Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

lázár György beszéde a KGST Ülésszakán A íilagyar küldöttség a KOST XNXlV. ülésszakán, Prágában. Középen: Lázár György miniszterelnök fFolytatás az i. oldalról.) Lázár György, a Miniszler- tahäCS elnöké a KGST ÍÍEGIV. ülésszakának k€0di tanácskozásán elmondott be­szédében a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a magyar kor­mány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámutatott: — A végrehajtó bizottság beszámolójával és Hohl klek élvtár's szóbeli, kiegészítőjével egyetértünk. A beszámolóból és a szóbeli ’ kiegészítőből egy­aránt kitűnik, Hogy — bár a korábbinál nehezebb felada­tokat kellett megoldanunk — kommunista és munkáspárt­jaink vezetésével ismét előbb­1 re jutottunk szocialista gaz­daságaink építésében. Hogy ez , így van, abban nemzeti erőfeszítéseink mellett sem­mivel sem pótolható fontos szerepet tölt be az a sokolda­lú együttműködés, amelyet a KGST keretében valósítunk meg. — A beszámoló az elért eredmények méltatása mel­letti igen helyesen, felhívja a figyelmet a még megoldatlan problémákra és rámutat az előttünk álló feladatokra is. Ez fontos és nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy növelni tudjuk munkánk hatásfokát. NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, MAGABIZTOSAN — Véleményünk szerint a jelenleginél 'jóval több figyel­. met kellene tordítani azok­nak a lehetőségeknek a fel­kutatására iS, amelyek hasz­nosításával eredményesebben tudjuk leküzdeni a mai nem­zetközi és világgazdasági helyzetből eredő kedvezőt­len hatásokat; — Országunkban a koráb­binál jóval nehezebb feltéte­lek között ugyah, de magabiz­tos és szorgalmas építőmun­ka folyik. Ezt állapította meg a Magyar Szocialista Munkás­párt ez év márciusában meg­tartott XII. kongresszusa is„ amelynek határozatait egész népünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott, országgyűlési és tanácsi vá­lasztásokon szavazataival is megerősített. A kongresszus helyzetünk reális mérlegelése alapján Úgy döntött, hogy a növekedés ütemét mérsékelve, a hang­súlyt a hatékonyság javítá­" sára, a gazdaságosabb terme­lési szerkezet kialakítására, meglevő erőforrásaink éssze­rűbb kihasználására helyez­zük át. Ha nem ezt tesszük, nem tudjuk leküzdeni azo­kat a hátrányokat, amelyeket számúnkra a megváltozott vi­lággazdasági helyzet, különö­sen pedig az energia- és nversanyágárak megtöbbszö­röződése okozott, s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet meg­változtatásához alapvető ér­dekünk fűződik, ezért aZ egyensúly helyreállításának követelménye gyakorlati gaz­daságpolitikánkban minden mást megelőz. — Az e célokat szolgáló fej­lesztési politika támogatásá­ra a gazdaságirányítás esz­köztárát. ezen belül árrend­szerünket úgy módosítottuk, hogy a termelőegységek gyor­sabban és közvetlenebbül ér­zékeljék a világgazdasági — különösen az anyag, és ener­giaárak változásából eredő — hatásokat. Gazdálkodó szervezeteink elé tudatosan igen szigorú követelménye­ket állítottunk. Sokkal in­kább, mint bármikor, a jö­vedelmezőség növeléséhez, a teljesítmények javításához, közöttük a fejlesztéshez szük­séges források biztosítását, Valamint a személyi jövedel­mek alakulását is. — Ezt a gazdaságpolitikát folytatva i979-beh — és ” az idén eddig éltéit öt hónapban — jelentősen előreléptünk a tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünk mérleg­hiányának mérséklésében. Ez az exportképes termelés fo­kozása és a behozatal erős megszorítása mellett itt is csak úgy volt lehetséges, hogy a megtermelt nemzeti jöve­delem belföldi felhasználását csökkentettük, a lakosság életszínvonalát pedig lénye­gében az előző évi szinten tartottuk és a közkiadások mérséklésére is számos taka­rékossági intézkedést vezet­tünk be. Pártunk nagyra értékeli, hogy népünk megértette, el­fogadta és kész cselekvőén támogatni ezt a programot. — Céljaink elérésében sa­ját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltétel­nek a nemzetközi munka- megosztás — különösen a szocialista gazdasági integrá­ció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis or­szág. Gazdasága közepesén fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy miért érintenek bennünket olyan érzékenyen a világgazdaság változásai. VÉDJÜK AZ ENYHÜLÉST De a világgazdasági hatá­sokat erősítik az olyan strük- turélls adottságok is, mint például a viszonylagos ener­gia- és nyersanyagszűke, amelyek miatt áz egy főre számított külkereskedelmi forgalmunk a KGST-oCszágök hasonló átlagának a három­szorosát teszi ki. Érthető ezért; ha nagy nyomatékkai hangsúlyozzuk. hogy szá­munkra meghatározó jelentő­sége van a szovjetunióval és a többi KGRT-országgal ki­alakított széles körű gazdasá­gi kapcsolatok és együttfflfl- ködés állandó és lehetőleg gyors ütemű továbbfejleszté­sének. Mostani ülésszakunk fő fel­adatának is elsősorban azt tartjuk, hogy figyelmét azok­nak a tartalékoknak feltárá­sára és kihasználására össz­pontosítsa, amelyek ,. együtt­(F oly tatás az 1. oldalról.) időre vara szükségük. A kísér­letek közül kiemelte a tech­nológiai vizsgálatok jelentősé­gét. Az Interferon-kísérlet fontos eredményeket hozhat a kozmikus biológia számára, a Balaton műszerrel végzett mé­rések pedig az űrhajósok munkateljesítményéről, pszi­chikai állapotáról nyújthatnak új adatokat. Farkas Berta­lan azokat a vizsgalatokat méltatta, amelyeket á Diag- noszt elnevezésű műszer tett lehetővé. ' a repülés előtt és után, az űrhajósok életműkö­désének fel térképezésére”. Hangsúlyozta: a magyar mű­szerek is kivétel nélkül jól működtek, lehetővé tették az eredményes munkát. A szovjet—magyar űrkuta­tási együttműködés jövőjéről szóivá á magyar űrhajós a TASESE tudósítójának vála­szolva rámutatott: az ember vezette űrhajóval végzett kö­zös munka csak egy része a szocialista országok Interkoz- mosz-programjá keretében megvalósuló együttműködés­nek. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája minden le­hetőséget megad arra. hogy a magyar tudósok műszerei, be­rendezései továbbra is eljus­sanak a világűrbe, s remélhe­ti, hogy a közös űrrepülések is folytatódnak majd. Ehhez kapcsolódva Valerij Kubá- szov aláhúzta: ez a program mindkét ország, s az egész vi­lág tudományát gazdagítja, kizárólag békés célokat szol­gálva. Sokan kérdezrték Valerij Kubászov véleményét űrhajós- társáról. A két nemzetközi űr­repülésben részt vett szovjet kozmonauta kijelentette: ..Farkas Bertalan minden szempontból kitűnő partner­nak. jó űrhajósnak bizonyult. A világűrben az űrrállomás személyzetével nagyon, jó, egységés kollektívát alkottunk, amely együtt dolgozott a kö­zös cél érdekében”. További terveikről mind Farkas Bertalan. mind Ma- gyári Béla elmondotta: to­vább akarnak tanulni — Far­kas Bertalan például a mű­szaki egyetemen —, de ugyan­akkor azt se szeretnék, ha megszakadna kapcsolatuk a világűr kutatásával. Aléks/.ej Jeliszejev ehhez hozzátette: a közös űrrepülésék folytatásá­ról dz Interkozmosz tanácsá­nak kell döntenie, de minden bizonnyal sor kerül újabb ma­gyar űrhajós útjára is. A va­lóság ezen a téren megelőzi a fantáziát. Farkas Bertalan meleg sza­vakkal szólt Csillagváros kol­lektívájáról és a repiiló?':á- nyítő központ munkájáén:r-Vl, akik kezdettől fogva »éghet­ték felkészülésében, lehetővé tették számára az eredményes mtinkát. az állandó kapcsola­tot a Földdel Köszönetét mon­dott a magyar űrhajós óvod- • azoknak- akik az űrutazás ide­jén elküldték nekik üdvözle­tüket, akik égyüttéreztek a közös űrrepülés résztvevőivel. „Nagvon sok üdvözletét, jókí­vánságot kaotunk. s vala- toéhóvit szeretném ezúton is megköszönni” — mondotta. NÖGRAD - 1960. június 18.. síéfda működésünk továbbfejleszté­sében .rejlenek. — Amikor gazdasági égyütt- működésünk időszerű és táv­lati fejlesztésének kérdéseit tárgyaljuk, nem hagyhatjuk figyelmek kívül, hogy a tö- késországók szélsőségesen reakciós körei az enyhülési folyamat visszafordítására tö­rekedve élezték a nemzetkö­zi helyzetet. Ez, valamint az, hogy egyes tőkésórszágok a szocialista országokkal szem­ben a nyílt és burkolt disz­krimináció fokozásának útjá­ra léptek, a gazdasági kap­csolatok terén eddig elért eredményeket is veszélyezte­ti. — A Varsói Szerződés tag­államainak politikai tanács­kozó testületé májusi nyilat­kozatának szellemében ez al- kalömmaí is megerősítjük a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal közös eltökéltségünket a nemzetközi enyhülés védel­mére. A * magunk részéről minden erőnkkel támogatjuk a politikai és katonai enyhülés folytatása érdekében tett erő­feszítéseket, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenn­tartását és továbbfejlesztését. — A KGST nemzetközi kapcsolatait tekintve, véle­ményünk szerint, nagyobb súlyt kell helyeznünk politi­kai és gazdasági együttműkö­désünk erősítésére a fejlődő országokkal, ezen belül külö­nös figyelmet fordítva a szo­cialista irányba fejlődő or­szágokkal való kapcsolataink szélesítésére. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÉP PÉLDÁJA — Kérem, engedjék meg, hogy befejezésül a szocialista országok közötti gyümölcsö­ző együttműködésnek arról a minket közelről érintő újabb ragyogó eredményéről szól­jak, amely az InterkoZrhOsZ- program keretében lehetővé tette, hogy a magyar nép fia, ■ Farkas Bertalan — követve csehszlovák, NDK-beli, len­gyel és bolgár elődeit — pa­rancsnokával, Valerij Nyiko- lajeviCS Kdbászovval. a Szov­jetunió kétszeres hősével si­keres Űrrepülést hajthasson Végre. Népünk tisztában van vele, és sohasem felejti él. hogy erre csak a Szovjetunió Hatalmas tudományos és tech­nikai . eredményei alapján, önzetlen és internacionalista segítségével kerülhetett sor. Ez jututt kifejezésre abbart a lelkes fogadtatásban is, amelyben az űrha jósokat és a Velük együtt - érkezett szovjet barátainkat hétfőn a buda­pestiek százezrei részesítették Lázár György ezután köszö­nhet mondott a közös űrre­pülést lehetővé teVŐ Szovjet­uniónak. A közös űrrepülés — mondotta befejezésül to­vább erősítette népünk ha­zafias és internacionalista ér­zelmeit, a Szovjetunió. iránti fiSzte1 étét, közös ügyünk, a szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett hitét. Nagygyűlés Csepelen Az első szovjet—magyar tírpáros délután a Csepel Vas- és Fémrtlüvékbe látogatott. Valerij Kubászov és Parkas Bertalan tár­saságában völt az AléksZéi Jelfszé.jéV vezet­te szovjet küldöttség és Magyart Béla Is. A vendégekét az üdvözlő féliratokkal, zászlókkal díszített gyáróriás pártbizottságá­nak tanácsterme előtt Korotn Mihály, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizöttság iltkára. Czinege Lajos hadseregábornok. honvédelmi miniszter. Ko­vács Antal, az M9EMP KB osztályvezetője, a Közpőtlti Bizottság tagjai, továbbá a ko­hó- és gépipari tárca, a Külügyminisztérium képviselői, valamint a Csepel Vas- és Eéttt- művék vezetői, munkásainak küldöttei fo­gadták. A vendégek a házigazdák társaságában üzemlátogatáson vettek részt. Megtekintették a szerszámgépgyár nagy pontosságú tízem* égységét, majd Utána a céigépsZéreidét. Min­denütt zúgó tapssal, nagy szeretettel kö­szöntötték a kozmosz hőseit, akik csepeli lá­togatásuk emlékéül a Szojuz—36 kicsinyített mását ajándékozták a gyáróriás kollektívá­jának. A nagy múltú üzemből a csepeli sport­csarnokba vezetett a vendégek útja. Itt — az MSZMP Budapesti Bizottságának és a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságá­nak rendezésében — nagygyűlésen találkoz­tak a budapesti dolgozók képviselőivel, akik hosszan tartó tapssal köszöntötték őket. A magyar és a szovjet himnusz hangjai Után Méhes Lajos, az MSEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos: Az internacionalizmus jegyében Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága névében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a nagy múltú munkáskerület, Csepel dolgozóit, majó a töb­bi között hangsúlyozta: — Elsőnek lenni valamiben, valakik között mindig nagy­szerű dolog, és minél bátrabb úttörő vállalkozás koronája az elsőség, annál nagyobb dicső­ség kíséri a tettet. A világűr meghódításáért • folytatott tu­dományos küzdelem Kolum­busza Jurij Gagarin volt. Va- lentyina Tyereskova a nők kö­zül járt elsőként a kozmosz­ban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg, s ezután — a tudomány fejlődésének eredményeként — újabb és újabb eísők következtek. Most eljött az a pillanat, amikor az első magyar űrhajóst kö­szönthetjük, s a táblázaton, amely a kozmoszban jártak állampolgárságát mutatja, hazánk, a Magyar Népköz- társaság a hetedik helyen sze­repel. — Azért lehet ilyen rangos helyünk az űrkutatásban és sok más területen is a világ­ban, . mert jelenünknek és lö­vőnknek az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozását, a szocializmust választottuk, s azért is mert olyan szövetsé­geseink vannak, mint a Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok üépéi. Az első magyar űrhajós a „Szojuzon” tehát a „Szövetség” nevű űrhajón tet­te még útját a világűrben. Az űrhajó neve arra a szórós ba­rátságra, szövetségre is. emlé­keztet bennünket, amely a magyar ríépet összeköti a Szovjetunió népeivel. A koz­monautáknak küldött táv­iratukban joggal írta Leonyid Iljies Brezsnyev és Kádár János elvtárs: „az önök űr­repülése a gyakorlatban ér­vényesülő internacionalizmus ragyogó példája”. — Köszönjük a Szovjetunió; a szocialista országok tudó­sainak. szakembereinek mind­azt. amivel a magyar űrha­jós munkáját segítették. Tisz­telettel gondolunk azokra a magyar szakemberekre is. akik a tudományos program előkészítésének részesei vol­tak. és nehéz feladatúkat ném- zetköziles is elismert színvo­nalon oldották meg. A Szo­juz—36 felbocsátásáig tizen­öt műholdon, illetve kutató- rakétán renditek már tnaevar műszerek; és sikeresen telje- sított=k küldetésükét; Méhes Lajos a továbbiak­ban rámutatott: Earkas Ber­talan és „földi” társa: Ma­gyári Béla nemcsak szellemi és fizikai adottságaik, felké­szültségük, hanem egész em­berségük, jellemük alapján méltó követői a szovjet űr­hajósoknak és szinte összesű- Htve mutatják meg a szocia­lista Magyarországon fel­nőtt ifjúság legjobbjainak leg­nemesebb tulajdonságait, ök Szocialista nevelő munkánk eredményességének hitelesí­tői és példájukkal az eddigi út folytatására buzdító segí­tőtársai társadalmunknak. — 1980. május 26-a piros 1 betűs nap lesz a magyar tu­dományos élet történetében! Büszkeségünk arra a rieme* alapra épül, amit a szovjét— magyar barátság és testvéri szövetség a szocializmust épí­tő magyar népnek, egész tár­sadalmi haladásunk szem­pontjából jelent. Ugyanakkor az a meggyőződés la éltetője, hogy olyan űrprogram meg­valósításának a részeséi va­gyunk, amely a békét, az éle­tet, az egész emberiség ér­dekeit Szolgálja! Valerij Kubászov felszólalása Ezután Valerij Kubászov lépett a mikrofonhoz. Meg­emlékezett a Vörös Csepel munkásmozgalmának dicső tetteiről, majd méltatta a csepeli kommunisták kezde­ményezésére a nagy október 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott, nemzetközi mé_ retűVé vált szocialista mun- kaverseny jelentőségét. Ez nagy visszhangra talált a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kezde­ményezését áz internacionaliz­mus nagyszerű példájaként fogadták a szovjet emberek. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép internacionalista összefogása jutott kifejezésre a' közösen végrehajtott űrre­pülésben, amelynek sikeréhez jelentősen hozzájárult a ma­gyar munkások, mérnökök, tudósok, a tudomány külön­böző területein működő szak­emberek segítsége is. „A szovjet és a magyar űrhajós közös repülése nem epizód, hanem a Szovjetuniót és Ma­gyarországot eggyé kovácso­ló mély és sokoldalú barát­ság és együttműködés szerves része. Farkas Bertalan felszólalása A szovjet kozmonauta fel­szólalása után Farkas Berta­lan üdvözölte a nagygyűlés részvevőit. Őszinte örömét fe­jezte ki, hogy a kozmoszból visszatérve a nagy múltú munkáskerületbe, Csepelre lá­togathatott. Fölelevenítette a csillagvárosi élményeket, szólt az űrutazás során végrehaj­tott programokról, majd hangsúlyozta: az együttes munkában tovább mélyült az az őszinté, igaz, testvéri ba­rátság; amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jel­lemzi. Ezután kiemelte: erőn­ket megsokszorozta annak tu­data, hogy amit teszünk, azt az emberiségért tesszük. Munkánk célja az volt, hogy tovább gvarapítsük a földünk lakói életfeltételeinek bőví­tését szolgáló tudományos, ku­tatás eredményeit. Horváth Sándor, a Csepel Müvek szerszámgépgyár „Ha­noi” Szocialista Brigádjának vezetője felszólalásában a gyóróriás csaknem Í90Ö szo­cialista brigádja nevében kö­szöntötte a vendégeket. ­A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps. A nagygyűlés az Internáciöná- Ié hangjaival ért véget. A vendégek gépkocsiba ül­tek, majd a munkáskerület határán megtekintették a cse­peli szikratávíró-állomás em­lékművét. Ezt követően Valerij Kubá­szov, Farkás Bertalan, Alek- szej Jeliszejev és Magyar! Bé­la az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksága-; la látogatott. Áz űrhajósok ünnepi gyű­lésen találkoztak a hadséreg- csdport tisztikarának és sor­katonai állományának képvi­selőivel. Áz űrhajósok este a ma­gyar néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének ünnepi műsorát tekintették meg a néphadsereg művelődési köz­pontjában. Ezután Czinege La­jos hadseregtábornok; honvé­delmi miniszter Vacsorát adott tiszteletükre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom