Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
fl Közös a Védnökség az új Nemzeti Színház felépítésére Igazán nem közhely, hogy Kádár János finnországi látogatása egyszerre nyitott új szakaszt a kétoldalú kapcsolatok történetében és kapott sajátos jelentőséget éppen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az MSZMP KB első titkára és vendéglátója, Mauno Koi- visto finn államfő számára a madridi konferencia után és az ENSZ-közgyűlés kezdetén, a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokkal egyidőben lehetőség nyílt, hogy állást foglaljanak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfontosabb kérdéseiben. Igazság szerint két kis ország vezetői talál-., koztak, de ők maguk és államaink nemzetközi tevékenysége folytán is tekintélyt vívtak ki a világban. Egyetértő fellépésük tehát még inkább eredményes lehet a nemzetközi élet fórumain. Az első példa: Helsinkiben már októberben megkezdik előkészíteni azt a fontos konferenciát, amelyen a madridi határozat értelmében jövőre Stockholmban 35 állam képviselői megvitatják a bizalomerősítő intézkedéseket, az európai biztonság és leszerelés kérdéseit. Magyar részről teljes támogatásra számíthat a finnek munkája az előkészítő értekezleten. Ugyanígy Finnország diplomáciája is segíteni fog, amikor ismét csak a madridi záróokmány előírása szerint Budapesten rendezik majd meg az európai kulturális fórumot. A „helsinki folyamat” továbbvitelét mindkét ország vezetői szívügyüknek tekintik. Egyébként a madridi értekezlet értékelésében is egyetértés mutatkozott: ésszerű kompromisszum, jé program született Madridban, s ez hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához. Jelentős részt szenteltek a tárgyalásokon a fegyverkezési verseny kérdéseinek. Kádár János kijelentette: „abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s, hogy ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már vannak”. Koivisto elnök is egyetértett abban, hogy az egyenlő, garantált biztonságnak a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósulnia. Kádár János arra .emlékeztette vendéglátóját, hogy a Magyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés tagjaként, szövetségeseivel együtt több konkrét javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására, és csökkentésére, esek a javaslatok ma is érvényesek. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani! Természetesen napirendre került a kétoldalú kapcsolatok bővítése is. Nem csak a hagyományos rokoni kötelékekről esett szó, hanem arról, hogy az érzelmi kötődést a közös politikai célok meghatározása, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kulturális kapcsolatok örvendetes szélesedése is erősíti. A Finn—Magyar Társaságnál járva Kádár János kiemelte: mennyire eleven a két nép barátsága, hozzátéve, hogy népeink közös békeitörekvése ennek az egyik legfontosabb tényezője. A finn sajtó megírta, Koivisto elnök is utalt rá, hogy a személyes 'találkozásnak mekkora a jelentősége. Aki a protokoll előírásait valamennyire is ismeri, észrevehette, hogy a finn vendéglátó éppen a kétszeresét vállalta annak, amit iilétt-kellett volna, ezzel is kifejezésre juttatva a Kádár Jánossal folytatott párbeszéd fontosságát. Három nap alatt nem kevesebb, mint nyolc alkalommal találkoztak. A két államférfi között tehát olyan személyes kapcsolat alakulhatott ki, amely minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy érvényesüljön az európai enyhülési politika. Az MSZMP KB első titkára tíz éven belül most járt harmadszor Finnországban. Egyik előző útjának az volt a célja, hogy a Finlandia-palotában 34 más, európai és észak-amerikai vezető államférfival együtt aláírja a helsinki záróokmányt. Erre emlékezett, amikor hangsúlyozta: „Helsinki számunkra nem csak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával”. A helsinki városházán beírva nevét a város aranyikönyvébe, Kádár János egyben jókívánságait fejezte ki Helsinki lakosainak. Más !finm városok képviselőivel is találkozhatott: a magyar városok testvérvárosainak vezetői szintén hivatalosak voltak a magyar fogadásra, s jelen volt a finn politikai, gazdasági és kulturális élet úgyszólván minden számottevő személyisége. A látogatás programja csupán egyetlen vidéki kirándulást tartalmazott: Nurmijärvi egy paraszt- gazdaságában, ahol Jaako Maisi gazda lánya elmondta, hogy, mint annyi finn, ő is járt már Magyarországon. Egyébként az MSZMP KB első titkára finnországi útjának úgyszólván minden munkával tölthető óráját a „személyes diplomáciára” használta fel: tárgyalásokra hazánk céljainak ismertetésére, társadalmunk és népgazdaságunk helyzetének felvázolására, s; minél több finn megnyerésére a két nép barátságának elmélyítéséhez,' a béke közös akaratának kifejezéséhez. A látogatás eredményed minden bizonynyal jelentkezni fognak mind a magyar—finn kapcsolatok fejlődésében, mind az európai politikai légkör alakulásában. Pálfy József Kádár János befejezve finnországi látogatását hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hazaérkezett a Finn Köztársaságból, ahol Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására tett hivatalos látogatást. Kádár János kíséretében volt felesége., valamint Nagy János külügyi államtitkár. Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Bereczky Gyula, a KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője, továbbá Matusek Tivadar, hazánk finnországi nagykövete. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pultai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Losonczi Pál New Yorkba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szeptember 25- én. vasárnap New Yorkba utazik, ahol részt vesz Indira Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnöke kezdeményezésére összehívott állam- és kormányfői találkozón. Losonczi Pál New York-i tartózkodása idején részt vesz az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájában is. (MTI) Tüntetés Libanonban Mintegy kétezer libanoni drúz tüntetett csütörtökön az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségénél a hegyvidéki drúz települések amerikai ágyúzása miatt. A tüntetők7 tiltakozó jegyzékét adták át a követség képviselőinek. Az amerikai hadihajók csütörtökön nem csak a drúz hegyvidéken, hanem Bejrút elővárosaiban is lőtték a kormányellenes erők állásait. Közben Robert McFarlane, amerikai különmegbízott Da- maszkuszban találkozott Valid Dzsumblatt drúz vezetővel a libanoni haladó szocia- Ks .a párt elnökével. A gyakran megbízhatatlan „értesüléseket” közlő bejrúti falangista rádió délután arról számolt be, hogy a szaúd-ará- biai és amerikai közvetítés eredményeként számítani lehet a libanoni tűzszünet bejelentésére. A francia hadügyminisztérium csütörtökön este közölte, hogy a francia repülőgépek bombázták Bejrút közelében azokat a tüzérségi állásokat, amelyek „bejrúti francia célpontokat vettek célba”. A közlemény szerint ezt az akció* Hernu hadügyminiszter rendelte el, aki parancsot adott, hogy. „jogos önvédelemből” intézzenek támadást e tüzérségi állások ellen. (MTI) NÓGRÁD — 1963. szeptember 23., péntek Gromiko és Doszt megbeszélése Rövid munkalátogatáson a szovjet fővárosban tartózkodott Sah Muhammed Doszt, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB tagja, afgán külügyminiszter. Csütörtökön fogadta őt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Gromiko és Doszt meleg, baráti légkörű megbeszélést folytatott a kétoldalú kapcsolatokról, valamint néhány nemzetközi kérdésről. Mindkét részről elégedetten értékelték a szovjet—afganisztáni kapcsolatok helyzetét. Andrej Gromiko reálisnak és konstruktívnak minősítette az afgán kormánynak az Afganisztán körüli helyzet politikai úton történő rendezése érdekében tett javaslatát. A megbeszélésen Sah Muhammed Doszt megerősítette: kormánya kész a jövőben is megtenni minden szükséges erőfeszítést a politikai rendezés mielőbbi elérése érdekében. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter; Farkas Bertalan űrhajós alezredes; Fejti György, a KISZ KB első titkára; Fekete Gyula. író; Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese; Ferencsik János, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója; Frezik Istvánná, a Dombóvári Alkotmány Tsz dolgozója; Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke; Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára; Gobbi Hilda színművész; Gyurkó László író; Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára; Hárs István,' a Magyar Rádió elnöke; Héber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke: Hetényi István Pénzügyminiszter; Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója; Ilubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke; Illés Endre író. Illyés Gyula- né nyugalmazott főiskolai tanár; Jene só Miklós filmrendező: Juhász Ferenc költő; Kál- áy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház elnökpüspöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke; Kállai Ferenc színművész, a Magyar- Színházművészeti Szövetség elnöke; Károlyi Mihályné; Keresztury Dezső akadémikus. író; Kocsis Zoltán zongoraművész, Kodály Zoltánná Péczely Sarolta énekművész; Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke; Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki kar elnöke: Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok, egyetemi hallgató; Major Máté akadémikus; Major Tamás színművész; Makay Margit színművész; Malonyay Dezső. a Nemzeti iSzínház igazgatója; Markó Iván balettművész; Marosán György nyugdíjas; Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára; Mandity Marin, a Magyarország Délszlávok Demokratikus Szövetségének Tőtitká- ra;:”'Péthy Blanka, színművész; íFéter -Gyula technikus, a Nemzeti Színház régi bérlettulajdonosa; Pióker Ignác nyugdíjas országgyűlési képviselő: Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára; Rubik Ernő, a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa; Sinkovits Imre színművész; Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára; Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke; Szabó István filmrendező; Száraz György író; Szcntágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke; Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára; Tétényi Pál, az MSZMP KB osztályvezetője: Amerigo Tot szobrászművész; Tóth Dezső művelődésügyi miniszterhelyettes; Varga Imre szobrászművész; Victor Vasarely festőművész; Vámos László rendező, a Nemzeti Színház művészeti vezetője: Veress Miklós költő; Vozár Gyula, a Magyar Televízió „Horizont” brigádjának tagja: ■ Weöres Sándor író. Losonczi Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: — Fejlett kultúrával, színházművészettel rendelkező országoknak többnyire van olyan színháza, amely művészi munkája, társulata, de épülete, működési feltételei alapján is a jobbak között a legjobb szerepét tölti be. Kö- zép-Kelet-Európában túlnyomórészt Nemzeti Színháznak hívják az ilyen műhelyeket, utalva ezzel a nemzeti kultúrában vállalt szerepükre. Feladatuk, hivatásuk a nemzeti nyelv művelése, a nemzeti drámairodalom felkarolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatása, a legjobb színművészek. alkotói közösséggé szervezése. Ezért a Nemzeti Színházakat a létrehozó társadalmak, államok előjogokkal és rangos feladatokkal ruházzák fel, megkülönböztetett épületeket emelnek és működtetnek számunkra. A védnökség elnöke ezután arról szólt, hogy, mióta az első világháború előtt, egy spekuláció miatt, lebontották a nemzet első színházát, azóta az intézmény csak ideiglenes otthonokra talált, melyekben nem valósulhatott meg egészében a nemzeti színházi gondolat. — Ezért jelentkezett a sürgető óhaj a magyar közvéleményben — folytatta Losonczi Pál —, hogy az ország fővárosában a nemzet színházának állandó, végleges otthona épüljön. Az igény hangjából ki lehetett hallani az áldozatkészséget és áldozatvállalást is, mintha a közvélemény azt is szükségesnek érezné, hogy egy ilyen nemes vállalkozásban — és épp a nehezebb időben — mutassa fel az összefogás próbáját. E vállalkozás minden bizonnyal hatással lesz majd az egész magyar kultúrára, közművelődésre, nemzeti közérzetre, a magyar ifjúságra és a világ bármely pontján élő magyarokra — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. Ezután Köpeczl Béla ismertette a védnökséggel az új Nemzeti Színház főbb építészeti jellemzőit. * A Nemzeti Színház részletes beruházási programja az év végéig készül el. Az építkezés, amelynek 1989-re kell befejeződnie, az előzetes számítások szerint mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. A színház egy nemzetközi pályázaton díjazott magyar terv korszerűsített változata alapján épül fel. Az átdolgozás hasznosítja a tervezők korábbi elemző vizsgálatainak tapasztalatait és az elmúlt évek nemzetközi színháztechnológiai fejlődését. A tervezés — Hójer Miklós egyetemi tanár vezetésével — a középülettervező vállalat tervezőcsoportjának feladata, a kormány által jóváhagyott építési hely és a Művelődési Minisztérium meghatározta funkcionális, műszaki paraméterek alapján. A színház a Dózsa György úton, a Gorkij fasor tengelyében épül, homlokzata a Dózsa György útra néz majd. A színház — a korszerű közművelődési elvek szellemében — egész nap nyitott lesz a kulturális rendezvények előtt. Az épületnek a közönség látogatta részeit modem elvek alapján alakítják ki, olyan alaprajzi megoldással, amely a Városliget és a Dózsa György út felé is megnyitja a szinház nagytereit. A közönség mozgását, illetve az üzemi-gazdasági forgalmat egymástól elkülönítik. Az autóbusszal, a földalatti megállójától gyalog, vagy a gépkocsival érkező közönség a Dózsa György úti főbejáraton lép az épületbe, és a pénztárcsarnokon, a ruhatári tereken át tágas, télikertjel- legű előcsarnokba érkezik. A színpadot karéjban körülölelő nézőtér —, amely az előcsarnok központjában. le6Z — befogadóképessége változtatható, maximálisan ezer- egyszázan foglalhatnak helyet a széksorokban. Kialakítanak egy stúdiószínpadot is, amely kétszáz nézőt fogadhat. A színpadrendszerhez közvetlenül kapcsolódik a díszlet-összeállító tér és az üzemi bejárat. A színpad széles megnyitása, a nagy előszínpad, olyan és akkora nyílt teret ad, amely alkalmas szinte bármely rendezői koncepció megoldására. Ezt segítik a színpadtechnikai berendezések is, amelyek tervezésénél az élenjáró nemzetközi tapasztalatokhoz igazodnak. Dobforgószínpadot alakítanak ki, süllyedő pódiumokkal, a zsinórpadláson díszletmozgató berendezések, háttéríüggönytartók, a mozgatható világítási tornyok és előfüggönyt mozgató gépek kapnak helyet. Természetesen lesznek biztonsági (vas) függönyök a színpad és a nézőtér, illetve a fő- és mellékszínpadok között. A díszletek, bútorok, emelvények mozgatását, szállítását felvonók és emelők segítik. A próbaszínpad felszereltsége nemcsak próbákra, de stúdióelőadásokra is lehetőséget ad. A színház nemes anyagok felhasználásával készül, reprezentatív megjelenésű lesz, homlokzatának formája a tervezés során válik majd véglegessé. A tanácskozáson Drecin József, az adományozás módjáról tájékoztatta a védnökséget. * A védnökség biztosítja, hogy a lakosságtól a gyűjtés révén befolyt összegeket a Nemzeti Színház építésére fordítsák. A szinház építésének költségeihez a munka időtartama alatt folyamatosan lehet hozzájárulni. Az adományozás történhet készpénzben, vagy kollektíváknak a munkateljesítményeikért kifizetett jövedelem felajánlásaival. Állami, szövetkezeti, vagy más, hasonló közpénzek az építkezés támogatására nem fizethetők be. Magyarországon, a hazai és külföldi állampolgárok pénzadományaikat az OTP 218— 98220—546—621 számú előrenyomtatott csekkűrlapjaira, vagy ugyanerre a számlaszámra postai utalványon fizethetik be. (A csekkűrlapok postai és OTP-fiókokban, valamint a takarékszövetkezetek fiókjainál kaphatók.) Külföldről a konvertibilis devizaadományok az Országos Takarékpénztárnál ugyanazon a számlaszámon vezetett „Nemzeti Színház” folyószámlára utalhatók át. A részletekről a külképviseletek illetve a Magyarok Világszövetsége ad tájékoztatást. A pénzügyi jogszabályok kedvezményeket biztosítanak azok számára, akik saját anyagi eszközeikkel segítik a közösségi célok megvalósítását. Ezek a kedvezmények megilletik a Nemzeti Színház céljaira adományozókat is: az! általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának fizetésére kötelezettek az adomány összegével az adóalapot csökkenthetik; az adományokat ajándékozási illeték nem terheli; a külföldről érkező adó-- mányok vámmentesek. Az építés költségeit támogató pénzadományok adatainak központi nyilvántartó helye az OTP XXII. kerületi fiókja. A gyűjtéssel kapcsolatos pénz-« befizetési eljárásokról az érdeklődők részére az itt szervezett információs csoport ad tájékoztatást, a 386-330-as te-, lefonszámon. Kisebb összegű adományod zás 20, 50 és 100 forintos emlékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban és más intézményekben a szakszervezetek segítségével; az iskolákban az ifjúsági szervezetek közreműködésével lehet hozzájutni. (A bélyegekhez — elsőként a munkahelyen — ez év novemberében juthatnak hozzá az ador mányozók.) Különböző rendezvények felajánlott bevételét az ismertetett OTP-csekkszámlán lehet befizetni. Az adományozás esetleges nem pénzbeni for-, máival kapcsolatos felvilágosítást a védnökség titkársága a Művelődési Minisztérium 114-480-as telefonszámán ad. A védnökség gondoskodni arról, hogy a sajtóban, a rádióban, televízióban időszakos tájékoztatások jelenjenek meg a gyűjtésről, a munka előkészületeiről és később az építésről is. Az OTP vezérigazgatója időközönként elszámol a védnökségnek az adományozás eredményeiről. A védnökség később hatá«’ roz arról, hogy az előreláthatólag 1988 év végéig tartó gyűjtés legkiemelkedőbb egyéni és kollektív adományozói^ ról milyen formában emléke^ zik meg maradandó módon. * A tájékoztatókhoz Bognáf József, Maróthy László, Ke- resztury Dezső, Marosán György, Boldizsár Iván, Hu- bay Miklós, Major Máté, Kállai Ferenc, Bartha Tibori Gáspár Sándor és Gobbi Hilda fűzött javaslatokat, észrevételeket. Ezekkel — ahogy Losonczi Pál zárszavában kifejtette — az operatív bizottság foglalkozik majd. Ezt a testületet a Művelődési Minisztérium koordinatív feladatkörrel, a színház megvalósításával kapcsolatos Irányítási teendők segítésér« szervezte. (MTI)
