Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-03 / 28. szám

Nincs mese! A gyermek és a tömegkommunikáció Ismert pesti „kiszólás” volt valamikor, an. Hak jelzésére, hogy a helyzet adva van, a dolog komolyra megy, s nem lehet változ­tatni rajta. A néphumor hamarosan tovább fűzte: „Nincs mese, Andersen meghalt”. Nos, ez akkor tréfa volt, és szimboliku­san értendő; de azóta komolyra fordult, még­pedig a szónak legkonkrétabb értelmében. Valóban: nincs mese már; illetőleg hát ami van, az egyre kevésbé az. Mi volt a játék gyermekkoromban? EIő- gyakorlat a valóság természetének, szerkeze­tének (meg a társadalombeli viszonyoknak és tevékenységformáknak) elemző megisme. résére és alakító befolyásolására. Meg kellett tanulni: hogyan gyúrjuk össze a rongyot, hogy kerek labda legyen belőle; milyen tal­pat szegeljünk a cukrosládára, hogy szán­kóként simán csússzon; mekkorákat sza­bad a sípnak szánt fűzfavessző héjára csap­kodni a bicska nyelével, hogy „megjöjjön” azaz egyben lecsavarható legyen, de ne re­pedjen meg. S az „Adj király katonát!” — játékban az okos lendület, a „Hátulsó pár előre fuss!”.ban az éber fürgeség, a foci­ban a helyzethez és a társakhoz való al­kalmazkodás készsége kapott edzést; a vár­védelem szívósságra nevelt... Es mi volt a mese? A társadalmilag ki­érlelt és szentesített erkölcsi és értékelési rendnek fogalmi-gondolati letisztítottságú, nyelvi burokba öltöztetett hordozója és köz­vetítője. Ez hozta be a gyermek életébe a kerítésen túli világot, mégpedig úgy meg. formálva, hogy agyában a mindennapi élet­ből kiszűrt, egymásnak sokszor ellentmon­dó természetű benyomásokat elrendezze; s a gyermeki fantáziát ne csupán megmozgas­sa. hanem irányítsa, eligazítsa egyben. S akinek a mesét könyvből olvasták, abban rá­adásul kialakult egyfajta vonzódás a betű, az írott szó iránt, amely érzelmekkel telí­tett és akaratunkra is ható formában nyitja meg és hozza közelebb a távoli nagyvilá. got... Mi a játék ma? Kész csodaszerkezetek használata, gombok nyomkodása segítségével. Mi még szétszedtük az első (használtan és csereberével szerzett) óraszerkezetes kisautót, hogy a belsejébe nézzünk; hiszen megszok­tuk, hogy (magunk csinálta) játékainknak értjük a mechanizmusát. A mai gyerek ezt fölöslegesnek érezné, de hiába is próbálná; — ám így az operatív megismerés helyett a manipulativ használat szintjén reked, s ezzel legtöbb téren később, felnőttként is megelégszik. Mi a mese ma? Valami nagyon hasonló! Mi még beleszólhatunk a mesébe, hol visz- szakérdezve, hol alakítóan, ha érzelmeink- vagy erkölcsi igényeink mást diktáltak, mint a hagyományos szöveg. De a mesélő család rég megszűnt már. Idestova a beszélő család— a kérdező gyermek és a felelő szülők, meg az érdeklődő felnőttek és az erre válaszoló gyermek — szintén a múlté: apuci túl­órázik, anyuci bedolgoz „a gyerek érdeké­ben”, hogy „megadhasson neki mindent”; a gyerek pedig közben magára marad. Magára; esetleg a telefon- vagy rádió, mesére. S ott már nem kérdezhet vissza, nem szólhat bele; ott aktív közreműködő­ből tudomásul vevő hallgatóvá válik: befo­gódévá, a kész szolgáltatás használójává. A gép pedig mondja a magáét. De ez még legalább mondja, szavakkal-mondatokkal, azaz fogalmilag-gondolatilag végigformáltan, irányitóan. — A tévémesében azonban már ez is elvész. Eleinte ez éppen többletet adott a rádióhoz képest: képileg illusztrálta vagy dramatikusan dialógussá szabdalta a szőve, get. Ám, a^képiség egyre inkább eluralko­dik, a mese idestova elnémul. S a zenével vagy csipogó magnóhalandzsával kísért — amúgy is egyre képtelenebb — képsor a gyermeki fantáziát nem irányítja, hanem teljesen szabadjára hagyja. Megpróbálták 6—7 éves gyerekekkel leját­szani egy elég világos cselekményű, oksze­rűen mozgalmas, de csak gyorsított mag­nószöveggel hangosított tévémese történetét. A gyerekek ész nélkül összevissza rohan- gásztak, és artikulátlanul üvöltöztek: a konk­rét tartalmat sem értették meg, nemhogy az „eszmei mondanivalót”! Nincs mese! S félő: elöbb-utóbb valóság­értő és igazságra érzékeny ember is mind kevesebb lesz; helyettük egyre több jól ido­mított tényező a technológiai folyamat egyes pontjain, aki (vagy: amely?) a gombokat nyomogatja. Demc László Huszonhét nyelven Hazai könyvtáraink közül elsőnek az Állami Gorkij Könyvtár létesített nyelvstú­diót 1966-ban, hogy auditív eszközökkel is segítse az ide­gen nyelvek tanulását, gyakor­lását. Ez az új könyvtári ha­gyományokra vissza nem te­kintő szolgáltatás olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy 1972-ben már szükségessé vált a stúdió befogadóképességé­nek növelése, a technikai be­rendezés felújítása, a nyitva­tartási idő meghosszabbítása. A nyelvtanulási kedv fellen­dülése, s a technikai eszkö­zök elavulása miatt tíz év múlva ismét korszerűsíteni kellett a stúdiót. Az Országos Közművelődési Tanács anya­gi támogatásával ez tavaly megkezdődött, s az idén feb­ruár 1-től ismét az érdeklő­dők rendelkezésére áll a nyelvstúdió. A korábbi tízzel szemben most 18, kazettás magneto­fonnal és fejhallgatóval fel­szerelt fülkét használhatnak majd az érdeklődők, s a ko­rábbi passzív hallgatással szemben a tanulás ritmusát ezentúl mindenki maga irá­nyíthatja. Újdonság az is, hogy 12 fülke alkalmas csopor­tos foglalkozások levezetésére is, s a vezérlőasztal segítségé­vel kapcsolat létesíthető min­den tanulóhellyel, több prog­ram kialakítható, sőt egy tanóra egész menete előre betáplálható. Vizuális eszkö­zök is segítik a nyelvek ta­nulását. Négy nagyvilágnyel­ven (angol, francia, német és orosz) indítják a tanfolya­mokat nyelvtanárok vezeté­sével, de természetesen az egyéni tanulók számára a stúdió az egész nyitvatartási időben látogatható. Az audio­vizuális berendezésen kívül a hanganyaghoz kapcsolódó tankönyvek és szótárak is a tanulás eszközei. A stúdióban 27 nyelv ta­nulására van lehetőség, s bár az anyaga nem kölcsönözhe­tő. térítés ellenében — ho­zott kazettára — vállalják a hanganyagok átjátszását. Egyébként a nyelvstúdió használati díja a beiratko­zott olvasók számára évi 50 Ft, tanulóknak és nyugdíja­soknak évi 10 Ft. Különgyűjteményként hasz­nálható a hangtár, amely ne­ves államférfiak. írók, zene­szerzők és mások nyilatkoza­tait, valamint a világiroda­lom számos szépirodalmi al­kotását tartalmazza lemeze­ken, szalagokon. Állomány­jegyzék is készül, s a tanu­lást, a tájékozódást a könyv­tár gazdag folyóirat-állomá­nya is segíti. Heteves szmjateksorozatot fejez be a rádió február har­madikén Szép Ernő Arany­óra című színművének rádió­változatával. A Világszínház a hét év során a magyar és az egész világ drámairodal­mának legjavából válogatott. Sugárzott régi rádióváltoza­tokat, új felvételeket és köz­közvetített különlegesen ér­dekes színházi előadásokról egyenes adásban is, sokszor reveláló erejű meglepetése- . két szerezve a hallgatóság­nak. A sorozat a magyar ciklus utolsó darabjával most véget ér. Szerkesztője, Bárdos Pál két szempontot követett az összeállításkor. A „kötelező” irodalomként ismert drámá­kon kívül olvan előadatlan vagy ritkán játszott darabok hangzottak el, amelyek eddig kiestek a hazai színház látó­köréből. Ilyen volt többek között Csáth Géza Janika cí­mű drámája. Molnár Ferenc Liliomja és Szép Ernő Pati­kája is. A záródarab. Szép Ernőnek a két világháború között ke­letkezett műve mindössze egyszer került előadásra Ma­gyarországon. A színpadi mű alapján Berényj Gábor ren­dezésében készült 69 perces, tragikomikus elemekkel át­szőtt. izgalmas rádiójáték cselekménye banálisán egy­szerű. A hanyatló dzsentroid- társadalom látszat vi ligában egy furcsa, lefelé ívelő kar­rier köré fűzve zajlanak az esercénvek. Adott e"v virá-- áruslánv. aki szeretne fel­kapaszkodni a jómódú pol­gárság körébe, mert az édes­apja szegény és nagyon be­teg, segíteni kíván az öregen. Megismerkedik egy fiatal­emberrel, akité’ társadalmi felemelkedést remél, ám eb­ből a találkozásból lesüllye­dő' lesz, mert a fiú csak lát­szatra úriember. Valójában munkája sincs, s a munka­közvetítő-irodában ellopja a tisztviselő féltve őrzött csa­ládi ereklyéjét, az arany zsebórát. A meglopott kishi- vatalnok azonban nem más, mint a lány apja. E tény rögtön kiderül, amint a lány megDillantia gáláns udvarló­jánál a patinás családi emlé­két. De mire rászánja ma­gát, hogy ezt közölje a fiúval, az pénzzé teszi az órát. hogy tovább játszhassa a gazdag ifjút. Amikor lelepleződik a lány előtt, megpróbálja el­tussolni az ügvet: rabol egy másik aranyórát, és odaadja az apának kárpótlásul. aki azonban nem tartja meg. ha­nem elviszi a rendőrségre, mint talált tárgyat. Ott nem hiszik el. hogy talált tárgy, így iutnak el a fiúhoz. és letartóztatják. Az elítélt a börtönben még mélyebbre süúved: zsebtolvajjá válik. Közben a lány összekerül egy másik férfival, aki be akarja vezetni őt a nagvvi- lági. pontosabban a félvilági életbe. Összehozza elv vidé­ki lókereskedővel, akiről ki­derül, hogy annak ideién ő vette meg az apa ellopott óráiáé A lány mindenre ké­pes. hogy visszaszerezze a rnár-már. szimbolikus értékű­vé növekedett emléket. Sze­relmi viszonyt kezd a lóku- peccel. de elkésik a zsebóra visszaszolgáltatásával: apja meghal. A szimpla, érzelgősnek is mondható történetnek való­jában nem a cselekménye ér­tékes. hanem Szép Ernő tü­neményes stílusa, amelyet a verseiből, a Május és a Pati­ka című színműből ismerhetünk. A magyar drá­ma eme teljesen elfeledett gyöngyszemének másik nagy erénye, hogy óriási szerepeket, remek karakterfeladatokat tartogat a színésznek. A lányt alakító Csonk? Ibolya, a Katona József Színház mű­vésze — aki a kritikusoktól tavaiv kanta meg. a legiobb epizodista címet a szezonban nyújtott alakításáért. vala­mint a rádió nívódíját a Má­jus című színműben megfor­mált figuráért — e mostani szereplésével bizonyára is­mét felhívia macára a figyel­met. A főbb szerepek a kö­vetkezők: fiú —. Hegedűs D. Géza: apa — ’’ágvölgyi End­re; Oszkár — Szakácsi Sán­dor: rendőrfogalmazó — Végvári Tamás: csoportveze­tő — Inke László: lókereske­dő — Kállai Ferenc: ápolónő — Koos Olga. Közreműköd­nek: Baranvai László. Makai Sándor Tahi József. Kránicz Laios és Föller Klára. A magvar sorozat később egvfelvonásosak rációra al­kalmazásával folytatódj rag'd, nébóuv múlva külföldi modern drómpVct mutat be a Viláeszínhé? mű­sora. Sámatbv Tamás Szép Ernő: Aranyóra A magyar nyelvű szovjet lapok 1984. februári számairól is. Véleményüket tükrözi a Szovjetunió. A természet erőivel vívott küzdelemben át­menetileg alulmaradtak azok a modern jégtörő hajók is, amelyek a múlt év novembe­rében a Csukcs- és az Észak- szibériai tengeren akartak utat vágni a távoli északi te­rületekre üzemanyagot és más nélkülözhetetlen kellékeket szállító teherhajóknak. Ho­gyan süllyedt el egy hajó, mi­ként szabadult ki a többi? — erről szól a Mentés a sarki jég fogságából című helyszíni riport. Az Ukrán Tudomá­nyos Akadémia Kijevben mű­ködő anyagtani intézete élen jár új anyagok kidolgozásá­ban, a porkohászat fejleszté­sében és gazdája a fémfel­használás csökkentését célzó országos programnak. A kije­vi kutatók számos megoddá- sát használják Nyugaton is. Üj szovjet autóbusz — ma­gyar közreműködéssel: Ikarus- tapasztalatok felhasználása a likinói autóbuszgyárban. * A LÁNYOK, ASSZONYOK februári számában folytatódik Anna Gagarinának, az első űrhajós édesanyjának vissza­emlékezése életére, a család történetére. T. Csisztyaikova Egy visszavonuló betegség cí­mű cikke a reuma elleni harc eddigi eredményeit ismerte­ti. Ugyancsak az orvostudo­mány egyik ágával, a mikro- sebészettel foglalkozik G. Averjanova cikke (Egy műtét története). A Lányok, Asszonyok beszá­mol a Magyar Állami Hang­versenyzenekar és a budapes­ti kórus szovjetunióbeli ven­dégszerepléséről és sok más érdekességről. * A FÁKLYA 3. számának egyik írása a Világifjúsági Ta­lálkozóval foglalkozik. Címe: Moszkva várja a VIT vendé­geit. Az igazgató vizsgázik cí­mű cikk arra keresi a választ, hogyan r lehetne elérni, hogy „megfelelő helyre megfelelő ember” kerüljön. Az autós olvasók érdeklődé­sét biztosan felkelti a Moszk­vics gyárban készült riport. Lefutott a szalagról a francia Renault, céggel kooperációban gyártott új Moszkvics proto­típusa, amely — kategóriáját tekintve — a Lada és a Vol­ga között helyezkedik el. A FÁKLYA 4. sz^ma egy fiatal szovjet városba, Csaj­kovszkijba kalauzolj? el ol­vasóit. Világszerte v) hírnév­nek örvendenek a magyar ha­jók. Kedvelik őket a nagy szibériai folyó, az Ob hajósai Magyar hajók az Obon című írás. A hajózást nem lehet elég korán elkezdeni. A Ka­pitányok lesznek a fiúkból cí­mű cikk olyan gyerekekről szól, akik már kora gyermek­korukban elhegyezték magukét. ..at hajózássá!. * SZPUTNY1K. A Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tett. hogy visszatartsa a NATO tagor­szágait az amerikai közép-ha. tótávoiságú rakéták Nyugat- Európába való telepítésétől. A folyóirat kivonatokat közöl több olyan nyilatkozatból, amelyeket az SZKP KB fő­titkára. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. turtj Andropov tett az 1983. év fo­lyamán. 1984 január első naplóiban a szibériai földgáz a 4451 ki­lométer hosszú vezetéken ke­resztül elindult Nyugat Euró- pába. Megvalósult „az évszá­zad üzlete” címmel a gázve­zeték építéséről közöl ripor­tot a Szputnyik. * A SZOVJET IRODALOM februári száma a klasszikus és modern belorusz irodalomból közöl válogatást. N99R műsor KOSSUTH RÁDlöt *.27: Számítógép a betegágynál *.37: Az I Musici di Roma kamarazenekara játszik 9.33: Síriunk, sírjunk! 10.05: Ugróiskola 10.35: salamon király álma 10.40: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik 11.00: Gondolat 1145: A magyar néphadsereg művészegyüttesének énekkara énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.(2; Daloló, muzsikáló tájak 14.21: Kamarazene 15.05: Révkalauz 15 ;5: Mariana Paunova operaáriákat énekel lí.oc: Mit üzen a Rádió? 16.35: Shirley MacLaine és Sammy Davis zenés játékokból énekel 17.05: Helyszínrajz *7.3*: Az RCA szimfonikus ze­nekar filmzenét játszik 17.4».- Haydn: Esz-dúr (üstdob­pergés) szimfónia 19.15: Világszinház 20.27: Jakab Róbertnéval, a ssűovák nemzetiségi szövet­ség új főtitkárával Mács Ildikó beszélget 20.42: Operettkedvelőknek. 21.30: Bankok és alapok 22,30: Híres előadóművészek felvételeiből *3.2»: Meyerbeer operáiból 00.10: Melódiakoktél PETŐM RADIO« 8.05; Indulók, táncok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.36: infarktus 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Bogár István: A motnár, a fia meg a szamár. Zenés mese Fodor Ákos versére 13.27: Ml ez a gyönyörűi 14.00: zenedélután 15.30: Könyvről könyvért 15.45: Az Eurytmics együttes felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30; ötödik sebesség 19.00; Újdonságainkból 19.40: Nótakedvelőknek 20.33; Részletek Jasper van’t Hof „Eyeball” című dzsesszlemezéröl 4 NÓGRAD — 1984. február 3, péntek 21.00; Embermesék 22.00: Ritmus! 22.30: Eszmék faggatása 23.20: Nóták MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon.- (A tarta­lomból: Tél a Merkúrnál. — Mini zoo Miskolcon. — Hanglemez­újdonságok.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap. és müsoreJőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ« 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika. Alt. isk. 6. oszt. S.30: Fizikai kísérletek, í. 8.40: Osztályfőnöki óra. Alt. isk. 5—8. oszt. (.50: stop! Közlekedj okosan! 19. rész. ».00: Történelem Alt. Isk. 5. oszt. 9.25: Munkahelyi ismeretek 9.50: A világ nagy múzeumai. Athén. (Ism.) 10.30: Barátom a ló. (ism.) 10.55; Zlakuszai farkas. (Ism.) 11.20: Képújság 15.10: Iskolatévé: Stop! Közlekedj okosan! 20. rész. 15.20: Építészet. 5/4. rész. (Ism.) 15.40: Mondd, mit érlel... 1. A magyar társadalom a két világháború között 16.10: Hírek 16.15: Üi város az Oka mentén. 16.50: Bors. 5. rész. (Ism.) 17.50: Képújság _____ 1 7.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Cirkusz, cirkusz NSZK film 21.35: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Tv-játék. Q /*> rps? 22.30: Tv-hiradó, 3. 1L MŰSOR: 17.50: Még egyszer gyerekeknek! Vrungel kapitány kalandjai. 13/5. rész. 18.30: Képújság. — 18.35: Alapíttatott: 1860-ban. Plohn József emlékezete. A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Mozart: G-moll szimfónia 20.00: Péntek esti randevú 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Reklám. 21.25: Magyar nemzetközi fedettpályás atlétikai baj­nokság a Tricotex Kupáért 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30; Tv-hiradó 20.00: Casterbridge polgármes­tere, 5. rész 20.50: szórakoztató vetélkedő- műsor 21.30: Dokumentumfilm az egyko­ri inka birodalom főváro­sáról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Franco Nero-sorozat. A vizsgálat lezárult, felejt­se el, (ism.) 0.00: Hírek 3. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A halál válogat, (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Európa 12. Asztalitenisz- ranglistaverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­előtt 9 és 11 órától: OVIMOZI. (Bérletes előadások.) Fél 4-től: Misi mókus kalandjai. Tersánsz- ky Józsi Jenő meséjéből készült színes magyar bábfilm. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A tű a szénaka­zalban (16). Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Hyp- polit, a lakáj. A filmtörténet leg­sikeresebb magyar vígjátékának felújítása. Háromnegyed 6 és 8- tól: A matróz, a kozák és a ha­miskártyás. Színes, szinkronizált szovjet háborús kalandfilm. — Pásztói Mátra: Hófehérke és a hét törpe. USA rajzfilm. — Rét­sági Délibábok országa. Színes magyar film. Mesemozi: Peti, a csodagyerek. — Szécsényi Rákó­czi: Telitalálat. Színes, szinkroni­zált szovjet filmvígjáték. — Ér- sekvadkert; Eltűntnek nyilvánítva (14). Színes, szinkronizált ameri­kai film. — Nagylóc: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, látványos, szinkronizált amerikai kalandfilm. 21.35: Faustus doktor boldog« ságos pokoljárás* I Korszerűsítés a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom