Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

1 Naponta kilenc vagon keveréktakarmányt, különféle granulált és dercés tápokat készít Ta­ron a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzeme. Termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok szállítják innen termékeiket, ezen túl a háztáji állattartók is vevőik közé tartoznak. Ezekben a hetekben évi rendes karbantartási munkálatok folynak a keverőüzemben, képünkön Buda János, Balázs János és munkatársaik az elhasználódott berendezések alkatrészeit cserélik ki. — kj — Korszerűsítés — Jó eladási feltételek lisztes nyereség Csak a sikeres gyártmányokat Műszaki fejlesztés a YEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában — CSAK A SIKERES gyárt- TUNK az atomerőművi gyárt- ugyanakkor lehetővé válik a mányaink szerepelnek műsza- mányok fejlesztésénél. Jelen- tőkésimport kiváltása. Szá­ki fejlesztési programunkban, leg hőcserélőket gyártunk, s munkra ennek a terméknek Azok, amelyek még ma is kor- erre kívánunk szakosodni a a fejlesztése mindenképpen szerűek, de piaci pozíciójuk jövőben. Az előbbiek mellett előnyös. Hosszabb távon pe- megtartása, valamint a tisztes szeretnénk mi termelni a víz- dig tisztes nyereséget biztosít, nyereség további biztosítása kezelő sorok egy részét is. A nem beszélve a népgazdasági megkívánja, hogy fejlesszük, hőkicserélők előállításában érdekekről — veszi vissza a az ezzel kapcsolatos elképze- már kedvező tapasztalatokat szót Balogh László, léseinket amennyiben lehetsé- szereztünk. E termékünkből a ELŐBBIEK TANÜSÍT­ges, egyik-másik terméknél Szovjetunióba szállítunk. Je- jAK, hogy a terveket, elkép- mielőbb végleges formába önt- lentős partnernak ígérkezik az zeiéseket átszövik a rövid ha­sük. Ebben a munkában hasz- NDK-s megrendelő. Ügy néz táridőt képviselő feladatok és nősítjük megrendelőink kíván- ki, hogy a dokumentációk a hosszabb távon megoldható ságát, véleményét, igyekszünk egyeztetése után a jövő évtől tennivalók. Kiderül az is olyan megoldásokat keresni, kezdve, öt éven át, évenként hogy nem szégyenük külföld- amelyek egész közel viszik si- 90—100 tonna készárut rendel rgj átvenni a °jó tapasztalato- kertermékeinket a világpiaci majd tőlünk. Hogy a növek- hat, de segítségül hívják az színvonalhoz — foglalja össze vő igényeknek megfeleljünk, P£rv’Ptpmpk és kutatóintézetek a lényegretörő elképzelések tovább bővítjük gyártási ta- alkotó 'dolgozóit samiigen céljait Balogh László két dip- pasztalatainkat. Három mér- fontos a műszaki fejlesztési lomás mérnök, a VEGYÉP- nökünk ilyen céllal a Német munka nemcsak az ezzel fog- SZER salgótarjáni gyárának Demokratikus Köztársaság hő- üközők feladata gondja, ha- gyárvezető helyettese. cserélőket gyártó, legkorsze- nem a gyár dolgozóinak ’ 25 Most pedig ismerkedjünk rűbb üzemébe utazik. Hogy százaléka valamilyen formá- meg közelebbről azokkal a megfeleljünk a gazdaságossági han tudását és két dolgos ke- konkrét tennivalókkal, elkép- követelményeknek is, maga- zelésekkel, amelyek a siker- sabb színvonalra emeljük a termékek útját egyengetik az gyártási folyamatokat. Tavaly újabb siker érdekében. egy amerikai cég vendégeként ___ _______ _ ^................ — Az olajmérő berendező- Franciaorszagban, Le Havre- A biztonságosabb jövőt meg­seknél a szovjet megrendelő bf" ®s ^1Z1Pl* alapozó műszaki fejlesztésre kívánságára az eddigi három- ,o y csobeszarelo ké- ebben az esztendőben 9 millió ágas helyett hétágast is gyár- AzóU megrendÍ- 40 eZ6r f°rÍntot költ.enek‘ , ,»„k E,. • termékünket több- “^"uk ÍSrkeS Bt fele formában korszerűsítjük. _a1-kk;___„ , állításával az előbbi munka- Példaul olyan szűrőberende­zést építünk bele, aminek eredményeként kisebb lesz az ellenállás, könnyebben tisztít- ható, tovább javul a termék ° ’ ogy érzékenysége, méretpontossá­ga, kevesebb energia kell mű­ködtetéséhez. Ugyanennél a gyártmánynál csökkentjük a karimaszámokat. Ennek elő­zét adja a mielőbbi és fo­lyamatos sikerhez. De a lehetőségekhez képest nem sájnálják a pénzt sem. folyamat időigényét egyötödé­re csökkentjük. Közvetlen fe- állandóan „sí­vegyenek már egy NC típusú lyuksza­lagvezérlésű fúrógépet. Ügy néz ki,, hogy jövőre meg­kapjuk. Segítségével ug­rásszerűen növeljük a terme­mUveze'OK selik a műhelyekben, de feladataik nincsenek pontosan meghatá­rozva, és keresetük gyakran kisebb, mint a munkásaiké. Túlzás nélkül állítható: ők az ipar mostohagyermekei.” Az idézet az angol Financial Timesből va­ló, és egyértelműen jelzi, hogy a művezető­kérdés Angliában — valószínűleg másutt is — éppen olyan gond, mint nálunk. Való igaz: időről időre a legrangosabb intézmé­nyek, hivatalok és szervezetek foglalkoznak a művezetőkkel, feltehetően abból a felisme­résből kiindulva, hogy a munkahelyek hie- rarhiáján a felelősség „felfelé” fokozatosan növekszik és osztódik, „lefelé” meg csökken. Az „alsó szinteken” egyre nagyobb az ellen­őrzés szerepe, s végül létrejön a „túlellenőr- zott” és minimális felelősséggel dolgozók je­lentős rétege. A művezetők feladatait, jog- és a hatáskö­rét legutóbb 1973-ban szabályozta a Minisz­tertanács (már az is jellemző, hogy ilyen ügyben kormányhatározat születik ...), ám minden paragrafus és rendelet ellenére a művezető többnyire ma sem része a vál­lalati információs rendszernek. Vagyis — és szépíteni felesleges — a Minisztertanács ren­deletét, valamint az ezt követő irányelveket nem hajtották végre. Az ismert — és una­lomig ismételgetett — következmény, hogy a „termelés helyi parancsnokai” (ezzel a hangzatos titulussal szokás illetni a műve­zetőket), nagyon is korlátozott jog- és ha­táskörrel parancsnokolhatnak csak az álta­luk irányított munkahelyeken. Fegyelmezé­si jogkörük minimális, a bérek elosztásába alig szólhatnak bele, a munkásfelvételekbe még kevésbé. Túlterheltségük már szállóige: munkájuk negyedét a papírmunka emészti fel, egymást érik az időt rabló és sokszor ér­telmetlen értekezletek, a nyilvántartási köte­lezettség egyre nagyobb súllyal nehezedik rájuk, s mindez még nem elég. Felsorolha- tatlanul sok társadalmi megbízatás, szociális tennivaló foglalkoztatja őket, s egyre keve­sebb az idejük, energiájuk és lehetőségük a munkahelyek irányítására. Azt már csak mellékesen szokták említeni, hogy a műve­zetők többnyire úgy „emelkednek” a vezetők közé, hogy közben elveszítik jövedelmük negyedét, ötödét és jó néhány száz forinttal keresnek kevesebbet mint a beosztottaik. Mind e gondon kormányrendeletekkel, irány­elvekkel és útmutatásokkal segíteni — naiv ábránd. Ha valaki segíthet a művezetők gondjain, ha valahol illetéklesek javítani a helyzetükön, akkor azok csakis a vállalatok vezetői lehetnek, illetve csakis a vállalat, tehát a művezetők munkáltatója lehet. Ha egyáltalán felismeri, hogy miért is van szük­ség a művezetőkre... Sok jó példát ez ügyben nem idézhetek). A Pamutnyomóipari Vállalatnál, a közelmúlt­ban generális intézkedésekkel rendezték a művezetők helyzetét, felismerve, hogy e fel­adat megoldása nem a központi ;szervekre, hanem a helyi vezetőkre tartozik. Példáju­kat a textilipar, több vállalat is követi. Nem­régiben pedig a Dunai Vasműben is vezér- igazgatói rendelkezés született a művezetők feladatairól, felelősségi és hatásköréről. E rendelkezés értelmében, a Dunai Vas­mű művezetői a vállalat operatív vezetői kö­zé tartoznak, aminek persze megvannak — meg kell, hogy legyenek — a gyakorlati kon­zekvenciái is. Továbbá: a művezető feladata az irányítása alá tartozó állomány hatékony foglalkoztatása, illetve a hatáskörébe tar­tozó munkaerő- és bérgazdálkodási felada­tok ellátása. Ennek értelmében — s a ren­delkezésben megfogalmazott elv megvalósí­tása érdekében — a művezető dönt a beosz­tottak műszakbeosztásáról és munkafelada­tairól, dönt a beosztottak béréről, béremelé­séről, prémiumfeladatainak meghatározásá­ról, és nem utolsósorban az irányítása alá tartozó dolgozók fegyelmi büntetéséről és esetleges kártérítési ügyeiről. Meglehet: a témában járatlanok számára mindezek magától értetődő, természetes, s a vezetői jogkör gyakorlásának elengedhetet- ler) feltételei. Nálunk, és a művezetők ese­tében azonban ez korántsem ilyen természe­tes. Például a fegyelmezés: az általános gya­korlat szerint a művezető csak javasolhatja —, de csak nagyon súlyos, és nagyon kirívó fegyelemsértések esetén — a fegyelmi eljá­rás lefolytatását. Javaslatát aztán vagy el­fogadják, vagy nem. Többnyire nem, mert egy „magasabb” szinten már egész másként fest ugyanaz a fegyelemsértés, ami egy mű­helyben súlyos bűnnek számít. A Dunai Vasmű vezérigazgatójának ren­delkezése minden rendű és rangú vállalati vezető számára előírja, hogy a művezetőket be kell vonni a döntések előkészítésébe. Ugyanakkor arra figyelmezteti a vezetőket, hogy tartózkodjanak minden olyan beavat­kozástól, amely csökkentené a művezetők ha­táskörét. És végül: a Dunai Vasmű, a művezetőkkel szembeni nagyobb követelményekkel, a ve­zetői munka hatékonyságának növelésével összhangban differenciáltan emelte a műve­zetők bérét. Minrlor csak néhány részlet a Vasmű I IIflCJez — és aiig néhány hónap­ja életbe lépett — művezetői szabályzatából. De talán ennyi is elég annak érzékelteté­sére, hogy a Dunai Vasmű megtette az első lépést, és nem is kicsit, annak érdekében, hogy helyreállítsa a művezetők rangját, be­csületét. S ha netán más vállalatok követni akarják a Vasmű példáját, a dunaújvárosi­ak, gondolom, nem zárkóznak el a részlete­sebb felvilágosítástól sem. Vértes Csaba Öntözés 40000 hektáron Június elején sokfelé kapott leteken mindössze ?5 milliméter táb a vízdijat. Azok az üzemek, nedvesség-utánpótlást a talaj, or- esőt mértek, másutt 140—15# mii- amelyekben a műszaki berende- szágszerte kiadós záporok voltak, liméter csapadék jutott). A kü- zések elavultak, és ennél fogva az ennek ellenére a mezőgazdasági lönbséget a termelők igyekeztek öntözés nem volt gazdaságos, a nagyüzemek jó eredménnyel ön- mesterséges esőztetéssel kiegyenlí- vízjogi engedélyről lemondtak, tözik földjeiket. Az idén eddig teni. Ahol erre lehetőség volt, Mintegy 73—74 ezer hektárnyi te- hozzávetőleg több mint 40 ezer mindenütt bakapcsolták az öntöző- rület esett ki az öntözésből, de hektár kapott mesterséges „esőt”, müveket, különösen a Kisalföldön csak „papíron”, hiszen ezek a mindenekelőtt azokon a területe- és az Alföld szárazabb éghajlatú földterületek eddig is jóformán ken ahol az átlagosnál kevesebb részein dolgoztak folyamatosan az csak a statisztikában szerepeltek, csapadék hullott. (Májusban öntözőberendezések. tényleges jelentőségük a minden v * napos gyakorlatban nem volt. Az ugyanis a csapadékeloszlas rend.- Az öntözésben jelentős változást ország öntözésre berendezett terü- 1 kívül szeszélyes volt; egyes terű- hozott, hogy az idén megváltoztat- lete jelenleg 400 ezer hektár. nye jelentkezik' többek között Jfkenyjégrt, javítjuk a terme- újabb energiamegtakarítás ban. Felülvizsgáltuk az kék méretpontosságát, minősé- itt Sazdaságosságát — ál­használatos acélszerkezet kon­lítja határozottan a gyárveze­strukcióját. Megállapítottuk, °" e ye es' hogy korábbi funkcióját meg- Eddig' Nyugatról és Japán­tartva, a minőség csökkenése hói drága valutáért vásárolták nélkül az eddiginél kevesebb a különböző gyártmányokhoz anyagból is elő tudjuk állíta- szükséges csőíveket, ismertebb ni. A változtatás jóváhagyása néven könyököket. Ennek ha- folyamatban van, elképzelő- za' anyagból történő előállítá- sünket előreláthatólag az év sara vállalkozott a gyári kol- vége felé megvalósíthatjuk — lektíva. A termelés már be­mondja Balogh László. indult, igyekeznek lépést tar­Kétfajta megoldással pró- tani a követelményekkel, meg- báikoznak a turbinák tovább- felelni a megrendelők i gényei - fejlesztésénél- Az első megöl- n®k- Jelenleg szénacélból ál­dásként saját erőből kétféle Jítják elő. A Miskolci Nehéz­típust alakítanak ki. Olyan ipari Műszaki Egyetem kép­elképzeléseik vannak, hogy a viselőinek közreműködésével korszerűsítés során még pon- készítik azt a tervet és tech- tosabbá válik a folyadék mé- nológiát, amely saválló abél- rése. A kísérletek folyamatban hói is garantálja e termék jó vannak, pár hónap alatt eldől, minőségű előállítását. A soro- hogv szabad utat kap-e az zatgyártás azzal az előnnyel előbb említett két elképzelés., iár, hogy a külföldi árnál jó- Amennyiben valamilyen ok- val alacsonyabb áron tudják nál fogva azok megvalósításá- megvásárolni a hazai felhasz- ra nem kerülhet sor, akkor nálók. sem esnek kétségbe. Licencet — A VEGYTERV dolgozói vásárolnak. Eddig hét tőkés- közösen a Vasipari Kutató In- országból kaptak javaslatot és tézettel azon fáradoznak, hogy árajánlatot. Amennyiben a egy új, kevésbé munkaigényes gyár vezetői elégedettek lesz- technológiát dolgozzanak ki a nek a külföldi ajánlatokkal, kompenzátorcsalád előállítá- akkor a következő esztendő sára. A kísérleti munkák elő- második harmadában a vásá- reláthatólag egy-két évig tar- rolt licenc alapján gyártják tanak. A sikeres befejezés után majd a turbinákat. az ez évi száz darabos terme­» NAGY FANTÁZIÁT LÄ- lést több ezerre növelhetjük, Munkában a pártvezetőség I. Pártmunka és gazdásági munka iskolából az Ikarushoz sze- ját érdekük azt diktálja, nem gődött. A munkásélet mégis- jönnek dolgozni, elvégzik in­merését onnan számolja, na­gyon meleg szívvel gondol­va a gyár kollektívájára. De a sors hazairányította szülő­földjére. így került a fém­kább odahaza a mezei mun­kát, miközben a gyárban nél­külözik munkaerejüket. A párttitkár arra hivatkozott: — A gyár dolgozóinak több­az őszinte ragaszkodása a gyárhoz, mint amit a magu­kénak tekintenek. Mert a nagy többségük — akikre a iparhoz és edződött a Juhász- ségére ugyan mindig számít- brigádban munkásemberré, hatunk, a teljes értékű mun- Annak is vallja magát- ka elvégzéséhez azonban min­Meggyőzően, mint aki égé- volt még a fémiparnál Mais — Pártvezetőségi titkárként den munkáskézre szükségünk szén biztos a dolgában kije- szívesen emlegetik, hogy ak- is elsősorban munkásnak val- van. Ezt az üzemi munka ter- lentette a pártvezetőség tit- kor nem volt lazsálás, felü- lom magamat.. mészete parancsolja... kára, Szilágyi János: „A vál- letes munka, nemtörődömség, A vezetőségek megújításé- De a munkássá válás, aho­lalat dolgozóinak nagy több- mert a brigádon belül ez- a nak is legfőbb célja volt: a gyan folyamatos volt a gyár sége olyan magas szaktudás- legnagyobb bűnnek számított, pártvezető munkásszemmel többségének életében, úgy sál rendelkezik, hogy nincs a És munkások lettek, akikre a nézzen, irányítson, gyarapít- folyamatossá kell váljék azok- szakmában feladat, amit ne pártvezetőség titkára ma úgy son. A fémipar pártvezetésé- nál is, akiknek a kötődése tudnánk megoldani.” Ehhez hivatkozhat: „nincs a szak- gének munkáját is ez hatá- még nem teljes a gyárhoz. hozzátartozik az embereknek mában feladat, amit ne rozza meg* a kongresszuson Ezt politikai munkával kell tudnának megoldani...” megjelölt elvek szerint. Nem elősegíteni. A pártvezetőség, Éppen ezekben a hónapok- egyenes irányú, zökkenőktől- tehát ennek ismeretében je- ban a termelés magasabb mentes az élet a fémipari lölte meg a pártpolitikai mun- szintű végzése érdekében új vállalatnál sem. Sok a gond- kát a gyárban. És a feladat pártvezetőség titkára hivatko- munkacsarnokok építésén fá- ja, ezt örökölte az új pártve- végrehajtásának jobb megús­zott — már ott volt, amikor radoznak, a termékek új el- zetőség, és munkájával ehhez mérésé érdekében vizsgála- megalakult a gyár, amikor járással történő gyártása ér- kell igazodnia. A még meg- tot végzett a második számú lerakták a városszéli homo- dekában. Azt mondták az it- levő és folyvást keletkező alapszervezetnél, választ ke- kon az első alapkövet. A ré- teniek, hogy társadalmi mun- gondokkal naponta meg kell resve arra, hogy miként ala- gi telepről maguk hordták át kával is hozzájárulnak az küzdeniük, ha annak, amit kul az emberek gondoikodá- a még hasznavehető gépeket, építéshez, mert kell ez a vállaltak, eleget kívánnak sában a gyárhoz való kötő- és kezük nyomán indultak munkacsarnok- tenni. És eleget kell tenni- dés- A pártpolitikai munka azok munkára. Ilyenek lettek a Magyar ük. 1 tehát szorosan kapcsolódik a Létkérdése lett a balassa- Alumíniumipari Tröszt Ba- A pártvezetőség egy közel- termeléshez, amely a vállalat gyarmati munkásnak a fém- lassagyarmati Fémipari Vál- múltban megtartott tanácsko- vezetőségének messzemenő ipari vállalat megalakulása és lalatának dolgozói. Olyanok, zásán azt vizsgálta, a szá* segítséget nyújt, az irányító az maradt mindmáig. Amíg hogy amikor az ember belép mukra sajátos politikai fel- munkához. A párttitkár meg- nem volt, az ország különbö- a gyárkapun, és ami eléje adat pontos megismerése ér- erősítette ezt: ző részeire kényszerültek tárul, már tiszteletét párán- dekében, hogy azokon a dől- — Pártmunkánk nem kü- vándorolni kenyérért az em- csői. Rend. tisztaság, mindé- gozókon túl, akikre a gyár lönülhet el a gazdasági mun- berek- Dolgozott ott valami- nütt. Mert gyár ez, a ma új mindig számíthat, milyen kától. A kettőnek szoros össz- kor egy szocialista brigád, gyára. mértékű azok száma, akiknél hangban kell lennie... Juhász János vezetésével. Ma Néhány hónappal ezelőtt, a a vállalati érdek még bizo- Ez a vizsgálat többségük vezető tisztséget kongresszusra készülődés ide- nyos mértékben háttérbe szó- nél kiderült... tölt be. Szilágyi János is en- jében választották meg • az rul- Oka volt ennek a vizs­nek volt tagja hajdan. A bri- új pártvezetőséget, annak gálatnak. A város környéké- (Folytatjuk) gádban közösen, kemény élére Szilágyi Jánost. Mun- ről bejáró dolgozók, ha a sa- Bobál Gyula munkában tanultak meg iga- kásember, lakatos- és hegesz­zán munkásnak lenni az em- tőszakmával a kezében- Kö- ' 1 ]---------------------" ■ ­berek. És sok ilyen brigád zel két évtizede, amikor az [ NÚGRÁD - 1980. június 11., szerdq 3 osszegezésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom