Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
Magyar—szovjet űrpáros a kozmoszban MAGYAR A VILÁGŰRBEN S zovjet—magyar űrexpedíció a világűrben, magyar űrhajóssal indult útnak a Szojuz—36 űrhajó... Még meg kell szokni ezt a gondolatot, akkor is, ha tudtuk, hogy erre sor kerül, ha hallottunk arról, hogy a Moszkva melletti Csillagvárosban, a Jurij Gagarin kiképző központban készül már útjára az a fiatal magyar, akit erre a megtisztelő feladatra kiválasztottak. Megilletődöt- ten gondolunk arra, hogy hazánk mindössze a hetedik ország, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, a magyar űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen megtisztelő feladat jutott osztályrészül. Jogos a büszkeség és öröm, amit most érzünk — de ez az öröm elsősorban és mindenekelőtt annak szól, hogy olyan közösség tagjai lehetünk, amely ilyen eredményre és ilyen összefogásra képes. Az űrkutatás korszakát 1957 novemberében a Szovjetunió nyitotta rqeg az első.szput- nyikkal, szovjet felségjel díszítette az első űrhajós, a felejthetetlen Jurij Gagarin szkafanderét, s a világ első szocialista állama volt az, amely lehetőséget adott a baráti országok képviselőinek, hogy a legfejlettebb kozmikus technikát, a legátfogóbb felkészítés lehetőségeit kihasználva bekapcsolódjanak az űrhajózásba is. Enélkül a testvéri segítség nélkül nem kerülhetett volna sor az Interkoz- mosz-program megvalósítására, a szocialista országok űrhajósainak rajtjára. Az űrhajózás, a világűr kutatása fiatal tudomány még, de hazánk — erőihez, lehetőségeihez képest — eddig is kivette részét fejlődéséből. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, szerkesztett műszerek jártak már a világűrben és sikerrel alkalmazták azokat mesterséges holdakon, kutatórakétákon. Tudósaink hozzájárultak az űrbiolő- gia, az űrorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez, részesei a világűrből érkezett adatok feldolgozásának. Mindazokon a területeken, ahol tudományos és műszaki adottságaink lehetővé tették, országunk képviselői tevékenyen kapcsolódtak be az ifjú tudomány munkájába. Most új, minden eddiginél jelentősebb lehetőséget ad számunkra az Interkozmosz-program űrhajóinak kihasználása, s nyilvánvaló, hogy az első magyar űrhajós utazása, jelentős eredményeket hoz, gazdagítja ezt a tudományt. Az űrkutatás békés tudonhány. Célja az, hogy új ismeretekkel gazdagítsa az emberiséget, segítse világképünk gazdagodását, tudásunk gyarapodását. Olyan terület ez, ahol nemcsak lehetőség, hanem szükség is van a nemzetközi együttműködésre. Az olyan országok, mint Magyar- ország, saját erejükből nyilvánvalóan képtelenek lennének jelentős előrelépésre ezen a téren, de az együttműködés útján maguk is hozzájárulhatnak a tudomány gazdagításához, az új eredmények eléréséhez. S tegyük hozzá, hogy ma már az űrkutatás közvetlen gyakorlati haszonnal jár. Az erőforrás-kutatás, a Földnek a világűrből történő vizsgálata olyan lehetőségeket nyit meg planétánk kincseinek kihasználására, amelyek eddig rejtve maradtak, de amelyekre égetően nagy szükség van. E fiatal tudomány első magyar űrhajósa maga is fiatal ember, annak a nemzedéknek képviselője, amely már a szocialista Magyarországon született, nevelkedett. Életútja azt példázza, milyen lehetőségeket nyit meg a szocialista társadalom mindenki előtt, aki becsülettel igyekszik helytállni,, legjobb képességeit hasznosítani. Űrhajósunk annak idején a repülést választotta élethivatásul, hazája védelmére készült föl. Akinek módja volt figyelemmel kísérni a Csillagvárosban töltött két évét, jól tudja azt is, hogy hasonló szorgalommal, hivatástudattal tanult és dolgozott, hogy eleget tehessen megtisztelő megbízatásának: a magyar nép első képviselőjeként vegyen részt a szocialista országok testvéri összefogását jelképező nagyszerű program megvalósításában. C sak kevés magyar lehetett tanúja Bajkonúrban a Szojuz—36 rajtjának, de a televízió, a rádió mindenki otthonába elvitte ezeket a ' perceket. Most, hogy az űrhajó már a Föld körül kering, készül a találkozásra az űrállomással, örömmel és büszkén kívánunk jó utat, sok sikert, a repülők és az űrhajósok kifejezésével „sima leszállást” a szovjet—magyar űrpárosnak. 4 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI ÉVF.. 122. SZÄM ÄRA: 1,20 FORINT i960 MÁJUS 27., KEDD Az MTI és a TÁSZSZ közleménye Az együttműködés diadala 1980. május 26-án, moszkvai Idő szerint 21 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancsnoka Valerij Kubászov, a Szovjetunió űrhajós-pilótája; kutatóűrhajósa, Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára. A Szojuz—36 űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik a Szaljut—6—Szojuz—35 firkomplexummal, s ezt követően együttes kutatómunka kezdődik Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósokkal, akik 1980. április 9,-e óta dolgoznak Föld körüli pályán. Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az Interkoz- mosz együttműködési programja keretében folytatják a szocialista országok közös űrkutatási célkitűzéseinek megvalósítását. E munka során korábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós hajtott végre űrrepülést szovjet űrhajós társaságában. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampolgárainak a világűrben szovjet űrhajón megkezdett útja újabb fényes bizonyítéka a szocialista országok együttműködésének. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok közérzete jó, a Szojuz—36 személyzete a meghatározott program szerint dolgozik. Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonúrban Hétfőn délben magyar pártós állami küldöttség érkezett Bajkonúrba a szovjet—magyar személyzettel útnak induló Szojuz—36 űrhajó rajtjára. A küldöttséget Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának elnöke. A párt- és állami küldöttség az űrhajósok lakóhelyén, a Koszmonavt Szállóban találkozott a Szojuz—36 személyzetével, Valerij Kubá- szovval és Farkas Bertalannal, akik már az űrhajó rajtjára készültek. A beszélgetés során Korom Mihály tolmácsolta Kádár János személyes üdvözletét. A szálloda közelében a látogatás emlékére fát ültettek. Farkas Bertalan és V. Kubászov Valerij Hyskolajevics Kubászov életrajza Farkas Bertalan életrajza Valerij Nyikolajevics Kubászov a Szovjetunió kétszeres Hőse, űrhajós-pilóta, a műszaki tudományok kandidátusa, 1935. január 7-én született Vjaznyi- ki városában, a vlagyimiri járásban. V. N. Kubászov , 1958-ban végezte el a moszkvai repülési főiskolát. Utána szerkesztőirodában dolgozott. Repülőberendezések tervezésével, fejlesztésével és kipróbálásával foglalkozott. 1966-ban választották be a koziponauták csoportjába. Elvégezte a Szojuz űrhajókon és a Szaljut űrállomásokon való repüléséhez szükséges teljes felkészülést. 1968 óta Kubászov a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben hajtotta végre első űrrepülését a Szojuz—6 űrhajón. 1975 júliusában fedélzeti mérnökként részt vett az első nemzetközi űrutazásban a Szojuz—19 szovjet és Apollo amerikai űrhajó fedélzetén. Kubászov nős. Felesége, Ludmilla Ivanovna, tudományos kutatóintézetben dolgozik. Lánya: Jekatyerina 1966-ban, fia: Dimitrij 1971- ben született, jelenleg iskolások. V. N. Kubászov a Szovjet— Amerikai Baráti Társaság elnökhelyettese, a Nemzetköz! Repülésügyi Szövetség űrrepülési tagozatának pedig társelnöke. 1949-ben született Gyulaházán, Szabolcs-Szatmár megyében. Édesapja nyugdíjas, korábban cipészszövetkezetben dolgozott Kisvárdán, édesanyja háztartásbeli. Az általános" iskolát Gyulaházán végezte. Ezután a Bessenyei György középiskolában folytatta tanulmányait. Nemsokára belépett a Magyar Honvédelmi Szövetség nyíregyházi klubjába, ahol első repüléseit hajtotta végre vitorlázó repülőgépen. Az érettségi vizsgák után 1967-ben Farkas Bertalan a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatója lett. Az első két év sikeres befejezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. 1972- ben hadnagyi rendfokozattal avatták tisztté, és a légierőkhöz került beosztásba. 1977-ben kapta meg az I. osztályú vadászrepülő minősítést. 1978-ban századossá léptették elő. Különösen jelentős sikereket ért el a manőverezési feladatok végrehajtása során. Nős, kislánya: Aida hároméves, és fia: Gábor kilencéves. Farkas Bertalan fegyelmezett, politikailag képzett, öntudatos tiszt. 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. Azóta, hogy tiszti rendfokozatot kapott, öt alkalommal részesítették kitüntetésben és nem egyszer vívta ki parancsnokai dicséretét. Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy irányítsák át az űrrepülésre való felkészítésre. A nehéz kiválasztási követelményeknek megfelelve 1978. március 20. óta tartózkodik a Jurij Gagarin űrhajós-kiképző központban, a Csillagvárosban, és készül annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet a legnehezebbnek, de egyben a legszebbnek is tart az életben. Ezt követően a küldöttség megtekintette azt a hatalmas szerelőcsarnokot, ahol a szovjet kozmikus technika nagyszerű alkotásait, az űrhajókat és a hordozórakétákat szerelik össze. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a szakértők tájékoztatását az űrhajókról, a hordozórakétákról. Jelen voltak a küldöttség tagjai az űrhajósok felkészülésének utolsó szakaszánál, amikor magukra öltötték a teljes védelmet nyújtó űrruhát, a szkafandert. Innen az űrhajó rajtjának színhelyére mentek, ahol meghallgatták az űrhajó parancsnokának jelentését a személyzet készenlétéről. Tanúi voltak annak, amikor a Szojuz—36- űrhajó két kozmonautája elfoglalta helyét a hordozórakéta csúcsán levő űrhajóban. A magyar küldöttség tagjai a rajthelytől valami vei távolabb levő megfie "■ vontról tekintették meg a-Szojuz—39 űrhajó indulását.
