Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

Rajzasztal mellett J U R I 5 Szinte hihetetlen: már öt­venéves lenne! Jurij Gagarin arca 27 évesen, derűs és ifjú mosollyal tekint ránk az em­lékezet homályából. Ahogy felvillan, fájó érzés hasít be­lénk: még mindig csak ötven­éves lemre, ha 34 évesen nem oltja ki életét az a tragikusan végződött próbarepülés... Emlékszem, amikor a hírek szárnyán megismerkedtünk vele, a világ első űrhajósával, csodáltuk és tiszteltük őt. A fiatalok, az egészen kicsi­nyektől, a nagyobbakig, mind űrhajósok akartak lenni. Az idősebbek hitetlenkedtek a híren. Ember a világűrben?!! Igen, személyében az első ember jutott ki a kozmoszba, ő volt az első ember, aki Az első űrhajós két kislányával Lcnocskával és Gáljával megvalósította ősi álmunkat. Mielőtt útrakelt, ezt mondta: „Boldog vagyok-e most, ami­kor űrrepülésre indulok? Ter­mészetesen nagyon boldog va­gyok, hiszen az emberek számára minden időben és korban az volt a legnagyobb boldogság, hogy új felfedezé­sek részesei lehettek... Fe­lelősséggel tartozom? Igen, mégpedig nemcsak az embe' dött az űrkörszak. Ma már Annak idején, 27 évesen természetes, hogy űrhajósok Gagarin is így képzelte a vi- tartózkodnak a világűrben,, lágűr meghódítását: a békét, hogy a Szaljut űrállomáson az emberiség javát kell vele most is éppen három szovjet szolgálni. Így képzeltük mi is, kozmonauta végez kutatáso- amikor e tehetséges, életvi- kat. Napjainkig 57 szovjet űr- dám fiatalembernek szurkol- hajós járt a kozmoszban, so- tunk. Annál megdöbbentőbb kan közülük kétszer-három- hallani, hogy az Egyesült rek tucatjai, a kollektíva, ha- szór, velük tartottak az utób- Államok vezető politikusai nem a szovjet nép, az egész bi években más országok ma már a „csillagok háború­emberiség, az emberiség jele- küldöttei, így hazánk képvi- ja” esztelen gondolatával ne és jövője előtt”. seletében Farkas Bertalan is. játszadoznak. Gagarin, s utó­Majd’ 23 esztendő telt el Az első utazásokon a techni- dai nern ezt az örökséget azóta, hogy 1961. április 12- kai berendezéseket az ember hagyták ránk! Károm éve én a Vosztok—1 űrhajó Jurij űrhajós-tevékenységét, bioló- Vlagyimir Dzsanibekov, sz el- Gagarin repülőőrnaggyal a giai reakcióit vizsgálták, az- ső űrhajós útjának folytató- magasba emelkedett. Száz- tán komoly kutatásokba kezd- ja ezt mondta: „A világűrből nyolc percet töltött a világűr- tek, amelyek eredményeit a a Föld olyan kicsinek tűnik ben. s ez a száznyolc perc új Szovjetunió békés célokra, az — meg kell tanulnunk élni íeiezetet nyitott az emberi- emberiség javára használja rajta”. ség történetében. Megkezdő- fel. Kocsi Margit a három gyárban 350 ezer tonnát állíthatnak elő. Ebből 20—22 ezer családi ház épül­het fel, s így az építtetők Olcsóbb cement a magánlakás-építőknek " 'A hazai gyárakban termelt szély idején ne betonozzon, s cenvmt 70 százaléka majdnem az első hét-tíz napon gondos­hál nmillió tonna — általá- kodjon locsolásról, tehát ned- nos építőipari célokat szolgál vesen tartsa a betont, és közepes szilárdságú be- Hejőcsabán, Beremenden és tont, valamint feszített beton- Vácott készülitek fel az ol- szerkezeteket készítenék ezzel esőbb cementfajták gyártása- a kötőanyaggal. A magánla- ra, s a tervek szerint az idén kas-építők rs ezeket a termé­kekét használják, pedig a Ce­ment- és Mészművek kínála­tában már megjelentek a csa- ládiház-építőknek jobban ki- mintegy kilencvenmillió fo- fizetődő, olcsóbb cementfaj- rintot takaríthatnak meg. A ták is. Áruk kedvezőbb, mert legolcsóbb kötőanyag Hejő- ezekhez valamivel nagyobb csabán készül, tonnánként arányban kevernek kohósa- 460 forinttal kerül keveseb­bik-, vagy erőművi pernye- be, mint az általános célú ce- adaíéköt, mint az általános ment. Ebből viszont 10—25 célú cementhez, ám az új tér- százalékkal többet kell ada- mékek éppen olyan jól hasz- golni a betonhoz, de így is Hálhatok betonalap és -szer- megéri mert az átlagos — kezet, vagy falazó-, burkoló- mintegy száz négyzetméter és vakolóhabarcs készítésére, alapterületű — családi házhoz Egyedül feszített betonszerke- szükséges összes cement 4000 zeteket nem szabad készíteni forinttal kevesebbe kerül. A ilyen cementből, de a saját- növelt adalékanyag-tartalmú ház-épitők, egyébként is ké- beremendi és váci cementből szén az elemgyáraktól, vagy készített beton keverési ará- a Tüzép-telepeken vásárol- nya nem változik, s tonnán- ják a feszített betongerendá- ként tisztán 165 forint a kát. A kohósalakkal és a per- megtakarítás, ami a családi nvével kevert cementfajták házanként szükséges cement beszerzéseinek költségeit megszilardulasa kezdetben mintegv 2goo forinttal csök_ lassúbb, mint a gyorsan meg- ken ti. Több száz kilométeres kötő termékeké, ám a több távolságra azonban nem ér­hónapos utószilárdulással tó- demes elvinni ezeket az ol- mörebb és a vízzárásnak csóbb cementfajtákat a drága ... . . , , , , fuvardí j miatt, am 50—100 jobb- megfelelő beton alakul küomé^res kö’zetben a meg, ki. \ felhasználónak arra takarításból lényegében meg- kell vigyázni, hogy fagyve- térül a szállítási költség. Célrészjegy szeszfőzdére Berkenyén olyan rossz ál­lapotban volt a régi szesz­főzde, hogy be kellett zárni. Korábbi falugyűlésen már közérdekű javaslatként, pa­naszként is elhangzott: a ker­tekben, gv üm ólesösökben sok a huilásgyümölos és kevesebb menne veszendőbe, ha a szesz, fözde működne. Nos, célrész­jegyeket lehetett jegyezni, hogy az épület és berende­zései mihamarabb szolgálat­ba álljanak. Rövid idő alatt 760 ezer forintot „vállaltak” a falubeliek, a Börzsöny Áfész megvásárolta a megfelelő épü­letet, most már csak rendbe kell hozatnia saját építőbri- gádjával. A berendezéseket a régi szeszfőzdéből viszik át, az átalakításhoz együtt a szük­séges forint. Számítógépes öntözés A közép-ázsiai Kirgiz számítógépek a rendszer Köztársaságban kipróbálták egész területéről összegyűjtik az első központi ellenőrzésű ^ elemzik a vízkészlet ada. es vezerlesu ontozorendszert, mely különösen nagy terüle- ***» * ..Parancsot’ adnak tek öntözésére alkalmas. A automata zsiliptábláknak. az Árulják a tavaszi facsemetéket Megkezdték a tavasai áru­sítást Kőbányán, a Kecske­mét—Szikrai Állami Gazdaság Fehér úti lerakataban. A kí­nálat általában megfelelő. Van elegendő alma-, cseresznye­meggy-, kajszi- és szilvafai csemete, szerényebb viszont á választék körtéből és ősziba­rackból. Újdonság a speciá­lis talajon termő szelídgesz- tenye, amely nemcsak bő ter­mést ad, hanem díszfának is megfelel. A szőlőoltvány is nagy mennyiségben kapható, ám a Hamburgi, a Pölöskeá Muskotály, a Boglárka és az Attila továbbra is hiánycikk. Az áruda összességében mint­egy kétmillió forintnyi for­galomra számít. Épületes ötletek a kétszintes műteremlakásig többféle otthon megtalálható a házban. Azt hittem, ez az elképzelés sok akadályba üt­közik majd; én voltam a leg­jobban meglepődve, hogy könnyen elfogadták.,. — Áz építészetnek az a szépsége, hogy nem kell fel­tétlenül egy méreteiben nagy feladat; akár egy temetőká­polna megtervezéséért is le­het Ybl-díjat kapni — fejte­geti a szakállas fiatalember. — Egy négyszázötven négy­zetméteres ABC-áruház sokak szerint nem nagy dolog. Mé­gis kimondottan jó arra, hogy a tervező el tudjon rajta cse­megézni. Építészetileg ez is szépen megfogalmazható fel­adat. Megyénk küllemén már raj­ta hagyta a keze nyomát Guzmics György, a NÖGRÁD- az elején közük az emberrel, VILÁGOT LÁTNI! Csupán tisztázó, „hivatalos” kérdésként hangzik el: épí­tész vagy építészmérnök? Ki­derül, hogy ez nem is olyan egyértelmű: — Az egyetemen mindjárt TERV 33 éves irányító terve­zője. A szakember társterve­zője volt a gyermekvédő in­tézet salgótarjáni épületének, a salgóbányai uszodának; ő tervezte Balassagyarmaton nemrég átadott Rákóczi úti hogy építészmérnököket ké­peznek, ezekre van szükség — fejtegeti a lezser öltözékű szakember. — De az igazság az, hogy minden építészmér­nök építész szeretne lenni. Az országban az a tíz-tizenöt em­ABC-áruházat; ezen kívül bér. aki elmondhatja magáról, számos úgynevezett „kommu- hogy valóban építész, elegen- nális épület” műszaki doku- dó az itt adódó nagyobb sza- mentációjának összeállítását bású feladatokhoz. Azt a re­irányította. Nem rövid az a alitást látni kell, hogy a lista sem, amely az általa NÓGRÁDTERV-nél kapott te­rn ár megtervezett, de el nem endők elsősorban mérnöki készült épületeket tartalmaz- munkát igényelnek. De kitű- za. Legutóbb egy balassagyar- nő alkalmat ad az alkotói haj-, mati lakóház tervével halla- lamok kiélésére, hogy nálunk tott magáról: az általa veze- széles skálán tervezhet az tett team először vállalkozott ember. A feladat, hogy egy arra, hogy PEVA-eljáráshoz bölcsőde után egy háromezer ne csak párhuzamosan, hanem adagos konyhával foglalkoz- egymásra merőlegesen is el- zak, nem könnyű, de éppen a helyezze az épületelemeket. ELDUGOTT BÜTÜK — Zavart, hogy a lakótele­peken a csúnya „bütüfalak” szinte egymásra torlódnak. Az új megoldással ezek a „bütü- felületek” eltűnnek — magya­rázza a közvetlen fiatalem­ber, s az eléje tolt noteszba bele is rajzolja, hogy a „vak” ablak, erkély nélküli — ormótlan falakat miképp si­került „eldugni” az ügyes el­rendezésnek köszönhetően. Még a szomszédos helyiségből is áthoz nagy ..rajzlepedőket”, hogy elgondolását szemléltes­se. — Zsaluzjtsi nehézségek mi­att. a kivitelezők eddig nem vállalkoztak erre a megoldás­ra — folytatja a magyaráza­tot Guzmics. — Most a NÁÉV egyik osztályvezetője, Luda László maga kezdeményezte, hogy építhessenek valami olyat, ami a szokottól igénye­sebb. Más szokatlan részlet is van az épületen, például ezek a ferde lefedések — mu­tat a „lepedőre” a tervező —, valamint a lakások mérete is lényegesen eltérő: a garzontól sokrétűsége miatt vonzó! Nem hagyja eluralkodni a rutint, amely egy ideig jó, egy pon­ton túl viszont sematikussá teheti a terveket. A szombathelyi származá­sú fiatalember pályázat révén került Nógrádba, feleségével egyetemben. Két apró lányt nevelnek a ‘ Kemerovo-telepi otthonukban. Alkotó ember lévén különösen fontos szá­mára. hogy életmódja előse­gítse a kreativitás kibontako­zását! Mi keű ehhez elsősor­ban? — Sokat utazni, világot lát- ni! — vágja rá azonnal az építész. — Alapvető követel­mény, hogy az ember hori­zontja kitáguljon, sok infor­mációval találkozzon. Ezeket aztán — természetesen kont­roll után — ötvözze, szinte­tizálja, és használja fel a ter­veiben. Ez az a munka, amit rövid ideig sem lehet pusztán az íróasztal fölé görnyedésseí végezni! Elsősorban — mint mondja — vizuális információk hatá­sa kell hogy érje az építés sät. Ezért lényeges az utazás, a látványok közvetlensége. Saj­nos, ehhez a „vitaminhoz” csak szolidan jut hozzá. Egye­temistaként járt Dániában, Svédországban és Finnország­ban. Mióta maga keresi ke­nyerét: Csehszlovákiába és Bulgáriába jutott el. Szegény ember vízzel főz alapon be kell érnie külföldi folyóiratok tanulmányozásával; elsősorban a Baumeister című szaklapot forgatja haszonnal. BÖLCS ZSŰRI Talán az építész képzelete az, amelyet az anyagi lehe­tőségek a legszűkebb moz­gástérre kényszerítenek. Egy jó megoldás tetemesen föl­emelheti a költségeket, ezért gyakran le kell mondani ró­la. „Lelombozhatja” az alko­tókedvet az is, hogy sok kész terv a fiókban marad. Mint Guzmics mondja: már hozzáedződött ezekhez a meg­próbáltatásokhoz. Örvendetes viszont, hogy szűkfejűségbe, korlátoltságba még nem ütkö­zött néhány éves pályafutása közben: — Házon belül minden gon­dolatomat szívesen fogadják. A TÉB-zsüri ugyancsak ru­galmasan vizsgálja a terve­ket. Inkább „kintrőF’. a meg­rendelő részéről érkeznek ag­gályok. de ezek is anyagi természetűek. De hát az épí­tésznek az is a feladata, hogy elképzeléseit elfogadtassa az illetékesekkel. Eddig nagyjá­ból sikerült kigyötörnöm, amit szerettem volna... Molnár Pál Újítási felelősök Huszonhat újítási felelős végzett kéthetes tanfolyamét a közelmúltban Gyöngyösön. A megye mezőgazdasági nagy­üzemeiből érkezett újítási fe­lelősök iparjogvédelemből is megfelelő szakképesítést sze­reztek. Visszapillantó Közéletiség a falugyűlések tükrében Nemrégiben, a Hazafias Népfront megyei bizottsága napirendjére tűzte a közéletiség fejlesztésének feladatait, a demokrácia erő­sítését. Külön kiemelte, hogy a lakóhelyi köz­élet legrangosabb rendezvényei a falugyű­lések. Ügy gondolom időszerű itt és most ezek­ről szólni, hiszen e napokban, hetekben zaj­lanak a falugyűlések megyeszerte. Mintha megélénkült volna az élet a falvakban, kis­településeken. Az emberek gyakran állítják meg egymást a bolt. a vendéglő előtt, kiskö­zösségek vitatkoznak utcaszerte, s a beszél­getés fonala, a megszokott, egyéni problé­mákat taglaló kérdésekről minduntalan a kő. zösség gondjai felé kanyarodik. Összecsapnak a kritikus és elfogult vélemények, olykor élessé válik a vita, ám az elismerés, a bírá­lat hangjait egyaránt a jó szándék a környe­zetet szebbé, jobbá formáló tenni akarás jel­lemzi. Minduntalan felötlik bennem egy néhány évvel ezelőtti falugyűlés emléke, ahol az em­berek —, bár az este igencsak későbe haj­lott már —, nem akartak mozdulni a műve­lődési ház nagyterméből. Talán furcsán hang­zik, de a falugyűlés ünnep a vidéki ember­nek, a hasznos tájékozódás, az eszmecsere, a demokratizmus fóruma. Ott mindenki el­mondhatja azt, ami a közösség érdekeit érin­ti, szemtől szemben vitázhat, gondolatokal cserélhet a község vezetőivel. Hol vannak már azok a falugyűlések, amikor a beszéd­hez, a szónokláshoz nem szokott emberek kabátjuk gallérjába burkolóztak, s az is ör­vendetes, hogy egyre kevesebb helyen hang­zanak el irreális kérések. Az emberek többsége ma már mer élni a demokratizmus adta lehetőségekkel, a min­dennapi életben való jártassága, politikai ér­zékenysége. ismeretei lehetővé teszik, hogy megértse; a kor gazdasági nehézségei köze­pette szorosabbra kell fogni a gyeplőt, a szerényebb lehetőségekkel úgy kell gazdál­kodni, hogy a kevesebből is több legyen. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a falvak la­kói nemcsak kapná, hanem adni is akarnak. A település.politikai célkitűzések megvaló­sításáért kibontakozott összefogás szép pél­dáival, tárgyi bizonyítékaival találkozhatunk megyeszerte. Szinte nincs olyan község, ahol ne tudnák felmutatni a társadalmi munka eredményeit, a megújult játszótereket, par­kokat, a közös erővel kialakított óvodát, is­kolát, orvosi rendelőt, de sorolhatnánk to­vább a helyi népfrontbizottságok szervezé­sében lezajlott társadalmi munkaakciók pro­duktumait. E faluszépítő megmozdulásoknak óriási a szemléletformáló erejük, mert nö­velik az emberekben a fal uszere tetet, a szü­lőföldhöz való ragaszkodást, a tulajdonosi tudatot, s ezzel együtt a meglevő javaik fél­tését, ’óvását. Természetesen túl egyoldalú lenne a kép, ha a gondokról, nehézségekről nem beszél­nénk. Á fejlődés, a növekedés természetsze­rűen maga után vonja az igények növekedé­sét, a mind jobbra, mind magasabb minő­ségre való törekvést. Sok helyütt szóbeszéd a lakosság alapellátásában fellelhető hiányos­ság, másutt az idős emberek gondozása je­lenti a problémát, megint másutt ivóvízgon­dokkal küzdenek, s az is megronthatja a fa­lusi ember közérzetét, ha az utcán nem jó a közvilágítás, ha az új családiház-sor esőzések idején megközelíthetetlen. Falugyűlések zajlanak ezekben a napokban, hetekben. A tanácsok összesítőnek, költség- vetést készítenek, terveket vetnek papírra, hagynak jóvá. Az élet valós gondjairól szá­molnak be, a realitásokról adnak számot. Mert a rózsaszínűre festett beszámolók ide­je már régen lejárt... Mai viszonyaink közepette csak akkor szü­lethetnek új eredmények, ha a meglevő ba­jok, goindok mindenki előtt őszintén feltá­rulnak, ha az orvoslást, a tervek megvaló­sítását az együttgondolkodás, együttesetek - vés jellemzi. Kiss Mária Kiskertek gazdáinak \ Hamarosan hozzákezdhet­nek a kiskerttulajdonosok a tavaszi munkákhoz. A salgó­tarjáni városgazdálkodási üzem is segítségükre lesz, legalábbis annyiban, hogy ha­marosan megkezdi a különfé­le facsemeték árusítását. Le­het majd vásárolni meggy-, szilva-, cseresznye-, kajszi- és őszibarack-, körte-/ és alma- csemetéket, bár az utóbbiból jonatánt nem ígérnek. Van kis mennyiségű mandula is, s most újdonság, mert ősszel nem volt kapható, a szőlő, 200 darab van kétfajtából. A fafajtából bőségesen van. ösz- szesen százezer forint érték­ben. A nagy árusítást már­cius 16-án (7 és 17 óra kö­zött) és 17-én (7 és 15 óra kö­zött) tartják a Karancs ut­cában, a magbolttól úgy 100 méterre, a köztisztasági üzem egyik telepén. Rokon fajok keresztezése Alihoz, hogy rokon növényfajo­kat termékenyen lehessen keresz­tezni azok kromoszómaál lomá- nyának hasonlónak kell ’ennie^ Ez azonban nem elegendő. Álta­lába az egyik partner virágpora a másik bibéjére kerülve ki sem hajt. Mégpedig azért nem. mert a virágpor burkából jellegzetes fehérjeanyagok válnak szabaddá, amelyek a beporzott bibében egy­fajta allergiát idéznek elő. A bi­beszövet reakciója megakadá­lyozza a pollentömlő kinövését, és ezzel a megtermékenyítést. A londoni botanikus kertben végzett kutatómunka lehetővé te­szi e gátlás kiküszöbölését. Eljá­rásuk alapja az a felismerés, hogy a virágpor nedvesség hatá­sára fehérjeanyagokat ad le. A kutatók kikísérleteztek egy olyan módszert, amellyel a virágpor megmosható, s így az ingeranya­gok eltávolíthatók még mielőtt a bibén hatékonnyá válhatnának. Remélik, hogy ez a módszer meg­könnyíti a rokon fajok kereszte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom