Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

A társadalom megbízólevelével Lezajlottak a képviselői és tanácstagi választások Az ezt megelőző közéleti rendezvé­nyeken, fórumokon, majd magán a szavazásokon tanú­sított aktív és fegyelmezett részvétellel, a Hazafias Nép­front jelöltjeinek megválasz­tásával a lakosság eddigi vívmányaink, jelen céljaink és további országépítő nem­zeti programunk, másként fo­galmazván; egész bel- és kül­politikánk mellett tett hitet. Azoktól- akiket a szűkebb- tágabb pátria képviseletében a közélet helyi és országos fórumaira delegált, ugyancsak az e célok jegyében végzett munkát várja el. A választási munka befe­jezése ewszersmind a kö­vetkező fél évtized ország­gyűlési és tanácsi tevékeny­ségének nyitánya is volt. Ezekben a napokban alakul­nak meg országszerte a taná­csi testületek, és a tisztség­viselőket is megválasztják. A választókerületeket képvise­lő tanácstagok, illetve jelen­tős közéleti személyiségek soraiból ugyancsak választás útján kerülnek posztjukra a főváros, a városok és a me­gyék ' tanácstagai. Megalakul­nak a tanácsi munkabizott­ságok is, hogy a kollektív böl­csességből táplálkozó gondo­latokkal,, javaslatokkal se­gítsék a szakigazgatás tevé­kenységét, és mintegy tár­sadalmi ellenőrzést is gyako­roljanak felette. S megala­kul az új országgyűlés, hogy — például a törvényalkotás révén — társadalmi méretek­ben segítse fejlődésünket. Munkabizottságaik hasonló, nagyságrendben vetnek szá­mot maid időről időre ered­ményeinkről, gondjainkról és term i val ói n kről, hogy a kép­viselőkben meglevő tudást, az életből hozott helyzet- és szakismeretet már a törvény­előkészítés során Is megfele­lően kamatoztatni lehessen. A jelölő, majd választási gyűlések sorozata, az ezeken elhangzott sok ezer felszólalás, a belőlük merített tapaszta­latok a megválasztott képvi­selőknek és tanácstagoknak egyúttal politikai muníció is. Többek között arra ösz­tönzi őket, hogy a rájuk bí­zott terület lakosságának örö­mét és gondját, a közélet em­bereire társadalmunkban rég­től jellemző felelősséggel vigyék a különböző testüle­tek elé. E tennivalójuk tu­lajdonképpen nem más, mint az állandó összhangteremtés feladata a különböző érde­kek között. Ugyancsak bizto­sak lehetünk benne: a foga­dónapjaikon vagy jártukban- keltükben tapasztalt egyéni gondokkal is annak tudatá­ban foglalkoznak, hogy a oa- naszt tevőnek abban a pilla­natban jószerével a világ legnagyobb gondja az, ami a saját vállát nyomja. Ezért, ha gyors megoldásra nem Is, de jó szóra, biztatásra min­dig kell, hogy jusson ilyen­kor idő és mód. Az kapjon többet, aki töb­bet is ad — hangzik a szo­cialista elosztás egyik alapel­ve. Közösségi méretekben is igaz ez. Társadalmunk hatal­mas tettrekészségről tesz tanúbizonyságot akkor, ami­kor időről időre önként vál­lalt munkát végez a környe­zetért, a településért, a sző­kébb pátriáért. Ez a tettre- készég a közélet munkája számára is hatalmas tarta­lék. Hiszen megannyi a pél­da rá, hogy olyan célok, amelyekre központi eszközök­ből esetleg csak később ju­tott volna erő, a lakosság ösz- szefogása, a tanácsi alapok ily módon való hatásos kiegé­szítése révén, a tervezettnél jóval hamarabb megvalósul­hattak. A jövőben is számol­ni lehet és kell is ezzel a le­hetőséggel, következéskép­pen több mint hasznos, ha a képviselő, a tanácstag, a ha­sonló munkaakcióknak egyik szervezője, irányítója, sőt már a célalkotáskor is ott van. Hogy érdemes energiát áldozni rá, arról bölcsődék, óvodák, iskolák. vízművek, felújított művelődési ottho­nok és egyéb létesítmények ezrei tanúskodnak ország­szerte. A hivatalos dokumentumom kon kívül a társadalom meg­bízólevelével munkához látó képviselők és tanácstagok e tények és számos egyéb Is­meret birtokában, alkotó, közreműködésre kész közössé­geket maguk mellett tudva végezhetik felelős hivatásu­kat Paradicsomtermesztés műanyag zacskókban A macedóniai Dzsevdzseli- Ja VINOJUG nevű agrár-ipa­ri kombinátjában újfajta módszerrel termesztik a pa­radicsomot Másfél hektár ki­terjedésű melegházaikban az úgynevezett cseppöntözési el­járást alkalmazzák. A paradi­csomot tőzeggel töltött mű­anyag zacskókban növesztik. Az így nevelt palánták fejlet­tebbek, kiültetésük sokkal gyorsabb, egyszerűbb, mint korábban. A kísérlet kiváló eredmé­nye arra búzdítja Macedónia zöldség- és gyümölcstermesz­tő gazdaságait — a VINOJUG mellett a Strumica, Valando- vo vidékén gazdálkodókat —, hogy egyelőre kísérleti par­cellákon más terményeknél is alkalmazzák az új mód­szert. Tervszerűség a kádermunkában Nem véletlen, hogy pártunk XII. kongresszusán és a kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések és kül­döttértekezletek beszámolóiban, vitáiban sok szó esett a kádermunkáról. Érthető ez, hiszen feladataink megoldásá­nak eredményessége jelentős mértékben függ azoktól, akik a dolgozó kollektívák munkáját szervezik és vezetik. A kádermunkára irányuló figyelem növekedése azon­ban önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy ez a tevé­kenység mind eredményesebben szolgálja a fejlett szocialista társadalom megvalósításának feladatait. Ehhez arra van szükség, hogy ebben is az eddigieknél sokkal jobban érvé­nyesítsük a minőségi követelményeket; tervszerűbbé, szerve­zettebbé tegyük. A kongresszust megelőző taggyűléseken például sok he­lyen szóvá tették a káderutánpótlás problémáját. Elsősorban olyafi eseteket soroltak fel, amelyekben nagyobb arányú nyugdíjazás, vagy a helyi vezető váratlá-n távozása okozott gondot. Ilyenkor az utódlás tekintetében előfordul kapko­dás és ennek nyomán nem egy esetben kényszermegoldások születnek. De arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkö­vetkező 1980-as évtizedben a jelenleg vezető funkcióba lé­vők jelentős részé lépi át a nyugdíjkorhatárt. Ez is indokol­ja, hogy az irányító funkcióban levő káderek utánpótlásá­ra minden szinten hosszú távra, tervszerűen gondoskodjunk. Természetesen a káderállomány utánpótlásának, a ká­dergazdálkodás és kádercsere arányainak és irányának ter­vezése nem könnyű feladat. A Központi Bizottság ezért különböző szervezeti és módszerbeli megoldások előírásával is segíti, ösztönzi a pártszerveket a tervszerűbb munkára. A káderutánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tété- / lének fontos eszköze a káderutánpótlási és -képzési tervek készítése. «Ennek követelményrendszere, iránya és minősége A matematika tudósa A kibernetika egyik meg­alapítója, korának kiemelkedő személyisége, matematikus­nemzedékek tanítója, jelentős alkotó egyéniség volt Bohu- mil Bydzovsky (1880—1969) cseh matematikus. A prágai akadémiai gimná­ziumban érettségizett kitünte­téssel 1898-ban, majd a Ká­roly Egyetemen a matemati­ka—fizika szakon doktorált. Előbb középiskolákban taní­tott, később főiskolán, 1917- ben pedig kinevezték a prá­gai Károly Egyetem profesz- szorává. Itt — példaképe Eduard Weyr professzor nyomdokain haladva, s ugyanakkor egészen új uta­kat vágva — megalapította az algebrai geometria cseh is­koláját. Tudományos munkája kez­detben főleg a görbék elmé­letére, a Cremona-transzformá- ciókra és a differenciál-geo­metriára terjedt ki.. „Beveze­tés az algebrai geometriába” című, 1948-ban megjelent mű­ve ma is jelentős forrás'mun- ka a matematikusok számára. Hatvan tudományos művet publikált, nem számítva a matematikaoktatás reformjá­ban játszott vezető szerepe kapcsán készített középisko­lai tankönyveket, valamint az egyetemi előadásainak anya­gát tartalmazó tankönyveket. Ö vetette meg az ún. vé­ges geometria kutatásának az alapjait. Ez különösen a gya­korlatban való sokirányú al­kalmazhatósága miatt áll ma is a szakemberek érdeklődé­sének előterében. Amikor a professzor tudo­mányos tevékenységét meg­kezdte, Csehszlovákiában még egyáltalán nem létezett önál­ló tudományos intézet, s nem volt utánpótlás sem a tudo­mányos munka folytatásához- ö és a hozzá hasonlók terem­tettek iskolát és adták meg az alapot, a kutatóintézetek szervezésének a lehetőségét, s oktatták az utánpótlást je­lentő tehetséges fiatal kuta­tókat. Bohumil Bydzovsky peda­gógiai és tudományos érde­mei mellett kivételes szerve­zőképességéről volt ismert. A csehszlovák matematikusok és fizikusok társaságának if­júkora óta tevékeny tagja volt, de belépett a Nemzetkö­zi Matematikai Unióba is. Hazájában kétszer volt a vi­lághírű Károly Egyetem rek­tora. Éppen ebben a minősé­gében szervezte meg az egye­tem 600 éves évfordulójának ünnepségeit 1948-ban. 1924 óta tagja volt a Cseh Tudományos Akadémiának, 1952 óta pedig az újjászervezett Csehszlovák Tudományos Akadémiának. Hazája köztársasági érdem­renddel, számos külföldi egyetem pedig — ami ritka­ság a cseh matematikusok körében — díszdoktori cím­mel tüntette ki. A dél-cseh­országi Veseli nad Luznici — ahol családjával együtt élt — díszpolgárává választotta. Kedvez az időjárás a takarmánynövények számára is, a nagyobb mennyiség betakarítá­sa fokozottan veszi igénybe az erő- és munkagépeket. Cereden, a termelőszövetkezet földjein levágott takarmánynakvalót a száradást követően bálázzák, így könnyebb, gyor­sabb a szállítása. A bálázott széna egy része exportáruként kerül határainkon túlra. Képünkön Bódi Barnabás traktoros a Tajti-Iapos dűlőben Czene Árpád növénytermesz­tési ágazatvezetővel a betakarítás közben adódó feladatokról, problémákról cserél vé­leményt.- kj ­Autógyártás Több mint 80 éve gyárta­nak gépkocsit Csehszlovákiá­ban. A csehszlovák autó­gyártó üzemek trösztjéhez (CAZ) tartozó vállalatok 180 ezer személyautót, 42 ezer te­herautót, háromezer autó­buszt és 130 ezer motorkerék­párt gyártottak 1979-ben, ösz- szesen 30 milliárd korona ér­tékben. A személygépkocsi-gyártás lényeges hányada Skoda, ki­sebb része Tatra 613 luxus­autókból áll. Külföldön is. ke­resettek a TATRA, a L1AZ, az AVIA teherautók, vala­mint a Jawa és Cz motorke­rékpárok­A csehszlovák személygép­kocsiknak mintegy a felét, a teherautóknak körülbelül egy­negyedét s a motorkerékpá­roknak hozzávetőlegesen a kétharmadát szállítják kül­földre. Tavaly a vállalatok 36 uj, döntő fontosságú termék gyártását vezették be. A LIAZ vállalat megkezdte távolsági szállításokra szolgá­ló, újfajta vontatókocsik gyár­tását, és kifejlesztett egy 224 kilowatt teljesítményű mo­tort, amelynek élettartama jóval hosszabb, mint az eddi­gi motoroké. alapvetően befolyásolja feladataink eredményes megvalósítá­sát. A káderutánpótlási és -képzési terveket minden irányító pártszervnél 5 éves időszakra kell elkészíteni. A tervkészítés kötelezettsége önmagában is érzékelteti a vezetői utánpót­lás nevelésében a tervszerűség fontosságát. Több tízezer ve-t zető utánpótlását kell körültekintően előkészíteni, több tíz­ezer utódot kell felkészíteni a feladatok és a .felelősség zök­kenőmentes átvételére. Természetesen a káderutánpótűási és -képzési tervek csak akkor érik el a céljukat, ha az adott terület előtt álló feladatokkal, fejlesztési tervekkel össz­hangban készülnek, ha szervesen beépülnek a tervezési rend­szerbe. A terveknek tartalmazniok kell a hatáskörbe tartozó ve­zetők szakmai és politikai képzésével, továbbképzésével kap­csolatos elgondolásokat; a vezetők utánpótlására vonatkozó személyi elképzeléseket, a jelöltek képzésének, felkészíté­sének feladatait. Fontos követelmény, hogy reális tervek készüljenek, s a tervek készítését mindig előzze meg az adott terület káderhelyzetének, jelenlegi káderállományának érté­kelése, elemzése. ' Ennek az elemzésnek és az adott terület előtt álló fel­adatok mérlegelése alapján kell meghatározni a vezetők képzésének, továbbképzésének és nevelésének feladatait, a kádercsere-szükségleteket és az -utánpótlást. Az utánpótlás körének kialakításánál arra" kell töre­kedni, hogy minél szélesebb körű felmérés és véleménykérés előzze meg. Hangsúlyozzuk, a káderutánpótlási és -képzési tervek megvalósíthatóságának kulcskérdése a benne foglalt elkép­zelések körültekintő, gondos egyeztetése. Sokoldalú egyezte­tésre gondolunk1 itt az illetékes párt-, állami, társadalmi szervekkel, valamint az érintett személlyel. Hiba lenne azt hinni, hogy az 5 évre készített tervek változtathatatlanok. A terveket évente célszerű felülvizsgálni, és értékelni a megvalósulás mértékét, szükség esetén módo­sítani és mindig az aktuális helyzethez, követelményekhez igazítani. Őszinte, nyílt helyzetértékelés Mit kell ffenni a kisferenyeieknek? Köztudott, hogy 1979 első felében belépett a termelésbe a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek 240 millió forint értékű beruházása Kisterenyén. A beruházás — az új üzemek — évente 10 ezer tonna kis át­mérőjű, vékony falú hossz- varratú hegesztett cső és 24 ezer folyóméter görgőspálya gyártását teszi lehetővé. A di­namikus termékszerkezet-vál­repre vállalkozott a piacon! A csővel például a kemping­bútorgyártáshoz szükséges importcső behozatalának megszüntetésére. Ezt a szere­pet köteles mihamarabb betölteni, pontosabban szól­va az adott szó kötelezi rá. Ennek érdekében, s az igé­nyekhez igazodó termelés- felfuttatás érdekében mi­előbb végre kell hajtani a tás jegyében készült üzemek szakemberek által mégha azonban nem látszanak be­váltani a hozzájuk fűzött re­ményeket. Legalábbis olyan dinamikusan nem, ahogyan azt a kohászati üzemekben gon­dolták. \ Nemrégiben éppen a nagy- vállalat párt-végrehajtó­bizottsága foglalkozott az új üzemek termelésfelfuttatásá­nak gondjaival és feladataival, hogy a pártmunka módszerei­vel is segítséget nyújtsanak a fejadatok megoldásához. A ta­nácskozást a helyszínen ren­dezték meg, egy minden rész­letkérdésre kitérő és figyelő üzemi látogatást követően. A kisterehyei gyáregy­ségben igen sok problémával kellett szembenézni a beru­házás átadását követően, s kedvezőbb változás csak ta­valy a második fél évben ér­ződött a termelésben. A szürkecső gyártásában be­vezették a három műszakot, javították a minőséget, telje­sítménynormákat alkalmaz­tak, s ennek eredményeként szeptemberben már export­csövet küldhették el a gyár­egység dolgozói. Lényegesen áldatlanabb helyzet alakult ki a horganyzott és kromá- tozott csőgyártásban. A finn horganyzóberendezésen mó­dosításokat kellett végezni, ami átalakításokat követelt meg más berendezésen is. Az amerikai licenc alapján készülő RAPIST AN-Salgó görgőspályagyártásban nem­csak a berendezések üzembe helyezése húzódott el, hanem a gyártásra való felkészü­léssel sem volt minden rend­ben. Kezdetben — ' mivel az új terméket nem ismerték, nem volt elegendő rendelés — rendeléshiánnyal küzdöt­tek, most viszont a prototí­pusok készítése, a felszerszá- mozás, a gyártás, az árképzés stb. területén tapasztalható lemaradás. A kohászat! üzemek mind­két új termékével fontos sze­tározott műszaki-technológiai intézkedéseket. Számba kell venni és megoldani azokat a feladatokat, amelyek idén és jövőre, illetve a VI. ötéves tervben elősegítik a gyáregy­ség termelésének optimális szintre fejlesztését és folya­matosságának biztosítását. Mindezek érdekében alap­vető feladat a megkívánt mi­nőségi paraméterekkel ren­delkező alapanyag folyamatos biztosítása. Ezért tárgyalá­sokat kell folytatni a szállító Dunai Vasművel, a kohászati üzemek hengerművében pe­dig javítani a termelőberen­dezések állapotát. A fcsőgyár- tásnál az alapanyag, a gör- gőspályagyártásnál a szer­szám a kulcskérdés. . Nehezí­tik a' helyzetet a beruházás technikai fogyatékosságai is. Éppen ezért a törzsgyár szakembereinek az eddiginél nagyobb segítségét igénylik a kiste.renyeiek. Mindehhez hozzá kel] ten­ni azonban, hogy a helyzet javításában a kisterenyeiek- nek is megvan a maguk fon­tos és felelős szerepe. Elen­gedhetetlen a kisterenyei ter­melésirányítás határozottsá­gának és céltudatosságának fokozása, a termelési teljesít­mények növelése. Nö­velni szükséges a munka szer­vezettségét, a vezetői tevé­kenység színvonalát, fokozni a személyes példamutatást, megteremteni a szakmai kép­zés, továbbképzés feltételeit és szigorúan megkövetelni a nagyobb tudást. Ehhez segít­ségül kell hívni a szocialista brigádokat és a munka sze­rint differenciálni a béreket. Az őszinte? és nyílt, elvtársi helyzetértékelés után intéz­kedési terv készül. Ha ez a nyíltság és a terv valóra vál­tása párosul, az eredmény nem maradhat el. P. A. Kenéz Anna, az MSZMP KB munkatársa NÖGRÁD — 1980. június 25., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom