Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

VtLAO PPnimRIAI. FGYFS01JFTÉK1 i MSZMP NOGRAD MEGYE I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA, N A CS LA PJA XXXVII. ÉVF.. 145. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981 JÜNIUS 23., KEDD Szovjet űrhajósküldöttség érkezett hazánkba Fogadás a Parlamentben — Magas kitüntetések adományozása Kádár János fogadta a kozmonautákat Hétfőn szovjet űrhajósküldöttség érkezett hivatalos látogatásra hazánkba: a küldöttség tagjai Leonyid Popov és Valerij Rjumin űr­hajósok, akik a Szaljut—6 űrállomáson a szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. A delegáció vezetője Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő fő- parancsnokának űrhajózási helyettese. Meleg fogadtatás A kozmonauták különgépe néhány perccel 9 óra után szállt le a Ferihegyi repülő­téren. Már jóval az űrhajósok érkezése előtt budapestiek so­kasága — gyárak, intézmé­nyek kollektívái — gyűltek össze az ünnepélyes fogadta­tásra. A repülőtér betonján — csapatzászlóval — katonai díszszázad sorakozott fel. A repülőgépből kilépő szov­jet űrhajós vendégeket Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára üdvö­zölte elsőként. Az űrhajósok fogadtatására megjelent Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi államtitkár, Pál Lénárd akadémikus, az MTA Interkozmosz tanácsá­nak elnöke, Farkas Bertalan űrhajós és Magyari Béla ki­képzett űrhajós, továbbá ott volt politikai, társadalmi éle­tünk számos más vezető sze­mélyisége. Jelen volt Vlagyi­mir Paplov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Vagyimir Satalov altáborna­gyot, Leonyid Popov és Vale­rij Rjumin űrhajósokat kato­nai tiszteletadással fogadták a repülőtér magyar, szovjet és vörös zászlókkal, magyar és orosz nyelvű üdvözlő felira­tokkal, valamint a szovjet— magyar közös űrrepülés hő­seinek csoportképével díszített főépülete előtt. A szovjet vendégek Korom Mihály tár­saságában a tiszteletükre fel­sorakozott díszszázad elé men­tek és a csapatzászlónál tisz­telegtek. Ezt követően fölcsen­dült aszovjet és a magyar him­nusz, majd a szovjet űrhajó­sok elléptek a díszszázad előtt. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a kedves ven­dégeknek, akik ezután üdvö­zölték az őket forró szeretet­tel köszöntő budapesti dolgo­zók képviselőit. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszszázad díszmene­tével zárult. Ezt követően a Parlament nándorfehérvári termében ki­tüntetések átadásával folyta­tódtak az események. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke kö­szöntötte a szovjet kozmonau­tákat. — Az űrhajózás eredménye­it, fejlődését rendkívüli fi­gyelemmel kíséri a magyar nép, és a sikerek tudós al­kotóival, bátor végrehajtóivr . együtt ünnepli a megannyi új eredményt. A szovjet földről felbocsátott űrhajók küldetése az egyetemes emberi haladást szolgálja, segítségével az egye­temes tudomány korában nem ismert magaslatokat ér el. Né­pünk szemében ez a küldetés a béke, a testvériség, az egész világ érdekeit szem előtt tar­tó nemzetköziség jelképe. Majd méltatta a Szovjetunió­nak a második világháború­ban elszenvedett veszteségeit és a fasizmus felett aratott győzelmét. Ezután külön szólt arról, hogy a hétfőn Budapestre ér­kezett szovjet vendégeknek, nem csak a magyar űrhajósok felkészítésében volt közvetle­nül részük, hanem elvtársak és barátok módján egyenget­ték az első magyar űrpilóta világűrbeli útjának sikerét is. Majd így folytatta. — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a világűr meghódításában tanúsított hő­si helytállásuk, az első szov­jet—magyar közös űrrepülés során nyújtott kimagasló te­vékenységük elismeréseként Leonyid Popovnak és Vale­rij Rjuminnak, a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon.) ♦ l|íl!" ' ' i ___ v i . ' h 1 Négy és fél millió forint értékben állítottak elő különféle be­rendezéseket hazai és külföldi takarmánykeverő üzemekhez 1981 második negyedévében az ÉLGÉP Vállalat pásztói 5- ös számú gyárában. Képünkön Szlobodnyik János üzemveze­tő és Sziráki András minőségellenőr munka közben. Öt.etben már nincs hiány Fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenysége Egyre nagyobb hangsúlyt kap az utóbbi időbeh a fo­gyasztási szövetkezetek ipari tevékenységének bővítése. Olyan kisüzemek megvalósí­tását, illetve fejlesztését vár­ják a szövetkezetektől, melyek gazdaságosan végezhetnek ..hézagpótló” munkát, hozzá­járulhatnak a hiánycikkek megszüntetéséhez, növelhetik az exportárualapot, és szolgál­tatást végezhetnek a lakossági igények kielégítésére. A kiegészítő tevékenység fejlesztését ösztönzi az átla­gosnál jóval magasabb jöve­delmezőség, melyre — miután nem a kívánt mértékben ja­vult a fogyasztási szövetke­zetek gazdaságossága —, nagy szükségük van. De ez irány­ban serkentenek a kedvező hitelfeltételek is, valamint az e téren kínálkozó sok irányú együttműködési lehetőségek. A megyében működő ÁFÉSZ-ek 1979-ben 48 olyan egységgel rendelkeztek. me­lyek ipari tevékenységet fej­tettek ki. Teljesítményértékük meghaladta a 43 millió forin­tot, melyből legnagyobb há­nyaddal az élelmiszeripar részesedett. Két éve a fo­gyasztási szövetkezetek az ipari tevékenység keretében többek között előállítottak 226 tonna sósrudat, 1409 tonna kenyeret és több mint 13 ezer hektoliter szikvizet, de gyár­tottak fémtömegcikket és ke­reskedelmi berendezéseket is. Az ipari tevékenység el­múlt évi teljesítményértéke azonban nem érte el a 40 mil­lió forintot, jóllehet ekkor már a megyei szövetség is erő­sen szorgalmazta fejlesztését. Míg országosan a szövetke­zetek teljes árbevételének 4,5 százalékát az ipari tevékeny­ség adja- megyénkben ez az arány alig haladja meg a másfél százalékot. Űj tevé­kenységet alig néhányan ve­zettek be. Viszont elsorvadt egy egész sor kiegészítő jelle­gű termelő, illetve továbbfel­dolgozó munka. A szövetke­zetek többsége az alapellá­tásra és a fő profiljukhoz tar­tozó más tevékenységre kon­centrált, s nem kereste a megoldás útját-módját az egy­más közti, illetve más szövet­kezetekkel való együttműkö­désben sem. A VI. ötéves tervre az alap- tevékenységet kiegészítő pro­filok bővítésére számos ötlet született. Elsősorban a megyé­ben nagy mennyiségben ter­meltethető mezőgazdasági ter­mékek (uborka, bogyósok, burgonya) félkész, vagy kész­termékké való feldolgozásá­nak módjait keresik a szövet­kezetek. Célszerűnek látszik a sütő- és tésztaipari tevé­kenység gyarapítása is — fő­ként a kenyérrel és péksüte­ménnyel gyengén ellátott kör­zetekben. Nagyok a lehetőségek a fa- és fémtömegcikkek gyártásá­ban — ezekhez az alapanyag zömmel a megyehatárokon belülről beszerezhető, a gyár­tás maga pedig jövedelmező. A praktikus és könnyen ki­vihető ötletek gyakorlati meg­valósítása azonban az eddigi tapasztalatok szerint gyakran elakad. Elképzelésekben már.(. nincs hiány — kidolgozásukat kell határozottabban végigkí­sérni egészen a megvalósítá­sig. Megújuló vállalatok, javuló szolgáltatás a nógrádi településeken szolgáltató jellegű tevékenysé- nyebb jövedelmű otthonalapf- get folytatnak, s a tervszerűbb, tők. Emellett olcsóbb ifjúsági a folyamatosabb, az eredmé- lakószobabútorokat gyártanak nyesebb munka a lakosság és olyan szobaberendezéseket Eredményes öt esztendőt hagytak maguk mögött Nóg- rádban a tanácsi ipari válla­latok. A vállalati kollektívák szinte mindenütt tervszerűen, jobb ellátását, a szolgáltató- is, amelyek a tőkéspiacokon eredményesen dolgoztak. Az sok színvonalának javulását gazdaságosan értékesíthetők, eredmények értékét növeli, is jelenti, hogy azok alapvető forrása a termelékenyebb munka volt. Ez pedig nem csupán a vál­lalatoknak, az ott dolgozó kol­lektíváknak hozott hasznot. A tanácsi ipari vállalatok jórészt Az ötödik ötéves terv­ben tovább folytatódott a tanácsi vállalatok meg­újulása. A természet védelmében Szélesedik a megyében a tömegbázis Tegnap ülést tartott a HNF környezetvédelmi bizottsá­gának természetvédelmi albizottsága — stílszerűen — az ipolytarnóci természetvédelmi területen. A bizottság tag­jai tájékoztatást hallgattak meg a megye természetvédelmi helyzetéről, valamint a munkatervben szereplő feladatok végrehajtásáról. Megállapították, hogy a természetvédelemben jelentős eredmények születtek Nógrádban az utóbbi esztendőkben, és növekedett a természetvédelem társadalmi bázisa. A me­gyében jelenleg 15 földtani, 8 víztani, 36 növénytani, 5 táj­képi és 13 kultúrtörténeti jelentőségű természetvédelmi terü­let fenntartásáról, fejlesztéséről gondoskodnak. Ez a szám a tervek szerint a VI. ötéves terv időszakában további 10— 15-tel bővül. Ezeknek a nagy — szinte felbecsülhetetlen — értékek­nek a megóvása csak a legszélesebb körű társadalmi össze­fogással lehetséges. Szerencsére a jó példák egész sora mu­tatja, hogy az emberek ezrei hajlandók szabad idejüket, ener­giájukat áldozni természetünk és környezetünk védelmére, szépítésére. Ezt tapasztalhatták a nézsai kastélypark vagy a kisterenyei park rendezése során. Sajnos a jó mellett rossz példák is akadnak, s ebben elsősorban a „motorizált” turisták járnak élen, akik figyelmen kívül hagyva minden tiltó táblát — mint a kercseglaposi természetvédelmi terü­leten is — kárt okoznak. Nemrégiben azonban megtört a jég, s egy tiltott területre behajtó járművezető ezer forint bírságot fizetett az igazság épülésére és társai okulására. A bizottság tagjaitól az ülésen számtalan hasznos ja­vaslat hangzott el, amelyek — ha megvalósulnak — újabb lépést jelentenek megyénk természetvédelmében. A részt­vevők ezt követően megtekintették az ipolytarnóci termé­szetvédelmi területet és az itt zajló munkálatokat. A szolgáltatóvállalat is to­vább bővíti, korszerűsíti szer­vizhálózatát. Terveiben az első helyen szerepel a különböző építőipari szol­gáltatások fejlesztése, au­tó-motor szerviz építése, és a színestelevíziók ellen­őrző, javítószolgálatának kialakítása. A munkálatokra több millió A tervezett beruházások — mintegy 176 milliós értékben — lényegében megvalósultak. A tervezett időre, csaknem 79 millióért elkészült Balassa- __ ___________ gy armaton az Ipoly Bútorgyár, forintot fordítanak saját erő­új üzeme és a jövő szakmun- b51 is- A Pa1;y0iat vállalat a kasainak alkotó műhelye. Be- salgótarjáni központi üzem fejeződött a Patyolat vállalat gépi berendezéseinek rekonst- központi üzemének rekonst- rukcióját tervezi. Emellett rukciója, bár az igények za- tmk-műhelyt, garázssort és ét- vartalan kielégítése _ szüksé- kezőt építenek. Elvégzik to- gessé teszi a meglevő gépek, vábbá a salgótarjáni és a ba- berendezések további korsze- lassagyarmati Patyolat-szalon rűsítését. A szolgáltatóipari gépeinek felújítását, korsze- vállalat több pavilont is nyi- rűsítését. A beruházások, a kor. tott Salgótarjánban, ^ elkezdő- szerűsítések legfőbb célja a dött a motorkerékpár-szerviz patyolatnál, hogy tovább ja­kialakítása és több átvevőhe- vítsák a lakosság ellátását, lyet, szervizállomást alakítót- jobb minőséggel, a vállalási lak ki^ a megye ^ településein. jbő csökkentésével tovább Jelentős beruházásokat való- építsék kapcsolataikat meg- sított meg ebben az időszak- rendelőikkel. A következő öt ban a Nógrád megyei Nyom- esztendőben fejleszti tevékeny- daipari Vállalat is.^ A beruhá- ségét, korszerűsíti a dolgozók zások eredményeként tovább munkakörülményeit a Nógrád csökkent a korszerűtlen telep- megyei Nyomdaipari Vállalat helyek, az egészségtelen mun. js kahelyek száma, jelentős mér. A tanácsi ipari vállalatok tékben javultak a tanácsi vál- aj-ra törekszenek, hogy lalatoknál dolgozók munka- és t űbh , te_véka be­életkörülményei. ™E™a^ejSslmun­kálatokat, hogy a létesít­mények egyre hatékonyab­ban, jobb színvonalon elé­gítsék ki a lakosság igé­nyeit. A következő években to­vább gyarapodnak a megye tanácsi vállalatai. Hatodik öt­éves tervükben tevékenységük fejlesztésével, a lakosság el­látásának javításával, a vál­lalati munkakollektívák mun- Ehhez — az új létesítmények ka- és életkörül idényeinek vál- mellett — szükséges a meg- tozásával számolnak. Az Ipoly levő épületek, berendezések és Bútorgyár többek között olyan természetesen a szakkéDzett bútorcsalád kialakítását tér- munkaerő jobb hasznc^,ásá­vezi, amelyekből külön eleme- ra, a tervszerűbb, a szervezeti­két is vásárolhatnak a szeré- tebb munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom