Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

Lelkesedés és öröm Nógrád megyében

i***** »»»a****«*.*«*********»**».»*** **■*+*+*+*** * *.*■** trk ***** ***** *■**■* fr**-**-»*-**-**-* **

Lelkesedés és öröm fogadta a hírt Nógrád- ban: világűrben az első magyar kozmonauta! Salgótarjántól Rétságig, Pásztótól Nagyorosziig sok ezer nógrádi ember figyelte lélegzetvisszafojtva a híradást: a Szál jut 36 fedélzetén szovjet—magyar űrrepülőpáros tart az űrállomás felé. A hír a bátrak győzelméről szólt. A bátrakéról, akik sok-sok éves

küzdelem, áldozat után nekivágtak a nagy ismeretlennek, s nyomdokaiba léptek a kozmosz felfedezőinek.

Magyar űrhajós tart a világűr felé! Nincs ebben óriási szenzáció, hiszen a szocialista országok kozmonautái után ez természetesnek tűnik. Természetes az összefogás, a harc az ismeretlen ellen. A nagyra nőtt, alkotó ember harca a világűr meghódításáért.

MARTON SÁNDOR. A MAGYAR KÁBEL MÜVEK B AL ÁSS AGY ARM A ti GYÄRÄNAK FŐMÉRNÖKE:

A tisztelet az emberé

— Megdobbant a szívem a hír hallatán s őszintén mondom nagyon örülök. Az, hogy immár magyar űrhajós is kering a világűrben, nagy politikai jelentőségű esemény. Egyben bizonyítja, a szocialista közösség közötti sokrétű kapcsolatok gyümölcsöző

eredményességét- S jó tudni: mindez Magyarországnak is

tekintélyt ad, s büszkeség, hogy vannak közöttünk olyanok, akik magas jelkészültséggel rendelkeznek és alkalmasak ilyen nagy feladat végrehajtására. A tisztelet mindenképpen az emberé; aki űrhajót alkot és aki az űrbe repül, Nagy várakozással tekintek az űrutazás további részletei elé.

SÁNDOR FERENC, A SALGÓTARJÁNI 18. SZÁMÜ VÁLASZTÓKERÜLET TANÁCSTAG JELÖLTJE:

* Példa az ifjúságnak

— Bevallom, kicsit meghatódtam, amikor hallottam: a szovjet és magyar űrhajós együtt tart az űrállomás felé. Sok mindent megértem már, de amit a tudomány produkál ezekben az esztendőkben, az lenyűgöző, csodálatos. Nagyra becsülöm, hogy a Szovjetunió lehetővé tette a cseh, lengyel, NDK- beli, bolgár űrrepülők mellett. hogy a közös program keretében magyar űrhajós is útnak indulhasson- A tudomány nagyszerű, de eszembe ■jut: a tudomány is az emberek érdeme.

Napjainkban sokat beszélgetnek a fiatalok is arról, lehet-e nagyszerű cselekedetet végrehajtani? Lehet. Példák rá az űrhajósok, akik előtt le a kalappal! Báltor

emberek, s bármennyire is tökéletes a technika, valami veszélyt mégis vállalnak. Az űrállomás felé tartó szovjet és magyar kozmonauta méltán lehet példaképe a világ ifjúságának, s méltán töltheti el büszkeséggel az idősebbek szivét is. Lehet-e csodálkozni azon, hogy ezekben az órákban az ember hangosra kapcsolja a rádiót, televíziót, figyel és izgul, hogy minden a legnagyobb rendben menjen, s amikor netalán felcsörget telefonon az ismerős a híradás első percei után: kérdezi, hallottad?

— azt vághatja rá: hallottam: Mert mi másra vonatkozhatna a kérdés? Szovjet és magyar űrhajós indult, hirdetve hogy az emberi teljesítőképességnek nincs határa.

KÁPLÁR JANOS. AZ ÉSZAKKÖ PESTVIDÉKI KŐBÁNYÁK BERCELI ÜZEMÉNEK SZOCIALISTA BRIGÁD VEZETŐ JE:

Nagy pillanat volt életemben

— Higgye el, nagy, felejt- letetlen pillanata volt éleimnek, amikor meghallot- am, hogy csehszlovák, bolgár, lengyel, NDK-beli — és ermószetesen szovjet űrhaj ó- iok után, már nekünk, a kis Vlagyarországnak is van olyan jmberünk, aki feljutott a vi- ágűrbe. Óriási dolog ez, s ’ondolom, mindenki úgy örült i' hímek, mint jómagam. Vártuk már e pillanatot, hi- >aem, régóta szó volt arról, iogy hazánkfiát is éri ez a lágy megtiszteltetés. S íme

Az űrutazás visszhangia

Az első magyar kozmonauta űrutazása sokáig ébren tartotta hétfőn az embereket. De kedden reggel továbbra is a Szojuz—36 útja volt a fő beszédtéma országszerte. Szakemberek, egyszerű érdeklődők mondták el egymásnak véleményüket- A közös szovjet— magyar vállalkozás sok gondolatot ébresztett, bizonyítva, hogy a kozmosz meghódításának ez az eseménye különcr sen közel áll hozzánk, magyarokhoz.

SZENTMIHÁLYI SZABÖ PÉTER író, költő, számos tudományos-fantasztikus elbeszélés szerzője:

—• Amikor néhány évvel korábban megírtam Magyarok az űrben című szatirikus novellámat, nem egészen így képzeltem el a dolgot. Abban persze bizonyos voltam, hogy előbb-utóbb mi is „benevezünk” egy ilyen társasutazásra. Ma már ezen semmi csodálkoznivaló nincs, persze az még messze van, amikor Ferihegy űrrepülőgépeket is fogadhat. Ha űrtechnológiánk nincs is, elméleti szakemberekben — matematikusokban.

— most bekövetkezett. Mindez bizonyítja azt is, milyen jók a kapcsolataink a szocialista országokkal, és főként a Szovjetunióval. Hiszen az ő segítségük nélkül, ezt a bátor cselekedetet sohasem lehetett volna végrehajtani, megvalósítani..- A szomszédokhoz indultam megvinni a nagy hírt, hogy talán ők nem tudnak még róla. De velük már mifelénk tartva találkoztunk, s ott, útközépen örültünk. Higgye el, nagyon örültünk...

TŐTH CSABA MEGYEI

KÖZMŰVELŐDÉSI

FŐELŐADÓ:

Elérni

a lehetségest..

— Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy nem számítottam egy ilyen szovjet— magyar közös űrutazásra, most mégis a meglepetés erejével hatott rám! A másik gondolatom, érzésem mindjárt az öröm volt, hiszen igazán nagy jelentőségű számunkra, hogy ilyen űrprogramban érdekeltek vagyunk. Az összetartozás, az összefogás más területre is érvényes példáját látom benne, ha tovább is gondolkodom ezen az eseményen és a jelentőségén.

— Mondana példát is erre?

— Számomra összekapcsolódik ez az űrutazás a békéért, az enyhülésért vívott nemzetközi harccal. A rakéta — Boldizsár Iván legutóbbi cikkével az Elet és Irodalomban. Arra gondolok, amit ő így fogalmazott meg a nemzetközi „lehűlés” megfordításával ösz- szefüggésben: „Kíséreljük meg a lehetségest!” A hitet a jövőben, az alkotói reményt ilyen rendkívüli események, mint a közös űrrepülés nem csak felkeltik, hanem meg is erősítik! Általános emberi értékét is elsősorban ebben látom.

NÉMETH ISTVÁN HATÁRŐR SZÁZADOS:

Á büszkeség érzése tölt el

— Már régen vártuk. Miután a hír világgá röppent, az egész állomány erről beszéli. Büszkén szóltak a hősökről, akik nekiindultak a világűrnek. A büszkeség ér. zése tölt el bennünket, hogy az Interkozmosz-program keretében helyet kapott a magyar űrhajós is. Az őrsünk ifjú állománya méltán gondolt arra, hogy az éveken keresztül végzett becsületes munka meghozza gyümölcsét. Mi úgy gondoljuk, nagy munka rejlik e teljesítmény mögött; De a példa minden magyar állampolgár előtt ott áll. S persze a határőrök előtt is. Olyan cselekedetet véghez vinni, amely méltán reprezentálja a felkészültséget, a helytállást. A szovjet-magyar tudományos-műszaki együttműködés keretében adottak az újabb lehetőségek e területén is. Azt hiszem, csupán az emberi teljesítőképesség határán múlik, hogy a világűrben milyen újabb, közös sikerek születnek.

FEKETE LÁSZLÓ, A TIT MEGYEI SZAKTITKÁRA:

Gratuláció egy találkozás reményében

— Nagy jelentőségűnek tartom, hogy mi, magyarok is — a Szovjetunióval való együttműködés alapján — részt vehetünk a világűrkutatásban, és ebben megfelelő módon részt is tudunk venni. Ismeretes, hogy az Interkoz- mosz-program keretében régóta folyik együttműködés, melyben benne van a magyar szellemi produktum is. Amikor erről szólok, akkor főként a magyar tudományos programra és műszerekre gondolok, amelyek tudományos-technikai fejlettségünket mutatják. Óriási tudományos és társadalmi jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az űrrepülést most szovjet társ oldalán magyar asztronauta hajtja végre. Gratulálok a bátor űrhajósoknak, a Földön maradt kettes számú magyarnak is. és mindazoknak, akik lehetővé tették az eseményt. Remélem, nem kívánok lehetetlent azzal, hogy mielőbb szeretnék találkozni űrhajósainkkal Salgótarjánban, társulatunk megyei székházának klubjában. Egyébként érdeklődéssel várok minden hírt. bejelentést, amely az űrrepülésre, az űrhajósok további munkájára vonatkozik.

VÁJNÁ TAMÁS, A PALOTÁSI

TERMELŐSZÖVETKEZET

ELNÖKE:

Róluk beszél: a világ, az ország, a megye.

Üdvözlet a magyar—szovjet űrpárosnak

Kéz a kézben a kozmoszban is — Röpgyűlések, táviratok a Szojuz —36 fellövése alkalmából Nógrádban

Közös a siker

— Az egyszerű öröm szó helyett nehéz találni másik kifejezést, ami hívebben tükrözné, mit is érez az ember egy ilyen hír hallatán: a Szojuz—36 űrhajó fedélzetén magyar űrhajós is elindult az emberiség nagy álma, a világűr meghódítására. Valamenyi nyien örülünk... S persze büszkék vagyunk, hogy a szocialista országok közös űrkutatási programjának keretében kiváló honfitársaink is szorgoskodhatnak. Közös a siker, de egy pillanatra sem sza-* bad szem elől téveszteni, hogy a mai örömünk elsősorban a baráti szovjet népnek köszönhető.

Az ember hirtelenjében emlékei között válogat. S akaratlanul is eszébe jutnak a felejthetetlen űresemények. Az első Föld körüli pályára bo-i csátott rakéta, Jurij Gagarin neve, mesterséges holdak, a tudományt, az emberiség boli dogulását szolgáló űrállomások... S eszébe jut, hogy mennyi energiába. micsoda erőfeszítésekbe, felkészülésbe kerül, amíg a rádió, televízió, az újságok világgá röppenthetik a hírt: újra ember indult a nagy ismeretlen, a világűr felé.... S Íme, a példa, az újabb, hogy a munka, a becsületes felkészülés, az ösz-i szefogás mindig megérleli gyümölcsét, újra és újra az ember szájába lopja a siker ízét. S ettől az „íztől”, azt hiszem nincs kellemesebb!

r

író, sárkányrepülő, sportoló véleménye

csillagászokban, meteorológusokban, kibernetikusokban — gazdag ország vagyunk, s ilyen értelemben még űr- nagyhatalom is lehetünk egyszer. Az ilyen eseményekben én a legfontosabbnak a hír mögött érzékelhető kollektív munkát gondolom, a sok éves kemény, kitartó, áldozatos felkészülést, amely most egyetlen ember nevéhez kapcsolódik, akit tegnap még nem ismertünk.

Szép lesz, ha az első költő is felemelkedhet majd a földön kívüli térbe és az első zeneszerző, de addigra már kényelmes űrbuszok járnak talán a bolygók között. Ennek az űrutazásnak nagy a jelképes jelentősége is. Az ugyanis, hogy egy kis ország fia is részt vehet az emberiség nagy közös vállalkozásában, ezt a vállalkozást erősíti morálisan.

ORDÖDY MARTON, a Magyar Honvédelmi Szövetség repülőfcjnökségének főelőadója, sárkányrepülő:-r A hír hallatán egy számsor jutott az eszembe, átlagot számítva országonként egy emberből lehet napjainkban űrrepülő, százból válhat vadászpilóta, tízezerből sportrepülő és százezerből sárkányrepülő. Űrhajózás és sárkányrepülés. — egy kategórián belül a két véglet, de mindkettő művelője büszkén vallhatja magáról, hogy pilóta. Csak keveseknek adatik meg, hogy az űrhajó pályájának magasságából tekinthessenek le glóbuszurfkra, mégis ezekben az órákban milliók izgulnak az űrben repülőért, az ‘ő élménye így egy kicsit a miénk, a Földön maradottaké is.

WICHMANN TAMÁS, a magyar kajak-kenu sport kimagasló egyénisége és — többszörös világbajnok — a szabad szombat-vasárnapi

győzelme után hétfőn újra a dunavarsányi olimpiai felké- . szülési központ lakója voltörült annak hogy a könnyített edzésnap végén jó tévéműsort nézhet, s még jobban annak, amikor versenyzőtársaival együtt értesült az izgalmas és fontos eseményről.

— Azt hiszem, mi az olimpiára készülődő versenyzők, igazi sportembert tisztelhetünk Farkas Bertalanban, aki éppen olyan keményen megdolgozott ezért az eredményért, mint mi kajakozok, és kenuzók, s a többi sportág képviselői a világbajnoki és olimpiai sikerért — mondotta a rokonszenves sportember, akit néhány héttel ezelőtt választottak meg az MTK-VM KISZ-titkárának. Kemény fizikai próbákon kellett helytállnia, amolyan „válogatóversenyeken”. Biztos vagyok abban, hogy nehéz küzdelmet vívott, amíg kiérdemelte, hogy ráessen a választás. Különleges embernek kell lennie, kitartónak, rendkívül bátornak, aki joggal részesül majd a keveseknek jutó élményben. Máris igazán jó érzés kimondani Farkas Bertalan nevét, mint egy olyan emberét, akit sokan választanak majd példaképükül. Szeretnék jó utat kívánni az első magyar űrrepülőnek, remélve, hogy a reá bízott feladatot jól és pontosan végzi el, s, hogy tevékenységének az egész világ hasznát látja majd.

A Szojuz—36 fellövését követő napon, kedden röpgyűlés előzte meg a munkát a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedző üzemében. A Komarov Szocialista Brigád — a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja — a magyar—szovjet űrpárost, Farkas Bertalant és Valerij Kubászovot köszöntötte. „Nagy öröm és boldogság tölt el bennünket abból az alkalomból, hogy magyar űrhajós kering a Föld körül, őszinte szívvel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, a magyar nép igaz barátját, amely ezt lehetővé tette. A magyar—szovjet legénység űrutazása újabb bizonysága a két testvéri nép megbonthatatlan együttműködésének — immár nemcsak a földön, de a világűrben is.” ■

A húsz esztendeje együtt dolgozó — és éppen harminctagú — kollektíva sok sikert, jó munkát és eredményes visszatérést kívánva Valerij Kubá- szovnak és Farkas Bertalannak, névadójához, Komarovhoz és a többi — köztük most már magyar — űrhajóshoz méltóan veszi ki a részét a termelésből. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a technológia módosításával nemcsak megjavította egy fontos exporttermék minőségét, de megkétszerezte a gyártás termelékenységét is; mindezt jelentős anyag és energia megtakarításával. A brigád, kezdeményezésével, tavaly kétmillió forintot takarított meg. Az eljárás további tökéletesítése nyomán idén újabb másfél millió forintos népgazdasági megtakarítás várható.

A salgótarjáni öblösüveggyárban tizenkét szocialista brigád viseli Gagarin. Tyitov, a gyárban személyesen is járt Nyikolájev, valamint más hős űrhajósok nevét. Ezek a brigádok kedd reggel közös röp- gyűlést tartottak. A budapesti szovjet nagykövetségnek, valamint hazánk Honvédelmi Minisztériumának küldött táviratukban sikeres munkát és szerencsés visszatérést kívántak a Föld körül keringő Szojuz—36 magyar—szovjet legénységének.

A salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskola pedagógusai és nyolcszáz diákja iskolagyűlésen üdvözölte a Szojuz—36 fellövését. A szovjet nagykövetségnek és a magyar Honvédelmi Minisztériumnak küldött táviratukban a salgótarjáni iskolások a többi között ezt üzenték: „Boldogok és büszkék vagyunk az emberi haladás és a tudomány új diadalára, a szovjet és a mar gyár nép barátságának, együttműködésének erre a nagyszerű bizonyítékára.

Kedden az egész megyében más üzemek, intézmények dolgozóinak ezrei, szocialista brigádok tagjai is megemlékeztek röpgyűlések keretében a hazánk —, és közelebbről a magyar tudomány — történetének mérföldkövéül szolgáló eseményről, melyet hétfőn este röpítettek világgá Bajkonurból.

A FŰTŐ BÉR nagybátonyi gyárában például mintegy félezer dolgozó vett részt az ünnepségeken, melyeknek előadói hangsúlyozták: „Valerij Kubászov és Farkas Bertalan nem kis kockázatot vállalva, minden bizonnyal eredményesen teljesítik megbízatásukat, azokkal a tudósokkal és szakemberekkel együtt, akik részt vettek a közös szovjet—magyar űrprogram megvalósításában. Köszöntjük őket, büszkék vagyunk rájuk!”

A FŰTÖBER-esek, akárcsak a többi röpgyűlés és megemlékezés résztvevői, üdvözlő táviratok seregét küldték a Honvédelmi Minisztériumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, köszöntve a nemzetközi űrprogram kiemelkedő eseményét.

☆

Az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében a rendezvények mellett a műszaki osztály egyik zöldkoszorús brigádja felvette a Szojuz—36 nevet, s vállalták, hogy a bronzkoszorús fokosat „átugrásával” az ezüstkoszorús minősítést érik el.

Nagy ünnep nekünk is

IVJiroslaw Hermasewski. az első lengyel űrhajós a többi között az alábbiakat mondotta Varsóban magyar újságíróknak a szovjet—magyar űrpáros útjáról:

— Az első magyar űrhajós- jelöltekkel Moszkvában ismerkedtem meg, s hamar összebarátkoztunk nemcsak mi, de családjaink is. A Csillagvárosban főleg a sportfoglalkozásokon találkoztunk, de többször vendégeskedtünk is egymásnál.

— Régóta vártam a magyar űrhajós repülését. Farkas Bertalan és Magyari Béla újévi üdvözlőlapjukat Magyarországról küldték, de tudtam, hogy e hazai pihenő után a komoly munka hetei várnak rájuk. Két hete jártam a Csillagvárosban Pjotr Klimukkal, „ürtestvéremmel” és részt vettem azon a pártaktíva-értekezleten, ame yen Bertalan és Béla jelentést tettek arról, hogy befejezték felkészülésüket az űrrepülésre.

— A Szovjetunió áldozatkészsége teszi lehetővé űrrepüléseinket.

A magyar űrhajós repülése at egész magyar' nép, s egyúttal Farkas Bartalan személyes sikere is. De ne felejtsük e hogy ebben döntő szerepet játsz.k családjuk is. Az, hogy a magyarok olyan kitűnő eredményeket értek el tanulmányaikban, az feleségük érdeme is, és tudom, mit éreznek ezek az asszonyok, akik igazi hősök.

— A világűrbe csak az egyik juthatott fel, de mindketten egyforma megbecsülést érdemelnek. Kiváló kettőst alkottak, és mindig m nd nt megtettek egymás sikeréért.

— A magyar űrkísérletek között több teljesen eredeti feladat van, amelyek komoly, konkrét eredményeket adhatnak a magyar tudománynak, az egész magyar népnek.

— Ez az esemény nagy ünne% nemcsak önöknek — nekem sz% mély esen és valamennyi lengyei» nek is.