Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

Bizalmiak a BRG-hen [ff „Pályakezdő1 a tekercselőben Az év első fele jelentős szervezeti változtatásokkal járt együtt a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár Salgótarjá­ni Gyáregységében és, hogy ez a változtatás mennyire nem csupán adminisztratív lépés volt — arról ma már a gyakorlatban is megbizonyo­sodhatunk. A gyáregységben korábban például pártvezető- sóg működött, s a közeli múlt­ban — a feladatoknak job­ban megfelelő szervezeti ke­retként — gyáregységi párt- bizottságot ,és végrehajtó bi­zottságot ‘ választottak. Ezt követően már sor kerülhetett arra is, hogy a párt segítsé­gével és támogatásával át­szervezzék a szakszervezeti mun ka bázisait, a műhely- bizottságok helyett kialakít­sák, a bizalmitestületet. Az előkészítés felelős mun­kájáról, a szervezeti felállás változásáról az új bizalmi­testületekről. működésükről, a gyáregység szakszervezeti bizottságán Kapás Károly szervező titkárral, Rabóczki József üzemi pártalapszerve- zeti titkárral és Papp Ká- rolynéval, az alkatrész I. üzem nemrégiben megválasz­tott, s ilyenformán „pálya­kezdő” főbizalmi-helyettesé­vel beszélgetünk. A jó szervezés-előkészítés, a káderkiválasztás, a demok­ratikus munkamódszerek következetes alkalmazása itt is a legfontosabb követelmé­nyek között szerepeltek. A pártbizottság a szakszerveze­ti választások előtt, egye­bek között, ezekre hívta fel a figyelmet, s éppen ebben nyújtotta a legnagyobb segít­séget. A bizalmiak mintegy 90 százaléka a választások során kicserélődött, ugyanak­kor azonban csökkent is a számuk a bizalmitestület lét­rehozásával, a „túldimenzio­nált” műhelybizottságok meg­szűntével. Korábban ugyan­is egy-egy művezetőhöz — szakma, beosztás szerint — egyidőben több szakszerveze­ti bizalmi is tartozott. Ez, ahelyett, hogy erősítette vol­na. ellenkezőleg, a különféle kibúvók, a túlszervezettség, az irracionális felállás miatt csökkentette a képviseleti jel­leg erejét, hatékonyságát. Egyetlen példa is meggyőző lehet arra, hogy a BRG-ben is kinőtték a korábban, a kezdetekben még megfelelő­nek mutatkozó szervezeti ke­reteket: gyakorta előfordult, hogy a művezetők egyike- másika vitás esetben, vagy döntésre érett kérdésben a ne­ki kedvesebb bizalmihoz for­dult, vele értett szót (és egyet), ugyanakkor esetleg a dolgozók érdeke mást köve­telt volna! A szervező titkár vélemé­nye is tanulságos: a szak- szervezeti választásokkal nem csupán szervezeti lépést tett meg a gyáregység, hanem rendkívül fontos, a jövőt épí­tő politikai munkát is vég­zett, hiszen valamennyi je­lölttel külön beszéltek a megválasztásuk előtt; név­jegyzéküket kifüggesztették: a jelöltekre vonatkozó javas­latot kikérték a volt műhely- bizottsági tagoktól. Ehhez kapcsolódik ■ a pártalapszer- vezeti titkár, aki így véleke­dik: — Mindenki tudta, aki­re a bizalmat megszavazták a dolgozók, hogy nem „sztár­szerep”, hanem olyan képvi­seleti munka vár rá, amely­ben az „igen” és a „nem”, vagyis az egyetértési, bele­szólási jog gyakorlása köte­lesség, de minden esetben indoklást is kíván! Az „Egy művezető—egy bizalmi” tehát csak részben formai kérdés — így véleke­dik az új főbizalmi-helyettes. Papp Károlyné is, aki bár mindössze négy éve dolgozó­ja, 2 éve ifjúsági brigádve­zetője (számos kitüntetést, jutalmat nyertek már!) a BRG ' Salgótarjáni Gyáregy­ségének, sokkal régebben dol­gozik áz iparban. Hosszabb időt töltött a „szomszédvár­ban”, az öblösüveggyárban. Ide már megfelelő tapaszta­latokkal érkezett. Sőt, mi­ként a beszélgetésből kide­Papp Károlyné munka közben rül: már ott is ellátta a szak- szervezeti bizalmi nem köny- nyű feladatát. Ű, hogy látja, ma a BRG-ben lezajlott vál­tozást? — Az újonnan megválasz­tott bizalmiak a bizalmi­testületben olyan szervezeti keretek közé kerültek, ame­lyek egyrészt kedveznek a gyorsabb, hatékonyabb mun­kának, uugyanakkor azon­ban jobban ^szem előtt is vannak”. Nekem személy szerint az adott önbizalmat már az ifjúsági brigád ve­zetésének elvállalásakor is, hogy a többiek őszintén biz­tattak, buzdítottak. A leg­fontosabb mégis az, hogy amit ígértek, megtartották! Sokat segítettek. Ugyanez történt a bizalmiválasztáskor is, ami­kór nem kevés biztatást kap­tam • társaimtól, a régebbi szakszervezeti vezetőktől, a párttagoktól. És ígéretet is arra, hogy közösen dolgo­zunk, mindannyian azt akar­juk: a gyáregységben job­ban, szervezettebben men­jen mindaz, ami e' munkát és a munkást meghatározza. Az új bizalmiak — mi­ként erről mindannyian szóltak — a szakszervezeti tagság támogatását élvezik munkájukban. Ám. vala­mennyien tisztában vannak azzal is, hogy csak a folya­matosan végzett munka tart­hatja meg számukra azt a biztonságot, mely együtt jár a tagság támogatásával, segít­ségével, bizalmával. A ke­vesebb bizalmi — nagyobb felelősség is! És a sokat em­legetett művezető—bizalmi partnerkapcsolat közös ügyet szolgáló erősítése ugyancsak a kedvezőbb feltételek közé került a BRG-ben is. A „pá­lyakezdő” bizalmiakra most nagyobb figyelmet szentel­nek a munkahelyi mozgal­mi élet irányítói. A BRG-ben például előnyben részesí­tik a továbbképzés során, a tanfolyamokra irányításban, azokat, akik most kezdik ezt a tisztes munkát. T. Pataki Lászlő A nyereség alakulása olyan hőmérő, amely jelzi, gazdálkodó egységei miként készültek fel a megváltozott közgazdasági szabályozókból adódó feladatokra, mennyire voltak lelemé­nyesek a szűkre szabott lehetőségek okos, ér­telmes kihasználásában, mennyire .tudták az ármechanizmus és árrendszer előnyeit tisztes­ségesen a maguk javára fordítani, hogyan si­került termékszerkezetükét a nagyobb nyere­séget biztosító irányba fordítani. Nem a kizárólagosság és a megfellebbezhe­tetlen kinyilatkoztatás alapján, de szükséges néhány alapvető jelenségre is ráirányítani a figyelmet. Az eddig eltelt öt hónap azt mutatja, hogy ott alakult kedvezően a nyereség, ahol az elő­ző években sem volt különösebb gond a ter­meléssel és gazdálkodással. Nem azért nem írunk konkrét eredményeket, mert attól fé­lünk, hogy a számok olvastán bárkiben is fel­merül olyan kérdés: az elértek mögött nem húzódik-e meg valamilyen tisztességtelen szándékából fakadó, közösséget károsító szem­lélet és gyakorlat, hanem azért, mért az ár- mechanizmus és az árrendszer folyamatos ér­vényesülése folytán esetenként, a vállalatok­tól független okok miatt,, egyik napról a má­sikra, a jó eredmény fénye netán megkopik, esetleg a nyereségből veszteség lesz. Az elmúlt öt hónapban az Ipoly Bútorgyár, a VEGYÉPSZER Salgótarjáni Gyára időará­nyos nyereségtervét túlszárnyalta. A salgó­tarjáni öblösüveggyár csaknem négymillióval haladta meg a május 31-ig tervezett össze­get. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az első negyedév nyeresége igen tiszteletet pa­rancsoló. E tekintetben jól vizsgázott a Ma­gyar Kábel Művek Balassagyarmati Gyára. A kedvező nyereséget magukénak valló gyárak, üzemek tevékenységét vizsgálva né­hány alapvető kérdésben azonos jellemzőket is találunk. Először: az előbb említett gyárak, üzemek, vállalatok korábban is a jól működők közé tartoztak. Másodszor: termékszerkezetükben képesek voltak igazodni a mindenkori és megnövekedett bel- és külföldi követelmé­nyekhez. Harmadszor: nem idegen tőlük a rugalmasság, a kezdeményezőkészség. Negyed­szer: a termelés irányításában, szervezésében és ellenőrzésében meghatározó szerepük van a kockázatot^ váll aló, az újtól sem idegenke­dő, vezetni tudó, politikus fiatal, jól képzett műszakiaknak, illetve középkorú, alkotni vágyó szakembereknek. Ötödször: ezekben a kollektívában talajtalanná vált a kétségbe­esés szemlélete és gyakorlata. Hatodszor: az égre való tekintgetés, belenyugvás, a nehéz­ségek túlharsogása helyett általában meg­találták azokat a lehetőségeket, amelyeket az új ármechanizmus, árrendszer kínált, illetve biztosított nekik. E sommás gondolatcsoportosítás mellett, igen sokirányú árnyalat is létezik, amelyek még teljesebbé teszik az előbb említett jó irányú, az eredményesebb munkát előidéző okokat. A gyengén szereplő, illetve eredménytele­nül tevékenykedő termelő-gazdálkodó egysé­gek egy részénél kevés létjogosultsága van annak, mely szerint a veszteség előidézésében nagy szerepe van a nagyvállalati irányítás­nak, az onnan származó nem egészen reális ' követelményrendszernek, a feltételek hiá­nyának Az Üvegipari Művekhez tartozik a salgótar. jáni öblösüveggyár. A kollektíva túlszárnyal­ta az előírt nyereség időarányos részét. Ez­zel szemben a salgótarjáni síküveggyárban az első negyedévet negyvenmillió forint vesz­teséggel zárták. Pedig az öblösüveggyárban sem volt fenékig tejfel az évkezdés. Magya­rázkodásra itt is bőven nyílt volna alkalom. Ehelyett körülnéztek saját portájukon, s munkaidejük döntő részét értelmes, hasznos, eredményt hozó intézkedések kidolgozására, azok bevezetésére fordították. A balassagyar­mati kábelgyár is nagyvállalati rendszerben dolgozik mégis többletnyereséggel zárta az első negyedévet. Az előbb említettek' mellett vannak és lehetnek egyedi sajátosságok a jövőben is. Jelenleg idetartozik az állami építőipar, ahol a központ utasítására árcsökkentést hajtottak végre, ugyanakkor nem háríthatták át a be­építésre kerülő szabadáras termékeknél a különböző mértékű áremelkedést. Ebből is látszik, hogy indokolt az olyan figyelmezte­tés, mely szerint sommásan ítélkezni — áz eltérő, esetenként sajátos jellegű — termelő-, gazdálkodó egységek eddigi munkájáról, ném volna reális, célravezető, de nem is ösztönöz­ne. Ugyanolyan hiba volna azonban hallgat­ni arról is, hogy néhány gyárunk tartósan hullámvölgyben van. A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében az első negyedévben huszon­négymillió forint veszteséget gyűjtöttek ösz- sze, amit áprilisban újabb tizenkétmillióval megtetéztek. A jelenlegi helyzetnek mélyebb és sokrétűbb okai vannak. Egy problémával évek óta képtelenek megküzdeni. Ez pedig a következő: termékeiket csaknem kizárólag ha­tósági ' áron kell adniok, a hozzá felhasznált alkatrészek és alapanyagok éra pedig folya­matosan emelkedett. Tehát vannak olyan húsbavágó gondok, prob­lémák, amelyek megoldása jórészt, vagy részben meghaladja az érintett gyár, vállalat adottsá­gait, lehetőségeit. Ez viszont nem lehet ta­karó, nem jelent felmentést egyetlen hiányo­san irányító gazdasági vezető, rosszul tevé­kenykedő középvezető, hanyag munkát vég­ző, fegyelmezetlen dolgozó számára sem! Mert az is igaz, hogy a lemaradások okait kutatva gyakran szembetűnik az új követel­ményekhez való, indokoltnál lassúbb igazo­dás, a nehézkes alkalmazkodókészség, a ki­várás, a sírni tudni kell taktikája, a kezde­ményezőkészség hiánya, a fantáziátlanság és más olyan, emberi gyengeségből ’adódó hát­ráltató tényező, amelyeknek éppen a meg­szüntetését kívánják elősegíteni a diktált, gazdaságosabb munkát kikényszerítő szigorí­tó intézkedések. dolog volna olyanokról álmodoz­ni, hogy a jelenlegi világgazda­sági helyzetben, akárcsak egy jottányit is engedni lehetne a követelményekből. Ellen­kezőleg. Azok mindig nőni fognak! Egyszer gyorsabban, máskor ütemesebben. — venesz — I Dőre Srit************************************* k******** ************************ *********** A A************************­mokrácia magyar nép június 8- án a szélesedő és mé­lyülő szocialista de- jegyében kedvező politikai /légkörben megvá­lasztotta képviselőit az or­szággyűlésbe és a tanácsba. Olyan személyeket küldött a népképviseleti szervekbe, akik politikai meggyőződésüknél, irányvonalát, s felkészültségüknél, emberi tu- társadalomépítő lajdonságaiknál fogva.eposz. Az országgyűlési képviselő- és tanácslagválaszlások után kongresszusa megerősítette a párt jól bevált politikai olyan reális programot ajánlott az ország népének, kateljesítményért és tevékenységért járó erkölcsi megbecsülést. A lakosság magas fokú po­közéleti számba vegyék az országgyű- nagyobb lési képviselő- és tanácstagi választások sokrétű tapaszta­latait, levonják és hasznosít­tokon is készek és képesek amely a jelenlegi külső- és eredményesen szolgálni a fej­lett szocialista társadalom építésének ügyét, képviselni tudják az össztársadalmi és a választókerületi érdekeket. A kötelességteljesítésben a közügyek intézésében élen já­ró, példamutató országgyűlé­si képviselők és tanácstagok lekvőkész ezért méltán számíthatnak választóik bizalmára és tá­mogatására. Az újjáválasztott ország- gyűlés és a tanácsok azért is alkalmasak a nehezebb és igényesebb feladatok ellátásá­ra, mert soraikban — pár­tunk szövetségi politikájával összhangban — arányosan képviselve van az egész ma­gyar társadalom. Választóik megbízásából részt vesznek a hatalom gyakorlásának . or­szágos, területi és helyi tes­tületéiben a munkások, a ter­melőszövetkezeti parasztok, az alkalmazottak, a kisiparosok, a kiskereskedők, illetve a párttagok és a pártonkívüli- ek, a nők és a különböző korosztályok, az egyházak és a nemzetiségiek kiemelkedő személyiségei. Mindez fontos biztosíték ahhoz, hogy har­monikusan érvényesüljenek az alapvető érdekek és a kü­lönböző osztályok és társa­dalmi rétegek sajátos érde­kei is. Az eredmények elérésében meghatározó szerepe van an­nak, hogy az MSZMP XII. belső feltételek között is biz- a területfejlesztés reális igé- tosítja a fejlett szocialista nyeinek a megfogalmazása so- társadalom építésének töret­len folytatását. A párt leg­felsőbb fórumának ez a je­lentős döntése alapozta meg litikai érettségéről, felelős- sák a szükséges tanulságokat, ségtudatáról tanúskodik, hogy Ebben a munkában vegyék tel volt az ország, s benne szűkebb hazájuk teherbíró ké _ pességére és a a választások előkészítésének rhunkában rejlő sokoldalú le­kiegyensúlyozott, őszinte, cse- hetőségekre. Növelte a nevelő munka je­lentőségét* hogy az országban lezajlott gazdag politikai ak­figyelembe, hogy a kommu­nista képviselők és tanácsta­rán nagy többségük tekintet- gok egyúttal fontos pártmeg­politikai légkörét. Az a tény, hogy a különbö­ző választási rendezvényeken több mint 3 millió felnőtt «ók tovább szélesítették a bízatást teljesítenek, ennek megfelelően lássák el őket társadalmi feladatokkal. A népképviseleti szervek megválasztását követik az or­szággyűlés, illetve a tanácsok alakuló ülése. A nyári szünet után pedig munkához látnak a megyei (fővárosi) képvise­lyi tanácstagok kézikönyve” címmel. E könyv tartalmazza a tanácstagok jogait és köte­lezettségeit, illetve a tevé­kenységüket érintő főbb jogi tudnivalókat. A budapesti, a megyei, a járási, a városi, a kerületi, a községi párt-, ál­lami, - tömegszervezeti veze­tők ezúttal is tartsanak elő­adásokat a lakóterület politi­kai, társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi hely­zetéről, feladatairól, a ta­nácstagok és a lakosság tár­sadalmi közreműködésének lehetőségeiről. Erre most kü­lönösen nagy szükség van, mert várhatóan a tanácsok elé' kerülnek ez évben a VI. ötéves terv lakóhelyfejleszté­si koncepciói. A tanácstagok akkor tudnak erről érdemben állást foglalni, ha a reális igényeket és a meglevő le­magyar állampolgár vett részt, már önmagában is jel­zi az érdeklődés nagyságrend­jét. Teljesebb azonban a kép, ha hozzávesszük, hogy min­den tizedik résztvevő felelős­ségteljes véleményt nyilvání­tott a HNF választási felhí­vásában foglalt nemzeti prog­közéletbe bekapcsolódók kö- lőcsoportok. Mindez új fel- hetőségeket egyaránt ismerik, rét. Fontos tanulság a jövőre adatok elé állítja az érintett nezve az is, hogy a legélén­kebb, gyümölcsözőbb eszme­cserék a nem nagy létszámú .rétegtalálkozásokon, fórumo­kon, csoportos beszélgetéseken zajlottak le. Ennek oka igen pártszerveket és szervezete­ket, a népfrontbizottságokat és a tanácsi vezetőket. A most lezajlott tanácsválasztá­sok egyik fontos sajátossága ugyanis, hogy a - korábbinál iramról, a szocialista építés vatással, a lakóterülettel szo­egyszerű: a munkahellyel, hi- több az új tanácstag, akik országos és helyi tapasztala­tairól, feladatairól, illetve a jelöltek személyéről. Ez az országos eszmecsere ismétel­ten igazolta, hogy a magyar szédhez. ros kapcsolatban álló témák közel állnak a résztvevők ér­deklődéséhez, s a kis létszám alkalmas az őszinte párbé­nép túlnyomó többsége bízik az MSZMP-ban, kész vállalni a magasabb szintű fegyelme­zettebb és igényesebb mun­kát. A felszólalók ugyanakkor joggal igényelték, hogy a gaz­dasági vezetők teremtsék meg hozzá a műszaki, technológiai, korszerű > munkaszervezési feltételeket. Következéskép­pen érvényesítsék a differen­ciált bérezést, s a párt- és tömegszervezetekkel együtt A politikai aktivitás növe­lésének elengedhetetlen felté­tele az is, hogy mindenki vá­laszt kapjon közérdekű' beje­lentéseire, kérdéseire, a reá­lis kérések és javaslatok pe­dig mielőbb megvalósulja­nak. A pártszervek és szerve­zetek ellenőrizzék és segít­sék, hogy az érdemi válaszok ­nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal megtisztelő kö­telezettségeik ellátásához. Konkrét segítséget, útmuta­tást .és bátorítást várnak a munkahelyük, a lakóhelyük, párt-, állami, gazdasági és tö­megszervezeti vezetőitől. Ter­mészetes igény, hogy — a ko­rábbi tradícióknak megfele­lően — az ősz folyamán szer­vezzék meg a tanácstagok fel­készítését szolgáló előadásso­rozatokat, eszme- és tapaszta­latcseréket. Megkönnyíti helyzetüket, ,ra és a szavakat követő tét- hogy ebben az időben új ki­tekre mielőbb sor kerüljön. Kézenfekvő tehát, hogy az illetékes pártbizottságok, ve­advány lát napvilágot „A he- az A pártszervezetekkel, a nép­frontbizottságokkal és a tö- , megszervezetekkel együtt en­nek birtokában kérhetik elő­zetesen a lakosság vélemé­nyét. így formálódhat olyan lakóhelyfejlesztési koncepció, s születhetnek reális társadal­mi munkafelajánlások, ame­lyek tükrözik a többség vé­leményét. Á z új tanácstagok mun­kájuk során joggal számíthatnak termé­szetesen a nagyobb tapaszta­lattal .rendelkező társaik se­gítőkész . tanácsaira, útmuta­tásaira is. A fiatalok lendü­lete, az idősebbek jártassága és tapasztalata pedig együt­tes feltétele a tanácsok to­vábbi sikeres tevékenységé­nek. Gál Gyula, MSZMP KB munkatársa biztosítsák a kiemelkedő mim- zetőségek és alapszervezetek NÓGRÁD — 1980. június 24., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom