Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Magyar—szovjet űrpáros a kozmoszban MAGYAR A VILÁGŰRBEN S zovjet—magyar űrexpedíció a világűrben, magyar űrhajóssal indult útnak a Szojuz—36 űrhajó... Még meg kell szokni ezt a gondolatot, akkor is, ha tud­tuk, hogy erre sor kerül, ha hallottunk arról, hogy a Moszkva melletti Csillagvárosban, a Jurij Gagarin kikép­ző központban készül már útjára az a fiatal magyar, akit erre a megtisztelő feladatra kiválasztottak. Megilletődöt- ten gondolunk arra, hogy hazánk mindössze a hetedik or­szág, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, a magyar űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen meg­tisztelő feladat jutott osztályrészül. Jogos a büszkeség és öröm, amit most érzünk — de ez az öröm elsősorban és mindenekelőtt annak szól, hogy olyan közösség tagjai lehetünk, amely ilyen eredményre és ilyen összefogásra képes. Az űrkutatás korszakát 1957 novemberében a Szovjetunió nyitotta rqeg az első.szput- nyikkal, szovjet felségjel díszítette az első űrhajós, a fe­lejthetetlen Jurij Gagarin szkafanderét, s a világ első szo­cialista állama volt az, amely lehetőséget adott a baráti országok képviselőinek, hogy a legfejlettebb kozmikus technikát, a legátfogóbb felkészítés lehetőségeit kihasznál­va bekapcsolódjanak az űrhajózásba is. Enélkül a testvéri segítség nélkül nem kerülhetett volna sor az Interkoz- mosz-program megvalósítására, a szocialista országok űr­hajósainak rajtjára. Az űrhajózás, a világűr kutatása fiatal tudomány még, de hazánk — erőihez, lehetőségeihez képest — eddig is kivette részét fejlődéséből. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, szerkesztett műszerek jártak már a világ­űrben és sikerrel alkalmazták azokat mesterséges holda­kon, kutatórakétákon. Tudósaink hozzájárultak az űrbiolő- gia, az űrorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez, részesei a világűrből érkezett adatok feldol­gozásának. Mindazokon a területeken, ahol tudományos és műszaki adottságaink lehetővé tették, országunk kép­viselői tevékenyen kapcsolódtak be az ifjú tudomány mun­kájába. Most új, minden eddiginél jelentősebb lehetőséget ad számunkra az Interkozmosz-program űrhajóinak ki­használása, s nyilvánvaló, hogy az első magyar űrhajós utazása, jelentős eredményeket hoz, gazdagítja ezt a tudo­mányt. Az űrkutatás békés tudonhány. Célja az, hogy új is­meretekkel gazdagítsa az emberiséget, segítse világképünk gazdagodását, tudásunk gyarapodását. Olyan terület ez, ahol nemcsak lehetőség, hanem szükség is van a nemzet­közi együttműködésre. Az olyan országok, mint Magyar- ország, saját erejükből nyilvánvalóan képtelenek lenné­nek jelentős előrelépésre ezen a téren, de az együttmű­ködés útján maguk is hozzájárulhatnak a tudomány gaz­dagításához, az új eredmények eléréséhez. S tegyük hozzá, hogy ma már az űrkutatás közvetlen gyakorlati haszonnal jár. Az erőforrás-kutatás, a Földnek a világűrből történő vizsgálata olyan lehetőségeket nyit meg planétánk kin­cseinek kihasználására, amelyek eddig rejtve maradtak, de amelyekre égetően nagy szükség van. E fiatal tudomány első magyar űrhajósa maga is fia­tal ember, annak a nemzedéknek képviselője, amely már a szocialista Magyarországon született, nevelkedett. Élet­útja azt példázza, milyen lehetőségeket nyit meg a szocia­lista társadalom mindenki előtt, aki becsülettel igyekszik helytállni,, legjobb képességeit hasznosítani. Űrhajósunk annak idején a repülést választotta élethivatásul, hazája védelmére készült föl. Akinek módja volt figyelemmel kí­sérni a Csillagvárosban töltött két évét, jól tudja azt is, hogy hasonló szorgalommal, hivatástudattal tanult és dol­gozott, hogy eleget tehessen megtisztelő megbízatásának: a magyar nép első képviselőjeként vegyen részt a szocia­lista országok testvéri összefogását jelképező nagyszerű program megvalósításában. C sak kevés magyar lehetett tanúja Bajkonúrban a Szojuz—36 rajtjának, de a televízió, a rádió mindenki otthonába elvitte ezeket a ' perceket. Most, hogy az űr­hajó már a Föld körül kering, készül a találkozásra az űrállomással, örömmel és büszkén kívánunk jó utat, sok sikert, a repülők és az űrhajósok kifejezésével „sima le­szállást” a szovjet—magyar űrpárosnak. 4 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI ÉVF.. 122. SZÄM ÄRA: 1,20 FORINT i960 MÁJUS 27., KEDD Az MTI és a TÁSZSZ közleménye Az együttműködés diadala 1980. május 26-án, moszkvai Idő szerint 21 óra 20 perc­kor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunió­ban felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancs­noka Valerij Kubászov, a Szovjetunió űrhajós-pilótája; ku­tatóűrhajósa, Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára. A Szojuz—36 űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik a Szaljut—6—Szojuz—35 firkomplexummal, s ezt követően együttes kutatómunka kezdődik Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósokkal, akik 1980. április 9,-e óta dolgoznak Föld körüli pályán. Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az Interkoz- mosz együttműködési programja keretében folytatják a szo­cialista országok közös űrkutatási célkitűzéseinek megvaló­sítását. E munka során korábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós hajtott végre űrrepülést szov­jet űrhajós társaságában. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampol­gárainak a világűrben szovjet űrhajón megkezdett útja újabb fényes bizonyítéka a szocialista országok együttmű­ködésének. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok közér­zete jó, a Szojuz—36 személyzete a meghatározott program szerint dolgozik. Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonúrban Hétfőn délben magyar párt­ós állami küldöttség érkezett Bajkonúrba a szovjet—magyar személyzettel útnak induló Szojuz—36 űrhajó rajtjára. A küldöttséget Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára vezeti. Tagjai: Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Interkozmosz Tanácsának elnöke. A párt- és állami küldött­ség az űrhajósok lakóhelyén, a Koszmonavt Szállóban ta­lálkozott a Szojuz—36 sze­mélyzetével, Valerij Kubá- szovval és Farkas Bertalan­nal, akik már az űrhajó rajt­jára készültek. A beszélgetés során Korom Mihály tolmá­csolta Kádár János személyes üdvözletét. A szálloda köze­lében a látogatás emlékére fát ültettek. Farkas Bertalan és V. Kubászov Valerij Hyskolajevics Kubászov életrajza Farkas Bertalan életrajza Valerij Nyikolajevics Ku­bászov a Szovjetunió két­szeres Hőse, űrhajós-pi­lóta, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, 1935. január 7-én született Vjaznyi- ki városában, a vlagyimiri já­rásban. V. N. Kubászov , 1958-ban végezte el a moszkvai repü­lési főiskolát. Utána szerkesz­tőirodában dolgozott. Repülő­berendezések tervezésével, fej­lesztésével és kipróbálásával foglalkozott. 1966-ban választották be a koziponauták csoportjába. El­végezte a Szojuz űrhajókon és a Szaljut űrállomásokon való repüléséhez szükséges tel­jes felkészülést. 1968 óta Kubászov a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak tagja. 1969-ben hajtotta végre el­ső űrrepülését a Szojuz—6 űrhajón. 1975 júliusában fedélzeti mérnökként részt vett az első nemzetközi űrutazásban a Szojuz—19 szovjet és Apollo amerikai űrhajó fedélzetén. Kubászov nős. Felesége, Ludmilla Ivanovna, tudomá­nyos kutatóintézetben dol­gozik. Lánya: Jekatyerina 1966-ban, fia: Dimitrij 1971- ben született, jelenleg iskolá­sok. V. N. Kubászov a Szovjet— Amerikai Baráti Társaság el­nökhelyettese, a Nemzetköz! Repülésügyi Szövetség űrre­pülési tagozatának pedig társ­elnöke. 1949-ben született Gyulahá­zán, Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Édesapja nyugdíjas, ko­rábban cipészszövetkezetben dolgozott Kisvárdán, édesany­ja háztartásbeli. Az általános" iskolát Gyula­házán végezte. Ezután a Bes­senyei György középiskolá­ban folytatta tanulmányait. Nemsokára belépett a Magyar Honvédelmi Szövetség nyíregyházi klubjába, ahol első repüléseit hajtotta vég­re vitorlázó repülőgépen. Az érettségi vizsgák után 1967-ben Farkas Bertalan a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola hallgatója lett. Az első két év sikeres befe­jezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. 1972- ben hadnagyi rendfokozattal avatták tisztté, és a légierők­höz került beosztásba. 1977-ben kapta meg az I. osztályú vadászrepülő minő­sítést. 1978-ban századossá léptették elő. Különösen jelentős sikere­ket ért el a manőverezési fel­adatok végrehajtása során. Nős, kislánya: Aida három­éves, és fia: Gábor kilencéves. Farkas Bertalan fegyelme­zett, politikailag képzett, ön­tudatos tiszt. 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkás­párt tagja. Azóta, hogy tiszti rendfoko­zatot kapott, öt alkalommal részesítették kitüntetésben és nem egyszer vívta ki pa­rancsnokai dicséretét. Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy irányítsák át az űrrepülésre való felké­szítésre. A nehéz kiválasztá­si követelményeknek megfelel­ve 1978. március 20. óta tartózkodik a Jurij Gagarin űrhajós-kiképző központban, a Csillagvárosban, és készül an­nak a feladatnak a végrehaj­tására, amelyet a legnehe­zebbnek, de egyben a leg­szebbnek is tart az életben. Ezt követően a küldöttség megtekintette azt a hatalmas szerelőcsarnokot, ahol a szov­jet kozmikus technika nagy­szerű alkotásait, az űrhajókat és a hordozórakétákat szere­lik össze. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták meg a szakértők tájékoz­tatását az űrhajókról, a hor­dozórakétákról. Jelen voltak a küldöttség tagjai az űrhajó­sok felkészülésének utolsó sza­kaszánál, amikor magukra öl­tötték a teljes védelmet nyúj­tó űrruhát, a szkafandert. In­nen az űrhajó rajtjának szín­helyére mentek, ahol meghall­gatták az űrhajó parancsno­kának jelentését a személyzet készenlétéről. Tanúi voltak annak, amikor a Szojuz—36- űrhajó két kozmonautája el­foglalta helyét a hordozóraké­ta csúcsán levő űrhajóban. A magyar küldöttség tagjai a rajthelytől valami vei távo­labb levő megfie "■ vontról tekintették meg a-Szojuz—39 űrhajó indulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom