Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Balaton, Pille Diagnoszt Magyar műszerek a Szojuz-progrämokban jj Az Interkozmosz-program keretében a 70-es évek so- íán már számos 1 magyar gyártmányú műszerrendszer, illetve alkatrész vizsgázott j6I az' űrben. Érthető tehát, hogy űrhajósunk nem kis büszkeséggel beszólt a hazai készülékekről és a velük vég­zett munkáról. Ismerjünk meg hármat mi is ezek kö­zül. ; A Földünket körülvevő lég­kör a kozmoszból érkező su­gárzásnak jelentős részét fel­fogja, megszűri. Ennek elle­nére tapasztalható például a tőlünk sok millió kilométer­re létrejövő napkitörések sugárzásának hatása, melyet álmatlanság, nyugtalanság és dekoncentráció formájában érzékelünk. . Az űrhajósok, akik a légkör külső „sávjá­ban” keringenek, a földinél nagyobb adagban kap’ák a kozmikus sugárzást. Éppen ezért nagyon fontos. hogy állandóan mérhessék a dó­zist. Erre a célra apró kris­tályok szolgálnak, melyeket tokban az űrhajó több pont­ján. Illetve az űrhajósok ru­háján helyeznek el. A kris­tály bizonyos tulajdonságai megváltoznak a sugárzás mértékétől függően, s ez mű­szeresen leolvasható. Koráb­ban csak a földet érés után i, olvashatták ki” a kristá­lyokból, mennyi sugárzás ér­te a kozmonautákat. Erre a TLD—04 típusú készüléket használták fel. A Központi Fizikai Kutató Intézetben azonban kifejlesztettek egy érzékeny, az űrállomás fedél­zetén is használható mérő- és értékelőkészüléket, mely a . TLD—04 méretének csak egy- huszadát teszi ki. A Pille ne­vű eszköz csekély fogyasztá­sánál fogva a fedélzeti ener­giahálózatba csatlakoztatható, s így az űrhajós a sugárdózist »kár két-három naponta is megmérheti. A műszer keze­lése igen egyszerű, a mérés ideje mintegy fél perc. Az űrállomás egyik kísér­lete a rendkívüli körülmé­nyek köaötti szellemi mun­kavégző képességet, a köz­ponti Idegrendszer aktivitá­si szintjének változásait pró­bálja meghatározni, valamint ez űrhajós érzelmi feszültség- szintjét, a pszichikai kifára- . dás mértékét igyekszik vizs­gálni. Ehhez az igen nehezen megközelíthető témakörhöz a Medicor Művek a Balaton nevű miniatűr műszert fej­lesztette ki. A 42 dekás, kisebb táskarádlónyi eszköz igen sok célra használható. Lehetőséget nyújt az úgyne­vezett biológiai visszacsato­lásra is, mely során az űr­hajós bizonyos határokon be­lül akaratlagosan befolyásol-, ja szervezetének működését. Így tudatosan átviheti magát elengedett, lazított állapotba, melyben a munkaképesség és az idegrendszer a legjobban regenerálódik. A készülék nyolcféle feladatot tud fel­adni az űrhajósnak, de mi­vel ezek mindegyike négyfé­le módon hajtható végre, kü­lönböző terhelési körülmények között, így gyakorlatilag har­minckét feladat áll rendelke­zésre. Egy ezek közül, mikor egymás után tizenhatszor fel­villannak az egy és négy kö­zötti számok, s ezekre a je­lekre megfelelő gomb lenyo­másával kell reagálni. Ha a „válasz” jó, a 16 szám újra, gyorsabban felvillan, s a tem­pó egész addig gyorsul, mig a vizsgált személy nem vét. A feladatokat hangjelekkel kombinálják, sőt zavarják, ne­hezítve 3 vizsgált személy dolgát. Ilyenformán kimutat­ható a maximális teljesítőké­pesség. A mérés során a ké­szülék igen szellemes módon méri a biológiai reakciókat, többek között a verejtékezést, a szívritmusváltozást. Az űrutazás jelentős mér­tékben megterheli a szerveze­tet, ezért igen fontos, hogy a kilökés előtt és a visszatérés után — mégpedig minél előbb — részletes orvosi vizs­gálatnak vessék alá a legény­séget. Ehhez azonban valósá­gos rendelőintézetre volna szükség, mely például a le­szállás helyén a sztyeppén meglehetősen távol van. Ép­pen ezért használják az űr­hajósok orvosi vizsgálatának gyors lebonyolítására a Diag­noszt néven kialakított öt modulból álló műszert, mely a Medicor-kutatógárda által kifejlesztett diagnosztikai tás­ka speciális változata. A 25 kilogrammos műszeregyüttes a hallásküszöböt, a reflexidőt, vérnyomást, pulzusszémot, testhőmérsékletet, a beléleg- sett és kifújt levegő mennyi­ségét, áramlási sebességét mé­ri és ezeket számokkal ki is jelzi azonnal. Képes továbbá a szív és az agy bioelektro­mos jeleinek mérésére és kép­ernyőn való megjelenítésére, tehát egy EKG- és EEG-ren- delőt is pótol, végül pedig az összes mérési adatot kinyom­tatja a készülék. Tudomány-tBchniho Bölcsőtől a csillagokig Az egyik görög filozófus mondta: „A Föld az emberiség bölcsője." Közel kétezer eszten­dőnek kellett eltelnie, hogy a szovjet űrkuta­tás atyja, Konsztantyin Eduardovics Cíol- kovszkij kiegészíthesse a mondatot: „Nem ma­radhatunk életünk végéig a bölcsőben.” Kétségkívül a XX. század tudományának és technikájának egyik legjelentősebb ered­ménye a lépés, mellyel elhagytuk bölcsőnket, s kiléptünk a világűrbe. Az ember, ma már hónapokat képes a Föld körül keringő miénkahelyen, az úrlaboratóri- umban tölteni. A szenzációk idejét a munka váltotta fel. Az űrből készített fényképfelvé­telek, s az ott elvégzett különféle mérések és kísérletek napjainkban szerves részét alkot­ják nemcsak a tudományos, de sok esetben a gazdasági munkának is. Végei- nem érő gyakorlás Az űrhajósok nehéz körülmények között, nehéz feladatokat teljesítenek, igen nagy értékű eszközökkel dolgoznak, éppen ezért a felkészülés Is sokrétű. Műszaki és biológiai, tudomá­nyos ismereteket kell elsajátítani, testüket és tudásukat egyaránt alkalmassá kell tenni a feladatra. Meg kell ismerniük azokat az eszközöket, melyeket használni fognak. A fel­készülés véget nem érő gyakorlása annak a néhány napnak, melyet az űrben töltenek. Er­re a óéira számtalan készülék, többek között az űrobjektumok élethű működőképes mű- saerekkel felszerelt földi mása, szimulátora áll rendelkezésre. Képünkön Valerlj Kubá- ssov és farkas Bertalan a felkészülés során földi szimulátorban. Hegesztés napenergiával Űrhajó f r zas és az emberi test Napjainkban egyre na­Földre néző ablak Mikor az első ember, akii nek erre módja nyílt, először pillantott a világűrből anya­bolygónkra, csaknem elállt a szava. „Milyen gyönyörű”. Ezt a mondatot hallották először a földi megfigyelőközpontban ülők Jurij Gagarintól, ami-i kor kipillantott űrhajója ab­lakán. Az élmény mindenki számá-i ra elemi erejű, a magyar űr­hajós, Farkas Bertalan sem tudott betelni szépségével. Álljunk most képzeletben mellé az űrállomás Földre né­ző ablakához és tekintsünk ki mi is. A légkör nélküli világűr fe­kete égboltja adja a hátteret. Ebből emelkedik ki ívesen a íöldgömb körvonala. Az egész bolygó kékes fényben csillog, mivel a légkör szétszórja a Nap sugarait. Ahol a felhő- ■ zet nem takar, mélykék a tengbr, zöld táblák a nagy erdőségek, plasztikusan rajzo­lódnak ki az óceánok partjai, a nagy folyóvölgyek, a hegy­ségek vonulatai és a törésvona­lak. A tenger vize 50—60 méter mélységig átlátszó, így megfigyelhetők a zátonyok, homokpadok a part mentén. Ha felhős az ég, mindennek természetesen csak egy része látszik, a többit elfedik a fe­hér, jég- vagy hómezőhöz hasonló meteorológiai képződ­mények. Igen jól megfigyel­hető a ciklonok olykor föld­részeket fedő spiráljai, csak­úgy mint a születő tájfunok, Vagy tornádók. Bár az űrhajó másodperi cenként mintegy 8 kilométert tesz meg, s pályáját másfél óra alatt futja be, e mozgás fentről igen lassúnak tűnik. A pálya szögétől függően az űrállomás elhaladhat az An­tarktisz partjai, vagy akár Leningrád fölött is. Természetesen a Földre né­ző ablak nem elsősorban a gyönyörködést szolgálja. Boly­gónk szabad szemmel és mű­szerekkel való megfigyelése komoly tudományos feladat. Hogy csak néhány hasznát említsük: a felhőmozgás re­gisztrálása segítségével a me­teorológusok munkájához nyerhetnek fontos adatokat. A felszíni képződmények megfi­gyelése a geológiai kutatásban nyújt értékes információkat. Nagy értékű természeti kincse­ket lehet megmenteni, ha az űrből idejében észlelik a la­katlan Jerületeken dúló erdő-, préri-, illetve bozóttüzeket. A magasból jól láthatók a tűz­fészkek, a haladás iránya, és az űrfelderités segítségével a tűzoltók jóval előbb, s a leg­válságosabb pontokon kezdhe­tik az oltást. Vessünk egy pillantást az átellenben levő ablakra is. A Földről soha sem látszik olyan feketének az égbolt, mint a légkörön kívüli megfigyelő- helyről. Ezen a feketén sok­kal jobban fénylenek az ösz- szes égitestek, sokkal több fi­gyelhető meg közülük szabad szemmel is. Az űrállomás azon­ban nagy felbontóképességű teleszkóppal is rendelkezik a kutatásokhoz. Egy leendő űrpilóta kává- könnyű a helyzetük, hisz a lasztásánál a legfontosabb szükséges manőverezéshez a gyobb érdeklődéssel kutat- szempontok egyike az egész- végtagok mozgatása is annyi- ják a tudósok, miként lehet- ségi állapot, a jelölt testi te* szór több erőt igényel, ahány- ne hasznosítani a Nap sugár- herbíró képessége- A techiti- szoros a túlterhelés, s a mell- zási energiáját. Ennek a hő- kai feltételek ugyanis biztosi- kas mozgása, a légzés is ne- energia-fajtának számos elő- tottak ahhoz, hogy az ember hezebb. nye van a többihez képest: veszélytelenül, egészségügyi tiszta, kezelése — vagyis a károsodás nélkül tartózkod- sugarak irányítása — egysze- jón a világűrben — ezt bi- rű, tükörkoncentrátorok gítségével \ olyan hőáram az űrállomáson töltő legény­nyerhető, amelynek hőmér- ségek —, az űrrepülés azon- séklete jóval nagyobb az ed- ban minden egyes alkalom­A Föld körüli, keringő pá­lyán ez a jelenség már nem dig ismert valamennyi anyag olvadási hőmérsékleténél. Az Ukrán SZSZK Tudomá­nyos Akadémiájának anyag- vizsgáló intézetében olyan napkohókat amelyekben a napsugarak technológiai fő­nél. Az elvégzett kutatások automatikusan — végzi el a hegesztési és munkákat. lapotot a példa: három-öts'zö* , rös gyorsulásos túlterhelés ® esetén a 70 kilogrammos em­ber 210—350 kilogrammosra hézségeknek, melyekkel az űr­hajósok fizikumának szembe forrasztási súlyosodik a kabin ülésén. Ezt nak f2 igénybevételeknek, ne- a túlterhelést jelentős mér. Az ilyen napberendezések tékban az izomzatnak kell fel­gyakorlati alkalmazásához vennie. Ilyen állapotban a kell néznie Éppen ezért a az szükséges, hogy azokkal szívnek is fokozott munkát ‘ , - . nagyobb felületű obejtű- kell végeznie a keringés fenn- gondos kiválasztáson a terhe­mok megmunkálása is lehet- tartására. A nagy túlterhelés lésekre való fizikai és pszi­séges legyen. Erre a célra ^u- következtében még a szem chikai felkészítésen túl az űr* wSét' ny.itvata^Sa- m0zgató-sa - a utasok egészségi állapotát te­leteltek ki, amelyek lehetove műszerek figyelemmel kíséré­A súlytalanság nehézségei A televíziós közvetítések •arán az űrutasok sokszor be­mutatták már a lebegő víz- cseppet, mellyel ha óvatosan érnek hozzá akár labdázni is lehet. A legtöbb néző szóra­koztatónak vélte a jelenséget, pedig a súlytalanság sokkal inkább gondokat okoz, mint örömet- A víz-„labda” az első hirtelen mozdulatra milliárd apró gyöngyszemmé esik szét, benedvesítve mindent, így ha­gyományos módon a vízzel sem ivásnál, sem más alka­lommal nem találkoznak a2 űrhajósok. Szomjukat szívó­flakonból oltják pohár he­lyett, tusolásra pedig egy egé­szen különleges fülke szolgál. A legtöbb használati tárgy és eszköz rögzítve van. Az étkezés is meglehetősen ■ körülményes. Az űrhajósok hosszú éveken' át kénytelenek voltak nélkülözni például uta­zásuk során a legalapvetőbb emberi táplálékot, a kenyeret. Még elgondolni is rossz, mi lett volna, ha egy-egy étke­zés után a belső térben lebe­gő morzsákkal kellett volna „megküzdeni”. Azóta meg­oldották ezt a kérdést, falat,- nyi minicipókat sütöttek, melyeket sem törni, sem ha­rapni nem kell. Vonat az űrben A Szojuz űrhajó hordozó- rakétája az űrhajóval együtt 49 méter. Ezt a hatalmas, ég­re mutató felkiáltójelet, mint járművet legjobban egy vas­úti szerelvényhez lehet hason- , lítand. Képzeljük el a rakéta három fokozatát, mint három mozdonyt, melyek az egyet­len kocsit — az űrhajót — tolják. Elsőként a két hátulsó mozdony indul meg teljes gőr- zel. Mikör az utolsó széntar­taléka elfogyott, lekapcsolják a szerelvényről, majd a má­sodikat és végül az elsőt is és így tolóerejük együttes ener­giájával száguld tovább pá­lyáján a kocsi. Az űrhajó első fokozata négy darab 19 méter hosszú 3 méter átmérőjű hajtómű­blokkból áll. Ezek az űrbén 102 tonnás töíóerőt 'fejtének ki. Az első fokozat rakétái kö­rülfogják a második fokoza­tot, mely 28 méter hosszú és 96 tonnás tolóerőt biztosít- A két első fokozat egyszerre in­dul, de a második az első lép­cső üzeme’ésének befejeződé­se, a lépcső leválása után még dolgozik. A harmadik foko­zat egy 8 méter hosszú 2.6 méter átmérőjű rakéta, 30 tonna tolóerővel. A szállító­űrhajó és a .Szojuz űrhajó in­dulási tömege, melyet a haj­tóanyaga felrepít, több mint 300 tonna! se- zOTyttott^ a huzamosabb időt jj** ott «»>»» P«t el- - lenkezője, a sulytalansag okoz gondot. Ilyenkor igen fontos a megfelelő védelem az érzék­mai fölvet orvosbiológiai pro- , eSyüttrnűködés-&aelc, lémákat pontosabhan működésük össz­Alapvétően fontos szempont- Ragjának felbomlása ellen, a kiválasztás során az égész- 7 a vérkenngé­séges szív- és keringési, vala- k a f°ldl ,sulyk°z alakult állítottak ~%:r tűi*1* légzőrendszer. Fontos, ’ 7? súlytalanságban ez is ko^rontrltí a megfelelő törzs- és váz- megváltozott körülmények ko- izomzat, valamint az érzék- zött „működik”- A várható lvamatokban — hegesztés £Zervek’ különösképpen az zavarok kiküszöbölésére kü- forrasztás, fémvágás, ötvözés, eí^eMúlyi szervek kifogásta- lönböző eszközök és speciális félvezetők nyerése vákuum- aa u e- nyomáscsökkentő ruhák áll— ban stb. . . - való felhasz- , Az emberi szervezetet egyik k űrhaiósok rendelk-7<i nálását kutatják. legjobban igénybe vevő sza- . urnajosok rendelkező Hasonló technológiai fo- kafz a Pillanatától a sere- Érdekes megjegyezni, lyamatokat lehet alkalmaz- pályára állóság terjedő idő- hogy a súlytalanság állapoté- ni a világűrben is, orbitális szaJ^ valamint ennek az el- ban másnak tűnik az ételek- űrállomások összeillesztésé- italok íze is, mint a földi kö­tetve fékezések következté- rtUmények között. Ennek meg­alapján kisméretű napberen- 777 . faja i . 77Í - T " ' 7 7 6 dezést készítettek, 1.5 méter földi nehézsé® erőnek felelően más ízesítésű készít­átmérőjű sugárkoncentrátor- fo^as^ak **a­ral. Az egész berendezés su- lya mindössze 50 kilogramm. A készülék előre jósaink. Természetesen a fentieknél jóval nagyobb a száma azok­teszik 0,2—0,4 mm vastagsá- se — is megerőltető. Mivel ezt lemetrikus úton és helyszíni gú vékony lemezek hegesztő- az állapotot lehetetlen volna vizsgálatok révén is folyama- sét is. Ilyen berendezés se- álló és nagyon körülményes tosan ellenőrzik, gítségével elvégezhetők az ülő helyzetben elviselni, az űr­űrállomások javítási munkái, hajósok kabinjukban fekvő I T " ‘ V. jDvernyjákov helyzetben élik át. Így sem 1 NOGRÁD - 1980. június 1„ vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom