Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESüDETEKl MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. ÉVF.. 136. SZÁM ARA 1,20 FORINT 1980. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Gazdasági aktíva Salgótarjánban Differenciáltan fejlődnek megyénk termelő-gazdálkodó egységei Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székha­zának nagytermében gazdasági aktívaülést tartottak, amelyen részt vettek a járási, városi pártbizottságok ipari titkárai, gazdaságpolitikai csoportvezetői, az SZMT első számú vezetői és a szakmai megyebizottságok titkárai, a megye jelentősebb üzemének igazgatói, párttitkárai, a termelőszövetkezetek el­nökei, párttitkárai, az állami szervek osztályvezetői, valamint a társadalmi szervek képviselői. A tanácskozáson részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az egybegyűlteket Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője köszöntötte, majd Dev- csics Miklós, a megyei pártbizottság titkára az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, tennivalókról tartott tájékoz­tatót. Bevezetőjében hangsúlyozta, lehet a költségekkel jobban hogy továbbra is legfontosabb gazdálkodni. Az áremelkedések cél a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a gazda­ság mozgásképességének nö­velése. Az egyensúlyi helyzet javításának egyetlen eszköze, erőforrása a vállalatok jobb munkája. Ezt követően a me­gyei pártbizottság 1980. évi cselekvési programja alapján értékelte a megye termelő- és gazdálkodóegységeinek első negyedévben elért eredménye­it. Szólt arról, hogy a fejlő­dés mértéke nem érte el a megyei pártbizottság által el­fogadott mérsékelt növekedési ütemet sem, , sőt az ipar és építőipar termelése elmaradt a múlt év első negyedévétől. Az egyes ágazatok és gazdál­kodási egységek fejlődése vi­szont a korábbiaknál nagyobb mértékben differenciálódott. A kohászatban 13,8, az építő­anyag-iparban 1,9 százalékkal nőtt a termelés, a könnyű­iparban szinten maradt, a bá­nyászatban 16,5, a szénterme­lésnél pedig 20 százalékkal csökkent a termelés. A diffe­renciálódás mértéke az egyes hatására több egységnél hoz­zákezdtek az energiagazdál­kodási tevékenység átértéke­lésére, igyekeznek az anyagok­kal is ésszerűen takarékoskod­ni. Nagyobbak lehetnének itt is az eredmények, ha nagyobb lenne a törekvés a normatí­vák, a fajlagos mutatók ki­dolgozására. A műszaki fej­lesztésben sem kapott kellő helyet a fajlagos költségcsök­kentés követelménye. A hatékony gazdálkodás fon­tos tényezője még az ésszerű munkaerő-gazdálkodás, a na­gyobb és jobb teljesítményre ösztönző bérezés. Mindkét te­rületen jó irányú kezdeménye­zések tapasztalhatók. Van olyan hely ahol az évi bér- fejlesztést csaknem kizárólag mozgóbérként használják fel a követelmények növelésére. Az előadó foglalkozott még az eszközkihasználás, a kész­letgazdálkodás tennivalóival, szólt a nyereség alakulásának lehetőségéről, ' a tavalyinál kedvezőbbnek ítélte meg a vállalatok pénzügyi helyzetét, majd rátért az irányításával elemző munka szükségességé­re, foglalkozott a decentralizá- lódás kérdéseivel, és az irá­nyító apparátus számának ész­szerű mérséklésével. Befejezé­sül a politikai munka tenni­valóit sorolta fel. Felhívta a figyelmet, hogy a pártbizottsá­gok, pártvezetőségek, alap­szervezetek irányító, ellenőr­ző, szervező, felvilágosítómun­kájuk során a napi kérdések megoldását helyezzék előtérbe. Segítsék a gazdasági ve­zetőket ahhoz, hogy gyor­san igazodjanak a piac követelményeihez, ne késlekedjenek a szükséges intézkedések megtételével. A végzett munkát konkrétan, fo­lyamatosan, az ár- és szabályo­zó rendszer összefüggéseinek ismeretében értékeljék. Devcsics Miklós tájékoztatója után Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, az országos ér­tekezlet alapján ismertette a megye mezőgazdasága előtt ál­ló időszerű, termelési és gaz­dálkodási feladatokat, köve­telményeket. A tájékoztatókat követő esz­mecserében felszólalt Ürmös- sy László, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek vezérigazgató­ja, aki a többi között felsorol­ta azokat az intézkedéseket, amelyek a vállalatot hozzáse­gítették a nyereség kedvező alakulásához. Dr. Szittner András, a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója az alacsonyabb terme­lésnövekedésüket indokolta, majd felsorolta azokat a te­rületeket, ahol sikerült előbb­re jutniok, majd saját mun­kájuk gyengeségeinek kikü­szöbölésével kapcsolatos el­képzelésekről beszélt. Géczi alágazatok és egyes gazdálko- kapcsolatos követelmények is- Imre, a balassagyarmati ká­dóegységék között is növeke­dett. Például az építőanyag­iparon belül' 56 százalékkal nőtt a kerámiaipar termelése, ugyanakkor 14 százalékkal csökkent az üveggyárak ter­melése. Ugyancsak jelentős differenciálódás következett be az építőiparban., Amíg a ta­nácsi építők 35,8, a TÖVÄLL- ok 9,3 százalékkal növelték ter­melésüket, addig a miniszté­riumi építőipar 23, az építő­ipari szövetkezetek pedig 14 százalékkal kevesebbet termel­tek mint egy évvel korábban. Kedvezően alakult az export, a kiszállított áruk mény­nyisége 27 százalékkal nőtt, a nem rubel elszámolású kivi­tel 44 százalékkal emelkedett, amely az összes export 8Ű szá­zalékát tette ki. A rubelrelá­ciójú kivitel 13 százalékkal marad el a bázistól. A ver­senyképesség megkívánja, hogy javuljon a termékek mi­nősége, azaz szilárduljon a technológiai és munkafegye­lem. A mezőgazdaságban az éves terv teljesítéséhez szükséges feltételek megvannak. Kedve­zően alakult az állattenyész­tés, kivéve a juhászatot, ahol 8,1 százalékos csökkenés kö­vetkezett be. Ezt követően a soron levő időszerű tennivaló­kat kötötte csokorba, majd a betakarítással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy ez a mun­ka nagyon körültekintő, alá- pos munkát követel a gazda­ságoktól. Ezután rátért a gaz­dálkodással kapcsolatos ered­mények taglalására és az ezzel kapcsolatos tennivalókra, mondván: a szabályozók ha­tására kedvezően változik a gyárak, üzemek, termelőszövet­kezetek vezetőinek a szemlé­lete. Azt vizsgálják, miként mertetésére. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy feszesebb vezetésre van szükség, mely csak akkor válik valósággá, ha a vezetők szemléletében ked­vező változás következik be. Utalt a közgazdasági tevé­kenységet elősegítő alapos, belgyár igazgatója a tőkés­export ugrásszerű növekedésé­nek teljesíthetőségét bizonyí­totta, nem hallgatva el a gon­dokat sem. Devcsics Miklós válaszadá­sával ért véget a gazdasági ak­tíva. Feladatok az élelmiszeripar előtt Az élelmiszeripar a követ­kező években is dinamikusan fejlődik, az iparág mintegy 200 ezer dolgozójára tovább­ra is jelentős feladatok vár­nak — hangsúlyozta Kovács Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes szerdán, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének ülésén a SZOT székházában. Ahhoz azonban, hogy a termelékeny­ség tovább növekedjék, s még jobb minőségű árut ad­jon az ipar a kereskedelem­nek, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelé­sére van szükség. Ez az arány jelenleg alig éri el átlagban az ötven százalékot. Ezért szükséges lenne mind több helyen megteremteni a telje­sítmény szerinti differenciált bérezés feltételeit, hogy az átlagosnál jobb munkát vég­ző dolgozók magasabb jöve­delemhez jussanak. Az élelmiszeriparban sok helyen elavultak a technikai feltételek, a bevezetett új technológiák pedig gyakran csak részmegoldást jelente­nek. A gépek nem működnek teljes kapacitással, ez pedig az indokoltnál több munka­erő felhasználásával jár — mondotta a továbbiakban a miniszterhelyettes. — Magas az alaptevékenységekhez kap­csolódó egyéb tevékenység részaránya is. A karbantar­tó, szolgáltató és kisegítő részlegek mellett egyes ipar­ágakban alkatrészgyártó üze­meket is létesíteni kellett a munka folyamatosságának biztosítására. A következő években a rekonstrukciós be­ruházásoknak a minőségi kö­vetelmények mellett a nehéz .fizikai munka gépesítését, a dolgozók munkakörülményei­nek további .javítását kell szelgálniok. Kovács Imre arra Is felhív­ta a figyelmet, hogy az ész­szerű munkaerő-gazdálkodás­hoz tartozik az idényiparág­ban az idénymunkaerő-mérleg elkészítése is. • / ■ / -5/ A szolnoki keltetőállomásról újabb naposcsibék érkeztek a csécsei baromfitelepre, ahol ezekben a napokban cserélték le a tojóállományt. Az elöregedett tyúkokat az ÁFÉSZ-nél és a szabadpiacon értékesítették, a háztáji gazdaságok is szí­vesen vásárolták a szárnyasokat. György Jánosné és Vincze Józsefné az apró állatokat gondosan ellenőrzik, rendszere­sen vizsgálják egészségi állapotukat is. A Hemphsire állo­mány a közös gazdaság tenyész- és étkezési tojáshozamát biztosítja majd. — kép: kulcsár — Kádár János fogadta Ljudmiía Zsivkovát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán az MSZMP KB székhazában fogadta Liud­mila Zsivkovát, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság kulturális bizottságának elnökét. A szívélyes, elvtáréi lég­körű találkozón részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese. Jelen volt Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) 1250 nógrádi az építőtáborokban Szövődő barátságok a munkaföldeken Gazdaságosság és környezetvédelem Sósavas pácolás — zárt technológiai rendszer A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a hideghengerműben jelenleg használatos kénsa­vas pácolási technológiát só- * savas eljárással váltja fel. Amellett, hogy az új módszer gazdaságosabb, jelentékeny értékei vannak környezetvé­delmi szempontból is. A gyár huzalműjében a huzalpácolásra már alkalmaz­zák a sósavas technológiát, ehhez sósavregeneráló beren_ dezés tartozik, melynek se. gítségével a fáradt pácléből visszanyerik a sósavat. így a technológia zárt rendszert alkot, s nem jut a sósav az élő vizekbe. A berendezés­sel a kénsav regenerálását azonban nem tudják megol­dani. A kénsavas páclét a mostani eljárásban közöm­bösítik, majd a páckútba nyomják, onnan pedig a sa­lakhegyre kerül a szikkasztó­gödrökbe. Esős időben azon­ban a. gödrökből a Tarján-pa- takba szivárog a savra ugyan közömbös, de vasoxido't an­nál bővebben tartalmazó lé. A huzalműi regeneráló be­rendezés kapacitása elbírja még a hengerműi páclevet, s ezzel a hengerműi áthúzó pá­coló is bekerül a zárt techno­lógiai rendszerbe, minimá­lisra csökkentvén a -környe­zetszennyezést is. A megoldáshoz mindenek­előtt korszerűsíti a gyár . a hengerműi áthúzó pácolőt, s a legújabb tapasztalatoknak megfelelően a regeneráló 'be­rendezést is. Ennek követ­keztében kevesebb emberi beavatkozásra lesz szükség, helyébe az automatikák lép­nek, s nő a regeneráló be­rendezés üzembiztonsága is. Az ehhez szükséges terveket már elkészítette a KCH—ösco nyugatnémet—osztrák egye­sült cég. A tervek szeript a hengerműi áthúzó pácoló rendszere megmarad, csak a sósavval érintkező egysége­ket teszik a mostaninál lénye_ gesen ellenállóbtíá. A sósav, ugyanis igen agresszív anyag, egy óra leforgása alatt tönk­reteszi azt, amit a kénsav csak egy fél év múltán mar el. A regenerálóhoz való kapcsoló­dás miatt módosul a beren­dezések működése is. Jelenleg 200 köbméter fá­radt páclé tárolására alkal­mas állomást hoznak létre a gyárban, rövidesen hozzá­fognak száz köbméter friss sósav tárolási lehetőségének megteremtéséhez. Az év utol­só' negyedében a regenerálót korszerűsítik, majd a követke­ző esztendőben átépítik az át­húzó pácolót. A munka a jö­vő év végére fejeződik be. Mindez 35 millió forintos költséget jelent. Az átállással mintegy egyötödére csökken a sósavfelhasználás mérté­ké, a költségek várhatóan két-három esztendőn belül megtérülnek. Számítani lehet a környe­zetvédelmi bírság csökkené­sével is. Az elmúlt esztendő­ben hétmillió forintot fizetett a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek bírság címén. Folyama­tos lesz a regeneráló beren­dezés üzemeltetése, zavarta­lan a savellátás. Ez ma a legkorszerűbb technológia, a környező orszá­gokban is a gyáré az első ilyen hatásos sósavregeneráló berendezés. A működése kap­csán szerzett tapasztalatok iránt éppen ezért számos or­szágból érdeklődnek. Javában folynak az építő­tábori előkészületek szerte az országban, így megyénk­ben is: az idén összesen 1250 nógrádi diák segíti majd a népgazdaság előtt álló fel­adatok mgoldását. Nemrégi­ben a szervezési teendőket el­látó KISZ Nógrád megyei bi­zottsága tájékoztatót küldött a középfokú tanintézetek­hez, s részletesein ismertette a különféle táborok összeállí­tását, s a munkákat. „Célunk, hogy az értelmes és hasznos munka mellett, jó hangulatú szabadidős­programokon vehessetek részt, hogy az együtt eltöltött 2 hót alatt tartalmas baráti kapcsolatok szövődjenek! Sze­retnénk, ha táboraink a fizi­kai munka megbecsülésére nevelnének, ha kialakulna a közösségi gondolkodás és, magatartás, ha mindvégig az' öntevékenység jellemezne benneteket!” — olvasható egyebek között a tájékozta­tóban. Ezek után nézzük, hol, mi­lyen táborokban , dolgoznak majd a nógrádi fiatalok. Jú- (nius 22-én nyitja kapuit a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, ahol a résztvevő fiatalok hibridkukorica-cí- merezósi munkálatokat vé­geznek majd. A központ kö­zelében található táborban' legnagyobb létszámmal a Bolyai János Gimnázium, a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskola és a Balassi Bálint Gimnázium diáksága vesz részt- A szabadidős-progra­mok között sport- és kultu­rális rendezvény, szolnoki városnézés, strandolás szere­pel. Ugyancsak június 22-től kezdik táborozásukat a Bu­dapesti Középületépítő Vál­lalatnál dolgozó nógrádi szak­munkástanulók. ök vala­mennyien építőipari munkát végeznek, nagyrészt szakmá­juknak megfelelően. A tábo­rozók igénye alapján állítják össze a vezetők a programot, amelyben szerepel majd vá­rosnéző séta, színház-, mo­zi-, múzeumlátogatás, va­lamint különféle sportesemé­nyek. A Békéscsabai Konzervgyár két műszakban foglalkoztatja július 20-tól a salgótarjáni, balassagyarmati és pásztói fiatalokat, kiknek száma kö­zel négy és fél száz lesz. A munkavégzési listán: sárga­barack-, szilvafelezés, papri­kaszeletelés, hagymatisztítás, -válogatás, konzervkészáru- csomagolás, ládajavítás és gépi üvegmosás szerepel. A szabadidős-programból pe­dig a gyulai kirándulás, a múzeum- , és táj házlátogatás, a vetélkedő és a diszkó ér­demel említést. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén 80 diák dolgozik majd, a Széchenyi-lakótelepi, és a gyermekvárosi építkezése­ken. A középiskolás diákok segédmunkát, közműépítési földmunkát, tereprendezési kapnak feladatul. Ezek a munkálatok szakmai gyakor­latnak is megfelelnek. Az itt dolgozó fiaitalok munka utáni idejüket sport- és kul­turális rendezvényeken, a strandfürdőn töltik el. — Becsületbeli ügyünknek érezzük, hogy annyian ott legyünk a nyári önkéntes építőtáborokban, ahányan je­lentkeztünk- Vállaljuk, hogy a felnőtt normához viszonyí­tott 60 százalék helyett, 70 százalékra növeljük teljesít- méiíyünket! — ezzel a felhí­vással fordultak a sárospata­ki diákok az ország építő­táborozó ifjúságához. Az or­szágos visszhangot még nem tudni, mindenesetre biztató, hogy a megye ifjúsága öröm­mel vette a felhívást é" csat­lakozott hozzá. Ami r'-sze, igazából csak a június 22-én kezdődő táborokban válik bú zonyossá! \

Next

/
Oldalképek
Tartalom