várad utótagú- ak külső helyragokat kapnak: Makón, Csongrádon, Hegyes­halomra, Sárospatakról, Vas­várra. Pécsváradról stb. A -vár és -hely utótagú neveknek a választékos nyelv- használatban a hol kérdésre él még a -t, -tt rágós alak­juk is: Magyaróvárot.t. Kapos­várott, Vásárhelyt, sőt a -tt ragot a Győrött. Pécsett. Vá­cott alakokban is használjuk. Meg kell jegyeznünk azon­ban azt, hogy azokat a kül­földi város- és községneveket, amelyeknek van magyar ne­vük is, a hazai településne­vek szabályai szerint ragoz­zuk: Bécsújhelyen, Pozsony­ban, Kassán, Nagyváradon stb. A helyhatározóragok keve­rése, helytelen használata fél­reértésre is vezethet. Más do­log Velencében élni, mint Ve­lencén, s más Csongrádban járni, mint Csongrádon. A belső helyragos alak külföldi helynév (Velencében), vagy megyenév (Csongrádban), a külső helyragos alak pedig hazai településnév (Velencén, Csongrádon). A helyragok használatának ismerete is beletartozik anya­nyelvi műveltségünkbe. \ bl — I SZIKORA-SIKER SZEGEDEN őszi versenyek eőtt A szép ma­gyar sikerrel zá­rult Europa-baj- nokság után sincs megállás az ököivívos portban — egymást érik a versenyek. Varga Tiborral, a MOSZ szakfelügyelőjével tekintet­tük át az őszi programot . es a közelmúlt eseményeit. Ami a nógrádi versenyzőket illett: nos, Botosék nem in­dultak sem a Balatonfüreden rendezett Balaton-bajnoksá- gon, sem a szegedi Fesztivál Kupán. Indult azonban Sziko- ra István, aki látványos csa­tában, óriási küzdelemben 3—2-re legyőzte Lévait, s ezzel újra felhívta magára a figyelmet. Varga Tibor új­ságolta, hogy az Egerben au­gusztus 16—20. között sorra kerülő Dobó Kupán Botos és Hranek mellett rajthoz áll Révay György és Gáspár Mi­hály is. A szövetség, bár Ré- vaynak és Gáspárnak nincs meg az I. illetve II. osztályú minősítése, — hosszú kiha­gyás után kezdték újra a munkát — engedélyezte in­dulásukat a legjobbak között. Az Ulánbátorban, az IBV-n szerzett két bronzérem után a figyelem szeptemberben Bukarestre irányul. Itt ren­dezik 1—8. között a junior­világbajnokságot. Valameny. nyi súlycsoportban rajthoz állnak a magyarok! A csapat Varga Ferencnek, a MÖSZ elnökének vezetésével utazik a román fővárosba. Sajnos, sem az IBV-re, sem pedig a juniorcsapatba nem került nógrádi versenyző. Varga Tibor is sajnálkozott, hozzá­tette azonban; a nógrádi klu­bok, főleg a tarjániak nem sáfárkodtak jól a tehetségek­kel! Ehhez kapcsolódott az a véleménye is, amelyet a szövetség vezetői is osztanak, hogy Tarjánban gyorsítani kéne a felzárkózást. Ügy íté­lik meg, hogy még mindig nem egységes a szakosztály­vezetés. Balassagyarmaton pont fordítva igaz minden. Jó szakmai munka folyik, amit az OB II-be jutás is igazol, valamint Szikora és Lakatos jó eredményei. Szi- koráról nagyon kedvező vé­leményt hallottunk. Az .EB- győztes Somodi mögött — aki, mint hírlik, nemsokára ab­bahagyja a versenyzést — Szikora István a címeres mez első számú várományosa. A nyár végén lezárul a nevezés a CSB-re. Az OB II- ben, ahol a Balassagyarmati SE is indul, 6 együttes sze­repel oda-vissza vágós alapon, a téli-tavaszi szeszonban. Az SBTC-nek az NB Ill-ban kell rajthoz állnia, hogy a maga­sabb osztályba jusson. Az ősz egyik nagy esemé. nye a magyar bajnokság, amelyet szeptember 26—29. között Kecskeméten bonyo­lítanak le. Súlycsoportonként a két legjobbat, a válogatot­takat kiemelik, a többiek egy- úgynevezett előselejtezőn mé­rik össze erejüket, Innen az 1—4. helyezett jogosult in­dulni Kecskeméten, majd ezután égy újabb tornán bi­zonyíthatnak azok, akiknek nem sikerült a továbbjutás. Ebből az úgynevezett második selejtezőből az 1—2. helye­zett jut Kecskemétre, s így alakul majd ki súlycsoporton­ként a 8 tagú mezőny. A tét nagy, mert már a VB-csapa- tot keresi a szakvezetés, a PaPP—Csötönyi duó. (Nem szerződtek Törökországba, továbbra is ők irányítják a válogatottat.) Jövőre az egyesült államokbeli Renó- ban rendezik a világbajnok­ságot. (Sz. L.) Trag kus baleset Vasárnap este, lapzárta után jelentette az MTI: Pöstyénben a gyorsasági motorkerékpáros Szlovák Nagydíjon baleset követ­keztében életét vesztette Drapál János. A sokszoros magyar bajnok, nemzetkö­zileg is ismert nevű spor­toló 37 éves volt. A RAJT ELŐTT Bent marad-e Bundzsákkal a Bgy. SE? Az Ipoly-parti város labdarú­gói tavaly ilyen­kor fogadalmat tettek: csak egy évet játszanak a megyei bajnokságban, s 1985- ben ismét ott folytatják, ahon­nan kiestek — a területiben. Ehhez híven a Bgy. SE arany­érmes lett, így vissza is ke­rült a magyar futball harma­dik vonalába. A magasabb osztály na­gyobb követelményekkel jár. Ezt Balassagyarmaton is jól tudják, akiket érinfr Hiszen megszokhatták, hogy a helyi focisták évtizedeken át a má­sodik vagy a harmadik osz­tályban játszanak. Ezt a szín­vonalat várják el kedvence­iktől a palóc város szurkolói is. Alighanem ez a magyará­zata. hogv az elmúlt szezon­ban akadt olyan megyei baj­noki mérkőzés, amelyre csak pár százan mentek ki a Ná­dor utcai sporttelepre. A Bgy. SE vezetői azon igyekeznek, hogy az új idény­ben a közönség ismét meg­töltse a lelátókat; hogy a já­tékosok érezzék a szurkolók bizalmát, támogatását. Ezért természetesen a labdarúgók­nak is helyt kell majd állni­uk. hiszen csak a jó játék, a sok hazai gól és győzelem vonzza igazán a sportág híve- i‘ A területi bajnokság Mát- ra-csoportjában ugyan nin­csenek könnyű ellenfelek, kü­lönösen egy frissén fölkerült csapat számára, mégis bízni lehet az együttes és a szur­kolók egymásra találásában. Balassagyarmaton ennek szellemében kezdődött meg a felkészülés az új szezonra. Három alapvető problémát kellett megoldania a klub és a szakosztály irányítóinak: az edzőkérdést, a gárda megerő­sítését és a magasabb szín­vonalú szakosztályvezetés sze­mélyi feltételeinek megterem­tését. Mivel Tományi Pál, az eddigi szakvezető nem vál­lalta a továbbiakban az ed­zői teendők ellátását, így új szakemberről kellett gondos­kodni. Több jelölttel is tár­gyaltak az illetékesek, végül a Görögországból nemrég visz- szatért Bundzsák Dezsővel, a Vasas volt huszonötszörös vá­logatottjával kötöttek szerző­dést. Néhány játékos az idén hi­ányzik majd a Bgy. SE kere­téből, de a szurkolók új ar­cokat is láthatnak a csapat tagjai között. Kopcsányi Ottó szögre akasztotta stoplis cipő­jét: abbahagyta az aktív já­tékot, Baráth Attila pedig Salgótarjánba került. Ősszel, pontosan augusztus 19-én a Budaörsről visszakerült Hor­váth László, valamint Salgó­tarjánból Stayer László, to­vábbá Gól József (Balassi SE) és a Vasas Ikarusból átiga­zolt Varga Ferenc is pályára léphet Balassagyarmaton, a bajnoki nyitányon. Keskeny Bqlázs személyében új tech­nikai vezetője is van a szak­osztálynak. A Bgy. SE július 2-án kezd­te meg a felkészülést az őszi szezonra, több • előkészületi mérkőzéssel. Részt vett a csa­pat egy csehszlovákiai vil­lámtornán is. Az utolsó edző- mérkőzés szerdán 15 órakor lesz Selyp együttese ellen, a nógrádiak otthonában. És kö­vetkezhet jövő hétfőn az első igazi bajnoki erőpróba, ismét a területi bajnokságban, rá­adásul éppen az NB II-ből most kiesett Ózd ellen... Fontos a jó rajt, hogy ön­bizalmat adjon az újonc gár­dának. Szakvezetői úgy tart­ják: az első négy találkozón akár hat pontot is szerezhet a Bgy. SE. Mint frissen fel­jutott csapatnak, mi más le­hetne a céljuk, mint a biztos bentmaradás? Ezt várják a szurkolók, és természetesen ió játékot, színvonalas mérkőzé­seket a Nádor utcai pályán. A célt a játékosok és a szak­emberek nemcsak elérhetőnek tartják, hanem bizonyosan mindent meg is tesznek érte, hogv ismét a régi helyére ke­rüljön a város labdarúgó­sportja. Szenográdi Ferenc , MEGYEI BAJNOKSÁG Jövő vasárnap rajtolnak a felnőttek és az ifjúságiak I. forduló, augusztus 25-én: Szügy—Somos. OMTE—Kis­terenye. Érsekvadkert—Vo­lán, Nézsa—Balassi SE, Ce- red—SKSE, Szőnyi SE— Mátranovák, Pásztó—Szé- csény. Erdőkürt—Karancs­lapujtő. II. forduló, szeptember 1-én: Karancslapujtő—Pásztó, Szé- csény—Szőnyi SE, Mátrano­vák—Cered. SKSE—Nezsa. Balassi SE—Érsekvadkert, Vo­lán—ÖMTE, Kisterenye— Szügy, Somos—Erdőkürt. III. forduló, szeptember 8-án: Szügy—Volán, ÖMTE—Ba­lassi SE. Érsekvadkert— SKSE. Nézsa—Mátranováic, Cered—Szécsény, Szőnyi SE —Karancslapujtő, Pásztó— Erdőkürt, Somos—Kisterenye. ÍV. forduló, szeptember 15-én: Pásztó-^-Somos, Erdőkürt— Szőnyi SE. Karancslapujtő— Cered. Szécsény—Nézsa, Mát­ranovák—Érsekvadkert. SKSE —ÖMTE. Balassi SE—Szügy, Volán—Kisterenye. V. forduló, szeptember 22-én: Szügy—SKSE, ÖMTE—Mát­ranovák, Érsekvadkert— Szécsény, Nézsa—Karancs­lapujtő, Cered—Erdőkürt, Szőnyi SE—Pásztó, Kistere­nye—Balassi SE, Somos- Volán. VI. forduló, szeptember 29-én: Szőnyi SE—Somos, Pásztó— Cered. Erdőkürt—Nézsa, Ka­rancslapujtő—Érsekvadkert, Szécsény—ÖMTE, Mátrano­vák—Szügy, SKSE—Kistere­nye, Balassi SE—Volán. VII. forduló, október 6.-án: Szügy—Szécsény. ÖMTE—Ka­rancslapujtő, Érsekvadkert— Erdókürt, Nézsa—Pásztó. Ce­red—Szőnyi SE, Volán—SKSE, Kisterenye—Mátranovák, So­mos—Balassi SE. Vili. forduló, október 13-án: Cered—Somos, Szőnyi SE— Nezsa, Pásztó—Érsekvadkert, Erdőkürt—ÖMTE, Karancs­lapujtő—Szügy, Szécsény— Kisterenye, Mátranovák— Volán, SKSE—Balassi SE. IX. forduló, október 20-án: Szügy—Erdőkürt, ÖMTE— Pásztó, Érsekvadkert—Sző­nyi SE. Nezsa—Cered, Ba­lassi SE—Mátranovák, Vo­lán—Szécsény, Kisterenye— Karancslapujtő, Somos— SKSE. X. forduló, október 27-én: Nézsa—Somos. Cered—Érsek­vadkert, Szőnyi SE—ÖMTE, Pásztó—Szügy, Erdőkürt— Kisterenye, Karancslapujtő —Volán. Szécsény—Balassi SE, Mátranovák—SKSE. XI. forduló, november 3-án: Szügy—Szónyi SE, ÖMTE— Cered, Érsekvadkert—Nézsa, SKSE—Szécsény, Balaási SE —Karancslapujtő, Volán— Erdőkürt, Kisterenye—Pász­tó, Somos—Mátranovák. XII. forduló, november 9-én: Érsekvadkert—Somos, Né­zsa—ÖMTE, Cered—Szügy, Szőnyi SE—Kisterenye, Pász­tó—Volán. Erdőkürt—Balassi SE, Karancslapujtő—SKSE, Szécsény—Mátranovák. XIII. forduló, november 17-én: Szügy—Nézsa, ÖMTE —Érsekvadkert. Mátranovák —Karaneslapujtő, SKSE—Er­dőkürt, Balassi SE—Pásztó, Volán—Szőnyi SE, Kistere­nye—Cered, Somos—Szécsény. XIV. forduló, november 24-én: ÖMTE—Somos, Érsek­vadkert—Szügy, Nézsa—Kis- terenye, Cered—Volán, Sző­nyi SE—Balassi SE, Pásztó —SKSE, Erdőkürt—Mátrano­vák, Karancslapujtő—Szé. csény. XV. forduló, december 1-én: Szügy—ÖMTE, Szécsény—• Erdőkürt, Mátranovák—• Pásztó, SKSE—Szőnyi SE, Balassi SE—Cered, Volán—• Nézsa, Kisterenye—Érsek­vadkert, Somos—Karancsla­pujtő. SZÜNIDEI GRUNDFOCI Hég mindig veretlenül az élen A műit héten először kap­csolódtak be a salgótarjáni szünidei grundfocibajnok- ságba Nógrád megyén kívüli kisdiákok: a megyeszékhe­lyen táborozó gödöllői úttö­rők két csapata is részt vett az ifjúsági sportcentrumbeli mérkőzéssorozaton. Vezetőik elismeréssel nyilatkoztak a helybeli kezdeményezésről, és követésre méltónak tart­ják. Az elmúlt fordulóban újabb sikerekkel erősítették meg vezető helyüket a Nóg­rádi Sándor tériek, bár ez­úttal mindkét esetben kemé­nyen meg kellett küzdeniük még a döntetlenért is. Az egyik gödöllői csapat megle­petésre, megverte a Szalvai Mihály Általános Iskola együttesét, amely eddig a végső győzelemre, is esélyes volt. Az eddig „nyeretlen” Somos Alvég gárdája ezen a szerdán kétszer is győztesen került ki a küzdelmekből. Érdekesebb eredmények: Szalvai—Gödöllő' II, 2—0, Somos Alvég—Gödöllő, I. 2— 0, Nógrádi S. tér—Vásár­tér 1—I, Gödöllő I.—Szalvai 3— 2, Nógrádi S. tér—Ságúj- faln 4—4, Somos Alvég—Vá­sártér 3—2. 1. Nógrádi S. tér 2. Szalvai Alt. Isk. 3. Sóshartyán II. 4. Vásártér 5. Ságújfalu 6. Somos Alvég* 6 4 2 - 2S- 7 6 4 - 2 17- 5 6213 7-19 6123 8-13 2 1 1 - 11- 4 6 4 - 2 15- 5 * — A Somos Alvég csapatától súlyos . sportszerűtlenségért 5 pont levonva. A bajnokság következő já­téknapja 1985. augusztus Iá­én, 9 órától kerül sorra. j Földi László ’ NOGRAD — 1985. augusztus 13- kedd 7 Velencében, Velencén?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom