Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

Javult a munkások életkörülménye Ülést tartott Balassagyarmat városi Tanácsa HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 4. Rémuralom, nyomor Balassagyarmat város Ta­nácsa legutóbb 1981. áprili­sában vizsgálta és értékelte a város munkásságának hely­zetét. A testület tegnapi ülé­sén, egyebek között, ismét visszatért e fontos témára, megállapítva, hogy a < leg­utóbbi beszámoló óta eltelt időszak tapasztalatai és az annak idején hozott határo­zatok végrehajtása azt bizo­nyítja, hogy a tanács első­rendű feladatának tekintette a városban élő és dolgozó munkások, munkásfiatalok és nők életkörülményeinek ja­vítását. Nemcsak a jog, a lehető­ség is megvan a munkához Balassagyarmaton. Teljessé vált a férfiak foglalkoztatott­sága, de a dolgozni akaró nőknek sem gond az elhe­lyezkedés. Annak ellenére így van ez, hogy az utóbbi években a város vállalatai, üzemei — kivéve a 'kábel­gyárat, ahol új erősáramú üzemcsarnokot adtak át —, nem növelték számottevően létszámukat. A foglalkozta­tottságon belül meghatározó a munkások számának alaku­lása. A mintegy 11 ezer dol­gozó 70 százaléka az iparban ténykedik, jó körülmények között. Balassagyarmaton je­lenleg 29 ipari üzem és szö­vetkezet működik, ezeknek nagy része a közelmúltban jött létre, így nem hiányoz­nak a szociális létesítmé­nyek, korszerű fürdőik, öltö­zők, s az sem mellékes, hogy az utóbbi három esztendő­ben emelkedett a dolgozók átlagkeresete — az összes üzemet figyelembe véve —, 3700 forint Hogy jól érzik magukat a városban a ba­lassagyarmatiak, jelzi, hogy az 1980-as népszámlálás óta fokozatosan emelkedett a né­pesség, ma ezerrel többen él­nek ott, mint azt megelőző­en. Szerepe van ebben a ta­nács munkáscentrikus lakás­politikájának is. Kevés város mondhatja el, hogy a fizikai dolgozók lakásproblémáját tel­jes egészében megoldotta. Természetesen vannak új ott­honra váró munkások Gyar­maton is, csak arányuk sok­kal kevesebb az országos át­lagnál. Az elmúlt évben a kiutalt 259 lakásból 158-at munkások kaptak. A dolgozó asszonyok hely­zetén javít a jól szervezett bölcsődei és óvodi hálózat. Ugyanakkor, sajnos zsúfoltak az általános iskolák, kevés a tanterem. A munkások egész­ségügyi ellátását — az üzem­orvosi hálózaton kívül —, a város hat körzeti orvosa old­ja meg. Természetesen a város ta­nácsa nem elégedett a jelen­legi helyzettel, még tovább szeretnék javítani, a lehető­ségeken belül, a városban élő munkások helyzetét, életkö­rülményeit. Szépen magyarul - szépen emberül Tejben-vajban fürö (fürdet) vkit „Tejben-vajhan akarják megfürdetni” — olvastam nemrégiben valamely vidéki újság egyik riportjában, a azt is hozzátehetem, hogy az előz­mények alapján a mondat ala­nya: a szülők, a tárgya pedig: kedves gyermekük. Mai világunkban, amikor különösen az idősebb nemze­dék a többszörösét igyekszik gyermekének megadni abból, amit ő nem kaphatott meg — talán minden újságolvasó megértette lényegében az idézett szólást. De bizonyára akadtak olyanok — s ezek kö­zé tartozom jómagam is — akiknek, legalább egy pilla­natra szeget ütött a fejébe, hogy — mivél a szólásban a „megfürdet” szó szerepel — csakugyan a gyermeknek nem valamilyen tejben-vajban va­ló valóságos megfürdetéséről van-e szó, vagy — minthogy természetszerűleg erről nem beszélhetünk — a jelzett mon­datot olvasva valahogy nevet- hetnékjük támad. Miérit következett be mind­ez? Két okból. Először azért, mert éppen a meg igekötő kitételével a szólás valóságos, idegen szóval konkrét jelenté­sűvé vált, holott a szólásnak éppen az az egyik legfőbb jel­lemzője, hogy az eredeti kép megmarad benne, de már nem konkrét, hanem elvont jelen­tésben. Értelmező szótárunk például ezt írja: „Tejben (vagy tejbe) vajban (vagy vajba) fü­röszt, vagy fürdet valakit: minden jóval, kényelemmel bőven ellátja.” Másodszor az Idézett mon­datban a szólás azért nem ér­te el célját, illetőleg azért vál­tott ki tréfás hatást, mert a beszélő megváltoztatta a szó­lás alakját. (A fürdet elé ki-' tette a meg igekötőt, ami rá­adásul még befejezetté is változtatta, azaz, mintegy konkretizálta a cselekvést.) Pe­dig a szólás másik jellemző­je, hogy meghatározott alakú, tehát egyetlen lényeges szavát sem szabad mással helyettesí­teni, vagy megváltoztatni. Beszédünkben, írásunkban éljünk tehát a szólások stílus- értékeivel: kifejező erejével, ízes népi szemléletével, gyak­ran csaknem költői fogalma- zásmódjával. Arra azonban ügyeljünk, hogy lényeges ele­mei ne változzanak meg, mert különben hatásuk az ellenke­zőjére fordulhat. Dr. Szatmári István Szobor, festmény, textil Jó kapcsolat Brigád-múzeum kooperáció Három művésznő közös kiállí­tása nyílt meg tegnap Miskol­con, a nehézipari műszaki egye­tem kiállítótermében. Máger Er­zsébet festőművész, Varga Éva szobrászművész — miskolci al­kotók — és Mészáros Erzsébet salgótarjáni textilművész munkái láthatók az egyetemi városban. A három képzőművésznek már számos önálló kiállítása volt szerte az országban, ez azonban az első közös kiállításuk, ame­lyet Dobrik István művészettör­ténész nyitott meg tegnap. A közös kiállítás november 18-ig látható. A balassagyarmati Palóc Múzeum számos szocialista brigáddal tart fenn jó kap­csolatot. A kábelgyár, a fi­nomkötöttárugyár, a város­gazdálkodási üzem, a vízügyi igazgatóság közösséged sok társadalmi munkát végeznek a múzeumban és környékén. A múzeum ezt a brigádok kulturális vállalásainak se­gítésével viszonozza. Madách élete és munkás­sága címmel tegnap vetélke­dőt rendeztek a Palóc Mú­zeumban . szocialista brigá­dok számára. Az intézmény nem csak a vetélkedőt ren­dezte, de a felkészülésben is segített. Számos Madáchcsal kapcsolatos előadást tartottak a közelmúltban, s csesztvei kirándulást is szerveztek tár­latvezetéssel egybekötve. A Tanácsköztársaságot el­tiporták. Tanulóvárosom ro­mán királyi intervenciós csa­patok megszállása alá került. Az intervenciósok és a helyi ellenforradalmi erők tökéle­tesen együttműködtek, igazj rémuralmat teremtettek. A román királyi seregek Gyöngyösre érkezett alakula­tának parancsnoka, égy pú­deres arcú ezredes, elsőnek a kommunista párt és a di­rektórium helyi vezetőinek az elfogatásáról intézkedett. Kö­vetkező lépésként összeült a város gazdag birtokosaival és velük egyetértésben állította össze a város ellenforradal­mi vezetését, élén dr. Puky Árpáddal. Az új polgármes­ter a háromnapos ellenforra­dalmi lázadás egyik szerve­zője volt, akinek sikerült el­kerülnie a forradalmi tör­vényszék előtti felelősségre vonást. Megkezdődtek a forradal­márok elleni nyilvános bar­bár akciók. Az elfogottakat — középkori módon — bilin­csekkel és súlyos láncokkal egymáshoz kötözték és szuro- nyos. korbácsos román kato­nák kíséretében, nap nap után végighajszolták a város főbb útvonalain. Mindezt a lakosság döntő többsége némán, fájdalmas arcki felezéssel volt kénytelen végignézni. Az áldozatok, a megbilincselt forradalmárok, munkások, napszámosok, ér­telmiségiek — köztük nők is — méltósággal viselték a ro­mán intervenciósok és helyi reakciós barátaik bosszúját. Nem hajtottak fejet, nem kö- nyörgtek. Büszkén és némán meneteltek láncaikat cipelve. Magatartásukkal tanúsították, hogy tisztában vannak a rá­juk váró borzalmakkal, de zokszó nélkül vállalják forra­dalmi tetteikért a felelőssé­get. Amikor november derekán a román intervenciósok Gyön­gyösről kivonultak, a hata­lom már teljes mértékben a város gazdag polgárainak a kezében volt. Puky polgár­mester úr és rekaciós táma­szai nem késlekedtek. Gyor­san vészbíróságot állítottak össze, hogy végezhessenek a kommunistákkal, a város for­radalmi élharcosaival. A gimnázium tárgyalóte­remmé átalakított tornatermé­ben ülésező rögtönítélő bíró­ság még a legnagyobb igye­kezetted sem volt kénes a vádlottak ellen főbenjáró bű­nöket bizonyítani. Ezért ügyü­ket polgári bíróság elé utal­ták. Az újjászervezett bíróság ugyancsak a tornacsarnokban folytatta tárgyalásait. Végül egy halálos Ítéletet hozott, Nemecz Lajos ellen azzal az indoklással, hogy nagy része volt az ellenforradalmi láza­dás két vezéregyénisége fel­kutatáséban és letartóztatásá­ban. Mi. a gimnázium tanulói­nak döntő többsége is rész­vétet éreztünk a tornaterem­be tartó, megbilincselt vád­lottak iránt. A józan gondol­kodású^ felnőttek felháboro­dottan beszéltek egymás kö­zött a forradalmi vezetőkkel való bánásmódról, akiket egytől egyig derék, dolgos embereknek ismertek. Az elítéltek sorsáról később értesültünk. Mindahány az egri megyei fegyházban töl­tötte éveken át a kiszabott ítéletet. A vörösőrség volt parancsnokát: Nemecz Lajost a többi elítélt előtt végezték ki. Utolsó szavai a követke­zők voltak: „A proletariátus újra győzni fog!” Szomorú és nehéz idők kö­szöntöttek ránk. Apám nem­sokára meghalt, anyám bete­gen feküdt, kishúgom iskolá­ba járt. Rám, a tizenöt éves gyerekre egyszeriben súlyos felelősség hárult. Abba kellett hagynom a tanulást, az ötö­dik osztály tantárgyaiból már nem vizsgázhattam. Gyöngyös­pataki szolgálati lakásunkat is el kellett hagyni. Más le­hetőség híján, a falu jobb ■ módú gazdáinál napszámos- munkát vállaltam. Amíg tar­tott a nyárból, addig mun­kám is akadt. Az apám halálát követő el­ső télen azonban megismer­tük az éhezés minden kínját. A téli hónapok alatt egyetlen fillért sem voltam képes ke­resni. Szegény anyám félig még betegen, súlyos lelki bá­natát is viselve, a faluban működő téglagyár munkásai számára kenyérsütést vállalt. A nehéz és kis jövedelmet biztosító munkát azonban nem bírta egy esztendőnél tovább. Férjhez ment újra, nem utolsósorban azért, hogy a gyerekein segítsen. Áldoza­ta hiábavalónak bizonyult, sokat ivó, gyűlölködő mosto- haaoánk természete és rosz- szabbra forduló sorsunk nem­sokára ismét megbetegítette. Anyánk betegágyánál jutot­tunk döntő elhatározásra. Ennek megfelelően én Buda- pesre utaztam, ahol — e?y korábbi ismerősünk segítsé­gével — teljes ellátás fejé­ben. három esztendőre, szer- számlakatos-tanoncnak szer­ződtem Wekerie József laka­tosmesterhez. Kishúgomat a kórház akkori gondoka — aki rokonságban volt mostohánk­kal és szégyellte annak zül­lött életét — vette magához. A nemes lelkű és tisztességes ember, amikor húgocskám is elérte azt a kort. bogv ke- nvérkereső foglalkozást kel­lett válasszon, hozzásegítette, hogy orvos melletti asszisz­tensnővé képezhesse magát. Anyánk — miután gyerme­kei sorsa rendeződött — meg­könnyebbült. IN/Ti is megnyu­godtunk és reméltük. hoev ezek után eyors javulás áll be állanotában.. A sors azon­ban most sem könyörült raj- tunk. Hamarosan kiderült, hogv a sok csaoás gyógyítha­tatlanná tette betegségét és másfél esztendei szenvedés után. 1925 húsvétián. öt esz­tendővel apánk halála után, ő is itthasvott bennünket. A szegény lélek nem érhette meg azt az. időt, amikor mindkettőnk kezében kenyér- kereső foglalkozás volt már. (Következik: 5. Inassors) | A bakui ezermester Gamid Kaíarov univerzál esztergályos a bakui kazán­gyárban immár húsz eszten­deje. Ez alatt az idő alatt mesterségének minden csín- ]át-bínját elsajátította, s nincs olyan alkatrész, amit meg ne tudn* csinálni. Minél bonyo­lultabb a feladat, számára an­nál érdekesebb. Gamid Ka- farov ezenkívül olyan hobbit választott magának, amihez új mesterséget kellett megta­nulnia. mi több, tökélyre vin­nie. Ősei egy régi azerbajdzsán hegyi faluból, Lagicsból szár­maznak, s ez a hely arról ne­vezetes. hogy számos népi mesterségnek volt otthona. Valószínűleg innen ered Ka- faröv vonzódása a fémdíszi- tés művészetéhez, emellett szívesen foglalkozik faíaran gással és ért a fegyvermes­terséghez is. Házát eredeti népművészeti tárgyak díszí­tik, s gazdag gyűjteménye van az általa készített népi eszközökből, dísztárgyakból. Munkáinak érdekessége, hogy bár régi stílusban, de a maga gyártotta korszerű eszközök­kel készülnek. Gamid Kaíarov alkotásait számos hazai és nemzetközi kiállításon részesítették a leg­magasabb elismerésben. Ké­pünkön: Gamid Kafarov Jim nevű spánielé társaságában. vN\\\\\\NX«W>NV\\\\VW«Ä\\X^\NV\\NV\\\\NW^^^^^^ ' -W" 'WWW \\\\W\V' * * VV\\\WA\\V\\\\VV * '\\\' XVSXXSXXXVXV ' 1. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27. Szennyvízöntő. III. rész *.37: Neville Marriner vezényli a St. Martin in-the Fields-i kamarazenekart 9.30; Jó a dal: az óvodások műsora 10.05: Ugróiskola 10.35: Kettős világban. Nemes Nagy Agnes versei 10.40: Pataki Kálmán opera- áriákat énekel 11.00: Gondolat 11.45; Bárdos Lajos kórus- müveiből 12.45: Hét végi panoráma 14.03.- Évszázadok mesterműve' 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Holnao közvetítjük 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Ken tál Anna és Varsa András nótákat ének» 17.U5: Reflektorfényben esv operaária 17.35: Tanulságok 18.00: Tudósítás a tornász­világbajnokságról Buda­pestről és a súlyemelő- világbajnokságról Jerevánból 19.15: Jobnny Blbbs zenekara filmzenét játszik 19.30: OIRT-hangjátélcfesztivál 20.30: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.20; Tiz perc külpolitika 22.30: Gáti István hangversenye a 22-es stúdióban 23.30: Népdalok 0.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIO; 8.05; Negyedóra, náromnegyed ütemben 8.20: Tiz perc külpolitika 8.85: Slágermúzeum 9.33: Külföldi tudósoké a sző. (Ism.l 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.14: Bogár István: A kevély kiskakas, zenés mese Kormos István versére 13.23: Kadosa Pál: Kis szvit 13.89: Táncra fel! 13.45: A Petőfi rádlő zene­délutánja 18.35: Popzene sztereóban 19.25: Tudósítás a tornász-vl­lágbajnokságról Budapestről és a súlyemelő-világbajnok­ságról Jerevánból 19.40: Nótakedvelőknek 4 NÓGRÁD - 1983. október 28., péntek 20.35: De. .. de. .. de, ., Ha! Ha! Ha! 10 éves a világgazdasági válság. A Rádió Kabarészinbázának októberi bemutatója koprodukcióban a Heü Világgazdasággal. (Ism.) 21.35. Jobba Gabi énekes­felvételeiből 21.45; Kirándulás a spanyol popzenében 22.30: Nem szentírás! 23.20- A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO; 17.00: Hírek, Időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Ősz az autóklubban. — ügyfélfogadás a rendőrségen. — Programajánlat. — Üj hangle­mezekről.) Szerkesztő: Nagy Ist­ván. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mú- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Fizika S.30: osztályfőnöki óra 8.55: Stop! 9.00: Környezetismeret. 9.15: Fizika 9.40: Ének a tavaszról. Szovjet rövldfUm. 9.50: I.ottósorsolés. 10.00: Környező világunk: A vad mozi őstörténete. Angol dokumentumfilm. 10.45: A yard. Angol dokuroen- tumfllm. 11.30: Képújság. 15.00: Stop! 15.05: A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora. 13.1$: Systeme international VI/3, rész: Idő- és szögmé­rés. 15.30: az anyag körforgása n. 15.55: Korok művészete. A ró­mai művészetek fénykora. 16.30: Hírek 16.35: Hétköznapok. Cseh­szlovák rövidfilm. 16,55: Egészségünkért! 17.10: öt nerc meteorológia 17.20: Keresztkérdés. Fejtörőjáté... 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00; Reflektor-magazin 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti me3e 19.30: Tv-hiraaó 20.00: Brancaleone ármádiája, S panyol—olasz—francia film. 22.00: Pénteki randevú. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Frank és barátai. Interví- zló-átvétel az NDK-ból. 2. MOSOK: 15.55: Tornász VB. 18.30: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. 18.50: Csali. 19.00: Prometheus. NSZK balett­film, i».30: Tv-hiradó 20.00: Pulzus. Könnyűzenei pane ráma. 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: A modern művészet ka­landjai. André Parinaud és Carlos Vllardebo sorozata. XTII/8. rész: Az amerikai absztrakció. 22.85: öregek és fiatalok. Olasz filmsorozat V/4. rész. 23.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Nyitott könyv. 3. rész. 21.00: Egy nap ebben az országban 21.20: Hat dobás a kalapba 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.13: A férfi és a sólyom 23.15 .* Hírek 23.20: Súlyemelő VB. t. MŰSOR: 20.00; Eltűnt utak. (Ism.) 21.10: A szlovák politikai dal­fesztivál műsorából 21.30: Időszerű események 22.00: Holnap megmutatjuk nekik, drágám MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: NAPKÖZIS MOZI: A Rézhegyek királynője. Színes szovjet mese- film. — A francia hadnagy sze­retője (16). Színes, szinkronizált angol film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Tengerszem. Színes, szinkronizált csehszlovák Ifjúsági film. Háromnegyed 8 és 8 órától: Az álarcos lovas legen­dája. Színes, szinkronizált ame­rikai western. — Pásztói Mátra: Vizipók-csodapők. Színes, ma­gyar raízftlm. — Rétság; MESE­MOZI: Diótörő fantázia, öld meg a sogunt! (16). Színes, szinkro­nizált Japán történelmi kaland- film. — Széesényl Rákóczi: Ez Igen! (14). Színes, szinkronizált amerikai Olm vígjáték. — Erzek­vadkert. Feketepiac. Szovjet kri­mi. — Nagylóc; Az Ezüst-tó kin­cse. Színes, szinkronizált NSZK— jugoszláv kalandfilm. 20.001 Brancaleone ármédiájB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom