Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa wi tr [ (Folytatás a 2. oldalról.) 1 A legújabb kort magyar történelem a kommunisták és a pártonikívüliek együttműködésének sajátos, tartalmas formáját találta meg a népfrontban. Gyarapodó társadalmi viták ' A társadalmi viták számárak gyarapodása, a párt- és állami szervek döntés-előké- szítő munkájának további demokratizálása jótékony hatással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a közkiadásokkal való takarékosság megnövelte a helyi kezdeményezés szerepét a településfejlesztésben, olyan mértékben erósödött a nép- frontbizottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Amíg az ötödik ötéves tervben összesen 20 milliárd forint volt a településeket fejlesztő társadalmi munka értéke, addig a hatodik ötéves terv első négy esztendejében ez elérte a 40 milldárdot. Ezek a teljesítmények a nép sikerei, önkormányzatra való képességének bizonyítékai. Mindenki számára nyilván va**, hogy a közösségi célokra megmozdult emberek nem fogják elherdálni a közösségi szükségletek kielégítésére teremtett javakat. Ezek. a helyi közösségi teljesítmények akkor születtek, amikor csökkent a reálbér, alig emelkedett a reáljövedelem, csökkent a községeknek, városoknak juttatott költségvetési támogatás reálértéke — 'hangsúlyozta Pozsgay Imre, majd így folytatta: Mozgalmunk szempontjából különleges jelentősége van az egyházakkal kialakult együttműködésnek. Politikailag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruktív m lapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A . vallásos hívők nemcsak tu- ' bomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Az egyházak híveikkel és hazájukkal tartottak ebben az ügyben, s így a velük való együttműködés a béke védelmében vállalt feladatoktól a közélet szélesebb területeire is kiterjed. Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségekkel. Egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetiségek, mind a határainkon túl élő magyarságot illetően. Továbblépésünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Kelet-Európá- ban együtt boldoguljanak a népek, megszabadulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál ki- hívóbb nacionalizmusoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megtanulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát A többség mulasson elözékenyséBot Civilizált állam rangját a XX. században csak az az ország igényelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a többségi nemzetnek kell előzékenységet tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta,' hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalkotói, társadalomfejlesztési szerepének. Amit mi, magyarok erről mondunk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országunkat micsoda nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. században. E tragédiák ellenére, azokból okul- ya, Magyarország a jószomszédságot, a történelmileg egymásra utalt testvérnépek közösségének erősítését és nem a történelemhamisítással szentesített önigazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek felhánytorgatását tartja a járható útnak. A hazánkban élő nemzetiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az alkotmány szellemében, a humanista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodásmódja is. A felszólaló ezután a társadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, lehetőségeiről, szükségességéről beszélt, hangsúlyozva: — Az utóbbi negyedszázad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a párt a társadalomban keletkező feszültségeket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfeloldó kénesség összefüggött a hatalom- gyakorlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konfliktusfeloldó politikájában támaszkodott társadalmi, gazdasági és politikai intézményeink érdekkifejező, érdek- képviseleti tevékenységére. Pártunk e konfliktusfeloldó, nézetegyeztető politikája határozta meg a népfrontmunka tartalmát is. amely éppen ezáltal alapvetően eltért attól a leegyszerűsített szereptől, amelyet társadalmi szervezeteink a szocialista építés kezdeti időszakában töltöttek be. A cselekvési tér tágítása, a politikai intézményrendszer hatékonyságának növelése, az erkölcsi viszonyok javítása, a szilárd értékekre épülő követelmények érvényesülése áttételesen bár, de végső soron a gazdálkodás feltételeit is javíthatja. Gazdaság és politika kapcsolatában a felelősség terhe nemcsak az állami szervek vállán nyugszik, hanem a társadalmi, politikai szervezetekén is. A felszólaló szólt a népfrontnak a fogyasztói érdek- védelem területén végzett munkájáról, majd a választási törvényről, s a választások előkészítésével kapcsolatos feladatokról. fittes jelölés Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelkezése — mondotta — az országgyűlési képviselők és tanácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már önmagában is nagymértékben növeli a választások politikai jelentőségét, fokozhatja a választópolgárok aktivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfrontszervekre. A választásig terjedő időszak mind a népfrontaktivistáknak, mind a választó- polgároknak betanulási szakasz lesz, hiszen három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamunkára lesz szükség. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése —. s ez is kapcsolódik választási munkánkhoz — magában foglalja a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer korszerűsítését. Ebből következően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és településfejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a változások a helyi önállóság fokozására, az ön- kormányzati szervek tényleges döntési lehetőségeit biztosító anyagi-pénzügyi feltételek kimunkálására is irányulnak. A helyi önállóság kiszélesítését intézményi oldalról az elöljáróság létrehozása. valamint a járások megszüntetése jelzi. Az elöljáróságokban a társközségek is érdekképviselethez és bizonyos önkormányzathoz jutnak, a járások megszüntetésével pedig leépült a helyi önkormányzatok és a helyi tanácsok közötti adminisztratív áttétel, am* az igazgatás egyszerűsítése mellett a helyi önkormányzatok politikai rangját is megemelte. Ez nagymértékben növelte a tanácstagok szerepét és jelentőségét is. E szervezeti változtatásokon túl a tanácsi önállóságot szolgálják a helyi feladatok önfinanszírozásénak megteremtésére irányuló törekvések is. A helyi bevételi források szeredének bővülése, valamint a pénzeszközök felhasználását korlátozó központi és ágazati kötöttségek jelentős mérséklése megerősíti a településfejlesztés önkormányzati jellegét. Kongresszusunk dokumentumai, határozatai megnyithatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a széles értelemben vett településfejlesztésben mint község- és közösségfejlesztésben. E két nagy terület fejlesztési iránya közös az önkormányzati fejlesztéssel. A termelésben arra kell törekedni, hogy az önkormányzat a nyereség növelésével teremtsen közös érdekeltséget az egész kollektíva számára. Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demokrácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást kizáró, ellenkezőleg, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. A településpolitikában a tanácsi önkormányzat kifejlesztése a cselekvési tér és a kezdeményezévs lehetőségeinek tágítását jelenti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzúdulás az állampolgári kezdeményezéseket, egyesületalapítási törekvéseket, ha azok törvényesek. Nézzük el a kezdeti gyarlóságokat, és kezeljük a bajokat — mondta Pozsgay Imre. Ezután a készülő településpolitikai koncepcióról beszélt, majd a következőket mondta: Olyan országban, mint nálunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, megbízhatóan működő államigazgatás van. és ahol a törvényhozás és az igazságszolgáltatás garantálni tudja az ország rendjét és az állampolgárok jogait egyaránt, ahol a társadalmi-politikai szervezetek segítik a pártpolitikát az érdekek képviseletével, az érdekkonfliktusok feloldásával, az érdekek egyeztetésével, ott biztos alapokon fejlődik az önkormányzat. Nem hihetjük, hogy a tétlen hatalom a jó hatalom. Az önkormányzat kifejlesztéséhez kell a .jól működő állam, amely egyetemes érvényű, az egész társadalomra kiterjedő hatalmat gyakorol, s ezt a nagy, egész országra kiterjedő nemzeti programok megvalósításának irányítására és az önkormányzatok erősítésére használja fel. Ebben a szerepkörben működik az állampolgár, s oszlik meg a társadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéletiség- nek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nemcsak akkor lehet az emberek szemében vonzó, amikor sikert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az emberekben sikerül felébreszteni a felelősségtudatot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésében valóságos és személyes törekvéseikkel egybevágó feladatot adni számukra, ha sikerül a nemzeti múlt értékeit a nemzeti jelen és jövő sorskérdé- seibe ágyazni, akkor sikerül egy egész országot a nehézségek 'dején is előrevinni. Wlassitsch Gyula, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár állami díjas kutatófejlesztő főmérnöke, ©yőr- Sopron megye küldötte rámutatott: a növekvő nyers- anyagárak és beruházási költségek mellett stratégiai jelentőségűvé vált a műszaki fejlesztés, amely ma már mindenütt jelentős szerepet tölt be az országok politikai és gazdasági eszköztárában. Az emberi alkotókészséget és a legújabb műszaki ismereteket a lehető legrövidebb idő alatt kell a termelés szolgálatába állítani. A Graboplastban már több mint húsz éve ezt felismerték. Az elmúlt két évtized alatt 170 fős kutató-fejlesztő bázist hoztak létre, amely a magyar műanyag-feldolgozás jelentős ipari kutatóhelye lett. Az itt dolgozók müanyagfeldolgozás- technológiai kutatásokkal, a vállalat áruválasztékába tartozó termékek gyártmány- és formatervezésével, valamint célgépek előállításával foglalkoznak. Ez az apparátus szakterületén a fejlett ipari államokéhoz hasonló rendeltetésű intézmények közt is előkelő helyet foglal el. Eredményeink azt bizonyítják, hogy egy vállalati kutatófejlesztő hely, amely átgondoltan épül be a vállalati szervezetbe és célorientáltan működik, jó gazdaságii eredményeket érhet el. Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Komárom megye küldötte részletesen elemezte a XIII. kongresszusra készülés megyei tanulságait, majd a párt politikai tömegmunkájáról beszélt. Elmondta: a konkrét kérdésekről alkotott vélemények széles skálán mozognak, de nyíltan ellenzéki vagy társadalmi rendünk, politikánk döntő elemeit alapjában megkérdőjelező nézetek rendkívül szűk körben jelentkeznek és gyorsan elszigetelődnek. Emellett ugyancsak szűk körben, időnként szektás, dogmatikus nézetek is előfordulnak. Olyan helyzetben, amikor a társadalmi feszültségek több ponton erősödnek, amikor gyakori az értetlenség, az idegesség és hellyel-közzel az elbizonytalanodás, ezeket a kommunistáknak, különösen a vezetőknek mindenütt kellő nyugalommal, magabiztos politikai kiállással és a jövőbe vetett bizalommal kell ellensúlyozni. Meggyőző érvekre, türelemre és megértésre van szükség, ami nem tévesztendő össze az engedékenységgel, a belenyugvással. Nem kevésbé fontos, hogy megszűnjön az általánossal való egyetértés és a konkréttal való szembenállás gyakorlata. Farkas Bertalan űrhajós autogramot ad Hajducsek Izabella, Nógrád megyei küldöttnek. Kádár János találkozott a páttonkívüiiek Egy csoportjával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a párton kívüli szövetségesek képviselőinek egy csoportjával. A meleg, szívélyes légkörű beszélgetésen ott volt: Aczél György, és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Lakatos Erdő és Tétényi Pál, az MSZMP KB osztályvezetői, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Kádár János, a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, a munkásokat és az értelmiségieket, az idősebb és ifjabb nemzedék képviselőit, az elméleti és gyakorlati szakembereket, az irodalmi és művészeti élet kiválóságait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kifejeződik abban, hogy a párt legfelső fórumára immár hagyományosan meghívják a párton kívüli küzdőtársakat, barátokat, a közös boldogulásban nélkülözhetetlen szövetségeseket. A kongresszuson is kitűnik, hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Tapasztalhatják, hogy a tanácskozáson a felszólalók felelősen — gyakran kritikával, sől önkritikával — állnak ki amellett, hogy népünk azon az úton kíván továbbhaladni, amit az előző nemzedékek az utóbbi évtizedekben kijelöltek, megalapoztak. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a szövetségeseknek a szocializmus építésének mindennapjain nyújtott támogatásukért. Ez nagy és nélkülözhetetlen hozzájárulás terveink megvalósításához. A közvetlen hangú találkozón Keresztúry Dezső akadémikus a fényes szelek korszakát felidézve utalt arra. hogy — a magyar pártnak köszönhetően — hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásában. A párt következetes politikájának eredményeként a magyar nép visszanyerte önbizalmát, minden nehézség ellenére hisz jövőjében és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIII. kongresszusán már eddig is kifejezésre jutott, hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat a nép. A pártpropagandának a korábbinál nehezebbek, bonyolultabbak a feladatai. Sok jel arra mutat, hogy sikerül megújítani a módszereket, javul a párt politikájának, a politika összefüggéseinek és törekvéseinek folyamatos megismertetése a széles tömegekkel. Rostás Károly nyugdíjas, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke, Somogy megye küldötte elmondotta: Negyvenhatodik éve vagyok tagja a pártnak. Az a tudat, hogy a párt számít ránk, az az érzés, hogy szükség van ránk, nemcsak a megbecsülést jelenti, hanem az élet értelmét is. Sőt: magát az életet! Mert vallom: az embernek szüksége van arra. hogy az embereknek szükségük legyen rá! — Pártunk mélységes szocialista humanizmusára vall, amikor a kongresszusi dokumentumokban hangsúlyozza: „Kötelességünk, hogy... köny- nyítsünk az idős korral járó terheken”. Kétségtelen, hogy sokan rászorulnak erre. A nagyon idősek, a betegek, a magukra hagyottak. Nem reájuk értem, amit most mondok. hanem saját korosztályom tagjaira, a 60—70 év közötti- ekre, a megöregedni nem akaró idősekre, akiknek nevében azt kérem: úgy könnyítsenek terheinken, hogv kapjunk testhez álló megbízatást, pártmunkát, értelmes feladatot. amely célt és újabb, meg újabb éveket ad az életnek. A keddi vitában megragadott az a mondat, hogy a fiatalok feladatokat kérnek. Ebben is találkozik az ifjúság és az idősebb nemzedék. Szűcs István, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója, Baranva megve küldötte hangoztatta, hogy a gazdasági fellendülés forrásait meg lehet nyitni a tartalékok feltárásával, s ezt saiát munkaterületén szerzett tapasztalataival támasztotta alá. — Sikernek könyveljük el rugalmasságunkat — mondotta —, ha kell 50 darabos tételt is elvállalunk a nagy piac reményében. Vállalatunknál a jó szervezés révén kevesebb létszámmal is lehet 60 ezer pár csizmával többet termelni egy év alatt. Nálunk a fizikai dolgozók nem ejtik ki különös hangsúllyal, hogy „irodisták”, mert az alig tíz- százalékos alkalmazotti arány nem kelti azt az érzést bennük, hogy az irodákban sokan varrnak. Szűcs István hangsúlyozta: amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy beleszólhatnak a dolgokba, akkor a döntéssel együtt vállalják a megvalósítást is. — Mi is igyekszünk, hogy így legyen, s ugyancsak ezt segítheti az új vállalatvezetési formák bevezetése, a fórumok körültekintő, jó működése. (Folytatás a 4. oldalon) A tanácskozás színhelye Budapest Kongresszusi Központ. Még csak rövid ideje, hogy a főváros köz- intézményeihez sorolhatjuk. A szépek, a látnivalók közé. A Gesztenyés- park, amely az épületet körülveszi 12 ezer négyzet- méteres és védett. A környezet nyugalmat áraszt, méltó bármely rangos tanácskozás megrendezéséhez. Ezen a helyszínen dolgozik hétfő óta az MSZMP XIII. kongresszusa. A mintegy 50 ezer légköbméternyi épületkomplexum 2tf00 személyes termében — földszintjén és galériáján — foglalnak helyet a küldöttek, a hazai és a külföldi vendégek. A nagyterem neve: Pátria, magyarul: Haza. Szimbolizálja, hogy itt ezúttal sok szó hangzik el róla, érte, A külföldi vendégek az elhangzás pillanatában anyanyelvükön hallgathatják a magyar szót. miként a küldöttek számára is azonnal fordításban közvetítették a második napon a testvérpártok delegáció- vezetőinek üdvözlő felszólalását. Egyidöben lő nyelven fordítanak, s a résztvevökhöz vezeték nélküli, infravörös fénnyel működő tolmácskészülék segítségével jut el a hang. NÓGRAD - 1985. március 28., csütörtök 3 i
