Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

Régi forma újszerűén Háromfordulós kulturális vetélkedő a pásztói járásban Egyenrangú nyelvek Iskolapélda: a Vajdaság ... És voltak a vetélkedők. A közművelődés-politikai párt- határozatot követően zsinór­ban mindenütt, minden szin­ten. Néhol ezek jelentették a munkásművelődést, s a be­szűkülés veszélye ténylege­sen fenyegetett. Akadtak he­lyek, ahol lejáratták ezt a közművelődési formát s akadtak olyanok, ahol magas színvonalúra fejlesztették. Pásztón és a járásban ked­velt — de nem kizárólagos — formája lett a vetélkedő a munkásművelődésnek, mind a mai napig. Nyiri Károly, a nagyközség szerszám- és ké­szülékgyárának üzemmérnö­ke azért foglal állást a ve­télkedők mellett, mert sze­rinte remek alkalmat terem­tenek a tanulásra, a régi is­meretek elmélyítésére, újak szerzésére és egyúttal játék is, bizonyítási lehetőség min­den kollektíva számára. Az üzemmérnök egyébként tag­ja volt annak a szocialista brigádnak — a Pattantyúsnak —, amelyik két évvel ezelőtt megnyerte a felszabadulás 35. évfordulójára rendezett já­rási vetélkedőt. A helybeli Áfész művelődé­si bizottságának titkára, Vé- csey Szilárdné hasonlókép­pen vélekedik. A vetélkedők­nek különösen a játékos moz­zanatait domborítja ki, mond­ván, hogy a nemes versengés öröm mindenkinek, mert fel­szabadítja az embernek az életben, a mindennapi mun­kában keletkezett feszültsé­geit. A pásztóiak és környékbeli­ek szeretnek játszani. Ezért is döntött úgy a Lovász Jó­zsef Művelődési Központ társadalmi vezetősége és mun­katársi gárdája, hogy kielégí­tik az emberek igényét, és a saját, illetve mások ta­pasztalatai alapján három­fordulós szellemi és ügyességi vetélkedőt rendeznek. Vagy­is egy régi formát újszerűén alkalmaznak. — Munkásművelődési elő­adónk a múlt év őszén szá­molt be a végzett munkáról és a jelenlegi helyzetről a társadalmi vezetőség ülésén — meséli Becsó Károly, a Lo­vász József Művelődési Köz­pont igazgatója. — Lényegé­ben akkor vetődött fel a gondolat: jó lenne folytatni, magasabb szinten a vetél­kedőket, s gondolkodni azon, miként lehetne beépíteni a honismeretet és helytörténe­tet. A társadalmi vezetőség év végi, utolsó értekezletén már mindenki konkrét javaslattal állt elő, s ezek megvitatásá­val kristályosodott ki előt­tünk a követendő módszer, forma. A háromfordulós, több éves vetélkedő alapkoncep­ciója, hogy minél szélesebb rétegeket kapcsoljanak be a játékba, változatos eszközök­kel, a szellemi és fizikai ké­pességre, az ügyességre egy­aránt építve. A „szélesebb ré­tegek” kifejezés azt jelenti, hogy nem csak az ipari üze­mek vetélkedhetnek, hanem a szövetkezetek szocialista brigádjai is, tekintet nélkül arra, hogy fogyasztási, taka­rék- vagy mezőgazdasági szö­vetkezetek-e. Továbbgöngyö­lítve a gondolatot, a vetélkedő szervezői felhasználják az is­meretszerzésre a turizmus nyújtotta lehetőségeket, s mind fontos eszközöket: a filmet, a múzeumokat, az iro­dalmi és történelmi emlékhe­lyeket. Jelentékeny szerepet szánnak a tehetségnek. A ve­télkedő egyik fő tartalmi új­szerűsége éppen ebben ér­hető tetten. Ügy képzelik el, hogy egy-egy csapat olyan műsorral is vetélkedik, ame­lyik a népművészeti hagyo­mányok őrzéséről, ápolásáról tanúskodik. Arra gondolok, hogy — s erre már az idei május végén sort kerítené­nek Pásztón, a járási művé­szeti napok égisze alatt — versmondók, különféle szólis­ták, csoportok mutatkozná­nak be egy csapat képvisele­— kép: kulcsár — 4 fMOCRAO = 1981. januái 24., sioaibat tében. A szereplőknek tehát nem szükséges csapattagnak lenni, csak a csapatot kell képviselni. Persze megkötés azért van: a csapatot csak a saját üzemben dolgozó, vagy az adott községben lakó, il­letve lakók képviselhetik. Például a szerszám- és ké­szülékgyár munkáskórusa nem képviselhet ÉLGÉP-bri- gádot. A vetélkedő több ilyen részletkérdéssel bővelkedik, ezekről rendszeresen tájé­koztatják a brigádokat, a nép­művelők személyesen, vagy az üzemi művelődési brigá­dok tagjainak közvetítésével — Ogy érezzük, népművé­szeti hagyományainkban van­nak tartalékaink, érdemes te­hetséges embereket felkutat­nunk — indokolja elhatározá­sukat Becsó Károly. A vetélkedőt a nagyközség és a járás politikai és állami szervei, nagyobb közművelő­dési intézményei hirdetik meg. A célját így fogalmaz­ták meg: hazánk múltjának és szocialista jelenének, a szülőföld, a lakóhely, a mun­kahely hagyományainak és fejlődésének megismerése és bemutatása, a honismereti mozgalom kiszélesítése. A csa­patok nevezési határideje feb­ruár 28. — A vetélkedő első for­dulóját már kidolgoztuk — mondja a Lovász József Mű­velődési Központ vezetője. — Márciustól május végéig tart. Ebben a szakaszban a községpolitika és a művészeti szereplés áll a középpontban. A középdöntőben a járás és a megye történetének, jel­lemzőinek ismerete a téma, a harmadik fordulónak az országé. Minden szakaszra külön és ismételten benevez­hetnek a brigádok. A végső döntőt Pásztó felszabadulásá­nak 40. évfordulója táján szeretnénk lebonyolítani. Addig pedig jó munkát és vetélkedőt kívánunk minden nevezőnek. Sulyok László Gondolatok Suttogva szólj, ha a szere­lemről beszélsz. (Shakespeare) * A világ szép és érdemes harcolni érte. (Hemingway) * A tehetségnél több kell ah­hoz, hogy megértsük a jelent; a géniusznál több ahhoz, hogy előre lássuk a jövőt; ugyan­akkor milyen könnyű a múl­tat magyarázni! (Mickiewicz) yß&A Jiy&grF .:. rANULJ'JNK MAGYARUL! UCÍMO MADAFSKi TÖRTÉNELEM 1 WC0SUM *?i«CtWT<TS ISfC! K‘'7TAlhVsAt> 1 ÍHsáIMIMI ■MfNU./fSF lUÁn '7 M I llSMí ftk« *i xtvu.es c­alkotmányos KÖTELESSÉG Magyar nyelvű vajdasági tankönyvek A nemzetiségi problémák ja Gulka Géza, a Vajdasági könyvétől a középiskolák alsó sok felé még mindig a Tanács titkárhelyettese. — tagozatának tankönyvéig. Jó kényes kérdések közé tar- Az oktatási reform óta a kö- kapcsolatuk van a magyaror- toznak. A jugoszláviai vaj- zépiskola III—IV. osztálya szági társintézményekkel, át- daságban a magyar nyelvű szakmára, illetve továbbtanu- veszik egymás kiadványait, oktatás iránt érdeklődő új- lásra készít elő. Itt is nem- ök főleg magyarországi alsó­ságírónak viszont kellemes zetiségi nyelven folyik az ok- tagozatos képeskönyveket, ké- az első benyomása. A hi- tatás, ha legalább 15 tanuló zákönyveket, szaktárgyi, kisegí- vatalos helyeken szívesen, anyanyelvén kívánja elsajátí- tő és gyógypedagógiai tan­nyíltan fogadják. Büszkék az tani a szaktárgyakat. Az egye- könyveket vesznek át, Ma­eredményekre a Vajdasági Ta- temen 30 diák jelentkezése gyarországnak pedig főleg ál- nácsban éppúgy, mint a Hun- szükséges az anyanyelven tör- talános iskolai tankönyveket garológiai Intézetben, vágy a ténő oktatáshoz. A nemzeti- küldenek a nemzetiségi isko- Tankönyvkiadó Intézetben. ségi tanulóknak nem kötelező Iák számára. Nem ritka a a szerb-horvát nyelv tanulá- közös kiadvány sem. Ezek ko­sa, ösztönzik azonban a fia- rét tovább szeretnék bővíte- talokat a környező nemzeti- ni. ség nyelvének kölcsönös meg- Bartha Dezső az általános A Vajdaság soknemzetiségű tanulására. Kilencvenezer ál- iskola nyolcadik osztály szá- autonom tartomány. „Hivata- talános iskolás diák tanul je- mára, általa szerkesztett tan- los” nyelve nincs, pontosab- lenleg egy másik, környezeti könyvet mutatja. A tankony­hán öt egyenrangú nyelvet is- nyelvet, és ami igazán figye- vek szerkesztésében, a tan­mer el a tartományi alkot- lemreméltó: sok, magyar kör- anyag válogatásában vezérlő mány: a szerb-horvátot, a nyezetben éiő szerb vagy hor- elvük, hogy az együtt élő nem­váth diák tanul magyarul. zetek és nemzetiségek diákjai megismerjék egymás kultúrá- UClMO ját, történelmét. A könyv tar­MADARSKIi talmazza az első világháború utáni egyetemes és jugoszláv „Uéimo madarski”! „Tanul- történelmet. Bőven foglalko- juhk magyarul! — a Tan- zik a vajdasági népekkel, a daság 44 községe közül je- könyvkiadó Intézetben lapoz- nemzetiségekkel. A törzs- lenleg 34-ben a magyar nyel- gattam ezt a tartalmában és anyag minden kiadásban azo- ven intézhetik hivatalos kiállításában kitűnő könyvet, nos. A nemzetiségi nyelvű ügyeiket a magyar anyanyel- A vajdasági magyar írók mel- tankönyvek azonban részlete- vű jugoszláv állampolgárok. lett Tömörkény, Móra, Móricz, sebben foglalkoznak az adott A tartományban a szerb József Attila, Radnóti, Tárná- nemzetiséggel. A történelem- után a magyar anyanyelvű la- si Áron, Weöres. Illyés Gyula oktatásnak ez a koncepciója a kosság részaránya a legna- írásai reprezentálják a ma- Vajdaságból indult ki, és las- gyobb: a kétmilliónál több la- gyár nyelvet. san elfogadják egész Jugo­kosból közel félmillió (21,76 Sárosi Károly, a magyar szláviéban, százalék). Tükröződik ez az részleg vezetője és Bartha De- oktatásban: a mintegy 600 zső szerkesztő ismerteti a vajdasági általános iskola kö- tankönyvkiadó munkáját, zül 150-ben anyanyelvükön Nincsenek könnyű helyzet­tanulnak a magyar diákok. ben. öt nyelven kell ellát­magyart, a szlovákot, a ro­mánt és a ruszint. Az alkot­mány kimondja, hogy a köz­ségek a lakosság nemzetisé­gi összetétele alapjá rendez­zék a nyelvhasználat kér­dését. Ennek alapján a Vaj­Angyal János — Alkotmányos kötelessé- niuk tankönyvekkel a vajda- ( günk, hogy az általános isko- sági iskolákat. Tizenöt éve Iában és a középiskola álta- alakultak önálló intézménnyé, Az ostobaság egyik jellem- | lános képzést nyújtó alsó ta- azóta közel 400 könyvet ad­ző vonása a logika. (Hugo Steinhaus) gozatában anyanyelven nyújt- tak ki, s mindegyiket öt nyel- I suli az ismereteket — mond- ven ----- az óvodások képes­A tizennyolcas számú ember Irodalomkufató kumputer Az irodalomtudományban amely hasonlóan a folyókhoz helyrehozták a fehér kőlapo­még nem volt ehhez fogható. Komputer ..vállalta magára,, Mihail Lermontovnak, a XIX. század nagy orosz költőjének hagyatékára vonatkozó, e|y sor szótár szerkesztési munkáját. A szótárak között szerepel egy ritmusszótár, a költő szókész­letének változását bemutató analitikai, valamint egy szin- tagmatikus (szószerkezeti) szó­tár. A gép az embernél ezerszer gyorsabban szerkesztette meg a költő szótárát. A gorkiji Lo- bacsevszkij Állami Egyetem (OSZSZSZK) tudósainak több mint egy évre volt szükségük az egész munka elvégzéséhez, beleértve a „komputerprog­ram” összeállításának bonyo­lult előkészítési szakaszát. Va­lamennyi lermontovi mű szö­vegét. a leveleket, a karcolato­kat, vázlatokat is, »gépi nyelv­re” kellett lefordítani és lyuk­szalagon rögzíteni. összehasonlításul megem­lítjük, hogy a négykötetes Puskin-szótár előkészítése „hagyományos módon” húsz évig tatott. NÁDAS TISZTÍTJA A VIZET A Dnyeper-Donyec-csator- na a Szovjetunióban az első olyan mesterséges vízi út, képes az öntisztításra. Építé­sekor a harkovi tudósok a ná­dasnak azt tulajdonságát hasz­nálták fel, hogy gyökerével megköti a földet és ezzel meg­óvja a víztárolók partjait az alámosástól és a csuszamlás- tól. Az általánosan használt beton helyett alkalmazott ná­das nem csak megvédi a ta­lajt az eróziótól* hanem a me­dence vizét is megtisztítja az odajutott kőolajtermékektől, a különböző szennyeződések­től. MEGÜJULT A BLAZSENNIJ A Vörös téren álló, XVI. századból származó egyedülál­ló orosz építészeti emlék, a Vaszilij Blazsennij székesegy­ház néven ismert Pokrovszkij templom ismét megnyitja ka­puit a látogatók előtt. A res­taurátorok visszadták az épü­let eredeti formáját. A kő­templom több alkalommal le­égett, bolthajtásait megvisel­te az idő. A korábbi években végrehajtott tatarozások és felújítások megváltoztatták a székesegyház külső formáját. A csarnokokat most ismét az eredeti. XVI. századból szár­mazó raizok díszítik. Megerő­sítették és kiegészítették a ku­polákat borító csempéket, kát. MATUZSÁLEMEK EGYÜTTESE A kaukázusi hegyilakók ré­gi táncai, a falusi életből vett rituális képek szerepelnek Kadgaron, őszét település né­pi ének- és táncegyüttesének műsorán. Az együttes műked­velő művészeinek átlagéletko­ra — kilencven év. Az idén az NDK, Lengyelország, Csehszlo­vákia nézői ismerkedhetnek meg a matuzsálemkorban is aktív művészekkel. NAPFŰTÖTTE HÁZ Csircsik városban (Üzbég SZSZK) sikeresen üzemel a Szovjetunió első olyan lakóhá­za. amelyben a melegvíz-szol­gáltatást és a fűtést napener­gia adja. A múlt télen a la­kásokban elegendő volt a me­leg és zavartalan a melegvíz­szolgáltatás. Ha a borús napo­kon a napenergia nem volt elegendő, a városi fűtőközpont automatikusan bekapcsolt. A ház déli homlokzatát napener­gia-vevők borítják. Ezek össz­területe 517 m2. Az elemek, a napenergiát hasznosítva hővel táplálják a bennük keringő vizet. Mikor jelent meg a homo sapiens, amelyhez mi is tar­tozunk? A becslések több mint 1 millió és 50 ezer év között ingadoznak. Annak a koponyának az analízise, ame­lyet egy angol kutatónő négy évvel ezelőtt Tanzániában ta­lált, e korszak határát 150— 900 000 évre szűkíti. A koponya, amely az évez­redek során 22 darabra esett szét, egyébként jó állapotban maradt meg. A geológusok viszonylag pontosan meg tud­ták határozni annak a réteg­nek a korát, amelyből a lelet előkerült. A biológusok pedig arra a következtetésre jutot­tak, hogy a koponya felépíté­sében keverednek a primitív és a mai vonások, s egészé­ben véve közelebb van a ho­mo sapienshez mint őséhez. A tanzániai lelet nagysága: 1200 köbcentiméter. Ä fel­egyenesedett ember koponyá­jának átlagos űrtartalma nem egészen 1000 köbcentiméter, a homo sapiensé pedig 1350. A nyakszirtcsont formája szintén a mai emberéhez ha­sonlatos. De vannak archai­kus vonásai is: a szemöldök­ívek, a csapott homlok, a csontok fokozott vastagsága. Az elemzés eredményei az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: a naplókban 18-as számú emberként nyilvántartott ko­ponya a mai ember koponyád jának korai példány*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom