Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

1980. júníu* 17. 2s 19. leik íött a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság fővárosá­ban. Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának soron levő, XXXIV. ülésszakát. Az ülés­szak munkájában részt vet­tek a KGST-tagállamok kül­döttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság küldöttsége, az ülés. szak munkájában meghívott­ként ugyancsak részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Mo­zambiki Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együtt­működési bizottságának elnö­ke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, vala­mint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szerve­zeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lu- bomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának el­nöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek. a KGST végrehajtó bizottsága elnö­kének beszámolóját a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának a tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka között vég­zett tevékenységéről és a KGST-tagállamok közötti sok. oldalú együttműködés szer­vezetének és a tanács tevé­kenységének továbbfejleszté­sére vonatkozó irányelvek gya­korlati megvalósításáról: Nyi- kolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési, együttműködési bi­zottsága elnökének beszámo­lóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasá­gi tervei koordinálásának, to­vábbá a hosszú távú együtt­működési célprogramok tel­jesítésének helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámo­lóját a tanács következő, XXXV. ülésszakának össze­hívásával kapcsolatos kérdé­sekről. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a Varsói Szer­ződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részt vevő országai a többi or­szággal, minden békeszerető KÖZl.£nilEStlY a KGSI XXXiV. ülésszakáról verenitás tiszteletben tartásá­nak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsö­nös előnyöknek és elvtársi se­gítségnyújtásnak elvei alap­ján történő sokoldalú együtt­működés fejlesztése és elmé­lyítésé lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST- tagállamok gazdasági és tudo­mányos potenciálja, emelked­jék a lakosság anyagi és kul­turális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nem­zeti jövedelem 1979-ben 1975- höz viszonyítva 19 százalék­kal, az Ipari termelés 23 szá­zalékkal nőtt. A KGST-tag­államok nagy részében a mű­szaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biz­tosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A me­zőgazdasági termelés évi át­lagos volumene az 1976 és 1979 közötti időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 szá­zalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazda­sági kapcsolatainak eredmé­nyes fejlődését. 1979-ben kül­kereskedelmi áruforgalmuk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és el-* érte a 196 milliárd rubel ér­téket, egymás közötti árufor­galmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett és hozzávetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségé­ben az egymásnak történő szállítások fedezték a legfon­tosabb fűtő-, nyers- és alap- anyagfajták, valamint gépek és berendezések iránti im­portszükséglet alapvető ré­szét. v Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szervezet irányító mun­káját, és elégedetten állapí­totta meg, hogy a tánács XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorla­ti tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvaló­suljanak a KGST-tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú • távú együttműködési célprog­erővel együttműködve hatá- ramok és ezek konkrét egyez­rozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni mények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gyakor­latilag befejeződik a KGST­Európában, sokoldalúan elő- tagállamok sokoldalú integrá­segítsék a béke megszilárdító sát; a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés ködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfo­gadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglal­nak magukban a béke és a népek közötti együttműkö­dés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatásá­ra és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezé­si verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megva­lósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésé­re és a nemzetközi kapcsola­tokból az erőpolitika kiküszö­bölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének meg­erősítésére. A KGST-tagállamok kül­döttségei ismét hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségü­ket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan ké­szítsék elő az összeurópai ér­tekezlet részt vevő államainak képviselői által a közeljövő­ben tartandó madridi talál­kozó konstruktív lebonyolítá­sát, abból a célból, hogy foly­tatódjék az enyhülési folya­mat és a biztonság elmélyíté­se az európai kontinensen, .hogy valamennyi területen to­vább erősödjék az európai or­szágok népei közötti egyenjo­gú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a paraszt­ságnak és az értelmiségnek a kommunista • és munkáspár­tok vezetésével végzett önfel­áldozó munkája, valamint a marxizmus—leninizmus é' az ciós intézkedéseinek 1976— 1980. évi egyeztetett tervében- szereplő fontosabb intézkedé­egyuttmu- sek v^ahajtága Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — a mezőgazdaságban. A gy ár- la sszakosítás és a kooperáció területén jelenleg már több mint 120 többoldalú és mint­egy 660 kétoldalú egyezmény van megvalósulóban. A szako­sítás csupán a gépiparban több mint 10 ezer termékfaj­tát ölel fel. A szakosított gép­ipari termékek exportja a KGST-tagállamok egymás kö­zötti áruszállításaiban kb. két­szer gyorsabban nő, mint az egész gép- és berendezésex­port * Az ülésszakon ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a társa­dalmi termelés intenzifikálása, a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nemzetközi gyár- tósszakosítóssal és kooperáció­val kapcsolatos munkák gyö­keres javítását igénylik. Ab­ból kiindulva, hogy a nemzet­közi gyártásszakosítás és koo­peráció hosszú távú tervszerű fejlesztését célzó munka a kö­vetkező 10 évben a KGST- tagállamok közötti további együttműködés hatékonysá­gának növelésében a legfonto­sabb irány, az ülésszak intéz­kedéseket határozott el a munka minőségileg új szintre váló emelése végett. Felhív­ták a figyelmet annak szük­ségességére. hogy a szakosítá­si és kooperációs együttmű­ködést a nagy népgazdasági jelentőségű problémákra össz­pontosítsák, erősítsék az együttműködés komplexitását, oly módon, hogy összehan­golják a kutatást, a fejlesz­tést, a műszaki eszközök ki­alakítását, meghonosítását és gyártását, továbbá megszerve­zik ezek műszaki kiszolgálá­sát, és ugyancsak felhívták a figyelmet arra, hogy bővíteni kell az egységesített részegy­ségek és alkatrészek nemzet­közi szakosításának mértékét a végtermékek gyártásának fokozása céljából. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy fejlesszék to­vább a KGST-tagállamok együttműködését a kiváló mi­nőségű anyagok gyártása te­rén at' Országok legfontosabb iparágai szükségleteinek ki­elégítése céljából. Az ülésszak folyamán a KGST-tagállamok küldöttség­vezetői egyezményt írtak alá az új számítástechnikai esz­közök kifejlesztésének és gyár­tásának többoldalú nemzet­közi szakosításáról és koope­rációjáról A felek kinyilvání­tották azt az elhatározásukat, hogy az egyezmény alapján a következő ötéves tervidőszak­ba)! az 1976—80. évihez viszo­nyítva mintegy kétszereséle növelik a korszerű számítás- technikai eszközök kölcsönös egyes kérdések tekintetében szállításának volumeneit. pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában van­nak. A koordináció előzetes eredményei azt mutatják, hogy e munkák folyamán szá­mos bonyolult gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megte­remti az előfeltételeket ah­hoz, hogy a KGST-tagálla­mok kidolgozzák a követke­ző ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági fejlesz­tési terveiket. Az ülésszakon megállapo­dás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttműkö­Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagállamok gaz­dasági fejlődésére egyre na­gyabb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fűtő- és .nyersanyagokkal való ellá­tásának problémái, és az új erőforrások közös erőfeszíté­sekkel történő bekapcsolására irányuló együttműködés fej­lesztése mellett kiemelte a fű­tőanyagokkal, nyersanyagok­kal, energetikai és egyéb anya­gi erőforrásokkal való legna­gyobb mérvű takarékosság je­lentőségét. Ügy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet fordí­tanak az ezek legésszerűbb felhasználásával kapcsolatos dési bizottsága sokszorozzák együttműködés kérdéseire, meg erőfeszítéseiket a terv- Ezzel egyidejűleg döntéseket koordinációs munkák befeje- hoztak arról, hogy bővítik az zésének meggyorsítására, az együttműködést a KGST-tag- országok népgazdasági fűtő- államok perspektivikus terü­anyag-, nyersanyag-, ener­gia-, gép- és berendezés- igényeinek teljesebb kielégí­tésére, valamint az egymás közötti kereskedelem volume­nének növelésére és a nem­zetközi szállítási feltételek ja­vítására. Az ülésszak megvitatta a KGST-szervekben végzett, az olyan főbb gép- és berende- zésfajták gyártásszakosításá­nak és kooperációjának el­mélyítésére irányuló munkát, amelyeknek biztosítaniuk kell a KGST-tagállamokban a műszaki fejlődést és a terme­lés növekedését az energeti­kában és a fűtőanyag-nyers­anyag komplexumban, a gép- internacionalista szolidaritás- iparban, az elektronikában, a nak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szu­rádióelektronikában, a vegy­iparban, a közlekedésben és NŰGRAD - 1980. június 20., péntek létéin folyó földtani feltáró­munkák végzésében, a fűtő­anyagok és egyéb' fontos ás­ványi nyersanyagok feltárt készleteinek és kölcsönös szál­lításainak növelésében, a fűtő- anyag-kitermelő és felhaszná­ló ágazatok korszerű, gazda­ságos és nagy teljesítményű berendezésekkel történő ellá­tásában, valamint az új és másodlagos energiaforrások felhasználásában. A közeli évekre előirányozták a fűtő­anyag-energetikai * problémák megoldását célzó. 2000-ig szóló tudományos-műszaki prognó­zis kidolgozásának megszerve­zését. • Az ülésszak idején kor­mányközi általános * egyez­ményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együtt, működnek a kőolaj-feldolgozás fokának olyan korszerű tech­nológia bevezetésével való számottevő növelésében, amely a másodlagos feldolgo­zási folyamatokhoz szükséges gépek és berendezések gyár­tásszakosítással és kooperá­cióval történő készítésén ala. pul. Az ülésszak kiemelte a tu­dományos-műszaki együtt­működés területén az új ter­mékfajták meghonosítására és a technológia tökéletesíté­sére, a kibocsátandó termé­kek minőségének és műszaki színvonalénak emelésére vég. zett, a komplex programnak és a hosszú távú célprogra­moknak megfelelő jelentős munkát. A tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka közötti időben az országok 27 több­oldalú tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. A KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si bizottsága keretében kidol­gozták a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együtt­működésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok folytatták a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársa­ság és a Mongol Népköztár­saság számára gazdaságuk fejlesztésének meggyorsítá­sához és hatékonyságának nö­veléséhez, a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsításá­hoz történő segítségnyújtást. Az ülésszak idején általános egyezményt írtak alá a KGST- tagállamok által a Kubai Köztársaság gyorsított tudo­mányos és műszaki fejleszté­se tervének megvalósításában kifejtendő együttműködésről. Az ülésszak megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST-tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködése eredmé­nyesen folyik. Mélyült és ' fejlődött a KGST és a JSZSZK közötti együttműködés. Jugoszlávia jelenleg 22 együttműködési területen vesz részt a KGST- szervek munkájában, több mint 70 többoldalú gyártás­szakosítási és kooperációs, va­lamint műszaki-tudományos együttműködési egyezmény és megállapodás résztvevője. Folytatódott ' a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közöt­ti eredményes együttműkö­dés. Együttműködés valósult meg továbbá az Iraki Köz­társasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagállamok az in­ternacionalizmus elveit kö­vetve mind két-, mind több­oldalú alapon segítséget nyúj­tanak a szocialista fejlődés útjára lépett fiatal 1 államok­nak és más fejlődő országok­nak gazdasági fejlődésük meg­gyorsítása, politikai és gazda­sági függetlenségük megerő­sítése végett. A tanács tagál­lamai jelenleg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 90 fejlődő országának nyújtanak gazda­sági és műszaki-tudományos segítséget. Az érdekelt KGST- tagállamok 1979-ben 39 fejlő­dő országgal több mint 100 hosszú távú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési egyezményt kötöttek. Az ülésszak résztvevői meg­erősítették, hogy szolidárisak a fejlődő államoknak azzal a jogos törekvésével, amely ar­ra irányul, hogy elérjék tel­jes gazdasági függetlenségü­ket, és megszüntessék az im­perialista monopóliumok ál­tal történő kizsákmányolást, megszabaduljanak az egyen­lőtlenségtől és egyes államok mások által történő elnyomásá­tól, érvényesítsék minden nép­nek azt a jogát, hogy orszá­ga felvirágoztatása érdeké­ben saját maga rendelkezzék nemzeti természeti kincseivel. Az ülésszak hangsúlyozta: a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának változatlan törekvése, hogy fejlessze az együttműködési kapcsolato­kat más országokkal és nem­zetközi gazdasági szerveze­tekkel az igazságos, egyenjo­gú és kölcsönös előnyökön alapuló, a béke és a haladás javát szolgáló nemzetközi munkamegosztás elmélyítése fcéljából. Äz Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak kérésével kapcsolatban az ülésszak határozatot hozott az afganisztáni félnek a KGST munkájában megfigyelőként való részvételéről. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka az egyetértés, a tel­jes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés lég­körében folyt le. (MTI) Szabolcs-Szataicr megyében az űrhajósok Az első szovjet—magyar űrpáros, valamint az Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repülésirányító parancs­noka vezette szovjet küldött­ség és Magyari Béla kiképzett űrhajós. Farkas Bertalan ku­tatóűrhajás szűkebb hazájába, szülőföldjére, Szabolcs-Szat- már megyébe látogatott csü­törtökön. Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A különvonat reggel kilenc órakor gördült be a magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített nyíregyházi pálya­udvarra, ahol a megye és a város párt- és állami vezetői üdvözölték a vendégeket. Ott volt Kraszarm Ivanovics Iva­nov, a Szovjetunió debreceni főkonzulja is. Az érkezőket a helybeliek százai hosszan tar­tó tapssal, a fehér inges, piros nyakkendős úttörők pedig vi­rágcsokrokkal köszöntötték. A Szojuz—36 űrhajósai — az ünnepélyes fogadtatás után — nyitott gépkocsin tették meg a megyei pártbizottság­hoz vezető utat, amelynek szegélyeit integető nyíregyhá­ziak népesítették be. A szék­házban Tar Imre, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára tolmácsolta a ke­leti országrész több mint 600 ezer lakosának forró üdvözle­tét, majd tájékoztatta őket a megye életéről, tevékenységé­ről. A baráti hangulatú talál­kozón Valerij Kubászov és Farkas Bertalan fölelevenítet­te a nyolcnapos űrutazás leg­emlékezetesebb epizódjait, majd az első szovjet—magyar űrpáros és kísérete Farkas Bertalan szülőfalujába. Gyu­laházára indult. Az átutazó­kat mindenütt nagy szeretet­tel köszöntötték; nemzetiszí­nű és vörös zászlócskákat len­gető kisdobosok, úttörők él­jenzésétől volt hangos az út­vonal. A települések lakói vi-' raggal a kezükben integettek, és a munkások, valamint a földeken dolgozók is — a gép­kocsisor érkezését látva —, rövid időre megszakították te- .vékenységüket. hogy köszönt- hessék a vendégeket. A zászlódíszbe öltözött Gyu­laháza apraja-nagyja várta a Szojuz—36 kozmonautáit éa kíséretük tagjait. A ' Petőfi Sándor utcai szülőház előtt kenyérrel és sóval fogadták Valerij Kubászovot és Farkas Bertalant A baráti kézszorí­tások és ölelések után az első magyar űrhajós meghatottan lépte át szüleivel a ház kü­szöbét A hazatérés torokszorító percei után bensőséges ün­nepség színhelye vo.it az egv. kori .általános iskola zsú á- sig megteit udvara. Az el ő magyar űrhajós, a falu szü­löttje, Farkas Bertalan meg- indultan mondott köszönt-: .."t szüleinek, a tudását megala­pozó iskola tanárainak, az űr­repüléshez őt felkészítő ma­gyar szakembereknek, a szov­jet kozmonauták nagy család­jának, s nem utolsósorban a barátnak és segítőtársnak: Va­lerij Kubászovnak, Alekszej Jeliszejevnek és Magyari Bé­lának. A viszontlátás öröme köny- nyeket csalt a rokonok, a ba­rátok, az ismerősök, az egyko­ri osztálytársak szemébe- akik forró "szeretettel, szűnni nem akaró tapssal köszöntőt!ék az első. magyar űrhajóst. Ezután kölcsönösen ajándékokat ad­tak át egymásnak: a helybe­liek beregi keresztszemes hímzésű térítőkét, a kozmo­nauták a Szojuz—36 kicsinví- tett modelljét, bajkonuri föTddel teli üvegszelencét és más. a világűrt is megiárt emléktárgyakat. A bensőséges ünnenség szabolcsi nénda lókat citerán játszó és éneklő fia­talok műsorával ért véget. A vendégek programja Kisvárdán folytatódott. Délután Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a nyíregyházi stadionban nagygyűlésen ta­lálkozott a város lakóival. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai, valamint a megnyitó után Tar Imre be­szédében a többi között hangsúlyozta: a Szabolcs­Szatmárból indult és űrhajós­sá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte, ahol a szö­vetség, a testvériség és a ba­rátság jegyében dolgoznak a nyírségiek. A Kárpáton túli terület lakosságával ugyanis hagyományosan jó. testvéri kapcsolatokat ápolnak. Valerij Kubászov beszédében azt emelte ki, hogy Farkas Berta­lan személye igazi ‘barátot testesít meg. aki példásan- helytállt a kozmoszban is. A1 taps és a lelkes üdvözlés az első magyar űrhajós beszéd® során sem szakadt meg: Far­kas Bertalan őszinte szívből mondott köszönetét maga és űrtársa, valamint a velük ér­kezett többi vendég nevében a szülőföldi fogadtatásért« amely —, miként az űrben tett utazás — kitörölhetetlen az emlékezetből. A nagygyűlés a zárszót követően az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Ezután rövid sport- és kul­turális műsor következett és a szabolcs-szatmári látogatás városnézéssel fejeződött be. (MTI) Befejeződött a képviselők minszki tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) Imre vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttsé­ge H. Sindermann vezetésé­vel, a Lengyel Népköztársa­ság szejmjének küldöttsége C. Gucwa vezetésével, a Ro­mán Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlésének kül­döttsége N. Giosan vezetésé­vel, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége A. P. Sityikov vezetésével, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi gyűlésé­nek küldöttsége A. Indra ve­zetésével. A találkozón részt vettek a Belorúsz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Taná­csának képviselői is. A találkozó résztvevői vé­leménycserét folytattak a Var­sói Szerződés tagállamai par­lamentjeinek a szervezet meg­alakítása óta eltelt 25 évben kifejtett nemzetközi tevé­kenységéről és ennek ered­ményeiről. Áttekintették a ba­ráti országok időszerű felada­tait az. európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke meg­szilárdításáért vívott harcban. A találkozó résztvevői or­szágaik parlamentjeinek ne­vében teljes egyetértésüket fe­jezték ki a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének varsói ülé­sén elfogadott nyilatkozat és felhívás következtetéseivel és értékeléseivel. Egyöntetűen támogatták az ezekben a do­kumentumokban javasolt to­vábbi lépéseket, amelyeknek a politikai és a katonai eny­hülés folyamatának kibonta­koztatását, a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló hatékony intézkedések meg­valósítása a céljuk. A találkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontos­ságát, hogy parlamentjeik és a béke sorsáért felelősséget érző minden társadalmi erő megsokszorozza erőfeszítéseit a béke és a biztonság megszi­lárdításáért, valamint azért, hogy kiküszöböljék egy új há­ború kitörésének lehetőségét. A találkozó résztvevői felhí­vásukat valamennyi parla­menthez és parlamenti kép­viselőhöz eljuttatják. A felhí­vást külön hozták nyilvános­ságra. A Varsói Szerződés tagálla­mai parlamenti képviselőinek találkozója a teljes egyetértés és a testvéri barátság jegyé­ben zajlott le. A szövetséges országok par­lamentjeinek képviselői meg­ismerkedtek Minszk, a hős város nevezetességeivel, a Be­lorusszia dolgozóinak életével és eredményeivel. Tisztelettel Adóztak azon szovjet embe­rek emlékének, akik a máso­dik világháborúban hatalmas bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a fa­siszta támadókkal szemben folytatott harcban. (MTIj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom