Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Hol született? világ Malvinája Dukál Takács Judit emléktáblája a Kossuth utca 15. számú házon. A régi udvarházban a tanács székel. Á magyar tudomány arcképcsarnolából Bemutatjuk Csizmadia Ernő akadémikust A poétái A 48-as forradalom időszakát megelőző reformkor nagyja, a liberális ellenzék vezéralakja, később nézeteiért börtönt kiálló, a pesti árvízben a mentés személyes szervezője, s kezdeményezője — „az árvízi hajós” —, az erdélyi Wesselényi Miklós harmadmagával Itáliából jövet betért a Vas megyei Dukára. Hogy egy zsúpfedelű „udvarházban” meglátogasson egy tizenkilenc éves lányt, nem udvarlásért, hanem a nemzeti nyelv ügye s a tehetsége okán. A lány, Takács Judit később harmadik személyben szólva magáról így írta le ezt önéletrajzában: „Ezek voltak. .., akik néki poétái nevet adtak s csakhamar az egész poétái világban Juditból Malvina lett...” KERESZTÜTNÄL Malvinét ma persze mégis eredeti nevén tartja számon az irodalomtörténet Dukai Takács Juditként. Duka, ahol született, s felnőtt, ma tekintélyes nagyságú község két főútvonal — a budapest— körmend—gráci és a keszthely —sümegsárvári — kereszteződésénél, közel mellettük, de szinte félreesőén. Sík a táj itt, Duka mégis kicsit mintha partosabban feküdne a réteken túli útnál, de alacsonyabban, mint a sárvári úton túli Kissomlyó, a hasonló nevű hegyecske Lankáján templomával. A község neve régi — már 13. századi oklevélben is olvasható. S a nyelvészek szláv személynévből származtatják. EMLÉKTÁBLÁK Malvina maga kezdi így életírását: „Született 1795-ik esztendőben kisasszony havának (ma ezt augusztusnak mondjuk) 9-ik napján, édes atyjának ősi fészkében Duká- ban, Vas vármegyében”. Akkor azonban száz ház se állt ott, s nem egészen nyolcszá- zan lakhatták a falut. Ma aszfaltozott bekötő úton érkezünk be. Könnyen útbaigazítanak „az emléktáblás házhoz”. Persze, ugyanígy félreértés is támadhatott volna, mert más házon is van emléktábla. Így a tanácsházán: igaz, ugyanazt hirdeti, mondván, hogy a falu szülötte Dukai Takács Judit. Ez a tágas, igazi nemesi udvarház ugyancsak a Takácsoké volt. E faluból vitte el feleségnek Judit rokonát, Takács Zsuzsannát Berzsenyi Dániel. A PORTA Az a ház, amelyet keresünk a Kossuth utca 15. alatt található. Úgy tudjuk, nem az eredeti. Egy helybeli öreg, Németh János viszont úgy mondja, úgy tudja, csak átalakították, megemelték, átépítették. — A templomban, ahol keresztelték, ott az emlékképe is... A kissomlyói evangélikus templomra gondol, mert „ott a gyülekezet, itt csak filiál van”. Az bizonyos, hogy a helyen, ezen a portán nőtt fel, apja örömére s biztatása mellett Itt írta verseit félárván maradva. Innen ment Keszthely-, re a helikon ünnepségekre Festetichez, ahol Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral s másokkal verseltek, vitatták a nemzeti költészet és nyelv ügyét. Ahogy erről írta: „Szembe volt itt a már úgyis rég es- mért s véle szoros vérséggel összekötött magyar Horáczzal, ama koszorús Berzsenyivel...” Itt élt 1818-ig, amikor aztán férjhez ment s elköltözött férje, Geöndötz Ferenc Sárváron túli házába, a Rába- partl Felsőpatyra. Ezt a helyet is versbe szedte: „Egy csendes kalibám itt, hol a szép Rába a virágos rétek partjait locsolja’ — így kezdi a verset, s az utolsó szakaszba szövi a falut: „Így élek itt s íme időmet így töltöm, Kies Paty tebenned zengem el énekem...” De akkor már keveset írt 6, akit Kazinczy így vígasztalt korábban: „Ne rettegje a kisasszony azt a vádat, hogy a mely leány verset ír, nem lehet jó feleség”. n. r. „CSIZMADIA ERNŐT, az Akadémia rendes tagjává választotta” — ezekkel a szavakkal fejeződött be a Magyar Tudományos Akadémia kistermében az agrártudományok osztályának nyilvános ülése, melyen Csizmadia Ernő tartotta meg székfoglalóját. A „Folytonosság és változások agrárfejlődésünkben a 80-as évek elején” címmel elhangzott előadás arra a feladatra vállalkozott, hogy a magyar népgazdaságon belül felmérje a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetiét. Az előadás jelentős része konkrét bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy helyes a XII. kongresszus koncepciója, melyben hansúlyozza ..hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését”. Harminchárom éves munka után jutott el életének e fontos napjáig. Ennyi ugyanis a hivatalosan igazolható munka- viszonya. E ebbe nincsenek beszámítva azok az évek — miután betegsegélyzőt nem fizettek utána —, amikor maga is egyszerű fizikai munkásként dolgozott a mezőgazdaságban. A paraszti munka akkor apáról, anyáról testálódott rá. De a föld nélküli örökséget. a mezőgazdasággal való elkötelezettséget mindmáig megőrizte. Csizmadia Ernő, a fényes szelek nemzedékeként tört soha nem járt új utakat kortársaival magának. Az egyetemre kerülve népi kollégista lett. Tanulmányai befejeztével 1950-ben közgazdász diplomát nyert. Azóta — megszakításokkal, több mint három évtizede — végez egyetemi oktató- és nevelő munkát: dolgózott a Mezőgazdasági Akadémián, az Agrártudományi Egyetemen, és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol jelenleg is az agrárközgazdaságtan professzora. Hogy mit jelentett életében ez az időszak, amit gazdasági irányító-szervező munkával töltött? Ma egyetlen szóval érzékelteti: felbecsülhetetlen. Párt- és állami szerveinknek azokon a fontos posztjain töltött el tíz évet. ahol a gazdaságirányítási reform megvalósításából annak indíttatásától kezdve részt vállalhatott, főleg szűkebb szakmájához tartozó területén, az agrár- és szövetkezeti mechanizmus fejlesztésében. Jelentős részben ennek a gyakorlati, gazdasági munkának köszönhető sikeres kutatód és oktatói tevékenysége. Míg első megjelent írásának ihletője. 1947-ben a földreform megvalósításával kiala. kuló új viszonyok elemzése volt, addig később megjelent több könyvének témaköre, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Nagy szerepe volt elsősorban a termelőszövetkezetek belterjes és sokoldalú fejlesztési alapelveinek tisztázásában. a mechanizmus-reform sajátos termelőszövetkezeti intézkedéseinek tudományos megalapozásában. És ő volt, aki tudományos előrelátással az elsők között hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság iparosodására, ennek gazdasági és társadalmi következményeire. Igazán sokrétű tevékenységet mondhat magáénak. Alkotó módon kapcsolódott be új szocialista mezőgazdaságunk formálásába, ahol legfrissebb kutatásait szembesíthette a valósággal. Az egyetemi katedrán pedig oktatói tevékenységével biztosítja holnapunk számára a jövő szakembereit. Vajon mindebből mennyi rejlett elképzeléseinek tarsolyában a hajdani egyetemre induló sárospataki kisdiáknak? Csizmadia Ernőt mindig vonzotta a közgazda- sági pálya. De legalább ennyire a pedagógusi hivatás, az ifjúság nevelése is. Mindemellett nem mondott le azokról, akikkel sorsközösséget vállalt, az agrárközvélemény informálásáról. tájékoztatásáról, neveléséről. És lényegében ezeknek a törekvéseknek megfelelően alakult az élete is: 1960-ban tudományos munkásságával megszerezte a kandidátusi cimet, majd elnyerte a tudományok doktora fokozatot. 1973-ban választották az Akadémia levelező, idén pedig rendes tagjává. Nem sokkal az egyetemre történt visszatérés után, 1979- ben, megválasztották a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorává. AZT MONDJAK RÓLA a diákjai, hogy különös ember. Reggel a villamoson találkoznak vele, nem veszi igénybe a gépkocsit, délben a menzán ebédel és a sor végére áll egy kávéért a büfében. Pedig nincs a viselkedésében kölönös. Aki ismeri, tudja róla. hogy világéletében az egyszerűséghez szokott és most sem tud más lenni. De mint elmondta, van ennek a magatartásnak egy másik tanulsága, az ugyanis, hogy az egyetemi vezetőt rákényszeríti, hogy benne éljen a mindennapokban. Mert semmi más nem pótolhatja a tanári kar és a hallgatók körében megszerezhető közvetlen tapasztalatokat a rektor számára. amely nélkülözhetetlen feladatainak megvaiósitása során. A számybontogatő leendő agrárközgazdászok tanításával egyidőben a professzor részt vállal a vezető- és tudományos utánpótlás nevelésében is. E téren különösen figyelemre méltó néhány aspiránsának kiemelkedően szép eredménye. S noha számtalan ága-boga van a rektori munkának, melynek a második évét tölti, mindemellett a kutatásról sem mondhat le. mert lekési az időt. Kutatási témája változatlanul a mezőgazdaság iparosodása. De főleg az élelmiszertermelésben kibontakozó integráció vizsgálatára ösz- pontosít. Azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek agrár- és szövetkezeti politikánkban a gazdasági életünkben előállt ú.i helyzetből fakadnak. Kísérletet tett az agráripari fejlődés törvényszerűségének a feltárására, illetve erre építve az élelmiszertermelés gazdaságiam tudományos alapjainak a lerakására. Ez a munkássága jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést keltett. Eredményeit a központi irányító szervek a gyakorlati munkában is hasznosították, munkásságát államunk több kitüntetéssel ismerte el. Tudományos szervező és társadalmi tevékenysége ugyancsak széles körű. Az akadémiai bizottságokon kívül íelentős más társadalmi megbízatásai is vannak. így az OM köz- gazdasági szakbizottságának vezetője, két közgazdasági szaklap szerkesztő bizottságának tagja, a Szövetkezeti Tudományos Tanács és az agrárpolitikánk tudományos megalapozását szolgáló kutatásokat koordináló bizottság tagja. Vajon e sokrétű tudományos kutatás és tudományszervezői munka mellett ho- gyan él Csizmadia Ernő mint magánember? Szerencsés ember, vallja magáról. . . A családi élete kiegyensúlyozott Felsége, aki szintén közgazdász, egyetemi tanár a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetben. Két lánya és két fiúunokáia van. Lányai is közgazdászpályát választottak. S MINT AHOGYAN a munkában is egy pályán találták meg a munkaadta örömöket, ugyanúgy együtt keresi a család a kikapcsolódást is. Közös nagy szórakozásuk a túrázás. Másik kedvtelése a zenehallgatás. De ha ideje engedi, szívesen olvas szépirodalmat, főleg történelmi regényt, visszaemlékezéseket. \ Halay Edit Vizsgaidőszak-végi beszélgetés Június és egyben a vizsga- időszak utolsó napján kerestem fel a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának igazgatóját, Loms- ták Lászlót, hogy az immár hátuk mögött tudott tanévről kérdezősködjek. A főiskola szép új épületében a felvételizők utolsó csapata izgul — vi.zsga már nem folyik sehol. — Nyolcéves, fiatal főiskola a miénk —. de a tanulmányi fegyelemmel nem volt gondunk ebben az évben sem. A nappali hallgatók rendesen látogatják az előadásokat, a le- velezősök a konzultációkat. Most közel 800 hallgatónk van — 229 nappali, 530 levelező. Dicsértem a tanulmányi fegyelmet — ezt tükrözik a vizsgák is. Ahol több a bukás, az az első évfolyam — 80 diák közül 8—10, félévet ismétel. Ez egyébként nem szokatlan más főiskolán sem: ilyenkor sokan még ,.nem álltak be”, közel van a középiskola. A többi évfolyamon már nincs ilyen — néhányan indokolt esetben halasztást kaptak, egyébként sikeresen végzett mindenki. A vizsgák közül a legnehezebbek a szaktárgyak — számvitel, pénzügy, tervezés — ezek a buktatók, mert még a gyakorlat nem segít. A levelező diákoknál munkahelyi gondok is előfordulnak — most készülök írni például az egyik mag yarnán dort hallgatónk ügyében az állami gazdaság igazgatójának: nem adták ki neki rendesen a tanulmányi szabadságot. Pedig, ha aláírják a továbbtanulási papírt, vállalni kell az ezzel járó kötelezettségeket is... — Hány végzettet bocsátót- tak ki idén? — 58 iparszakos fejezte be a főiskolát a nappalin, 60 levelező — közülük az iparszakosok mellett 26 pénzügyes volt. Az államvizsgák ragyogó eredményeket hoztak — mindenki tudása javát nyújtotta. Három tárgyból kellett vizsgázniuk és egyetlen egy halln' gató, egy tárgyból bukott. Külső szakembereket hívtunk meg elnöknek — a leadott jelentésükben sok dicsérő megjegyzést olvashattunk. Igaz. vörösdiplomát senki nem kapott —, de ahhoz a nappalin három, a levelezőn négy éven át hármasnál rosszabb jegy nem csúszhat be, ami nem könnyű feltétel! — Kaptak-e már visszajelzést arról, hogyan tudtak elhelyezkedni a hallgatók? — Már az államvizsga idején valamennyi hallgatónknak megvolt az állása. Pályázati úton lehet elhelyezkedni — több pályázatot adtak ki. mint ahányan voltak, így választani is lehetett. — Hányán maradnak a megyében? — A diákok 10—15 százaléka Nógrád megyei. Azt hiszem, jó is ez az arány, nincs gond a „túlképzéssel”. Az iparszakosok többségét a salgótarjáni tagozat képezi. Budapesten 25 fős keret van erre — így pesti hallgatónk nincs, de az ország minden részéből járnak ide. Az igen ritka eset, ha egy megyei gyerek máshová megy, az viszont elő szokott fordulni, hogy „idegen” itt marad. — Az üzemekkel, vállalatokkal milyen kapcsolatot sikerült kialakítaniuk? — Jó az együttműködésünk — különösen a bázisvállalatokkal. A legnagyobb megyei üzemekkel megállapodást kötöttünk — mi azt kérjük, hogy 2—3 főt fogadjanak nyári szakmai gyakorlaton, biztosítsanak konzulenst melléjük erre az időre. ..Ennek fejében” mi szakmai jellegű feladatokat oldunk meg a vállalatoknak — például most a síküveggyárnak, korábban a kohászati üzemeknek. Ezzel a számítógép-kapacitásunk jobb kihasználását is segítjük. Előadóként, külső munkatársként, felvételi, államvizsga-bizottságba is felkérjük a szakembereket. — Ügy tűnik, az utóbbi idóben sokat erősödött a város, sál tartott kapcsolat, — Igen — az első időben az egyik fél sem tudta, mit vár a másiktól, mit adhat. Többen úgy nyilatkoztak, hogy iskolánk azóta megtalálta a helyét, beilleszkedett Az oktatóink bekapcsolódtak a város tudományos, ismeretterjesztő munkájába, a társadalmi szervek életébe, KlSZ-szerveze- tünk aktívan részt vesz a város ifjúsági mozgalmában. Otthont adunk tanácskozásoknak — nemsokára jön a Bolyai- társaság, aztán később a fizikusok, volt itt megyei igazgatói értekezlet, tanácsülés. Sok ember akkor járt itt először, összeállt a belső gárda: az átlagos főiskolai oktatói színvonalakat elértük. Egy főnek van tudományos fokozata (kandidátus), néhányan doktori címet szereztek és vannak a fiatalok körében erre aspirálók. A számítóközpontunk gárdája fa jó. Gazdagodnak a hagyományaink, úgy látjuk, jól érzik magukat a hallgatók — sokan visszajárnak az itt végzettek közül tanácsért, megnézni a többieket. Évek óta jól működnek a tudományos diákkörök, idén is jól sikerült a házi konferencia, az országosról is több díjat elhoztunk. Ennek elismerése is benne van abban, hogy jövő márciusban mi rendezhetjük meg az ország összes közgazdasági felnőttoktatási intézménye számára a szekcióülést. Nagy munka lesz, de kapcsolatokat jelent. — Nemsokára befejeződik a felvételi. Hány gólya kezdhet ősszel, milyen túljelentkezés? j — Nappalin 80-at, levelezőn 60—70 főt tudunk felvenni. Az ipar szakon másfélszeres a túljelentkezés. Több szokott lenni, de most sokan másodikként jelölték ezt a főiskolát —. ha nem sikerül a felvételi a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemre, de a pontszám megfelelő, átirányítják őket ide. Jó évet zártunk — azt hiszem, a következő esztendő is sok feladatot hoz,1 C. Kiss Magdolna 8 NOGRAD - 1980. július 6., vasárnap
