Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

Á hét 3 Balassagyarmaton a Farkas Pál munkásőregység a váro­si sportcsarnokban tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlé­sét. Jelen volt Nagy József, a munkásőrség megyei parancs­nokának helyettese, Sándor László, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője, valamint a párt-, állami, a tömegszerveze.tek és a gazda­sági egységek képviselői. Az elmúlt esztendőben vég­zett munkáról Mihálka Jenő egységparancsnok számolt be a munkásőröknek és a jelen­lévő hozzátartozóknak. Mint elmondotta, a termelőmunká­ban és a társadalmi életben tevékenyen helytálltak az egység tagjai, megfelelően erő­södött a rend és a fegyelem. A Farkas Pál nevét viselő egység tagjai a mindennapi munkában is helytálltak. Pél­daként említette a kábelgyai sodró- és húzógépein dolgozó, a fémipari vállalat csiszoló-, bányatám- és öntödeüzemei­ben és az ELZETT gyárában dolgozó munkásőrök tevé­kenységét. Nem kevesebb tisz­telettel említette a magyar- nándori kombájnosokat, a szé- csényi termelőszövetkezet traktorosait és az érsekvad­kerti termelőszövetkezet állat- gondozóit, akik a termelőmun­kában és az önként vállalt szolgálatban egyaránt kie­melkedő teljesítményt nyújtot­tak. Az ünnepélyes egységgyűlé­sen adták át a szocialista ver­senymozgalom egyéni és kol­lektív címeit, több esztendős szolgálatúikért negyvenen vet­ték át a Szolgálati Érdemér­met. Forgó Imre, a párt balassa­gyarmati városi bizottságának első titkára többek között a háború és béke kérdéséről, gazdasági életünk jelenlegi és jövőbeni feladatairól beszélt. Fölmentette a leszerelő mun­kásőröket e pártmegbízatásuk alól és sikereket kívánt az esküttevőknek. Az egység előtt huszonnégy munkásőrielölt tett e?küt. Az egységgyűlés az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Somogryvári László Hortobágyi Zoltán Népszavazás a rakétatelepítés ellen Szíria nemet mond Szíria továbbra is elutasítja a tavaly májusban létrejött izraeli—libanoni csapatkivoná­si megállapodást — szögezte le a Szíriái kormány szóvivője Asszad elnök és Donald Rums­feld pénteki megbeszélései után. A múlt év májusában kötött megállapodás — mondotta a szíriai elnök — izraeli „protek­torátussá” változtatja Liba­nont, és ezért érvényteleníte­ni kell. A kormányszóvivő szerint Asszad elnök az ame­rikai kormány különmegbí­zott jának ismételten értésére adta; a szíriai csapatok nem izraeli, illetve amerikai kor­mánnyal kötött megállapodás alapján, hanem a libanoni kormány kérésére érkeztek az országba. Következéskép­pen csakis a bejrúti kormány­nyal kötendő egyezmény alap­ján távoznak onnan és csakis azután, ha már minden kül­földi erő, tehát az izraeli csapatok, valamint a négyha­talmi erők kötelékében az or­szágban állomásozó amerikai, francia, brit és olasz csapat­egységek elhagyták az orszá­got. Rumsfeld pénteken Damasz- kuszból visszatért Bejrútba. NÓGRÁD - 1984. január 15., vasárnap Robotrepülőgépek telepítéséről tárgyaltak Ronald Reagan amerikai el­nök pénteken a Fehér Ház­ban fogadta Giulio Andreotti olasz külügyminisztert, aki munkalátogatást tesz az ame­rikai fővárosban. A megbeszélés tartalmáról hivatalosan nem közöltek semmit. Tájékozott megfigye­lők szerint elsősorban az ame­rikai manőverező robotrépülő- gépek szicíliai telepítését elő­irányzó NATO-terv már fo­lyamatban levő megvalósításá­ról volt szó. A másik megvitatott kérdés a libanoni helyzet volt. Az amerikai kormány nem titkol­ja bosszúságát az olasz kor­mány szándéka miatt. hogy lényegesen csökkentik a bej­rúti négyhatalmi erőkben részt vevő olasz csapategység létszámát. Andreotti a találkozó után kijelentette, hogy Olaszor­szág csak a másik három országgal egyetértésben vonja ki katonai kontingensét Liba­nonból. A külügyminiszter ez­zel cáfolta azokat a korábbi értesüléseket, amelyek sze­rint Olaszország egyoldalúan kivonja csapatait Libanonból. Honduras az Amerikai Ál­lamok Szervezetének összehí­vását kéri a hondurasi—nica- raguai határon történt heii- kopterincidens miatt — je­lenti be a hondurasi külügy­minisztérium péntek este ki­adott közleménye. A közlemény Ismételten Nicaraguát vádolja a „térség békéjének és biztonságának fenyegetésével”. Mint ismére­tes, a managuai kormány már korábban határozottan vissza­utasította a hondurasi vádas­kodásokat. és leszögezte: a he­likopter behatolt Nicaragua légterébe, és a sandinista had­sereg állásai felett repült. Diplomáciai források közöl­ték: Honduras ideiglenesen visszahívta Managuába akkre­ditált nagykövetét í (Folytatás az 1, oldalról.) zátartozóinak a kiemelkedő pártmufika teljesítéséhez nyúj­tott segítségüket és megérté­süket. Tolnai László, az egység parancsnokhelyettese a szoci­alista versenymozgalomban el­ért eredményeiket ismertette, majd a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára és az egység parancsnoka nagy tetszésnyilvánítás közepette nyújtotta át a különböző ki­tüntetéseket Borzák Lajos, a munkásőr­ség országos parancsnokának parancsát ismertette, amely­nek értelmében az első szá­zad közössége a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozata kitüntetésben részesült. Felszólalt az ünnepi egy­séggyűlésen Szalái Lászió. Tájékoztatta az egységgyűlés résztvevőit a város üzemei­nek gazdasági eredményeiről szólt a város fejlődéséről és feladatairól. Az egység mun­kájáról kijelentette: — A Kun Béla munkásőr- zászlóalj az elmúlt évi felada­tait nagyfokú tudatossággal és elkötelezettséggel végrehajtot­ta. Ebben jelentős szerepe volt a felkészült parancsno­koknak és kiváló munkásőrók százainak. A pártszervezetek­kel végzett együttes munka, a tervszerű politikai, nevelő tevékenység eredményeként tovább erősödött az egység er­kölcsi. politikai felkészültsége. Ezt követően került sor a harminckilenc esküt tett új munkásőr fogadalorntételére. Kalmár Sándor leszerelő munkásőr megható szavakkal adta át a fegyvert az újonnan esküt tett Hammer Pál mun­kásőrnek. A salgótarjáni munkásőr- egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a Kohász Művelődési Ház kul- túrcsoportjának tagjai szóra­koztatták a munkában elisme­rést szerzett munkásőröket, hozzátartozóikat, a meghívott vendégeket. gJjmepéSyes muBikősür­eg^séggyliiések EBen a CermeSeslien is olaszországi rakétatelepítés ügyében a parlament által meghirdetett népszavazás mondja ki az utolsó szót? Az első eredményeket március közepén hozzák nyilvánosság­ra. A békebizottságok kezdemé­nyezése új utat nyithat az olaszországi rakétavitában. Minthogy az alkotmány nem teszi lehetővé a nemzetközi egyezmények feletti népszava­zást, az önerejű referendum rákényszerítheti a parlamentet a rakétatelepítés újratárgya­lására — mondják a Békebi­zottságok Koordinációs Irodá­jának vezetői. Az Olasz Kommunista Párt e héten tartott központi bizott­sági ülésén teljes támogatá­sáról biztosította a népszava­zás gondolatát, valamint a le­bonyolítás munkáját. r Neves olasz közéleti szemé­lyiségek támogatásukról biz­tosították a szombaton kezdő­dő, az egész országra kiterje­dő népszavazást, amelyet a bókebizotteágok koordinációs Ezerve rendez az amerikai rakétáik szicíliai telepítése el­len. Az eddigi, egyes országré­szeket érintő aláírásgyűjtés­ből kitűnt, hogy a lakosság elutasítja az amerikai fegyve­rek telepítését. Mint a római sajtókonferencián elmondták, a megkérdezettek 80 százaléka nemet mondott a comisói ra­kétatelepítésnek. Az önerőből szervezett nép­szavazás két kérdésre vonat­kozik. 1. Egyetért-e a szavazó azzal, hogy atomfegyvert tele­pítsenek Comisóba, illetve az ország bármely területére? 2. Egyetért-e azzal, hogy az r Kína független külpolitikát folytat és kész arra, hogy a békés egymás mellett élés öt elve alapján kapcsolatokat hozzon létre és fejlesszen to­vább a' világ valamennyi or­szágával, köztük a Szovjet­unióval — jelentette ki pén­teken Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik az Egye­sült Államokban. Csao Ce- jang egy tiszteletére adott va­csorán válaszolt San Fran- cisco-i üzletemberek külön­böző kérdéseire. Az Űj Kína hírügynökség szerint a továbbiakban a mi­niszterelnök azt mondotta, hogy az utóbbi években foly­tatott kínai—szovjet tárgyalá­sokon nem volt alapvető ha­ladás és számos kérdésben változatlan a szovjet politiká­val kapcsolatos kínai maga­tartás. Ugyanakkor megje­gyezte, hogy Kína növelte a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunió­val és van lehetőség arra. hogy e kapcsolatok a jövőben tovább fejlődjenek. Az Űj Kína jelentéséből ki­tűnik, hogy Csao Ce-jang is­mét leszögezte, Kína továbbra is támogatást nyújt a kam­bodzsai „ellenállásnak” — vagyis a polpotista erőknek és az azokkal szövetkezett politi­kai csoportoknak — és „rá akarja kényszeríteni” Vietna­mot arra, hogy kivonja erőit Kambodzsából. Egy politikai megoldásra, nem értek még meg a feltételek — jelentette ki Csao Ce-jang. A leszerelési tárgyalásokhoz való kínai csatlakozás feltéte­leként továbbra is azt jelölte meg a kínai kormányfő, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió előbb hajtson végre „radikális csök­kentést” hagyományos és nuk­leáris fegyverzetében. A miniszterelnök azt hang­súlyozta, hogy Kína az ország modernizálására összpontosít­ja erőit és nem áll szándéká­ban részt venni semmiféle fegyverkezési versenyben, s erre nincsenek meg a lehető­ségei sem. Kínai miniszterelnök nyilatkozata a szovjet—kínai kapcsolatról Visszahívták a nagykövetet súlyozta, amelyet a francia békemozgalmat reprezentáló százak bizottságának megke­resésére adott. Ha az ameri­kaiak készséget mutatnak a telepítés előtti helyzet vissza­állítására, a Szovjetunió is felújítja összes korábbi ja­vaslatait, vagyis nem lesz akadálya a genfi folytatás­nak sem. Az ajtót ismét ki lehet nyitni. Ám az ameri­kai külügyminiszter nyilat­kozata, hogy nem óhajtanak változtatni a telepítési folya­maton, nem sok reménnyel kecsegtet az amerikai szán­dékokat illetően. Ennek fé­nyében nehéz lenne túl sokat várni a jövő héten Stock­holmban megrendezésre ke­rülő Gromiko—Shultz találko­zótól. A következő napokban mindenképpen több szó esik majd a diplomáciáról. Stock­holmban tárgyalási nyitány és külügyminiszteri találko­zók egész sora várható, ame­lyekre illúzióktól mentesen kell tekinteni, de a szocia­lista országok, a maguk ré­széről a svéd fővárosban is mindent meg fognak tenni a tárgyalások reális lehetősége­inek kiaknázására. Hogyan alakult a közel-ke­leti válság? Szinte ismerősen csengenek a hétről hétre visszatérő mondatok: Bejrutban megint felborult a tűzszünet: újabb diplomáciai eszmecserék Li­banon körül: viták a palesztin mozgalomban. Ügy látszhat, a közel-keleti válságban az az újság, hogy nincs újság... Két mozzanat mégis a bo­nyolult krízis új fejleményeit világíthatta meg a most zá­ruló héten, összeült a jordá- niai parlament, és letette az esküt az új jordániai kor­mány. Az olvasó ne magát okolja, ha eddig keveset hal­lott e parlamentről. Tíz esz­tendőn át ugyanis nem mű­ködött. (Az előzményeik tömö­ren: amikor 1950-ben egyesí­tették a transzjordániai, be­duin királyságot az eredeti­leg Palesztina részét képező Ciszjordániával, a 60 tagú parlamentbe a két testület 30—30 képviselője került. 1967-ben Ciszjordániát Iz­rael .megszállta, a kibontako­zó palesztin nemzeti mozga­lom pedig érthetően igényt tartott rá, s 1974-ben a raba­tt csúcsértekezleten Husszein király palesztin területként Ismerte el. Ekkor feloszlatták a parlamentet, és csak most, tíz év után hívták össze is­mét.) A jordániai állapotválto­zás mögött egyrészt a palesz­tin mozgalom megosztottsága, másrészt a Reagan-terv hú­zódik meg. Az amerikai el­képzelés szerint egy jordáni­ai—palesztin szövetségi álla­mot hoznának létre, s az ammani udvar úgy gondol­hatja, hogy a jelenlegi hely­zetben ehhez megnyerheti legalább a palesztin mozgalom egy részét. A tervezett Husz- szein—Arafat találkozó híre ezért keltett már előviharo- kat, ám a szíriai szálak el­szakadásával az Arafat-vezette irányzatnak viszonylag be­szűkültek a lehetőségei. Kí­sértés jelentkezik tehát a .Jordániái kapcsolat” ügyé­ben. Amman a parlament új­jáalakításával aktivizálta a cisziordániai palesztin kép­viselőket, és az új húsztagú kormány több, mint harmaJ da ugyancsak palesztin szár­mazású. .. Damaszkuszban közben olyan nyilatkozatok jelentek meg, hogy a palesztin prob- émát nem lehet Szíria nél­kül, s különösen ellenére megoldani. Ez vonatkozik a libanoni válságra is. Az ame­rikai elnöki különmegbízott- nak. akit elsőízben Asszad elnök is fogadott, nem köny- nyű tehát a dolga: a felbo­rult libanoni tűzszünet, a bi­zonytalanság, a „békefenntar­tó” erőik szorongatott helyze­te arra utal, hogy alapos és átgondolt rendezésre lenne szükség, az összes érdekeltek bevonásával. Dehát éppen ez az, amit idáig Washington minden módon igyekezett el­kerülni. Miért éleződött ki ismét a helyzet Közép-Am erikában? Kedvező hírekkel kezdődött a hét Közép-Amerikában. A Contadora-esoport (Venezuela, Panama, Kolumbia, Mexikó) közvetítésével öt ország kül­ügyminisztere — beleértve Nicaraguát — kerettervet fo­gadott el a krízis megoldásá­ra. Jóllehet a tervnek szem­betűnő hiányosságai lehetlek, Escoto nicaraguai külügymi­niszter is pozitívan szólt a lehetőségekről. A várakozások azonban ha­mar szertefoszlottak: Was­hingtonban heves Nicaragua- ellenes kampány bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a sandinista védelmi erők le­szállásra kényszerítettek egy amerikai határsértő helikop­tert, amelynek pilótája életét vesztette. A körülményektől nem vá­lasztható el, hogy az Egye­sült Államok hadserege, hon­durasi erők bevonásával, nyolc hónapon át tartó (!) hadgyakorlat-sorozatot bo­nyolít a Nicaraguával szom­szédos ország területén Big Pine II. (Nagy Fenyő II.) fe­dőnévvel. Hivatalosan ugyan parancsba adták, hogy ame­rikai helikopterek legfeljebb kilenc kilométeres távolságra közelíthetik meg a határt, az amerikaiak ezúttal azonban nemcsak behatolnak Nicara­gua fölé, hanem egy, a ha­tártól tíz kilométerre levő katonai tábort is elértek. (Az „eltérés” 19 kilométer volt...) A határsértés tényét egyébként Washingtonban is elismerték, legalábbis „nem tartják ki­zártnak. ..” Nicaraguában joggal mu­tatnak rá, hogy az ország ha­tárait naponta többször meg­sértik az amerikaiak által pénzelt és ielfegyverzett el­lenforradalmi csoportok, s többek között amerikai gyárt­mányú helikoptereken kap­nak utánpótlást. Természetes tehát, hogy a sandinista erők nem virágcsokrokkal fogad­ták a behatoló helikoptert Managua nem keres felesle­ges összetűzéseket az Egye­sült Államokkal, óvakodik ürüeyet nyújtani a közvetle­nebb amerikai beavatkozásba de ez az amerikai polif;ka óhatatlanul is sorozatban szüli a konfliktushelyzete­ket. Annál is inkább, mert vé­get sem ért még a Big P;"< TT. mán bejelentették a Bi' Pine III.-at, az úiabb gyakon- la+ot. A nagy fenyőfák serr nőhetnek azonban az ég;g.. Réti Ervin Milyen fejleményekre kc- •ült sor a heten a kelet—nyu- fati diplomáciában? A stockholmi konferenciát uegelőző napokban kétségkí­vül felélénkült az egy idő íta szinte tetszhalottnak tűnő célét—nyugati diplomácia. A léten különösen sok szó esett a tárgyalásokról és kiderült, iogy Keleten és Nyugaton lem mindig ugyanaz, sőt :rősen eltérő ennek a kifeje- sésnek a tartalma. A Varsói Szerződés tagál­lamai jelentős, új kezdemé­nyezést tettek: javasolták az európai földrész mentesítését i vegyi fegyverektől. Aligha kell bizonygatni, hogy a ve- ?yi harci eszközök különösen nagy veszélyt jelefitenek Eu­rópa sűrűn lakott területén: a számítások szerint egy ve­gyi fegyvereket is bevető konfliktusban a polgári áldo­zatok száma húszszorosán fe­lülmúlná a katonákét. A ve­gyi fegyverektől való mente­sítés tehát önmagában is je­lentős lépés lenne, ha nem is oldana meg mindent, hiszen a C (kémiai-vegyi) fegyvere­ket az abc-ben is megelőzik az A fegyverek (az atom-nuk­leáris harceszközök). De a ve­gyi fegyverektől mentes Eu­rópa olyan hatásos példa le­het, amely előmozdítja a vi­lágméretű vegyifegyver-men- tesítést s az előrelépést' a le­szerelés más vonatkozásai­ban is. Mindez újabb adalék lehe­tett ahhoz, hogy a szocialis­ta országok változatlanul a tárgyalások elvi alapján áll­nak és sokoldalú, építő ja­vaslatokat tesznek azok ér­dekében. Erre emlékeztet egy ma különösen időszerű év­forduló is: egy éve annak, hogy a Varsói Szerződés leg­magasabb fóruma, a politikai tanácskozó testület Prágában szerződést indítványozott, mely szerint a két katonai szövetség országai lemonda­nának az erőszakról és fej­lesztenék a békés együttmű­ködést. Ez a javaslat ma is érvényes - és konstruktív vá­laszra vár. A tárgyalások azonban nem szolgálhatnak arra, hogy el­fedjék a fegyverkezési ver­seny fokozását és olyan lát­szatot keltsenek, mintha min­den rendben lenne, miköz­ben egyre veszélyesebbé válik a helyzet. Kvicinszkij, a gen­fi eurorakéta-tárgyalásokon résztvevő szovjet delegáció vezetője a héten nagy figyel­met keltő cikket írt a New York Times-ban. Ha úgy tet­szik, feltárt néhány kulissza- titkot (illetve helyreigazítot­ta az amerikai állításokat), hogy az Egyesült Államok miként tett és vont vissza különböző kijelentéseket, mi­közben már teljes gőzzel folyt a rakétateleoítés előké­szítése és gyakorlati bonyolí­tása. A genfi tárgyalások ab­bamaradtak, mert a teleoítés után nem maradt tárgyalási alap. az amerikaiak lerom­bolták. .. A helyzet mégsem vissza­fordíthatatlan — ezt Jurij Andropov válaszüzenete hang-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom