Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

. SZEPTEMBER 23-25. Országos ifjúsági honvédelmi napok Immár második alkalommal rendezik meg szeptember 23. és 25. között Székesfehérvá­rott és Pákozdon az országos ifjúsági honvédelmi napokat — jelentették be hétfőn a KISZ Központi Bizottsága székházában megtartott sajtó- tájékoztatón. Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta, hogy a KISZ KB határozata nyomán öt­évenként szervezik meg a honvédelmi napokat, a fiatal­ság hazafias, honvédelmi ne-' velése jegyében. A rendezvé­nyek, azok helyszínei népünk legnagyszerűbb szabadságküz­delmeit idézik. Az 1848-as pákozd—sukorói események a ma nemzedékének is áldozat- vállalásról, kitartásról, haza- fiságról üzennék. A rendez­vény jó alkalom arra, hogy felidézzék a magyar munkás­és ifjúsági mozgalom legne­mesebb pillanatait, s a ma­gyar néphadsereg születését, a fegyveres erők és testüle­tek helytállását a haza és a szocialista rend védelmében. A rendezvénysorozat nyi­tányára szeptember 23-án, pénteken a Székesfehérvári Könnyűfémmű sportcsarnoká­ban kerül sor. Az ország min­den részéből több száz úttö­rőt, középiskolást, dolgozó fia­talt, a fegyveres testületek hivatásos állományának kép­viselőit, a honvédelmi nevelő munkában részt vevőket, vete­ránokat és KISZ-vezetőket várnak a találkozóra. Szombaton az OIHN részt­vevői ellátogatnak a fegyve­res erők és testületek me­gyei szerveihez, alakulatai­hoz, s megismerkednek az ott szolgálatot teljesítők életével. Az országos ifjúsági honvé­delmi napok keretében tart­ják meg az egy éve meghir­detett „Nekem szülőhazám...” elnevezésű honvédelmi játék országos döntőjét. Szeptember 24-én Pákozd térségében fizi­kai versenyszámokban mérik össze tudásukat a fiatalok. Ugyanezen a napon haditech­nikai kiállítás és a fegyveres erők és testületek bemutatói is várják a látogatókat. Este fáklyás felvonulást rendeznek a pákozdi emlékműhöz, ahol koszorúznak, majd kulturális műsorral fejeződik be a má­sodik nap programja. Vasárnap az ifjúság haza­fias, honvédelmi nevelésének időszerű kérdéseiről tartanak elméleti tanácskozást, s ezen a napon kerül sor a honvé­delmi játék országos elméleti döntőjére is, melynek záró­akkordját a televízió egyenes adásban közvetíti. Chile „fekete napja" volt vasárnap Tízezrek tüntettek vasárnap Santiagóban Chile „fekete nap­ján” — a katonai junta hata­lomra jutásának tizedik év­fordulóján. A karhatalmi egy­ségek könnyfakasztó gráná­tokkal, vízágyúikkal támadtak a felvonulókra, majd tüzet nyitottak a tüntetőikre; két embert agyonlőttek. Vasárnap Concepcion, Valparasio, Osor- no, Vila del Mar és más váro­sokban valóságos utcai csaták bontakoztak ki a tüntetők és páncélozott járművekkel elő­renyomuló karhatalmi alaku­latok között Rodolfo Seguel, a dolgozók országos parancsnokságának el­nöke, a rézbányászok szakszer­vezetének vezetője a Der Spiegel nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a lakosok kilencven szá­zaléka vesz részt a megmoz­dulások különböző formáiban. Nincsenek fegyvereink, de rendelkezünk azzal, amivel a rendszer nem — a chil­iéi nép támogatásával,'' — hangsúlyozta a szakszervezeti, vezető, akit a hatóságok a mostani tiltakozási napok kez­detén vettek őrizetbe. Gabriel Valdes, a polgári pártokat egyesítő demokrati­kus szövetség elnöke vasárnap megerősítette, hogy a mostani körülmények között nincs értelme a párbeszédnek a dik­tatórikus kormányzattal. Vé­leménye szerint az országban polgárháborús viszonyok van­nak kialakulóban. A chilei diktatúra már a hét végén úgy döntött, hogy ismét ér­vénybe lépteti a rendkívüli ál­lapotot. A tíz évvel ezelőtt kihirdetett rendelkezést a jun­ta. alig két hete, a polgári pár­tokkal kezdett párbeszéddel egyidejűleg oldotta íeL Hatalomra kerülése tizedik évfordulóján, vasárnap a dik­tatúra „tisztelgő” ágyúlövése­ket adatott le. Santiago bel­városában a junta híveinek kis csoportja „ellentüntetéssel” próbálkozott, de a felháboro­dott lakosok szétkergették őket. A hírügynökségek a vál­tozás jeleként könyvelik el azt, hogy a tíz évvel ezelőtti ka­tonai államcsíny fő támago- tója, az Egyesült Államok is megpróbálja már most elhatá­rolni magát Augusto Pinochet­től. Megfigyelők a junta tár­sadalmi-politikai gyöngeségé- nek tudják be, hogy a kar­hatalom csak a leghrutálisabb eszközökkel képes fellépni a tüntetőkkel szemben. Az •eddig rendezett tiltakozó napok megmozdulásaiban a rendőrök negyvenkét embert lőttek agyon, ezreket sebesítettek meg és vettek őrizetbe. (MTI) Dzsumblatt javaslatai a libanoni rendezésre ■ ’ «• / _"4 •: T ~i? .:V • •• Valid Dzsumfilátf/ a Liba­noni Haladó Szocialista Párt vezetője az ABC amerikai té­vétársaságnak nyilatkozva vasárnap a libanoni válság politikai eszközökkel történő rendezését szorgalmazta. A drúz vezető sürgette, hogy hagyják el Libanont a négy­hatalmi erők keretében ott ál­lomásozó amerikai tengerész- gyalogosok. Jelenlétük nem a libanoni nép érdekeit szolgál­ja — hangoztatta Dzsumblatt. Cáfolta, hogy a jelenlegi har­cokban a drúzok oldalán pa­lesztin harcosok is részt ven­nének. A libanoni helyzet ren­dezésének feltételeként jelöl­te meg, hogy „az ' országnak új államfője, kormánya és miniszterelnöke” legyen. Dzsumblatt, a Libanoni Ha­ladó Szocialista Párt vezetője Vasárnap-este a líbiai főváros­ba érkezett. Előzőleg — az Asz-Szafír című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában — is­mertette azt a tervezetet, ame­lyet a libanoni béke helyreál­lításának feltételeiről írt alá Szaud-Arábia és Szíria képvi­selőivel. A lap szerint a tervezet az alábbi hét pontot foglalja ma­gában : 1. tűzszünet életbe léptetése egész Libanonban; 2. az elmúlt nyolc év során a harcok miatt elmenekült ke­resztények és mohamedánok hazatérése; 3. program kidolgozása a háború áldozatainak megsegí­tésére; 4. az ENSZ vagy a nyugati négyhatalmi katonai erő kép­viselőinek részvétele a tűzszü­net; ellenőrzésében- a libanoni' hegyvidéken; 8. annak biztosítása, hogyne használják fel a libanoni had­sereget belbiztonsági célokra. Ezért rendőrségnek kell fel­váltania a katonai egységeket a hegyvidéki körzetekben, ahol jelenleg a hadsereg szavatolja a biztonságot; 6. megbékélési konferencia összehívása Dzsemajel elnök, a Libanoni Nemzeti Megmenté­st Front, a jobboldali Ke­resztény Libanoni Front, Sza- eb Szalam volt kormányfő, Nabih Berri, a síita mohame­dán „Amal” vezetője és Ray­mond Edde maronita ellenzé­ki vezető részvételével; 7. Szaud-Arábia és Szíria részvétele á válság megoldását célzó tárgyalásokon. (MTI) Üdvözlő távirat Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Mengisztu Haile Mari- amot, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsa elnökét, az etióp for­radalom győzelmének 9. év­fordulója alkalmából. • (MTI) Jerzy Urban látogatása Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője Bajnok Zsolt államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására szep­tember 7—12. között baráti látogatást tett hazánkban. Tárgyalásaik során áttekin­tették a tájékoztatás terüle­tén kialakult együttműködés eredményeit, időszerű kérdé­seit, s a két ország életét, fejlődését bemutató kölcsönös tájékoztatás javításának to­vábbi lehetőségeit. Jerzy Urban találkozott Övári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a KB titkárával. Fo­gadta őt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Lakatos Ernő, a Köz­ponti Bizottság agitációs és pronagandaosztályának ve­zetője. A megbeszéléseken je­len volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Néoköztársaság bu­dapesti nagykövete. A lengyel kormányszóvivő eszmecserét folytatott Berecz Jánossal, a Népszabadság .főszerkesztő­jével és találkozott több más vezető magyar újságíróval. (MTI) Bush Marokkóban George Bush amerikai al- elnök vasárnap megérkezett Marokkóba, hét észak-afrikai és európai országot érintő kőrútjának első állomására. Az amerikai politikust a re­pülőtéren Szidi Mohammed trónörökös és Maati Bouabid miniszterelnök fogadta. Rabatt megbeszélésein Bush elsősorban a libanoni .válság­ról, 9 cs4di,jtonflikt.usról és a nyugat-szaháfai “problémákról tárgyal II. Hasszán marokkói uralkodóval. Amerikai források a látoga­tás kapcsán rámutatnak, hogy a két ország viszonya rende­zett, a kétoldalú kapcsolatok­ban nincsenek vitás kérdések. Washington az idén például huszonötmillió dolláros ka­tonai segélyt nyújt a nyugat­afrikai királyságnak és to­vábbi hetvenötmillió dollár értékben ad el katonai fel­szereléseket Rabatnak. Mint ismeretes, az amerikai alelnok tizenegy napos kör­útja keretében ellátogat Al­gériába és Tunéziába1 is. Eu­rópában Jugoszláviát. Romá­niát, Ausztriát és Magyaror­szágot keresi föl. Néhány adat a finn gazdaságról Finnország kis ország. Terü­lete ugyan három és félszer nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban csak 4,7 millió. A munkaképes korú finnek körülbelül 35 százaléka az iparban, 40 százaléka a ke­reskedelemben és szolgáltatási ágazatokban, 10—12 százaléka a mezőgazdaságban és 8 szá­zaléka a közlekedésben dol­gozik. A szabad vállalkozás elvén alapuló finn gazdaság nagy része magánkézben van. Né­hány területe azonban állami monopólium, mint például a vasút, szeszipar és alkoholfor­galmazás. A gazdaság egyen­súlyát — ahogy a legtöbb kis ország esetében — döntően meghatározza a külkereskede­lem. Legfontosabb kereske­delmi partnerei Svédország, a Szovjetunió, Anglia és az NSZK. Finnország nemzeti termelésének negyed részét, ipari termelésének pedig több mint egyharmadát exportálja. Ipari termékek körülbelül 95 százalékát adják az összkivi- telnek. A világ ipari terme­lésének a finn ipari termelés csak 0,3 százalékát adja, de a világkereskedelemben való részesedése több mint három­szorosa ennek. Néhány iparágban a finnek szerepe nemzetközileg is je­lentős. Így a világ papír- és kartonpapír-kereskedelmé- ben, valamint a fémipar egyes ágaiban ez az arány 15—20 százalék. Az ország területének kétharmad részét borító, erdő az alapja a fejlett fa- és pa­píriparnak; termékeinek 80 százaléka kerül exportra. Az összkivitel 32 százalékát fém­ipari termékek teszik ki. Nagy­fokú szakosodás ment végbe a hajóépítés és a gépgyártás területén. A finn hajóépítés remekeit, a jégtörőket, utas- szállító hajókat, olajfúró tor­nyokat az egész világon isme­rik. Finnország energiában sze­gény ország, gazdasága tehát mindenkor érzékenyen reagál a nyersanyagok és energiahor­dozók világpiaci árának vál­tozásaira. Az energiahordozók árainak emelkedése az elmúlt években rendkívül megdrágí­totta az importot, következés­képp jelentős a külkereske­delmi mérleg hiánya. Mégis gazdasági fejlettsége révén Finnország az élvonalba tar­tozik, az egy főre jutó bruttó nemzeti terméke magasabb, mint például Ausztriáé, Japá­né, Angliáé vagy Olaszorszá­gé. Az ENSZ hivatalos sta­tisztikája szerint fejlettségi szintben a 16. helyet foglalja el a világszervezet tagállamai között. 1982-ben a közös ipaci or­szágok 35 százalékkal, a szo­cialista országok 28 százalék­kal, a szabadkereskedelmi tár­sulás országai 20 százalékkal részesedtek a finn külkereske­delemből. A külkereskedelmi forga­lom 12 százalékát tette ki a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem, míg a maradék 6 százalékon az Egyesült Álla­mok és Japán osztozott. Finnországnak a Szovjet­unióval folytatott kereskede­lemben az utóbbi időkben egyensúly-eltolódás, finn több­let tapasztalható, a finnek pi­acot keresve, az idén 4 szá­zalékkal kívánják bővíteni a kivitelt a fejlett tőkésorszá­gokba. Finnországban arra számítanak, hogy az olajár emelkedése és a hagyományos szovjet termékek behozatalá­nak bővítése a jövőben hely­rebillenti a szovjet—finn kül­kereskedelmi mérleget Jövő évben írják alá a következő szovjet—finn keretszerződést, amely hosszú és rövid tá­von szabályozza a kereskedel­mi kapcsolatokat is. Finnországban az utóbbi időben nagy az érdeklődés a távol-keleti kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése iránt is. Két-három év alatt 34 finn érdekeltségű vállalat létesült Indonéziában, Malaysiában, fejlesztik a kapcsolatokat Thai­földdel és a Fülöp-szigetekkel is. Néhány kiegészítő adat: 1983-ban az éves bérindex 10 százalékkal, a fogyasztói ári- dex 9 százalékkal emelkedik Finnországban. 1984-re 3 szá­zalékos nemzeti jövedelem­emelkedést terveznek, elsősor­ban a tőkésországokkal foly­tatott kereskedelem eredmé­nyeként, Gáti Katalin 2 NÚGRAD - 1983. szeptember 13., kedd Az enyhülés tartalékai Andrej Sromikó szovjet külügyminiszter Madridban a többi között így fogalmazott: az enyhülés politikai tar­talékai korántsem merültek ki. Kijelentésének szinte il­lusztrációjaként a spanyol fővárosból, az európai találko­zóról Gromiko egyenesen Párizsba utazott, hogy a fran­cia államférfiakkal folytasson eszmecserét. A szovjet—francia kapcsolatok régóta fontos elemei a kontinens biztonságának, az európai országok együtt­működésének. Aligha véletlen, hogy az enyhülés korsza­kának egyik úttörőjeként máig is De Gaulle tábornokot emlegetik, aki a nyugati vezető politikusok közül első­ként látogatott ed Moszkvába. Franciaország és a Szovjet­unió nemcsak a fasizmus elleni háborúban, hanem a hi­degháborút követő időszakban, az európai biztonság és együttműködés megalapozásának szakaszában is példát mu­tatott a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedé­sű országoknak a kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok fej­lesztésében. Ami Gromiko hét végi párizsi megbeszéléseit illeti, a két­oldalú kapcsolatokban tagadhatatlanul gondot okoz a fran­cia középható-távolságú rakéták elbírálása. Jól ismert az ezekkel összefüggő szovjet nézet: Moszkva hajlandó Géni­ben az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon, minden ész­szerű megállapodásra, de ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO európai csapásmérő eszközeinek sorában a brit és a fran­cia rakétákat is vegyék figyelembe. A szovjet javaslat ér­telmében a hasonló típusú saját fegyverzeteket olyan mér­tékben csökkentenék, hogy azok nem haladnák meg a brit és a francia eszközök együttes mennyiségét. Párizs — akárcsak London, valamint az amerikai tár­gyalófél — egyelőre hallani sem akar erről a megálla­podásról. Figyelemre méltó viszont, hogy mind Hollandiá­ban, mind Belgiumban egyre nagyobb mértékben gyara­podik a legutóbbi Andropov-javaslat híveinek tábora, Mitterrand elnök, Mauroy kormányfő és Cheysson kül­ügyminiszter — Gromiko párizsi tárgyalópartnerei — egy­öntetűen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Moszk­va és Párizs között a politikai párbeszéd egyszersmind az európai és a nemzetközi béke érdekednek is megfelel. Fran­ciaország tekintélye és súlya a mai bonyolult világpoli­tikai körülmények között kettőzött felelősséget ró Pá-' rizsra. Aligha kétséges, hogy annak idején a hidegháború korlátái közepette sem volt könnyű rátalálni az együtt­működés, az enyhülés útjára. Ma azonban már ismertek ezek az ösvények, éppen Párizs taposta szélesre őket, Ha valamikor, most újból szükség mutatkozik arra, hogy Fran­ciaország tevékenyen közreműködjék az európai nukleáris konfrontáció veszélyének csökkentésében, az enyhülés lég­körének föltámasztásában. > örvendetes, hogy a párizsi tárgyalásokon a leglénye­gesebb kérdésekben: a béke megőrzéséért, a feszültség eny­hítéséért teendő lépésekben egyetértés mutatkozott. A szovjet—francia kapcsolatokban bizonyára jelentős állomás­nak tekinthető Gromiko látogatása. Ahhoz pedig nem fér-, hét kétség, hogy a madridi európai találkozó eredményes lezárása után a nyomatékkal hangsúlyozott kölcsönösen előnyös szovjet—'francia együttműködés újabb lendületet adhat a kontinens biztonságáért, a béke megőrzéséért tett erőfeszítéseknek. Lévén ez a kapcsolatrendszer is az eny­hülés egyik fontos tartaléka. Gyapay Dénes ­II. János Pál pápa Becsben II. János Pál pápa, aki az is. Az esti órákban a város osztrák katolikusok országos egyik központi terén lengye- találkozóján tartózkodik Bécs- lekkel találkozott a pápa, túlnjx bén, hétfőn a Szt. István-szé- nyomórészt olyanokkal, akik? kesegyházban tartott isten—-Ausztriában és más nyugat-?1“ tiszteletet, majd az osztrák európai országokban élnek! “■ értelmiségiekkel találkozott. II. János Pál ma a «a* riazelli búcsújáróhelyen tesz A pápa látogatást tett a látogatást, majd Bécsből visz- bécsi ENSZ-intézménveknél szautazik Rómába. Hazugság és hamisítás Egyre világosabbá válik, hogy a Szovjetunió légterét mégsértő dél-koreai repülő­gép ügyében csapott szovjet­ellenes hírverés elejétől végé- is hazugságra, a tények meg­bocsáthatatlan, dufva megha­misítására épül — állapítja meg hétfői kommentárjában Jurij Kornyilov, a TASZSZ szovjet hírügynökség politikai szemleírója. A kommentátor emlékeztet airra a szovjet nyilatkozatra, amely kiemelte: a szovjet fél minden lehetőt elkövetett an­nak érdekében, hogy figyel­meztesse a Szovjetunió hatá­rait megsértő dél-koreai re­pülőgépet. Ebből a célból a szovjet vadászgép nyomjelző lövedékekkel figyelmeztető lö­véseket adott le a repülőgép haladási irányába. A figyel­meztető lövések leadása össz­hangban állt a nemzetközi sza­bályokkal. Reagan elnök ezzel szemben a következőket mondotta: „nincs jele annak, ■ hogy a Szovjetunió megkísérelte vol­na nyomjelző lövésekkel fi­gyelmeztetni a repülőgépet”. A Pentagonban ráadásul azt is bizonygatni kezdték, hogy a szovjet vadászgép nem is ad­hatott le nyomjelző lövése­ket, mivel az ilyen típusú szovjet repülőgépek, úgymond, nincsenek felszerelve a szük­séges fedélzeti ágyúkkal. Ami­kor a szovjet sajtó megcáfol­ta ezt az állítást, az amerikai külügyminisztérium kénytelen volt elismerni, hogy igen, a Szovjetunió valóban figyel­meztette a Boeinget a repü­lőgép haladási irányában le­adott nyomjelző lövésekkel. Az amerikai külügyminisz­térium egyidejűleg azt is be­jelentette, hogy „új változat­ban” közzéteszi a szovjet va­dászgép pilótája és a földi irányítás közötti beszélgetés szövegét. Jogosan merül fel a kérdés: azt jelenti ez, hogy Washington mindeddig hami­sított hangfelvételekkel ope­rált? — Tette fel a kérdést a TASZSZ hírmagyarázója. Tovább folytatódott a sikersorozat (Folytatás az 1. oldalról.) meg az érdeklődők. A bemu­tatott modelleket helyben meg lehetett vásárolni. A vállalat vezetői az ez évi áruellátás további biztosító­sa, valamint a jövő esztendő megalapozása érdekében ered­ményes tárgyalásokat folytat­tak a részit vevő partnerekkel: a TAURUS, a BÜTORKER, a CENTRIKÖT, a Plusz 1 Sze­zon Gazdasági Társaság, a BÉTEX, a CORSÓ a Ravill és a AMFORA vezetőivel. A sikerhez hozzájárultak még a vállalati központ dol­gozói és a nyugdíjasok, akik konkrétan részt vettek a cik­kek eladásában. A kiskereskedelmi napolt során nemcsak a vállalat, ha­nem a vásárlók is jól jár­tak, kétmillió forintot taka­rítottak meg. A forgalmi ada­tok egyúttal azt is bizonyít­ják, hogy továbbra is meg­van a vállalat Vezetésének megújulási készsége és ké­pessége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom