Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Mostmár a fegyverek döntenek Angol kommandóalakulatok a Falklandon Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: A Falkland- (Malvin-) szi­getek „különböző pontjain” harcok folynak. A brit hadügy­minisztérium bejelentése sze­rint a péntekre vlrrpdó éjjel „kommandóalakulatok“ száll­tak partra és harcban állnak az argentin erőkkel. A bejelentés aserint az alakulatok elérni látszanak céljaikat. Mindjárt a hadműveletek kezdetén a flottát súlyos em­berveszteség érte: egy csapat- szállító „Sea King” helikopter lezuhant, és a gépen levők kö­zül huszonegyen — minden valószínűség szerint — életü­ket vesztették. Brit katonai szakértők sze­rint nem invázió folyik. Azt mondják, a hadügyminisztéri­um tudatosan választotta a „kommandóalakulatok” ki­fejezést a „partraszálló alaku­latok” helyett, érzékeltetni akarván, hogy nem területda­rabok visszahóditásóról, ha­nem az argentin védő és ka­tonai létesítmények „felőrlésé­ről” van szó. Sokkal fontosabb azonban ennél — hangoztatják brit ka­tonai szakértők —, hogy a flotta védelmét szem előtt tartva, minden argentin ra­dar. és rakétaállást megsem­misítsenek. A kommandóakciókkal egy- időben a flotta hajói Port Stan­ley kikötőjét lőtték. Harrier típusú vadászgépek pedig a nyugati Falkland- (Malvin-) sziget délkeleti részén, a Fox- öbőiben hajtottak végre beve­téseket Husák a Szovjetunióba látogat Csehszlovák pórt- és állami küldöttség utazik június ele­jén a Szovjetunióba hivatalos baráti látogatásra Gustáv Hú­súknak, a CSKP KB főtitká­rának, Csehszlovákia köztár­sasági elnökének vezetésével — közölték pénteken Prágá­ban. A küldöttség az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet minisz­tertanács meghívásának tesz eleget. (MTI) Nincs egyetértés Tito utca Budapesten Joszip Broz Tito születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból pénteken utca- és emlék- tábla-avatóf ünnepséget tartot­tak Budapesten, a IV. kerü­letben, az eddigi Rózsa utcá­ban, amelyet a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság hajdani elnökéről neveztek el. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzását követő­en Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszé­det. Megemlékezve a jugo­szláv és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, felidézte életútjának jelentős állomásait, szerepét a fegyve­res küzdelemben, a politikai életben, a szocialista Jugo­szlávia megteremtésében, né­peinek testvéri összekovácso­lásában. — A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának határo­zata alapján ma, érdemeit el­ismerve, emberi nagyságát tisztelve, születésének 90. év­fordulója alkalmából Buda­pesten utcát nevezünk el Jo­szip Broz Titóról, a jugoszláv és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyisé­géről, a szocialista Jugo­szlávia megalapítójáról, a magyar nép nagy barátjáról. Meggyőződésünk, hogy ez is tovább szilárdítja a két nép és pártjainak barátságát és együttműködését Budapest főváros Tanácsa és a Tito elvtársat tisztelő minden ma­gyar ember nevében az emlék­táblát —, amely kőbe vésve hirdeti Joszip Broz Tito hal­hatatlan emlékét — felava­tom. A mostani Rózsa utcát pedig mától Joszip Brpz Tito utcának nyilvánítom — mon­dotta Szépvölgyi Zoltán. Ezután Milán Veres, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe köszönetét mondott azért, hogy a fővárosban ezen­túl utcanév és emléktábla is őrzi Joszip Broz Tito emlékét Ezt követően a márványtáb­la alá helyezték el a megem­lékezés virágait A Magyar Szocialista munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, az MSZMP tag­ja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője; a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; a Miniszter- tanács képviseletében Markó­ja Imre Igazságügyminiszter és Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár koszorúzott. A Joguszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének koszorúját Milán Veres nagykövet és Ni­kola Nikolics ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el. Budapest főváros Tanácsa képviseletében Szépvölgyi Zoltán és Farkaslnszky Lajos elnökhelyettes; a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nevében Ispánovits Márton főtitkár és Kovács Gyula elnökségi tag helyezett el koszorút A* ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget (MTI) Arafat Indiában Az Indiai kormány meghí­vására pénteken kétnapos hi­vatalos látogatásra Üj-Delhi- be érkezett Jasszer Arafat, a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizottsá­gának elnöke. Arafat leg­utóbb 1980-ban járt Indiában. Fogadására Űj-Delhi repü­lőterén megjelent Indira Gan­dhi miniszterelnök, Naraszlm- ha Rao külügyminiszter és több más hivatalos személyi­ség. Indiai tartózkodása idején Arafat széles körű megbeszé­léseket folytat vendéglátói­val, az Indiai és a palesztin nép kapcsolatainak bővítésé­ről, a közel-keleti térség prob­lémáiról, különösen Libanon­ról. (MTI) Érvényét vesztette az 1976- ban kötött spanyol—amerikai szerződés — a két ország tár­gyaló küldöttségének mind a mai napig nem sikerült egyet­értésre jutnia a szerződés he­lyébe lépő megállapodás szö­vegében. Az új megállapodás megkö­tésének hiánya és a régi lejár­ta nem Jelenti a spanyol te­rületen levő amerikai tá­maszpontok azonnali felszá­molását, mert a lejárt szerző­dés erre egyévi határidőt ad és az új szerződést minden bi­zonnyal rövid időn belül —, egyes jelentések szerint egy hé­ten bélül — megkötik. A spanyol baloldali ellenzék élesen bírálja azt a módot, ahogyan a kormány a tárgya­lásokat a szerződés megújítá­sáról folytatta, s azt a tényt, hogy nem tájékoztatták a par­lamentet a tárgyalások mene­téről. Karmai elutazott Berlinből Pénteken befejeződtek az Erich Honecker vezette NDK és a Babrak Karmai vezette afgán párt- és állami küldött­ség tárgyalásai. A megbeszélé­sek végén Erich Honecker és Babrak Karmai barátsági és együttműködési szerződést írt alá. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. A két ország külügyminisz­tere konzuli egyezményt, va­lamint gazdasági, ipari, tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési megállapodást, Ludwig Mecklinger, az NDK egész­ségügyi minisztere és Sah Mo­hammed Doszt, afgán külügy­miniszter pedig egészségügyi együttműködésről írt alá szer­ződést. A tárgyalások befejeztével péntek délután a Babrak Kar­mai vezette afgán párt- és ál­lami küldöttség elutazott Ber­linből. (MTI) Népszavazást indítványoz az olasz ellenzék Befejeződtek a magyar—algériai gazdasági tárgyalások Pénteken Budapesten befe­jezte munkáját a magyar—al­gériai gazdasági és műszaki- tudományos vegyes bizottság hetedik ülése, amelyet Ábra­hám Kálmán építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, illet­ve Brahim Brahimi vízügyi miniszter vezetett. A vegyes bizottság áttekin­tette a két ország között di­namikusan fejlődő árucsere­forgalom valamennyi területét és részletesen elemezte az el­ért eredményeket. Felvázolta mind a közeli, mind a távo­labbi Jövőre az ipari, a víz­ügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, oktatásügyi, a két ország között megindult építési és műszaki-tudományos együttműködés bővítését cél­zó teendőket. A magyar építő­ipar Algéria Annaba tartomá­nyába 980, Guelma tartomá­nyában pedig 1700 lakás fel­építésére, ugyanezeken a he­lyeken 3600 lakás tanulmány- tervének elkészítésére szerző­dést írt alá. További 800 la­kásra van folyamatban ta­nulmányterv készítése. A megbeszélések kiterjedtek a két ország közötti turizmus fejlesztési lehetőségeire is. Megállapodtak abban, hogy Budapest és Algír közötti légi összeköttetés létrehozására is tárgyalásokat kezdenek. Á társelnökök pénteken a Külkereskedelmi Minisztéri­umban aláírták a vegyes bi­zottsági tárgyalások eredmé­nyét összefoglaló jegyzőköny­vet. Az algériai miniszter szakértői kíséretében látoga­tást tett a gyált Szabadság Tér. melőszövetkezetben és az Ika­rus gyárban. Fogadta a minisz­tert Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Megbeszéléseket folytatott He- tényl István pénzügy-, Púja Frigyes külügy-, Veress Péter külkereskedelmi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel, Juhás* Ádám ipari államtitkárral, va­lamint Kovács Antal állam­titkárral, az Országos Vízügv) Hivatal elnökével. (MTI) Gazdasági kérdések a JKSZ KB plénuma előtt A JKSZ Központi Bizottsá­ga Dusán Dragoszavac elnök­letével pénteken Belgrádban ülést tartott. A Központi Bi­zottság Szergej Kraighernak, az államelnökség tagjának be­számolója alapján megvitatta az ország hosszú távú gazdasá­gi stabilizációs programja irányelveit. A programtervezetet Szergej Kraigher elnökletével több hó­napos munkával a jugoszláv föderáció, valamint köztársa­ságainak és tartományainak vezető személyiségeiből, s mintegy 200 tudósból és szak­emberből álló bizottság készí­tette el. Szergej Kraigher a plénu- mon tartott referátumában hangoztatta, hogy a gazdasági stabilizációs program legfőbb teendőkként a munkatermelé­kenység fokozását, a tervezés tökéletesítését, a jugoszláv gaz. daság nyers- és reprodukciós anyagimporttól való függősé­gének csökkentését, a túlmé­retezett beruházások reális keretek közé szorítását, az Inf­láció mérséklését, az áru. és pénzviszonyok egyensúlyának megteremtését, a külkereske­delmi áruforgalom — főként az export — növelését jelöli meg. Állást foglal számos, az utóbbi időben vitatott kérdés­ben, így a többi között meg­határozza a köztársaságok, a tartományok, a vállalatok, a tervezés, a piac helyét és sze­repét a szocialista önigazgatá­sú gazdálkodásban. A programtervezet megálla­pítja, hogy a kitűzött feladatok sikeres valóra váltása szem­pontjából nagy jelentőségű a jugoszláv külgazdasági kap­csolatok fejlesztése a szocia­lista és a fejlődő országokkal. A tervezet külön-külön fe­jezetben rögzíti többi között az inflációgátló intézkedése­ket, a jugoszláv külgazdasági politika és a dinár konverti­bilissé tételének stratégiáját, a szociálpolitikai célkitűzése­ket, a gazdasági stabilizáció társadalmi feltételeit, a gaz- daságszllárdítás jogi vonat­kozásait. — A jugoszláv gazdaság sta­bilizálása nagy erőfeszítéseket követelő, tartós és bonyolult feladat lesz, s a kommunista szövetségnek, a «•zerzezett szo­cialista erőknek kell a prog­ram következetes megvalósí­tásáért folytatott küzdelem élé. re állniuk — mondotta Szer­gej Kraigher. Felmentették a román kormányt Pénteken délben ülést tar­tott a román nagy nemzet- gyűlés. Az ülésen Ilié Verdet miniszterelnök kérte a nagy nemzetgyűlést, járuljon hoz­zá a kormány felmentéséhez. A parlament a felmentést egy­hangúlag megadta. Az RKP Központi Bizottsá­gának, valamint a szocialista demokrácia és egységfrontja országos tanácsának előter­jesztése alapján ezután a nagy nemzetgyűlés Constantin Das- calescut választotta meg mi­niszterelnöknek. Az új kor­mányfő ezután Ismertette a kabinet összetételét, amelyet a képviselők jóváhagytak. (MTI) A Giovanni Spadolini vezet­te ötpárti olasz kormány pén­teken újabb bizalmi szavazást vészelt át — két napon belül immár a másodikat. A bizalmi kérdést a kor­mány vetette fel a képviselő- házban, miután szélsőjobbol­dal. és radikális párti képvi­selők törvénymódosítási ja­vaslatok sorozatos betérjesz- tésével akadályozták a nyug­díjakról és a végkielégítések­ről szóló törvényjavaslat elfo­gadását. A szavazást külön-külön ej­tették meg a csomagterv egyes cikkelyeiről. A kormány csü­törtökön 338 szavazattal 236 ellenében, pénteken 317 szava­zattal 225 került ki győztes­ként a szavazásból. Az ellenzék egy része maga­sabb, a megélhetési költségek emelkedését követő végkielé­gítéseket javasol és népszava­zást Indítványozott a csomag­tervről. Spadolini kormánya viszont azzal érvel, hogy az el­lenzék javaslatai fokoznák az inflációt és megbénítanák gaz­daságfejlesztési terveit. A csomagtervről még két szavazást irányoztak élő. IZRAEL Szélsőségesnek lenni jó ? A felszínes benyomás: Be­gin kormánya komoly bajban van, s nemcsak a parlament­ben. A bizalmi szavazást át­vészelte ugyan, de itt is, ott is. zavargások, nyugtalanság. A Jordán folyó megszállt nyuga­ti partján az utóbbi esztendők legnagyobb tiltakozó akciói zajlottak három arab polgár- mester menesztése miatt, a Golán-fennsíkon pedig drúz parasztok tüntettek az izraeli személyi igazolvány kötelező­vé tétele miatt. És hosszú he­teken át valóságos ütközet folyt a Sínai-félsziget izraeli telepeseivel — az április 25-i kiürítés előtt. Tiltakoztak te­hát a megszállók és a megszál­lottak egyaránt, Ráadásul ko­moly tehertételt jelent Egyip­tom új árnyalatú politikája is. Hisz mi történik, ha a sínai visszavonulást újfajta kairói irányvétel követi, ha Egyip­tom csupán a békeszerződés hasznát zsebeli be, amely a békeszerződést szinte tollba- mondta Szadatnak — végső elemzésben vesztese lesz saját békealkudozásának ? Az izraeli kabinet egyelőre időt nyert. Vannak ugyan cso­portok, amelyek még Begin- nél is szélsőségesebbek, de — úgy tűnik — kormányképes többség ezekből nem hozható létre. Az ellenzék bizalmat­lansági indítványa most zá­tonyra futott, de sajnos — a sínai visszavonulás, a megszállt területeken élő arabok nyug­talansága az izraeli tömegek­ben nem a józanságot erősí­tette. A legfrisebb közvéle­mény-kutatási adatok szerint Begin egy mostani , választás egyértelmű győztese volna. Nem utolsósorban azért, mert a Sínai-félsziget kiürítése előtti napon megígérte, hogy Izrael nem fesz több enged­ményt. Más szóval sem a Go- lan-fennsfk, sem a Jordán fo­lyó nyugati partja, sem a Gá- zai-övezet nem szabadul meg soha az izraeli megszállástól. 1 Tény: konkrét tervek vannak Jeruzsálemben a megszállt te­rületek fokozatos integrálá­sára, lehetőleg úgy, hogy az Itt élő arab lakosság más or­szágokba költözzön. Lépésről lépésre halad előre a bekebe­lezés programja. A Sínai-íél- sziget visszaadása ezt a folya­matot még meg is gyorsította. A legnagyobb izraeli napilap, a Maariv adatai szerint a la­kosság 70 százaléka („lakossá­gon” az izraeli állampolgár­sággal rendelkezők értendők) vallja azt, hogy az „igazgatott területek” (vagyis a megszállt arab föld) „egyetlen négyzet­centiméterét sem szabad át­adni”. Szélsőségesnek lenni, úgy tűnik, kifizetődő ma Izra­elben. Leginkább azért, ráért nincs alternatíva. A jelenlegi kor­mánynak és a Símon? Perez vezette Munkáspártnak elkép­zelései az arab területek be­kebelezéséről alig térnek el egymástól Perez pártja — érezve a közvélemény jobbra tolódását — sok kérdésben Begin felé lépeget. És épp ez a tény, a valódi ellenváltozat hiánya teszi a kormányfő.hely- zetét biztosabbá — annak el­lenére, hogy parlamenti több­séggel (mftit a legutóbbi bi­zalmi szavazás mutatta) már nem rendelkezik. A szélsőségesség tehát elő­nyös lehet. Hiszen a jobbolda­li jelszavak az országalapítók céljához való hűséget jelzik, s megfelelnek az új körülmé­nyekhez való alkalmazkodás­ra képtelenek számára. Pedig bizonyos: a Közel-Keleten bé­ke, Izrael számára a kiegyen­súlyozott, nyugodt fejlődés le­hetősége csak akkor jön el, ha alapvető változás történik a közgondolkodásban. Az or­szág legjobb erői évtizedek óta vallják, hogy Izraelnek meg kell találnia a sajátos he­lyét a Közel-Kelet népeinek a családjában. És ez csak akkor lehetséges, ha nem a szem­benállás, az elkülönülés, a hó­dítás, hanem az együttműkö­dés szelleme hatja át politi­káját. 2 NOORAD - 1982. május 22., szombat Párizs, kontra London Ha hinni lehet — és miért ne lehetne — a francia saj­tónak, a Közös Piac fennállása óta nem élt át ilyen válsá­gos időszakot, mint ez a mostani. Már korábban sokan meg­jósolták: az ellentétek elsősorban az agrárpolitika körül rob­bannak ki, s a francia—brit álláspont egyelőre áthidalha­tatlan különbséget mutat Franciaország kis- és nagytermelői számára tetemes előnyöket vívott ki az EGK-ban. Anglia belépésével a pári­zsi ihletésű árpolitika nyomban heves ellenzőre talált Nagy-Britannia, élén a konzervatív kormány semmiképpen nem hajlandó elfogadni a francia érveket. A vita most már odáig fajult hogy az Afrikában tartózkodó Mitterrand el­nök rövid időn belül másodszor szánta el magát nyilatko­zatra, a Közös Piac válsága ügyében. Diplomáciai megfigye­lők szerint ez párját ritkító esemény. Egy államfő általában az adott országgal, vagy térséggel szokott foglalkozni kül­földi látogatása alkalmából. Párizs tehát semmiféle engedményre nem hajlandó, ám a csatornán túl London hasonlóan makacs magatartást ta­núsít. Pedig Mitterrand szókimondóan feltette a kérdést el­ső, még algíri tárgyalása közben elhangzott beszédében: vajon Thatcher asszony kormánya milyen szerepet óhajt játszani az EGK-ban? Ha ugyanis így folytatja London — a francia elnök szavaiból ezt olvasták ki a megfigyelők —, óhatatlanul kérdésessé válhat a brit jelenlét a Tízek berkei­ben. Ügy tűnik, s a francia'sajtóban egyre nyíltabban úgy fogalmaznak, hogy London közös piaci magatartása ugyan­arról a tőről fakad, amely a Falkland- (Malvin-) szigetek vitájában nehezíti a békés megoldást. Vagyis: a Tory-kor- mány merevségét okolják az egyik válságért éppúgy, mint a másikért Brüsszelben, az EGK székhelyén borúlátóan ítélik meg az elmérgesedett helyzetet. Utalnak arra, hogy a mezőgazda- sági árak és általában az agrárpolitika ügyében további nehézségeket okoz majd, ha a Tízek közé bebocsátásra váró Portugália' és majdan Spanyolország elnyeri a tagságot. Mindkét ország például jelentős bortermelő, s a megfigye­lők nem tévesztik szem elől a -közelmúlt években gyakran kiújult, olykor tettlegességig fajult, máskor sztrájkokat föl- lobbantó olasz—francia borháborút. Nehéz lenne megjósolni, -végül miként sikerül komprom misszumot kicsikarni Londontól, vagy Párizstól. Egyelőre sem az egyik, sem a másik nem enged. A Szajna partján kíváncsian várják, vajon a közös piaci gépezetet szinte megbénító brit magatartás változik-e, más szóval Anglia hajlandó-e a játékszabályok betartására? A megszerzett elő­nyök megőrzése érdekében Párizs éppoly konok álláspontra helyezkedik, mint London. S ebben Anglia számára aligha jelent megkönnyebbedést, hogy Falkland-ügyben a Közös Piac jóval nagyvonalúbb vele szemben. Gyapay Dénes , K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom