Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BI Z OTT S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ki XLI. ÉVF., 110. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. MÁJUS 13., HÉTFŐ Mezőgazdasági munkák a hét végén Ezen a hét végén az ország mezőgazdasági nagyüzemei­nek többségében befejeződött a kukorica vetése, sokfelé föld­be került a napraforgó és a cukorrépa, s a zöldségfélék pa­lántázásával is jól haladtak. A munkát szombaton még több helyen hátráltatta az eső, de a vasárnap — a fagyosszentek első napján — beköszöntő meleg, napfényes idő kedvezett Mai számunkból: Nyert a csapat! Az egri diáknapok színes, s a nógrádiak számára sike­res forgataga elevenedik fel riportunkban... (4. oldal) Budapesti „Párizs” Salgótarjánban Szokatlan vállalkozásba kezdett a Maxiim Varieté. Pó- rizst idéző műsorában Budapest után több vidéki város­ban is bemutatkoznak... (5. oldal) Kik utaznak Szegedre ? Fiatal fuitballtehet.ségek „vizsgája” zajlik ezekben a napokban a sportpályákon... Szolnok-SBTC 1-0 (7. oldal) Nógrádi brigádok minőségi kezdeményezései llälialkozäsok a versenyben ÍRÁSBELIK Ma is beülnek az iskola­padba a középiskolások ne­gyedikesei, annak ellenére, hogy a hét végén már elbú­csúztak iskolájuktól, társaik­tól. Nem annyira a szívük Húzta vissza őket mára — a kötelességtudat. Hisz a teljes elválás előtt, még számot kell adni mindarról, amit az elmúlt négy évben tanultak. Hétfőn országszerte megkez­dődtek az írásbeli érettségi vizsgák, így a nógrádi gim­náziumokban és szakközépis­kolákban is. A végzősök eddig csak elbeszélésekből, tanári intelmekből sejthették, je­lentős események előtt áll­nak. Valóban, hiszen itt dől el, mennyire telt hasznosan a kamaszkor négy éve; mi­vei gyarapodtak, mennyi tudással vértezték fel magu­kat. Most készül a mérleg. Bár a diákok megmérettetése folyik, a tanárok ' számadást készíthetnek. Ec y sikeres dolgozatban, szc ‘eletben az ő munkájuk er—nányes- sége is tükröződik. De a szekundában is. A pedagó­gus ugyan nem kap papirt a vizsgák után, mégis osztá­lya eredményeiből — be­kalkulálva a tanulók válto­zó szorgalmát — pontosan tudhatja, mit végzett az el­múlt évek alatt. A bizonyít­vány tehát közös munka gyü­mölcse. Aki június végén kezébe kapja, árról elmondható, hogy rendelkezik az általános műveltségnek a nevelési és oktatási tervben meghatá­rozott elemeivel, eljutott bi­zonyos összefüggések mar­xista-leninista értelmezésé­ig, szert tett olyan képessé­gekre, amelyek lehetővé te­szik ismereteinek rendszere­zését, gyakorlati alkalmazását, az önálló ismeretszerzést, s mindezek alapján alkalmas •főiskolai vagy egyetemi ta- •nulmányok folytatására. Per­sze ez még odébb van. — Ma a magyar nyelvi és irodalmi írásbeli dolgozat el­készítése a vizsgázók fel­adata. Holnap a matemati­kával birkóznak a gimnazis­ták, majd sorra a többi tantárgy következik, három kötelező és két választott. A szakközépiskolákban az érettségi harmadik-ötödik napján a szakmai tárgyak ke­rülnek sorra. Az írásbeliket szusszanásnyi szünet követi, alkalmat adva a tizennyolc éveseknek, hogy tudásukat felfrissítsék, rendszerezzék. A szóbeli vizsgák időpontját az iskolák önállóan határoz­zák meg, június 10—22-ig azonban ezen is túlesnek a diákok. A szóbelik idejére el­csendesülnek a középiskolák, hiszen június 7-én már az 1984-85-ös tanév utolsó ta­nítási napját jelzik az isko­lai csengők. A szakmunkásképző inté­zetekben még tart a tanítás. Itt a végzősök május 25-én ballagnak, s a szakmunkás- vizsgák két nap múlva je­lentenek feladatot a szá­mukra. A dolgozók középis­kolájában is ez a dátum jelzi az érettségi vizsga ide­jét. Megyénkben csaknem hatszázan kísérlik meg munka mellett megszerezni ezt a bizonyítványt. A vizsgák után oztán lesz, akire ráköszön a felszabadult nyár, az érettségizők egy ré­sze azonban még egy vizsgát tesz: a főiskolák, egyetemek kapuját megnyitó felvételik­re június 24-e után számít­hatnak a továbbtanulni vá­gyók. Az idén 39 355 fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények nappali tago­zatára. Ezeken - az elmúlt évihez képest mintegy ezerrel több diáknak - 16 s fél ezer hallgatónak, közte mint ed­dig is nem kevés nógrádinak, jut hely. a földeken dolgozóknak. Csongrád megyében a ter­vezett hatvanezer hektár fő­vetésű kukoricából és tizenöt­ezer hektárnyi silókukoricából már csak néhány olyan kisebb területen maradt a jövő hét elejére a vetés, ahol az elmúlt napok esőzései miatt a kötött fekete földeken megállt a víz, s a talaj felszikkadásáig vár­ni kényszerülnek a termelők. A Bodrogközben vasárnapig a tervezett vetésterület mint. egy 90 százalékán került föld­be a tavasziak magja. A gaz­daságok befejezték a tavaszi árpa. a napraforgó, a cukor­répa és más aprómagvak ve­tését, a burgonya ültetését. Már földbe került a szántó­földi termesztésű zöldségfélék vetőmagja, s kisebb területe­ken a palántaféleségeket is elültették. A térség több gaz­daságában a belvíz, illetve a lágy, vizes talaj még mindig akadályozza a munkákat. Az ország legnagyobb kö­zös gazdaságában, a nádudva­ri Vörös Csillag tsz-ben csak­nem 4000 hektáron vetették el a tavasziak magvát. E mun­ka végeztével azonnal hozzá­kezdtek a lucerna vágásához. Biztató képet mutat a Bács- Kiskun megyei határ: kéthe­tes késéssel ugyan, de már hányja kalászát a rozs, s a kukorica is szépen kel. A még Ritka alkalom, hogy egy országos vagy akár egy me­gyei szintű bemutató, verseny színhelye nem egy város, ha­nem egy község. A magyar- nándoriak azonban ismét bizonyították, hogy mű­velődési intézményük nem érdemteilenüil kapott eb­ben az esztendőben is lehetőséget arra, hogy házi­gazdája legyen egy országos jellegű kulturális eseménynek. A Radnóti Miklós Művelődési Ház nagyterme tegnap dél­előtt ugyanis a népdalkörök és népzenei együttesek IV. or­szágos minősítő versenyének adott otthont, ám színpadán valójában egytől-egyig Nóg- rád megyei csoportok mutat­koztak be 5—10 perces mű­szabad szántóföldeket rövid tenyészidejű silókukoricával vetik be, s a fagyok kártételei miatt néhány helyen a kuko­rica újravetésével is próbál­koznak. A talaj nedvességét kihasználva már mindenütt palántáznak is. A Győr-Sopron megyei föl­deken is szépen kel a több mint 50 ezer hektáron földbe juttatott kukorica és a hét vé­gén befejezték a napraforgó vetését. A rábaközi, szigetközi, Hanság vidéki földekeürnájus. ban átlagosan mintegy 50 mnrr nyi csapadék öntözte, de még mindig elkelne egy kis eső, mert a jelentős csapadék ellenére is több helyen öntözni kell a lucernásokat és a gyepeket. A korábbi kedvezőtlen idő­járás okozta lemaradás pótlá­sáért munkálkodtak szomba­ton és vasárnap hajnaltól napestig Vas megye mezőgaz. dasági nagyüzemeiben. A leg­fontosabb munka, a vetés négy­ötödével a hét végére végez­tek a tsz-ek, állami gazdasá­gok. A jól szervezett munkának köszönhetően a gyakori rossz időjárás ellenére Somogybán is földbe került már 73 ezer hektárnyi szemes kukorica és 13 ezer hektárnyi silókukori­ca magja. A májusi csapadék és a fokozatos felmelegedés sor-összeáIli tá sokkal. A rendel­vény országos jellegét az a tény adta, hogy ezen a ver­senyen egy központi — buda­pesti — zsűri minősítette a csoportokat. A minősítő versenyre lénye­gében az elmúlt év során leg­színvonalasabb teljesítményt nyújtott megyei együttesek kaptak meghívást. Nem vettek viszont részt az újabb minő­sítő rendezvényen azok a nóg­rádi pávakörök és népzenei együttesek, — amelyek — szö­vetkezeti mecénással rendel­kezvén — már megmérettettek a szövetkezeti népdalkörök és népzenei együttesek közel­múltban lezajlott országos mi­nősítő versenyén. Ily módon a magyarnánriori hatására erőteljes fejlődésnek indultak az őszi kalászosok, szépen zöldell a határban az árba és a zab is, kikelt a bor­só, a burgonya és már sorol a cukorrépa. Megnehezítette a mezőgaz­dasági munkák idejekorán való elvégzését megyénkben a múlt héten esett csapadék. A silókukorica vetéséből még mintegy ezerhektárnyi terü­let van hátra Nógrád külön­böző üzemeiben. Kezdeni kellene a lucerna kaszálását is az összesen hozzávetőleg hatezer hektáron. A talaj egyelőre puha, emiatt nehéz gépekkel nem lehet ráhajta­ni. így Szügyön. Bercelen és Magyamándorban néhány nappal feltehetőleg késleltetik a . zöldbab vetését; e munká­hoz eredetileg ma kívántak hozzáfogni. A hét végén serény munka folyt a kertészetekben és a kiskertekben, háztáji gazda­ságokban is. A fóliastárak alatt virágzik a paprika és a győr-soproni gazdaságokban is megkezdték a szabadföldi paradicsom palántázását. A Tisza—Maros szögletében mintegy 100 ezer fejes salátát szedtek fel . a termelők. A Csongrád megyében vasárnap szedett karalábét, káposztát, salátát, paprikát hétfőn már a budapesti piacokon árulják. Nem pihentek a Fejér megyei kiskerttulajdonosok sem, több ezren dolgoztak a települések szélén meghúzódó hobbiker- tekben. a szakcsoportok, kert. barátkörök művelte parcellá­kon. színpadon a kisterenyei Pa­lóc népdalkor, a nagyoroszi citerazenekair, a szendehelyi népdalkor, a szurdokpüspöki népdalkor, a ceredi és a nág- rádsipeiki népdalkör, vala­mint a kazári Tulipán nép­zenei együttes, a bericenyei népdalkor, a tari „Kék nefe­lejcs” citeraegyüttes, a bátony- terenyei pávakör és a holló­kői asszonykórus mutatkozott be a zsűri, a szép számú kö­zönség és természetesen egy­más előtt. A zsűri, melynek elnöke Csapó Károly, a Magyar Rá­dió és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa volt, végül is négy országos arany, három ezüst és két bronz mi­nősítő oklevelet osztott ki. Aranyra minősült a hollókői asszonytkórus, a nógrádsipeki, a berkenyéi és a ceredi nép- dalkör. Az együtteseknek leg­közelebb három év múlva kell megvédeniük minősítésü­ket. Számos újdonság kezdemé­nyezése fűződik megyénkben a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyhez: a szo­cialista brigádok jó lehetősé­geket tártak föl a költségcsök­kentésre, minőségjavításra, importpótlásra. Az SZMT kö­zelmúltbeli fölmérése szerint az évfordulós versenyakció is hozzájárult ahhoz, hogy me­gyénkben tavaly az egy főre jutó ipari termelés két és fél százalékkal emelkedett. Az SKÜ Pattantyús műsza­ki szocialista brigádja 250 termékre dolgozott ki export- ajánlatot, a gépek egyenletes kihasználása érdekében átcso­portosításokat kezdeményeztek. Javaslataiknak köszönhetően területükön a munkateljesít­mény egynegyeddel növeke­dett, az anyagtakarékossag félmillió forintot ért el. Ot újításuk „hozama” negyedmil­lió forintra rúgott. A síküveggyári Komarov tmk-brigád bevezette az üze­melő gépeken végzendő javí­tást. így a húzó- és letörőgé­pekkel karbantartás miatt nem kell leállni. Módszerük­nek köszönhetően a tavalyi többlet 9 ezer 600 négyzetmé­Hazánk erdőgazdaságaiban egy hektárra 132 köbméter fa jut. Kedvezőtlenebb az adat a tsz-ek erdeiben: átlag 96 köb­méter a mutató. Nógrád tsz- eiben még több a javítaniva­ló: egy hektár szövetkezeti erdőre csupán 76 köbméter fa jut — derül ki a TESZÖV egyik közelmúltbeli felmérésé­ből. Hozzátartozik a képhez, hogy az erdőterületnek több mint a felén akácfa nő Nóg­rád ban. A megyei adatok önmaguk­ban is jól jelzik, hogy a Cserhát vidékén nagy jelentősége van az erdőte­lepítésnek. A nógrádi szövetkezetek az elmúlt négy év alatt 558 hektá­ron telepítettek erdőt; azaz az előzetes tervnek hoz­závetőleg negyven százaléka valósult meg a tervidőszak négyötödében. A mérhető le­maradás oka egyfelől a költ­ségek növekedése: emelkedett a csemeték ára, és a munka­bér. Szerényebb a fejlesztési lehetőség, s a támogatások tér üveg, emellett 128 euer forint anyagbakarékosség es 50 ezer forint energiaspórolás. Eljárásuk a termék minőse­gét is javította! Említésre méltó Sal-góbarJ jánban a ruhagyári Egyetér­tés. a harisnyagyári Március nyoleadika és a Vegyépszer Zalka Máté brigádja is: e kollektívák úgy nőve kéz tel­jesítményüket, hogy közben gyártmányaik elsőrangú m»-! nőségét is megőrizték. KH emelkedő anyagmagtakaritás- sal a BRG Btiáthd Ottó bn - gádja és a Ganz-MÁVAG Ságvári Endre nevét viselő kollektívája hívta fel magára a figyelmet. Pasztán a Mátra­aljai Állami Gazdaság Petőfi brigádja a sertéskivitelt nö­velte év közben — az adódó lehetőségekhez igazodva —. tett pótvállailássál. A kezdeményezője lieg k; J domborodását elősegítették a versenyszabályzatok korszerű új elemei. Ezek révén szapo­rodott a konkrét produkció­hoz kapcsolódó évközi érté­kelés és jutalmazás. Emellett több helyen napi gyakorlattá vált a vállalkozói módszerek, alkalmazása a versenyben. emelkedése sem tette gazcteJ ságossá a tevékenységet. Hát­ráltatta az elvégzett telepíté­sek eredményességét az eltelt évek aszályos időjárása és a fokozódó vadkár is. Ez utób­biak hatására vet fényt, hogy a vizsgált időszakban 829 hek­táron kellett pótlásról gondos­kodni a folyamaltban levő te­lepítésekben. Örvendetes vi­szont, hogy a felújításokban túlhaladták a tervet az üze­mek: 1912 hektár erdő felújí­tását kezdték meg a tervezett 1700-zal szemben. A falkitermelés ebben a tervidőszakban dinamikusan növekedett: 1980-ban 81 ezer köbmé­ter, 1984-ben pedig 109 ezer köbméter volt a ki­termelt fatömeg. Az erdőgazdálkodás jövedel­mezőségére kedvezően hat, hogy a kivágott fának több mint egyharmada ipari célra hasznosult. A szövetkezetek — lehetőségeiknek megfelelően —. részt vállaltak a környékbeli lakosság tűziíaellátásaban. Országos szinten Minősítő verseny Magyarnándorban Négy arany a legjobbaknak „Nem lehet igazán boldog ember az, akinek nem öröm a zene.' — idézte Kodály Zoltán szavait köszöntőjében Becze Lajosné, a Kórusok Országos Tanácsa Nógrád megyei szer­vezetének titkára, annak a vasárnap délelőtti rendezvény­nek a megnyitóján, melyen összesen tizenegy nógrádi nép­dalkor, illetve népzenei együttes adott randevút egymásnak. falermelis a isz-tSben Gyarapítani az erdőt Arany minősítést kapott a nógrádsipeki népdalkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom