Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
Éjszakai műszak (I.) Kovácsolás egyenes Bevallható a tévedés, ha s/,embesülük a valósággal. Csak néhány alkalom, amit éjszakai műszakban töltött*»« ha-.nine évem alatt. Emlék: helyettesként éjjeli őrségben egy építkezési telepen, hólapátolás az utcán, felszolgálás hajnalig nyitvatartó étteremben nyáron... És mind fárasztó volt, különös hangulatú. A rendszeres éjszakai munkáról, ami a gyárakban folyik, csak felületes ismeretek: először lelkes, naiv elképzelek mint hősi tettről, később hallomásból: pepecselő munka, csendes tevés-vevés, szunnyadó tempó.,. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek ko''ácsolóüzemóben éjsaakós művezető Balos« Géza. Harminc ember dolgozik irányítása alatt ezein éjszakán. A hagyományos kei encéken. járműalkatrészt, lég*'a lapácshoz fejtőnyársat kovácsolnak, és itt dolgoznék a darabolok, a köszörűsök, a szőlőtök. Általában betanított munkát végeznek, de vannak olyanok is, akiknek kovács- szakmája van. Ebben az üzemben nappal is ilyen létszámmal dolgoznak és itt mindenki három műszakra jár. Egy-egy művezetőnek állandó emberei vannak mindhárom műszakban, és szerencsére sok az univerzális dolgozó is. Balogh Géza 1971-től három műszakos művezető, munkásai törzsgárdatagoknak számítanak, öten-hatan vannak a fiatalabb korosztályból, de azok is már két-három éve itt dolgoznak. A kovácsok utánpótlása bajos, kevés az új jelentkező. Nehéz munka, az embereket megviseli. Évekkel ezelőtt, amikor terméküket még többen rendelték, a fizikai terhelés a mostaninál is nagyobb volt. — Az éjszakai műszakot ugyan ki lehet bírni, de azért megszokni soha nem lehet. A kritikus időpont három és fél öt között jelentkezik, akkorra fáradnak el legjobban az emberek — mondja a műveset». — De baleseti szempontból az éjszaka nem veszélyesebb. A délutáni műszakban nyugtalanabbak az emberek, úgy hét-nyolc óra tájban... * A süllyesztékes kovácsüzemben Szamed József a művezető. Itt is járműalkatrészeket készítenek: csukldvillát, sebeségváltóházat, csapágy- testet. Az úgynevezett norma- lizálóban, ahol a szemcsefinomítást végzik a termékeken, a nemesítőben, ahol szívósab- bá teszik az anyagot, rehabilitált munkások dolgoznak — éjszaka. Maga a művezető 1959-ben szabadult a gyárban kovácsolótanulóként, s 1973-ig kovácsolt, már akkor is három műszakban. — A fiatalabbakon, amikor beállnak három műszakra, látni, hogy megtöri őket — közli a művezető. — Nekem már olyan, mintha nappal dolgoznék. Az éjszakai műszak után fél kettőig-háromig is tudok aludni. A hét végén azonban mégis észreveszi magán az ember, hogy fárasztó műszak ez, leginkább az étkezés rendszertelensége miatt. Az üzemben is szoktunk enni, általában úgy két óra körül. Később azt mondja: — A termelés, a teljesítmény ugyanannyi éjjel is, mint nappal, a normák azonosak. Előre megvannak a programjaink, s ha valami miatt mégis váltanunk keileXII. közgazdasági nyári egyetem ! ;,A gazdasági asszimiláció magyarországi problémái” címmel hétfőn megkezdődött a XII. közgazdasági nyári egyeltem. A TIT budapesti szervezete valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem együttműködésével rendezett kéthetes kurzust Baljai László, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. A többi között hangsúlyozta annak ^fontosságát, hogy a nyári (egyetem — tizenöt országból érkezett — résztvevői reális képet alakítsanak ki Magyar- ország gazdaságáról. Ezt szolgálják azok az előadások és konzultációk, amelyek gazdasági rendszerünk átfogó jellemzőit, pénzügyi rendszerünket, hitel- és árpolitikánkat, iparpolitikánkat, a ivá”alati gazdálkodást, a jö- (vecielmi srüktúrát, az életszín- iVonal-politikát elemzik. Az első nap nyitó előadását Kádár Béla kandidátus, a Világgazdasági Intézet osztályvezetője tartotta Magyarország világ- gazdasági helyzetéről. A nyári egyetem magyar és külföldi hallgatói, fiatal elméleti közgazdászok, bankárok, üzletemberek, szakírók professzorok és egyetemisták — a szakmai programokhoz kapcsolódóan ellátogatnak a Taurus Gumiipari Vállalathoz, a csepeli Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, illetve az Országos Tervhivatalba, és ismerkednek hazánk társadalmi helyzetével, történelmével. Az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett, nyári egyetem előadásaiból, vitáiból a közgazdászok képet kaphatnak a magyar gazdaság működési mechanizmusáról, jobban megismerve a magyar törekvéseket és gyakorlatot. (MTI) Pbarmalrarie: társasági szerződés, közös iroda 1 Jelentősen növelte konvertibilis exportját a Pharmat- raae Külkereskedelmi Vállalat. Az év első hat hónapjába.» mintegy 20 százalékkal töboet értékesített a tőkésországokban, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A hagyományos gyógynövényeken, illóolajokon kívül különböző gyógykozmetikumokkal, ■— samponokkal, krémekkel —, továbbá állati takarmányada- lékokkal, szeszipari melléktermékekkel és sütőipari adalékanyagokkal jelentek meg a külpiacon. Az idei kivitelben az új cikkek értékesítése meghaladja a tíz százalékot. Az export gyors ütemű növeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a külkereskedelmi vállalat szélesítette együttműködését hazai partnereivel. A belföldi ' «élőkkel — egyebek közö a Szilasmenti Termelőszövetkezettel — társasági szerződést kötött, a Herbaijával pedig közös irodát létesített. Ennek révén sikerült a korábbinál jobban összehangolni a termelési és értékesítési elképzeléseket, s oiz- tosítani a közös érdekeltséget. Tartós kapcsolatok kiépítésére, az eladások további bővítésére a Pharmatrade több külföldi partnerével hosszú lejáratú szerződést írt alá. Az NSZK-beli Chemie-Werk Homburg céggel kamilla, a holland Watermann céggel pedig kömény magyarországi termesztésére, illetve külföldi értékesítésére kötöttek szerződést. A külkereskedelmi vállalatnál az eddigi export- megrendelések alapján az év hátralévő részében a kivitel további növekedésével számolnak. A konvertibilis export az idén várhatóan 25 százalékkal haladja meg a tavalyit. (MTI) [Határjárás Kombájnosok derékkal ne, meg tudjuk azt is tenni, mert a technológiai előírások nálunk vannak, a gyakorlat és a tapasztalat is kisegít bennünket. Ha kell rutinoól dolgozunk. Pedig elég sok gyártmányunk van, vagy kétszázötven. Olyan emberek jönnek éjszakára, akiknek kell a pénz. A munka jól szervezett: az előmunkás felelős a gyártmányért és a gépért, de rájuk jut a munka java is, a sajtolás. Az üzemben vannak állandó nappalos munkakörök is, azokra a munkákra éjszaka nincs szükség. A kiszolgáló részlegek csak nappal dolgoznak. — Húszán termelünk itt éjszaka. Az asszonyok álmosabbak. .. Aki kemencén dolgozik és van egy kis ideje két anyagberakás között — há- rommégy perc — addig el-el- bóbiskol, de nemigen kell. rászólni, hogy ébredjen fel, ez mar ösztönösen megy náluk. .. Áttekintünk egy üvegablakon és a művezető mutatja a példát. Az asszony feje le- csuklik, de dereka egyenes, aztán felszegi a fejét, munkához lát, beadagolja az anyagot. Száméi József művezető műszakjában négy éve nem volt baleset. * Meg nem állom, bemegyek a kovácsolóüzem, különálló épületében levő vécéjébe. A mozaiklapok feketén lucskosak, a földre festett nyolctíz fülkében a csészék ragacsosak a mocsoktól, nagy darab újságpapírral a tetején bűzölög tartalma. A lassan csordogáló víz úgy látszik, kikerüli. Piszkosak a falak is. (Folytatjuk) TI. Több a vidékről bejáró Téglaburkolatü betonelemek Paksról Mezőtúri vörös téglával burkolt és más tetszetős külsejű ibetonpanelok sorozatgyártását kezdték meg a Paksi Építőipari Szövefkezeíiben. Először a Budapesti Műszaki Egyetem építkezésén használtak mintaként téglaburkolaté falpanelokat. Ilyen elemeket alkalmaz jövőre az Alba Regia Építőipari Vállalat a székesfehérvári kórház új szárnyának, diagnosztikai és rendelőintézetének építéséhez. Hasonló fugázott tégla falpanelokat gyártanak a budapesti Róbert Károly körúti kórház építkezéseihez és a szigetvári postaépülethez. Sok megyében már befejeződött az aratás, Nógrádban még javában tart, bár az iram ugyancsak felgyorsult az utóbbi napokban. Ebben közrejátszik az is, hogy valamennyi nógrádi gazdaságba visszaérkeztek az Alföldön dolgozó kombájnok, többnyire az ottani partnerek gépeivel együtt. A legtöbb megyei nagyüzem azonban egyedül birkózik az aratás nem kis feladatával. Min! olajozott gépezet A bátonyterenyei termelő- szövetkezetben reggel nyole óra után nem sokkal mái indulásra készen állnak a kombájnok az aratás megkezdésére. Alig tizenkét órája jöttek be a földekről, de ilyenkor az idő nagy úr, s az iram is ennek megfelelő. — Nem tudod hol a másik zsírzó? — érdeklődik Márton János, a gazdaság egyik legtapasztaltabb kombájnosa, ifjú — alig tizenéves segítőtársától, Percze Attilától. — De tudom — hangzik a határozott válasz, s igazolásként nyomban elő is kerül az ominózus eszköz. — Nem vagy véletlenül az elnök rokona? — kíváncsiskodom a serdülőkorú segédvezetőtől. — De igen. Méghozzá közeli. A fia vagyok. A válasz hallatán büszkén mosolyog mögöttem az elnök. Ez nem is csoda, mert ebben az aratási felfordulásban egy második zsírzót megtalálni még egy olyan közös gazdaságban sem kis dolog, mint a bátonyterenyei, ahol köztudottan évek óta rend van. Márton József azt sem tudja már pontosan hány aratásban vett részt: — Az biztos, hogy 1959-ben vágtám először búzát. Volt olyan év, hogy 90 vagonnal arattam. Pedig akkor még nem voltak ilyen gépek, mint most, a búzáról nem is szólva. — A hozamokról még korai volna beszélni — kapcsolódik a beszélgetésbe Percze József elnök. — Inkább erre az újításra hívnám fel a figyelme1 — mutat a Claas-Domináto- ron feszülő kis sátortetőre. — A magláda fölé erősítettük föl ezt a ponyvát, így a meredek domboldalakon sem hullik a búza a magtartályból. Az ötletet ezúton ajánljuk megvalósításra. Nem sokba kerül ellentétben a búzával. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy nem Danyikó Ilona szabta-e a ponyvát a kombájnra. Itt az aratásban ugyanis nőiruha-készítő szakmunkástanuló is részt vesz. — Szállítójegyeket állítok ki — állítja a talpraesett kislány, a bátonyterenyei ISZI immár másodikos tanulója. — Tavaly is itt dolgoztam, tízforintos órabért, fizetnek, jól jön a pénz. — Nem volna jobb a ruhagyárban eltölteni a szünidőt? — Ez sokkal érdekesebb. Édesanyám is itt dolgozik a gazdaságban és nagyon jó a társaság is. Szívesen jönnék ide dolgozni. Az elnök ezen újfent csak mosolyog. Részben mert szabókat nem kívánnak egyelőre alkalmazni, részben azért, mert az ifjú hölgyek ilyen korban még meglehetősen bizonytalanok a pályaválasztást illetően. A kombájnok közben szépen útra kelnek. Űticéljuk a szemközti gabonatábla. Fábri Erik kombájnja kap bele elsőként az érett búzába. A Claas-Dominátor mérhetetlen falánksággal kezdi a barna kalászok bekebelezését Bátonyterenyén folytatódik a legnagyobb nyári munka. Kallón fúl a felén Kálión csak úgy reszket a forró levegő a barnás búzatáblák felett. Czebe János, Táborszki Pál, Dudok János és Orgoványi László kék-fehér E—516-os kombájnjai irdatlan port kavarva úsznak az augusztusi búzamezőben. Az ember örül, hogy kiszállhat a Varga Lajos elnök által vezetett Moszkvics furgonból. Abban legalább ötven fok meleg volt... — Három 4-4 kombájnból álló egység dolgozik a határban. Már a második éve kollektív bérezés van, mert az emberek így tartják igazságosnak — újságolja az elnök. Ezelőtt pedig meg kell hajolni, mert minden bizonnyal másként dolgoznak a kombájnosok, ha elégedettek. A tempóval nincs is baj, a megye harmadik legnagyobb kalászosterülettel rendelkező gazdaságában minden a leg- olajozottabban halad. A csaknem 2200 hektárnyi kaközött lászosterületből majd 1500 hektáron már elvégezték munkájukat a betakarító gépek. — Milyen hozamra számítanak? — Bízunk benne, hogy a tervezettnél többet sikerül betakarítani — mondja Puskás József, a fiatal főagronó- mus. — Egyes táblák termése ugyancsak biztató. Dél körül végeznek a kombájnok a Vanyarc alatti táblával. A kombájnosok már az ebéd közben arról tárgyalnak, merre, hogyan mennek tovább a káliói határba. — Meddig dolgoznak ma? — Nyolcig-kilencig — válaszolja Czebe János. — Ha jő a termés, nem szívesen állunk meg a tábla közepén. — Napi 68 vagon gabonát learatni nem gyerekjáték — mondja Táborszki Pál. — Légkondicionálás ide, vagy oda, a fülkében ilyenkor 45 fok meleg van. Dudok János már mesz- szebbre tekint: — Hová megyünk kirándulni az aratás után? — érdeklődik az elnöktől. — Ahová akartok, ugyanúgy mint eddig. Ezen azután elvitatkoznak egy ideig, mert dönteni nem is olyan egyszerű dolog, mint gondolnák... Az imént még hangosan vitatkozó szakemberek elcsendesülnek, ahogy a szakmai dolgokra terelődik a sző. A kisebb hibákat — megállapodás alapján — közösen javítják, ahogyan az egy jó kollektívához illik. Időnként szidják a könnyen szakadó ékszí-t jakat, ami sok gondot okoz. Lenne drágább, de jó — Inkább lenne öt forinttal drágább, de ne kéne minden második-harmadik nap cserélni — vélekedik Orgoványi László, nagy derültséget aratva. Egy ékszíj, ugyanis többszáz forint, s vélhetőleg öt forinttal többért sem lenne jobb. A négy E—516-os felsorakozik az úton, irány a következő állomás. Van még jó néhány hektár arafnivaló. — Naponta 80—84 vagon búza érkezik be a magtárba — mondja Varga hajós elnök. — Ha így haladnak a jövő héten befejezzük az aratást. Talán nem is rossz eredménynyel. .. Zilahy Tamás Számítógép segíti a termelést Mátraterenyéa Számítógépet is alkalmaznak a Ganz-MAVAG mátralerenycf gyáregységében. A berendezés jövedelmezőbbé teszi * termelést.
