Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-06 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! NOGRAD AZ MSZMP nögrád megyei bizottsa-ga es a megyei tanacs lapja XXXVI ÉVF.. 131. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. JÚNIUS 6., PÉNTEK Folytatódik a világűr meghódítása Felbocsátották a Szojuz—'F—2-t Kis Csaba és Fazekas Judit, az MTI tudósítói jelentik: Folytatják a Szovjetunióban a világűr meghódítását: alig két nappal azután, hogy visz- szatért a Földre az első szovjet—magyar űrexpedíció két tagja — Valerij Kubászov és Farkas Bertalan —, újabb űrhajó rajtolt Bajkonurból. Az űrhajó, a Szojuz—T—2, a december 16. és március 23. között pilóta nélkül kipróbált új típusú űrjármű, a Szojuz—T első, ember vezette kísérleti példánya. A Szojuz—T—2 újonc parancsnoka Jurij Malisev alezredes, fedélzeti mérnöke pedig Vlagyimir Akszjonov űrhajóspilóta, aki a Szojuz—22 űrhajón már járt a világűrben. A Szojuz—T—2 űrhajót moszkvai idő szerint 17.19 órakor indították útjára a bajkonuri űrrepülőtérről. A hivatalos közlés szerint a kísérlet célja elsősorban az, hogy kipróbálják — ezúttal már űrpilóta vezetésével — az új típusú űrhajót. A Szojuz—T—2 megközelíti majd a Szál jut—6 űrállomást, az új fedélzeti irányító- rendszer segítségével. A kiadott közlemény azonban csak abban jelöli meg az űrhajó feladatát, hogy dinamikus manővereket hajtson végre az űrállomás közelében. A „Jupiterek” rajtjánál jelen voltak az „Orionok”: Farkas Bertalan és Valerij Kubászov is, akik jelenleg Bajkonurban tartózkodnak, hogy űrutazásuk után elkészítsék beszámolójukat és átessenek a szükséges orvosi vizsgálatokon. Tizenöt perccel a rajt előtt ők köszöntötték utolsónak az új űrhajó utazásait. Malisev és Akszjonov egyébként két és fél órával a rajt előtt foglalta el helyét az űrhajóban, és végrehajtotta a szükséges ellenőrzéseket. A képernyőn jól látható volt, hogy a Szojuz—T—2 belső berendezése is eltér a jelenleg használatban levő űrhajókétól: más az ülések elhelyezése, a műszerfal közelebb vein a pilótához és fedélzeti mérnökhöz. A rajt viszont tökéletesen ugyanúgy sikerült, ahogy azt Bajkonurban már megszokták: a hordozórakéta mindhárom fokozata kifogástalanul működött, az új űrhajó elérte a keringési sebességet. Malisev és Akszjonov az első körben ellenőrizte a berendezéseket. Jelentésük szerint az űrhajó kifogástalanul működik, a két utas közérzete nagyon jó. É I e t r a j z o k Jurij Malisev, az űrhajó parancsnoka első alkalommal indul útnak a világűrbe. Régebben tagja az űrhajósok csoportjának, de eddig főként a Szojuz—T-vel kapcsolatos munkákban vett részt, bár már korábban is készen állt dublőrként egyes expedíciók indulásakor■ Malisev a háborús évek gyermeke, — 1942ben született a Volgográd közelében fekvő Nyikolajevszk- ben, mindössze négyhetet volt, amikor édesapja Volga menti falujából elindult a háborúba• Személyesen csak évek múltán ismerhette meg apját Az iskolai tanulmányok elvégzése után a repülést választotta élethivatásul, és ugyanabban a repülőtiszti iskolában tanult, mint a kibáló szovjet űrhajós, Alekszej Leonov. Ebben az iskolában értesült annak idején Jurij Gagarin űrrepüléséről is, de csak hosszabb idő múltán került be maga is az űrrepülők csoportjába. Malisev 1967 óta vesz részt űrhajóskiképzésben. Vlagyimir Akszjonov, a Szojuz—T—2 fedélzeti mérnöke 1935-ben született az OSZSZK rjazanyi területének egyik kis falujában. A repülőtiszti iskola, majd a műszaki egyetem elvégzése után tervezőintézetben dolgozott. Részt vett az ú) típusú szovjet űrhajók létrehozásában és kipróbálásában. Vlagyimir Akszjonov 1973- óta tagja az űrhajósegységnek. Első ízben a Szojuz—22 fedélzeti mérnökeként, 1976. szeptember 15. és 23. között járt a világűrben, Valerij Bi- kovszkij társaságában. Útjuk során kipróbálták a Szovjetunió és az NDK szakemberei által kifejlesztett és az NDK- bell Zeiss Művekben gyártott, MKF—6 jelű különleges fény- képezöbe-enássést, amely azóta is igen fontos szerepet játszik a földfelszín, a földi ásványkincskészletek kutatásában. Vlagyimir Akszjonov az SZKP tagja, a Szovjetunió Hőse cím kitüntetettje. Salgótarjáni nyári egyetem A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezete július 2-től 11-ig tartja az Ifjúság ’80 salgótarjáni nyári egyetemet, melynek témája az idén az ifjúság és a tömegkommunikáció lesz. A nyári egyetemet július 2-án Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg, majd Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára Az ifjúság és a társadalmi nyilvánosság előadása hangzik el. A következő napokban dr. Nagy Sándor, a KISZ-kb titkára A nyugati propaganda hatása az ifjúságra, Jakab Zoltán szociológus a Magyar Rádió tömegkommunikációs kutatóközpont osztályvezetője A tömegkommunikációs esz. közök funkciói és lehetőségei, Somos Agnes a Pajtás fő- szerkesztője A gyermek- és ifjúsági sajtó szerepe és lehetőségei a személyiségfejlesztésben, Varga László a Magyar Televízió ifjúsági osztályának vezető helyettese Az ifjúság és a televízió, And- rássy Mária szociológus, a Népművelési Intézet munkatársa Az ifjúság alkotó részvételének lehetőségei a művelődési mozgalmakban, Sándor György, a Magyar Televízió műsorigazgatója a televízió műsorpolitikájáról, Nemes Péter, az MSZMP KB ifjúsági referense a Politikai és. közéleti nevelés tömegkommunikációs eszközökkel címmel tart előadást. Érdekesnek ígérkezik dr. Várnagy Elemér - kandidátus témája a cigánygyermekek és a tömegkommunikációs eszközök viszonyáról, valamint Varga Balázs előadása, aki A gyermek- és ifjúsági irodalomnak a pedagógiai folyamatban való felhasználásáról műi. Speciális, de egyre sürgetőbb feladatról ad tájékoztatást dr. Pálhegyi Ferenc, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola docense, aki a sérült fiatalok társadalmi beilleszkedésének aktuális kérdéseit elemzi. A Magyar Rádiótól Szabó Éva rovatvezető-helyettes Az ifjúság és a rádió, Horváth Ida, az Iskolarádió rovatvezető-helyettese Iskola a rádióban címmel tart előadást. Az előadások során Kelemen Endre az Iskolatelevízió vezetőjének A televízió szerepe a közoktatásban és dr. Nagy Andor kandidátusnak A nevelés televízióval című előadása zárja. A nyári egyetemen a hallgatóság betekintést nyer a tömegtájékoztató intézmények- műhelymunkájába. Sor kerül egy-egy műsor ismertetésére, filmek vetítésére, hangjátékok vitájára. Az Iskolatelevízió részleteket mutat be az 1980—81. tanévben vetítendő filmjeiből. A vendégek Csehszlovákiában, Besztercebányán audiovizuális központot tanulmányozhatnak. A nyári egyetem idején oktatástechnikai bemutatót tartanak. A gazdag program megrendezésére Salgótarjánban a Gedőc-tetőn levő TIT-bázison kerül sor. A hallgatók szabad idejükben megismerik Salgótarján nevezetességeit, a megyeszékhelyen kulturális rendezvényeken vesznek részt. Az idei programra főleg pedagógusok, oktatástechnikai szakemberek, ifjúsági vezetők, művelődéspolitikával foglalkozók jönnek. A legnagyobb számban Nógrád me. gyéből jelentkeztek. Az előző évben mongol és osztrák vendégeink voltak, az idén legnagyobb érdeklődés Bulgáriában volt a salgótarjáni nyári egyetem Iránt, ahonnan 17-en jelezték érkezési szándékukat. Jelentkezés érkezett Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból és Spanyolországból. Űjabb jelentkezőket még tudunk fogadni. Bízunk abban, hogy az Ifjúság ’80 hatodik salgótarjáni nyári egyetem résztvevői jól érzik majd magukat nálunk és július közepén az ifjúság nevelésében hasznosítható ismeretek birtokában, gazdag tapasztalatokkal térnek majd vissza munkahelyükre és hazájukba. Dr. Kun András a nyári egyetem titkára Kőbeton ház skót eljárássátA napokban készül el a hetedik kőbeton ház szerkezete Salgótarjánban. Az egyenként tizenkilenc lakást tartalmazó épületeket a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet emberei építették, építik a megyeszékhelyen. A skót eljárást alkalmazva már elkészítették a nyolcadik kőbeton ház első szintjének szerkezetét is. Amikor a STESZ befejezi a beszterce-telepi feladatait, a Hársfa úti építkezésre viszik a kőbeton ház összeállításához kellő speciális eszközöket. Ez utóbbi helyen — az előzetes elképzelések szerint — több száz lakás készül majd a skót módszerrel. — kép: kulcsár — Értékesebb gyártmányokat Korszerűsítik a technológiát, csökkentik a ráfordításokat A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a termelési feladatok maradéktalan teljesítése mellett különös gondot fordítanak a termékek kiváló minőségére és a termelés költségeinek csökkentésére. A több mint négyezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat — a most kiadott gyorsjelentés szerint — az év első öt hónapjában termelési tervét 99,5 százalékra teljesítette. A vállalat két gyárrészlege, a hengermű és a huzalmű száz százalék fölött, míg a kovácsoló és öntöde, valamint a kisterenyei gyáregység csak száz, illetve nyolcvan százalék alatt teljesítette mennyiségben! tervét. Noha, még végleges adatok nem állnak rendelkezésre, az már elmondható, hogy a vállalat dolgozói az általuk gyártott termékekből az exportkiszállítást megközelítően száz százalékra teljesítették. A belföldi megrendelők igényei szerint pedig több mint 100 százalékra teljesítették kötelezettségeiket. Az első öt hónap értékbeni teljesítését — éppen az adatok hiánya miatt — még nem lehet teljes pontossággal megmondani. A vállalat első negyedéves eredményei értékben is kedvező képet mutatnak. Áprilisban ez a kedvező kép lényegében nem változott, viszont májusban már több olyan tényező zavarta a termelést, ami befolyásolta, a korábbihoz viszonyítva kedvezőtlenebbül alakította az értékbeni eredményeket. A vállalat vezető gárdája, műszakijai és dolgozói éppen ezért folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel egyrészt megszüntethetik, másrészt kiválthatják elsősorban az értékesebb gyártmányok termelését zavaró tényezőket. Így például a kovácsoló és öntöde gyárrészlegben megkülönböztetett figyelmet fordítanak az értékes exporttermékek növelésére az Kiállítás Bemutatják a magyar űrműszereket Holdkőzetminták és a szovjet—magyar űrrepülés műszerei is láthatók az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (VIII. Múzeum utca 17) kiállításán, amelyet csütörtökön nyitott meg Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A bemutatót —, amit érdekes rendezvénysorozat egészít ki — június 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Azzal, hogy több mint egy héten keresztül honfitársunk kozmoszbeli tevékenységét kísérhettük figyelemmel, a világűrben végzett tudományos kísérletek az érdeklődés középpontjába kerültek. „Az űrkutatás szakirodalma” című kiállítás most arra hívja fel a figyelmet, hogy a kozmosz megismerésének sikerei nem egy szűk körű műszaki elit kísérleteinek köszönhetők, hanem olyan összehangolt munkának, ami a hétköznapok gyakorlatát is gazdagíthatja. A bemutató ízelítőt nyújt az űrkutatás gazdag szakirodalmából. Ebből az alkalomból egyébként 800 könyvet, 300 tanulmányt és több mint 30 folyóiratot tartalmazó „űrbibliográfia” is készült. A tablók és a vitrinekben elhelyezett' dokumentumok Verne-korát megelőző elképzeléseitől az űrkutatás mai eredményeinek földi hasznosításáig, megismertetnek az egyik legfiatalabb tudományág fejlődéstörténetével. Első alkalommal láthatják az érdeklődők azoknak az űrműszereknek a mintadarabjait, amelyekkel hazánk kutatói, fejlesztői járultak hozzá eddig az Interkoz- mosz-program sikeréhez. így bárki megtekintheti például a szellemi teljesítőképességet mérő, tenyérnyi méretű „Balatont”, vagy az Interferon orvosbiológiai kísérlet eszközeit- A két hét során filmvetítések és — a szovjet—magyar űrkísérletben részt vevő hazai szakemberek bevonásával — szakmai tapasztalatcserék színesítik majd a programot újabb és újabb gyártmányok bevezetésével. Ezzel nemcsak az eredményességet növelik — illetve az esetleges kieséseket ellensúlyozzák —, hanem elősegítik a süllyeszté- kes kovácsüzem termelőberendezéseinek jobb kihasználását is. A gyárrészleg műszakijai pedig a technológiák korszerűsítésével is csökkentik a ráfordításokat. A szakemberek például egy sor kísérletet végeztek annak érdekében, hogy egy terméket ne egyesével, hanem hármasával — hármas szerszám alkalmazásával — készítsenek el. A szorgalmas kísérletezést végül is siker koronázta, mert- egy NSZK-beli cég által megrendelt gömbcsapházgyárt- mányt ezentúl már hármasával készítenek. Ugyanakkor a gyártmány minőségére is nagy gondot fordítottak, a vevő megelégedésére. Ezt az utóbbit az is bizonyítja, hogy a német vevő az idén 150 ezer darab gömbcsapházat — a tavalyi mennyiség hatszorosát — rendelt a vállalattól. Az új megoldással jelentős költségmegtakarítást érnek el a ko- vácsoló-öntöde gyárrészleg dolgozói. A termelés költségeinek csökkentését segíti elő a vállalat újítókedvű dolgozóinak szorgalmas munkája is. Nemrégiben elemezték annak az újítási hónapnak az eredményét, amit még a múlt esztendőben hirdetett meg a vállalat vezetése. Eszerint a múlt év végén benyújtott és ez év április 30-ig bevezetett 91 újítás közül 22 javaslat már megvalósult, tényleges anyagi hasznot hozott. Ez a tényleges anyagi eredmény megközelíti a 3 millió forintot. A benyújtott javaslatok közül 24 kísérletre elfogadott újítás ügyében még nincs döntés, azonban az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezeknek is jelentős ró» sze figyelemreméltó gazdaság hasznot eredményez a válla» latnak. \
