Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

Húsvéti „hímesek" Szécsényből VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VA MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 85. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Emlékünnepség a világ első űrrepülőjének tiszteletére Az emberiség első világűrbeli követe, Ju- rij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója tiszteletére pénteken délután az MTA dísz­termében emlékünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz-tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Pál Lénárd akadémikus nyitotta meg az ünnep­séget, amelynek elnökségében foglalt helyet többek között Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnöke, továbbá politikai és állami életünk több más vezetője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének követtanácsosa, valamint az Interkozmosz-programban részt vevő szocia­lista országok nagykövetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első szovjet— magyar űrpáros, Valerij Kubászov és Far­kas Bertalan alezredes, valamint Magyari Béla kiképzett űrhajós is. Korom Mihály beszéde Palóc népművészeti motívumokkal díszített, hatezer hímes tojást küldenek külföldi vevőikhez a szécsényi Palóc Házi­ipari Szövetkezetből, azon túl kétezer darabot a hazai üz­letekbe szállítanak. A törékeny árut Ilompasz Istvánné és Józsa Ferencné csomagolja dobozokba. — kulcsár — Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, mél­tatva Jurij Gagarin 1961. áp­rilis 12-én tett 108 perces űr­utazásának történelmi jelentő­ségét. Emlékeztetett arra, hogy a nagy tudományos világ- szenzáció az ember első űr­repülése óta mindössze két évtized telt él, s a világűr kutatásában ma már számos ország vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuniónak a vi­lágűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a technika ma­gas színvonalának bizonyíté­kait. A világ első szocialista országa- alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után ' a tudo­mányban és a technikában is forradalmi jelentőségűt alko­tott. A társadalomban bekö­vetkezett gyökeres változás nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alig egy emberöl­tő alatt eljusson egy ország a faekétől az űrhajóig. Ehhez el kellett jutnia a félfeudális vi­szonyoktól a szocializmus, a kommunizmus építéséig. (Folytatás a 2 oldalon.) Tanácskozás Erőfeszítések az ellátásért vízügyben Szokásos évi egyeztető tár­gyalást tartottak tegnap Sal­gótarjánban a megyei párt­ós tanácsi vezetők, valamint az Országos Vízügyi Hivatal illetékesei. A megbeszélésen áttekintették a korábbi meg­állapodások végrehajtását, és a tanácsi tisztségviselők né­hány új témát ajánlottak az OVH szakembereinek figyel­mébe. A versenyképesség feltételei Szorgalmazzák a gazdaságosabb megoldásokat A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1981-re nem egé­szen félszázalékos mennyisé­gi növekedést tűztek célul, ugyanakkor az árbevételt kö­zel 5 százalékkal akarják nö­velni a magasabb értékű ter­mékek részarányának növelé­sével. Ez a törekvés jól érzé­kelhető a vállalat eddigi eredményeiből, hiszen a gyár­egységek inkább a hatéko­nyabb és gazdaságosabb meg­oldásokat szorgalmazzák, mint a mennyiség növelését. A huzalmű gyárrészleg leg­főbb gondja, hogy a termelés folyamataiban feltárja az olyan önköltségcsökkentési le­hetőségeket, amelyek segítsé­gével egyre gazdaságosabb gyártás valósítható meg. Bár az év eddigi időszakában meg­közelítően száz százalékra tel­jesítették a mennyiségi előírá­sokat, figyelmet fordítottak a fajlagos mutatókra, különösen a nagy energiafelhasználó be­rendezéseknél, a lágyítóke­mencéknél, a regenerálóknál. Fontos feladatuknak tekintik a minőség fejlesztését, s en­nek egyik fő területe a he- gesztőhuzal-gyártás. A minő­ségjavítás, a teljesítmények növelésének és a húzási körül­mények javításának egyik fontos eszköze a hidrodinami-. kus szerszámok teljes beveze­tése. Az üzemben már 26 gép alkalmas az ezzel való húzás­ra. de az első fél év során to­vábbi gépeken szeretnék be­vezetni ezt a korszerű mód­szert. A felújításokkal párhu­zamosan folyamatban van ez a munka. A húzottrúdacél-gyártás p,- -rrnni iát 100,2 százalékra tel' '• -1afni azt jelzi. hog> több mint tíz tonnával késexportot szeretne biztosíta­ni egyedül ez a gyárrészleg, mégpedig a korábbinál ked­sikerült túlteljesíteni az ere­deti programot. Gondos mun­ka folyik a hegesztőhuzal­gyártásnál, hiszen ez a job- vezőbb árszínvonalon, ban fizető termékek közé tar­tozik. A CO? hegesztőhuzalból 125 tonna többletet sikerül elérni, míg az LH minőségű hegesztőhuzalból tíz tonna az eddigi többlet. Az önköltségcsökkentési té­nyezők közül különösen a hor­gany- és kartonfelhasználás csökkentésére fordítottak gon­dot, de a rövid erű huzalok feldolgozása és a segédanya­gok felhasználásával való ta­karékoskodás is a mindennani munka feladatai közé kerül­tek. Fontos régebbi kérdés volt Balassagyarmat vízellátása. A gondot — mint ismeretes — a nyugat-nógrádi térségi víz­műhöz való csatolással oldják meg a városban. Az ezt cél­zó beruházás idén — 36 mil­lió forint teljes költséggel — megvalósul; tavaly megköze­lítőleg 7 millió forint értékű munkát végeztek a létesítmé­nyek kialakításában. A korábban szükségesnek látott szécsényi regionális víz­műrendszer építésének előké­szítésére jelenleg — a most fölhasználhatónak látszó anyagi keretekkel — nincs le­hetőség. A térség súlyosbodó ellátási nehézségei továbbra is a figyelem középpontjában tartják ezt a kérdést. Az épí­tés előkészítésére a mostani középtávú tervidőszak máso­dik felében kell megteremte­ni a pénzügyi föltételeket. Tavaly a megbeszélésen ar­ra láttak lehetőséget a szak­emberek, hogy a hatodik öt­éves tervidőszak végén me­gyénk lakosságának 68—70 százaléka lesz ellátva vezeté­kes ivóvízzel. A végleges be-. ruházásl lehetőségek között az ellátás 64—66 százalékra terjeszthető ki. Űj tárgyalási témaként — többek közt — Homokterenye és térségének jelenlegi ellá­tatlansága vetődött föl. A gondot az úgynevezett „mát­rai összekötő vezeték” oldja meg, amelynek építését a kö­zép-nógrádi mátravidéki re­gionális vízművel együtt kell befejezni. A megyei igények kielégítésén kívül ez a veze­ték teszi majd lehetővé, hogy a mátrai üdülőterület bizton­ságosabban kapjon vizet. Hollókő — mint jelentős műemlék — Igen fontos a megyei idegenforgalomnak. A védett falurész „életben tar­tása” végett ^nélkülözhetetlen a szennyvízcsatornák mielőb­bi megépítése. Az előzetes becslések alapján erre mint­egy 15 millió forintot kell költeni. A megye és az .Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal jelenté­keny összeggel hozzájárul e feladat megoldásához. Szük­ség lenne egy tisztítótelepre, ehhez a tanácsiak az OVH se­gítségét kérték a megbeszélé­sen. A vízügyi szerv egyelőre szakmai segítséget tudott ki­látásba helyezni. Nógrád falvainak számotte­vő hányada közegészségügyi­leg veszélyeztetett település. Ez évről évre mind több gon­dot okoz. Fontos volna hely­ségenként megvizsgálni a helyzetet és a lehetőségeket, és ennek alapján külön köz­egészségügyi programokat ki­dolgozni. Ehhez — mivel a megyei lehetőségeket megha­ladja — az OVH közreműkö­dését kérték a tanácsiak a koncepció megformálásában és a végrehajtásban egyaránt. A szocialista brigádok részé­re külön ajánlatot tettek, hogy a munkaverseny során a gaz­dálkodás minden fontosabb tényezője a figyelem közép­pontjában legyen. Az üzem vezetői keresik a fajlagos teljesítmények növe­lésének útjait. Azokon a terü­leteken, ahol a teljesítmények elmaradnak a várt színvonal­tól, ott további vizsgálatokat tartanak. Feltárják a gazdasá­gos termelés gátló tényezőit, nevezetesen, hogy a sikeres munkát milyen mértékben be­folyásolja az alapanyag, a gépkonstrukció, a sorozat- nagyság, a karikásul^, vagy ép­pen a munka szervezettsége. A korszerű gazdálkodás igé­nyeinek módszere a minden­napi feladatokhoz igazodik. Közismert fiz egész vállalat­nál, hogy a gazdaságosság, a hatékonyság és a jó minőség a versenyképesség elengedhe­tetlen tényezői. A huzalműben is jól tudiák-ezt. A hazai igé­nyek kielégítése mellett ez év­ben mintegy 21 ezer tonna tő­. Költészetnapi ünnepség A költészet napja alkalmából ünnepi megemléke­zést tartottak tegnap Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban az intézmény, vala­mint a Balassi Bálint Megyei Könyvtár közös szer­vezésében. A központ előcsarnokában tartott ünnepségen kö­szöntőt mondott dr. Kun András, Salgótarján város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője. Egyebe­ken túl, méltatta József Attila költészetét, s szólott ma is érvényes tanulságairól. Hangoztatta, József Attila költészete örökérvényű, minden kor embere megtalálja a neki szóló gondolatokat. Költeményei a rendre, a fegyelemre intik nemcsak kortársait, ha­nem a ma és a jövő emberét is. Versei tükrözik for- radalmiságát, ugyanakkor a nép magas szintű tanító­jaként vallja és hirdeti a tanulás fontosságát, a mű­veltség emelésének szükségességét. Mint írja: ,,Ha egy osztály a maga sajátos életérzését nem képes társa­dalmilag, azaz művészileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az egößz emberiség nevében lépjen fel a történelem dobogójára’’. A költő a nacionalizmus, a sovinizmus világában példát mutatott az igazi hg- zafiságra is. Ebben q népek ellentététől feszülő föld­rajzi térségben rendezni akarta végre közös dolgain­kat, kutató tekintetét, utat mutatva „az ember vörös csillagára” vetette. Az ünnepségen közreműködtek a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ijitézete AULA szín­padának versmondói, akik József Attila, Benjámin László és Juhász Gyula verseit adták elő, gitáron ját­szott Végh Gyula. Az ünnepségen megkoszorúzták József Attila dombormüvét, Kő Pál alkotását. Ugyancsak a költészet napja alkalmából ma ke­rül sor a salgótarjáni ifjúsági és művelődési házban a megyei vers- és prózamondóversenyre. Területi vetélkedő a Szovjetunióról A miskolciak tudtak legtöbbet Az elsőként 1974-ben meg­hirdetett „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő rangját jelzi, hogy időköz­ben külön operatív bizottság alakult az évenkénti játékos verseny szervezésére, mely­ben az MSZBT és a lap­kiadó vállalat munkatársai mellett a KISZ KB és a Művelődési Minisztérium képviselői is helyet kaptak. A megyei versenyeket —, ennek megfelelően — az érintett szervek megyei kép­viselői gondozzák. A megyében folyó barát­sági munka színvonalának elismeréseként idén Nóg­rád megye adhatott helyet a „Ki tud többet a Szov­jetunióról?” vetélkedő te­rületi döntőjének. Borsod, Heves, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Nógrád megye két legjobb —, egyenként négyfős —, középiskolás csapatai már csütörtökön megérkeztek Salgótarjánba, ahol a házi­gazdák a város és környé­kének nevezetességeivel is­mertették meg a fiatalokat. A területi döntőre tegnap délelőtt 10 órától került sor az SZMT tanácstermében. A résztvevőket — a megyei elnökség soraiban helyet foglaló — Gulyás Jánosné, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte. A szín­vonalas vetélkedőt Déri Já­nos, a Magyar Televízió ri­portere vezette és Domon­kos Sándor, a KISZ KB munkatársának elnökleté­vel, Molnár Mária, a lapki­adó vállalat munkatársa és Sztevanovity Miljutin fő- szerkesztő látta el a zsűri „hálátlan” feladatát. Mint ismeretes, a vetélke­dő kérdései a Szovjetunió­ról a középiskolában tanult tananyag és a „Szovjetunió” folyóirat kijelölt cikkeinek ismeretét kérték számon. A több mint kétórás „küz­delem” után a miskolci Hermann Ottó Gimnázium csapata szerezte meg az el­sőséget —, mindössze két ponttal elmaradva a maxi­málisan elérhető pontszám­tól. Második a kisvárdai Bessenyei György Gimnázi­um, harmadik a demecseri Váry Emil Gimnázium csa­pata lett. A Nógrád megye színeit képviselő balassa­gyarmati Balassi Bálint Gimnázium és a salgótarjá­ni Bolyai János Gimnázi­um csapata a középmezőny­ben végzett. Az április vé­gén Budapesten megrende­zendő országos döntőn a területi vetélkedők első két helyezett csapata vehet részt. A pénteki területi döntőt egyébként megtekinthették a „Fáklya” folyóirat szer­kesztősége által meghirde­tett vetélkedőre benevezett Nógrád megyei szocialista brigádok képviselői 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom