Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
1 t A kívánt irányban haladva r Három jelentést vitatott meg és fogadott fel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról szóló előterjesztések megtárgyalásáról kiadott közleményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterepét tekintette át a vezető párttestület. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés, és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé sikraszállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, bz országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti Aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. Ha megengedjük a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános mennyiségi szemlélet és teljesítmény helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a termelés minőségi, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gvors iramban bővült a termelés, attól függően. hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az árukibocsátás eredményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — haszna Az eltérések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehetősége tagadhatatlanul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is. de: most már állandó jellemzőként kell számolni ezzel. Túlzás lenne azt állítani, a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében. hogy a termelőágazatokban minden t fő irányhoz igazodott- s a haladás útja zökkenésmentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első felének teljesítményei alapján — még a termelésüket kényszerűen csökkentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, s a termékösszetétel korszerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. Rendkívül fontos jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is. mert hiszen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszonélvezője. S mert a termelőágazatokban a megkezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapinthatók ki az első bizonyítékok arra. hogy helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a népgazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák törekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megállapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az expprtálási kedv, mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása következtében — csökkent. Szintén a pozitívumok közé tartozik, bár kezdeti 'jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szűkebb. A határozatoknak és az azokhoz kapcsolódó irtézkedéseknek a gyakorlati átültetését. láthatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visszafogás mellett a gazdaságos termelés, a külkereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv szerinti vagy annál is gyorsabb megvalósítása, s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegyiparon át az élelmiszeriparig, a mezőgazdasági üzemeknél a feldolgozóágazatban — jogos igény mutatkozik. Veszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányba tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként sorakoztatott fel. Amibe az anyag- ellátás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visszaszorítása éppúgy beletartozik, mint a vállalkozási készség erősítése, a felelősség. a fegyelem szilárdítása. Indokoltan hívja fel a figyelmet a párttestület üléséről kiadott közlemény arra, hogy bár a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei eredmények és gondok valójában a VI. ötéves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. Ezeknek a lehetőségeknek a bővítését szolgálja — nem tagadva abban a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet támogatásokkal. mentesítésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére, E következetesség tartóssága, valamint a kívánt" irányban történt elmozdulások együttesen adhatják annak alapját, amit. a célok megértésének, támogatásának s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalás- sorozat 241. plenáris ülését. A tanácskozáson Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Fodor Zoltán megállapította, hogy a NATO-országok 1979. december 20-i javaslatukkal nemcsak a tárgyalások megállapodott alapelveitől és céljaitól térnek el, hanem a korábbi javaslatokban korlátozottan meglevő realisztikus elemektől is. Így álláspontjuk ma már nem tartalmazza például az atomfegyvereknek és azok hordozóeszközeinek bevonását a csökkentésbe, amit 1975-ben ajánlottak fel. Hiányzik a nyugat-európai államok és Kanada konkrét kötelezettségvállalásának szándéka a 2. szakaszban történő csökkentésre, továbbá a személyi állomány létszámának „befagyasztására” a két szakasz közötti időszakban. Fodor nagykövet hangsúlyozta, hogy a nyugati küldöttségek múlt év végi javas- i lataik alapján döntő jelentőséget tulajdonítanak a csökkentéssel összefüggő intézkedések megtárgyalásának — anélkül, hogy figyelembe vennék: a csökkentés és a „kísérő intézkedések” között szerves kapcsolatnak kell lennie. A javasolt kísérő intézkedések elemzése ugyanakkor megmutatja, hogy ezek célja elsősorban abban áll, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői döntő részének mindennapi tevékenysége a NATO ellenőrzése alá kerüljön. Ez végső soron egyoldalú katonai előnyök megszerzését biztosítaná a NATO számára. Mindez olyan időszakban történik, amikor a NATO döntései miatt fennáll a veszélye a fegyverkezési verseny egy újabb szakasza megkezdésének. A magyar delegátus a továbbiakban nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő valamennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulajdonít a bizalomnövelő intézkedéseknek. A magyar küldöttség véleménye szerint nagymértékben elősegítené a bizalom légkörének kialakulását, ha a szocialista országoknak az európai biztonsági értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett javaslata alapján korlátoznák a katonai gyakorlatok terjedelmét. A döntő kérdés itt", Bécs- ben azonban az, hogy a tárgyalások során olyan intézkedések kerüljenek kidolgozásra, amelyek biztosítják hogy a megkötendő csökkentési egyezményben részes államok teljesítik vállalt kötelezettsé- géiket. Elengedhetetlen — jelentette ki Fodor Zoltán —, hogy ezek az intézkedések csak a csökkentés megállapodott területére terjednek ki. Kezdettől fogva érvényesnek kell lenniük a közvetlen résztvevők valamennyi — a térségben állomásozó — csapatára. Magától értetődik, hogy az intézkedések nem okozhatnak kárt egyik fél biztonságának sem. A magyar küldöttség vezetője végezetül rámutatott, hogy a Varsói Szerződés vezető szervei az elmúlt hónapban ismét kinyilvánították készségüket a leszerelés és a kgtonai enyhülés előmozdítására. Kádár János, az MSZMP KB első titkára e kérdésről május 29-i beszédében a következőket mondotta: „aki békességet, békés egymás mellett élést, enyhülést akar, aki a fegyverkezés korlátozására, a fegyverkezési verseny lefékezésére törekszik, annak a Varsói Szerződés Szervezete — minden tagállama — készséges és jó partnere.” A csütörtöki tanácskozást követő sajtótájékoztatón a nyugati szóvivő azt bizonygatta. hogy a nyugati fél a „kísérő intézkedések” megtárgyalására tett javaslatot óvatosan és körültekintően fogalmazta meg, mivel megítélése szerint azok hozzásegíthetnek a félreértések elkerüléséhez, illetve a stabilitás kialakulásához. (MTI) Afganisztán A szocialista vívmányokért Afganisztán fokozott erőfeszítéseket tesz azért, hogy megvédje a nép érdekeit, forradalmi vívmányait az imperialista agressziótól és a reakciós erők támadásaitól — jelentette ki Szultán Ali Kestmand, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi tanács elnökhelyettese az Afganisztánnal vállalt szolidaritási értekezleten. Az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének (AAPSO) kezdeményezésére összehívott értekezleten az afganisztáni vezető rámutatott: az amerikai imperializmus, a kínai vezetés és a térség reakciós erői összeesküdtek az afganisztáni forradalom ellen. — Az amerikai imperializmus és szövetségesei folytatják az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborút— A Nyugaton kibontakoztatott propagandakampány csak azt a célt szolgál ja, hogy leplezze az Egyesült Államok és szövetségeseinek Afganisztán elleni agresszióját. — Az afganisztáni nép meghiúsítja az imperialista és reakciós erők agressziós terveit, Afganisztánban normalizálódik a helyzet. Ezt tanúsítja, hogy az afgán kormánynyal egyetértésben a Szovjetunió kivonja Afganisztánból azokat a katonai egységeket, amelyek jelenlétére már nincs szükség — hangsúlyozta befejezésül Szultán Ali Kestmand. (MTI) Salvadorban megbénult a termelés A közép-amerikai Salvadorban szerdán folytatódott az általános sztrájk. Az ipari termelés és a közlekedés gyakorlatilag teljesen megbénult. A katonai junta ellen tüntető fővárosi lakosok a nagyipari üzemek környékén és a munkásnegyedekben barriká- dokat emelnek és szorosan együttműködnek a városi gerillákkal. A DPA jelentése szerint szerdán néhány gerillaosztag elfoglalt két rádió- állomást, majd onnan rend- szerellenes nyilatkozatokat közvetített. Egyes fővárosi kerületekben és több vidéki városban heves összecsapások voltak a junta katonái és a gerillák között. Az országos sztrájkot a nyolc baloldali pártból, illetve szakszervezetből álló juntaellenes koalíció kezdeményezte és szervezte. A junta nyilatkozatban • fenyegette meg a sztájk résztvevőit és elbocsátásokat helyezett kilátásba. (MTI) L NÓGRAD - I960. június 27., péntek Iráni helyzetjelentés Abol Hasszán Baniszadr iráni államfő szerdán a külügyminisztérium hatáskörébe helyezte az országban tartózkodó külföldi újságírókat, hangsúlyozva, hogy egyetlen más hivatalos testület sem akadályozhatja tevékenységüket vagy tartóztathatja le őket. A Pars hírügynökség által közzétett elnöki rendelet megállapítja, bogy ezentúl csak a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik a külföldi újságírók be- és kiutazása, és minden ezzel kapcsolatos probléma esetén konzultálni kell a külügyminisztériummal. A rendelkezés azután látott napvilágot, hogy iszlám gárdisták sok külföldi újságírót őrizetbe vettek — főként amikor azok elhagyták a fővárost —, és többeket kitoloncoltak az országból. A Pars hírügynökség másik szerdai jelentése szerint a török határ közelében levő Qotur térségét megtisztították a „lázadóktól”, és újra megnyílt az itt keresztülhaladó, Iránt Európával összekötő vasútvonal. A „lázadók” egy hónappal ezelőtt rongálták meg a vonalat, s az Iránba tartó tehervonatok azóta a határ török oldalán vesztegeltek. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter a Paris Match című hetilapnak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a parlament két- három héten belül megkezdi a vitát az amerikai túszokról, a szabadon engedésükkel kapcsolatos tárgyalások pedig másfél hónapon belül kezdődhetnek meg. A külügyminiszter megismételte azt az előfeltételt, hogy Washington indítson „komoly és alapos” vizsgálatot az Egyesült Államok iráni szerepéről. (MTI) „Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni" Katonai felelés 75 é*vel eieiőtt a Patyomkin páncéloson 1905 júniusának végén a világsajtó szenzációjának középpontjában a fekete-tengeri orosz matrózok felkeléséről szóló hírek állottak. A nyugati világ igen jól értesült lapjai, tudósítóik jóvoltából közölték a felkelt matrózok felhívását is, amely „Az egész civilizált világhoz” címet viselte. Egy részletet idézünk ebből a kiáltványból, amely minden ország polgárához és minden néphez szólt. „Az önkényuralmi kormány gaztettei láttán minden türelmünk kifogyott. A felháborodás lángjától elborított Oroszország egyként kiáltja: le a rabláncokkal! A kormány vérbe akarja borítani az egész országot, elfelejti, hogy a hadsereg az elnyomott nép fiaiból áll- A »Patyomkin« legénysége megtette az első határozott lépést. Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni.- Jelszavunk: halál vagy szabadság az egész orosz nép számárai Követeljük, hogy vessenek véget a háborúnak és azonnal hívják össze az alkotmányozó nemzetgyűlést az általános választójog alapján. A végsőkig fogunk harcolni ezért a célért: győzelem vagy halál! Minden szabad ember, minden munkás a mi oldalunkon lesz a szabadságért és a békéért folyó harcunkban. Le az önkényuralommal! Éljen az alkotmányozó nemzetgyűlés!” 1905. június 27-én a „Knyaz Patyomkin Tavricseszkij” páncélos hajó matrózai felkeltek parancsnokaik embertelen bánásmódja és hallatlan kegyetlensége ellen. Leszámoltak a legjobban gyűlölt tisztekkel, a hajóra pedig felvonták a forradalmi vörös lobogót. Forradalmi bizottságot választottak, amelynek vezetője A- N. Matyusenko torpedógépész volt A felkelés lefolyását ő mondta el egy személyes beszélgetés során még az év júliusának elején az akkor Svájcban tartózkodó Leninnek. A páncélos hajó felkelt legénységéhez csatlakozott a 267. számú torpedónaszád is. A két jól felfegyverzett hajó befutott Ogyesszába. A városban ekkor általános sztrájk volt. s a forradalmi matrózok csatlakozásával reális lehetőség kínálkozott arra, hogy a munkásokkal együtt tovább erősítsék a kirobbant felkelést. Ezt a lehetőséget azonban nem tudták kihasználni. Egyrészt a városi szociáldemokrata vezetésben többségben levő mensevlkek ingadozása, másrészt a Patyomkin matrózainak nem teljesen egységes fellépése miatt. A felkelést követő harmadik napon játszódtak le a döntő eseméhyek, amelyek meghatározták a páncélos hajó további sorsát is. A cári kormány és hadvezetés ekkorra tudta mozgósítani az egész fekete-tengeri flottát. Azzal a paranccsal küldték a hajóhadat Ogyesszába, hogy süllyesszék el, de legalábbis ejtsék foglyul a Patyomkint. Az igen erős fegyverzettel rendelkező hadihajó azonban bátran ellenállt, sőt két i V n sikerült áttörnie az ellene vezényelt hajóraj hadrendjét. Ezt látva, a többi hajó legénysége is nyílt tüntetés formájában szolidaritást vállalt a Patyomkin matrózaival. A hajókon várható felkelés elkerülésére a kivezényelt hadihajókat a nyílt tengerre irányították. Közülük a „Ge- orgij Pobedonoszec” nevű páncélos hajó csatlakozott a Patyomkinhoz és a torpedónaszádhoz, de egy altiszt árulása következtében a hajó zátonyra futott. A Patyomkin matrózainak felkelése tizenegy napig tartott. Ekkor fogytak el a szénás élelmiszerkészletek. ,.A lázadó hajó”, a Knyaz Patyomkin a román vizekre vette útját. Constancában kötöttek ki és átadták a hajót a román hatóságoknak. A román kormány nem tekintette bűnözőknek a felkelt matró- zol^at, mint ahogy azt a cár szerette volna, hanem csupán katonaszökevényeknek. Így a 700 matróz, bár élelmiszert és szenet nem kaptak, de megmenekült. Innen jutott ki azután Leninhez is a már fentebb idézett torpedógépész. A felkelésnek óriási politikai jelentősége volt. A felkelt fekete-tengeri matrózok hitet tettek arról, hogy magukénak vallották a forradalmi nép célkitűzéseit. Az egész világ figyelmét sikerült tettükkel magukra irányítaniuk. Bizonyította ez a felkelés azt is, hogy a cárizmus fegyveres erői között is megkezdődött egy folyamat, a bomlás, amely magja lett — Lenin szavaival — az új forradalmi hadseregnek. A Patyomkin páncélosról 1925-ben készített nagyszerű, mindmáig idézett és ismert film állított művészi emléket a 75 évvel ezelőtt történt for-, radalmi esemény hőseinek. Lenin a felkelést követő napokban írta, hogy „Az ogyesszai felkelés és a »Patyomkin« páncélos csatlakozása a forradalomhoz új, hatalmas lépést jelentett az önkényuralom elleni forradalmi mozgalom fejlődésében.” . . . „A több éve folyó kegyetlen katonai megtorlás »megne- velte« a proletariátust és a városi köznépet, előkészítette őket a forradalmi harc fejlettebb formáira. A bűnös és szégyenletes háború következtében, amelybe az önkény- uralom belekényszerítette a népet, csordultig telt a nép türelmének pohara. Megkezdődtek a tömegek első kísérletei, hogy fegyveresen álljanak ellen a cári csapatoknak.” Az első kísérletek háromnegyed évszázados évfordulóján tisztelettel emlékezik a szocialista világ az úttörőkre azzal, hogy felidézi hősies kezdeti harcaik emlékét. Vida Sándor Carter Lisszabonban Carter amerikai elnök csütörtökön európai körútja utolsó állomására, Portugáliába érkezett. A lisszaboni repülőtéren Eanes portugál köztársasági elnök és Sá Carneiro kormányfő fogadta. Carter a repülőtéren elmondott beszédében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az iráni és az afganisztáni események megkövetelik a nyugati szövetségesek közötti sürgős véleményegyeztetést. Egyúttal aláhúzta a NATO jelentőségét a nyugati érdekek védelmében. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után az amerikai elnök megkoszorúzta két portugál nemzeti hős síremlékét, majd az Ajuda palotába, a volt királyi palotába hajtatott. Itt először Sá Carpeiro kormányfővel folytatott megbeszélést. A tárgyalás érdemi részleteiről semmit sem hoztak nyilvánosságra. Amerikai kezdeményezésre Carter találkozott Mario Soaressel, ,az ellenzéki szocialisták vezetőjével, majd az elnöki palotában Eanes elnökkel tárgyalt.1 A portugál hírügynökségnek adott és szerdán nyilvánosságra hozott nyilatkozatában Carter azt mondta, hogy elsősorban az iráni és az afganisztáni helyzetről akar a portugál vezetőkkel tárgyalni. Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy Portugália jobboldali kormánya Nyugat-Európában elsőként csatlakozottt az amerikai elnök által kezdeményezett Irán-ellenes gazdasági t»'ank. ciókhoz és a különb!' '< szovjetellenes lépésekhez. (MTI) J I 4 a
