Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Színházi esték A könyvhét elé Az ünnepi könyvhét megyei szervező' bizottsága összeállította az eseménysorozat nógrádi rendezvényeit. Ennek alapján jegyez­zük meg, hogy ebben az évben ugyancsak gazdag program várja mindenekelőtt a könyv­barátokat, de azokat is, akik nem tartoznak a könyves üzletek mindennapi látogatói so­rába. Hiszen a programok szerint, ebben az időszakban nemcsak a könyv jut el úgyszóli ván a megye valamennyi üzemébe, intéz­ményébe, iskolájába, hanem számos esemény, író-olvasó találkozó, rendhagyó irodalomóra, vitaest stb. is szellemi gyarapodást kínál majd. ■ Az ünnepi könyvhét május 30-,tói június fi-ig tart. A budapesti megnyitót a VI. ke­rületi Liszt Ferenc téren, az országos vidéki megnyitót Szegeden, a szövetkezeti könyv-, terjesztés ünnepi megnyitóját Tamásiban rendezik meg. A fővárosban és Szegeden eb­ben az évben is kiállítják a „Szép Magyar Könyv 1979” verseny díjnyertes kiadványait, s természetesen a könyvheti műveket. Az idei könyvhét jelentős események je­gyében is zajlik, hiszen ebben az esztendő-, ben ünnepeljük felszabadulásunk 35. évfor­dulóját, s idén emlékezünk József Attila, a nagy proletárköltő születésének 75. évfordu­lójára. Mind a könyvkiadás, mind pedig a könyvheti rendezvények az évfordulókkal kapcsolatos időszerű mondandókat is hang-, súlyozzák. Nógrád megyében a könyvheti események­re huszonkét résztvevőre számíthatunk a programok során. Találkozik az olvasókkal Asperján György, Berkesi András, Csanády János, Janikovszky Éva, Kelemen Gábor, Kondac Pál, Kerényi Ferenc, Kulin Ferenc, Moldova György, Nagy Miklós, Onagy Zol­tán, Ordódy Katalin, Ördögh Szilveszter, M. Szabó Gyula, Székely Dezső, Tamás Meny-, hért, Varga Domokos, a Palócföld szerkesz­tői és írói köre, valamint előadóművészek, így Kun János, Sellei holtán. Dévai Nagy Ka­milla, Mohai Gábor. A Nógrád megyei meg-, nyitót május 30-án Rétságon, az Asztalos Já­nos Művelődési Központban tartják, Bodonyi Anikó, a megyei művelődésügyi osztály köz- művelődési csoportvezetője mond megnyitó beszédet. A városi, járási könyvheti megnyi­tók szintén ezen a napon lesznek Salgótarján­ban, Balassagyarmaton és Kisterenyén. Író-olvasó találkozókra kerül sor megyénk számos helységében. Könyvkjállításokat, gyer­mekfoglalkozásokat, könyvismertetéseket, megemlékezéseket, könyvvásárokat stb. tar­tanak. Nincs lehetőség a gazdag megyei program továbbsorolására. Csupán néhány eseményre térünk még ki. Salgótarjánban is-, mét könyvtér várja a közönséget. Ezt május 30-án délután dr. Kun András, a Salgótar­jáni városi Tanács művelődésügyi osztályán nak vezetője nyitja meg. A megnyitón mű­sort ad a Ciróka és a Nógrád népzenei cso­port. A könyvtéren M. Szabó Gyula és Ke-, lemen Gábor dedikál. Sor kerül a városi grafikusok ex libriseinek nyomására is. A me-, gyében a Könyvről könyvért vetélkedők, a rendhagyó irodalomórák, az írókon túl, az irodalomtörténészekkel, kritikusokkal, újság­írókkal való találkozások stb. mind jó al­kalmat jelentenek majd arra, hogy ered­ményes könyvhét részesei legyünk szűkebb hazánkban is. Külön örvendetes példa az az igény, amely a Palócföld folyóirat tévé-, kenysége iránt nyilvánul meg, s amelyet számos találkozón kívánnak kielégíteni. Ki­csit sajnáljuk, hogy a Palócföld könyvek el­ső darabja, a várt antológia még a könyv­hétre sem Iát napvilágot. A közművelődési határozat szellemében az Idei könyvhétnek is egyik elsőrendű feladata, hogy mind újabb és újabb olvasói rétegeket nyerjen meg az olvasás, a művelődés számá­ra. Így különösen jelentősek lesznek azok az alkalmak, amelyek résztvevői a munkásság, a dolgozó parasztság és a fiatalok köréből kerülnek ki. Az' idei könyvhét így ismételten kulturális életünk kiemelkedő eseményének ígérkezik, amelynek sikeréért mind a köz- művelődési intézmények, mind az iskolák, az üzemek, munkahelyek, társadalmi és tömeg-, szervezetek sokat tehetnek és tesznek. T. E. Pályázati rejtvény III. Futólépés Ha a megfelelő betűből ki­indulva a sakkjáték futólépé­sének szabályai szerint olvas­sátok össze a betűket, Petőfi Sándor egyik versének címét kapjátok eredményül. A vers címének első betűje ■ rejtvénypályázatunk harma­dik betűje. Megfejtésül a pályázat vé­gén — legkésőbb június 10-ig — be kell küldeni együtt, egyszerre a tíz rejtvény meg­fejtését és azt az egyetlen szót is, ami a meghatározott betűkből kialakul. A megfejtést a NÖGRÄD szerkesztőségébe kell külde­ni (Salgótarján, Palócz Imre tér 1.). A borítékra rá kell írni: Pályázati rejtvény. Bánk bán szerény sikert, mert a hang- .terjedelemmel, hangszínmel, hangerővel nem rendelkeztek azok, akik feladatuk a produkciók lelkét, ját, szilárd alapzatát kellett, hogy jelentsék. A mostani sal­gótarjáni álló énekesek, és ez rendkí* vül megnyugtató lehet a deb­receni operatársulat, vezeté- szerint se számára, meg a közönsé* motor- gére, amely reménykedhet abban, hogy pár éven belül ezek a fiatalok énekesi kva­vendégszereplés litásaik teljes fegyverzeté­ezen a téren előrelépésről ta­núskodik, noha — de ez nyil­ben állnak majd elénk, s a debreceni opera erősségei ván bármiféle alkotó munka lesznek. Ez nem jóslat: ez­mindennapos törekvése, gond­ja — akad még jócskán ten­nivaló. A színház, szokásához hí: ven, a főszerepekben kettős osztásban mutatta oe a Bánk bánt. Mi az első előadást láttuk, amikor a címszerepet — vendégként — Csongor Jó­látva és hallva alakításukat — előrejelzés. ' A többieket aligha kell kü­lön bemutatni a gyakorlott operalátogatóknak Tréfás Györgytől már megszoktuk, hogy mindig valami ..súlyo­sat”. jelentősét produkál a színpadon, úgy jelenik meg zsef, Melindát Marsay Mag- és énekel, hogy lehetetlenség da, Ottót Kecskés Sándor, Pe* nem rá figvelni. Marsay Mag­túr bánt Börcsök István, Gertrud királynőt Tas Ildikó, II- Endrét Krémer József éne­da évtizedek óta a társulat vezető énekese, számtalan ze­nei élményünk egvik fő ré­kelte. Tiborc szerepében min- szese. Ezúttal azonban nem den alkalommal Martin Já* érezzük annyira meggvőző­Tréfás nek, mint például Mimiként; vagy Cso-cso-Szán.ként \ ővü^ tra­gédiáját kevésbé sikerül át- A tragi- fájdalma nos, Biberach-éban György lépett fel. Ez az együttes jónak mond- szerelmes, megcsúfolt, ható. Kecskés Sándor kelle- letbe juttatott asszony Tiborc panasza Bánknak mes megjelenésű, árnyalt lí- (Iiorváth Bálint és Martin rai tenorral rendelkező éne- éreztetnie velünk János). kés, aki tökéletes illúziót tud kus sorsú nőalak Erkel Ferenc nemzeti ope­ránként számon tartott műve, nem kerülheti el sorsát: pár évenként a színházak min­őik újra előveszik, olykor pe­dagógiai szándékkal, hogy a folyamatosan felnövekvő ge­nerációk is láthassák; olykor művelődés- vagy gazdaság- politikai céllal, mer; megkö­veteli az intézmény érdeke, a társadalmi igény. Hogy a dehrecená színház milyen célzattal tűzte műsorára a ze­nedrámát, nemcsak lehetet­lenség, dé haszonitalanság is megokolni, hiszen a fenti tö­rekvések együttes jelentke­zése mellett még számos más nyomós érvvel lehetne elő­hozakodni. Az adott mű ese­tében végül is nem a „miért” megválaszolása a fontos, ha­nem a „hogyan”-é. Milyen előadást láthattunk a salgótarjáni megyei műve­lődési központ színpadin?, Egyetlen mondatban tömö­ren összefoglalva: az utóbbi két-három esztendő egyik legtisztességesebb operai elő­adását. Hosszabb idő óta most éreztük újra azt, hogy a szín­ház szinte valamennyi sze­repre megfelelő hangbeli adottságokkal rendelkező éne­A számadás pillanatai (Mészöly Katalin és Bálint) Horváth kelteni a léhd hercegfi sze- legerősebben a gyermekével repében. __ Börcsök István való jelenetekben sugárzik, „megnyerő” megjelenésű bé- előfordult azonban, hogy ári- kest talált és tudott kiállttá- kétlenkedő, Tas Ildikó fess áját nem tudta megtorpanás rá. E megállapításunk egy- kiállású, szép, erőteljes han- nélkül végigvinni- ben kifejezi korábbi elégedet- gú, ígéretes énekesnő, Mar- A vendégként bemutatko­lenségünk lényegét, azaz az tin János az érzelmek finom zott Csongor József nem ara­énekesi teljesítmények gyen- váltásaira is képes. S vala- tott sikert. Partnerei — külö­geségét. Több híres opera mennyien — tán egyetlen ki- nősen jól érzékelhető volt ez ugyanis azért ért el egészen vétellel — pályájuk elején llltllllllllllllllllllll .......IMIIM........MM II IMIM Illllllll II............1...............................................IMII 11 Ml 11II11 IMII MM lllllll MMMIIIMIIIIIMMMMMIIIII Ml II Ilii 11 Ml I Ml Ml 11111 Ml Hill IIIMI IMII........MM IIIIIIIIIIIIIIIIHVIIIII MIMIIM MMMMIMMIIIMIMIIMIIIIMIIIIIIIMIMMIMM IMII l.llllllllll...........MIMIIM B árány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) a második felvonás gyilkos- sági jelenetében — mindun­talan „leénekeltók”, megle­hetősen gyakran elnyomta hangját a kitűnő zenekar is. Ráadásul — talán megfázás miatt, vagy ki tudja? — egé­szen bántó, zavaró, hatás- romboló módon szedte or- _____ rán át a levegőt. S lényegé­évre, és ötvenhat tavaszán műkre felhozhatnak... Nekem normális medrébe a munka, ben e két utóbbi énekesi fel­végre kezébe kapta a ve- nem lett volna meg ez a és a nagy vegyi üzem, ahová jesítmény miatt tartiuk ..csu- gyészmérnöki diplomát. mentségem.” az események előtt tán két r am nem veti el az osztály- döztetésen kívül a továbbta- nekik, hogy kit akartak a víz harc éleződésének elméletét, és nulási lehetőség megtagadása alá nyomni!” nem enyhíti a viszonyok kép- az egyetlen elfogadható er- Ami azt illeti, ezt bizony felen szigorát. Így aztán öt- kölcsi mentség, amit az „itt elég sokáig nem mutathatta vennégy őszén újra csak be- élned s halnod kell” törve- meg. ötvenhat októbere után iratkozhatott a hetedik fél- nyének megtagadói a védel- csak lassan zökkent vissza Nekem normális me meg „Hogyhogy nem disszidáltál „Eszedbe sem jutott, hogy hónappal elszerződött, hosszú október után? — kérdeztem elmenj?” ideig csupán az őszi sztrájk Határozottan megrázta fe- kiesett termelését pó­után? ■ ■_ ......zz. tőle meglepve, amikor elő­---­------------------------------------------------------------------------------------ szőr mesélte részletesebben -é*‘ —- tolta> s gyártotta gőzerővel a 15 huszonkétezer forintot. Ötven- históriáját11— Hvel^etózrné0 »Nern- Persze hazudnék, ha szappant meg a mosóport egy nyarán, mint fizikai mun- J k után más botosán szedte "em .vallana™ *>e, hogy en' Séfig szó sem cshetetT^- Miklósnak így egyedül ma- kas, visszaverekedte magat az , oátorfáiáti” gem 1S megkísértett a vagy, , em , „ gáról kellett gondoskodnia, egyetemre. A két év előtti iz- VOl"a 3 satorfa]at! kitörni ebből a kalodából, vi- g®** a™k°r "yar°n, be epf Huszonegy éves volt, ereje galmak elültek, most a kite- ”ÉI? n®'TI ma? vagyok “ lagot látni, végre, igazi pénzt eppen nagyobb feileszteshez teljében levő, jó kötésű, izmos lepítések híre borzolta azide- mosolygott. — En en vagyok. kapni a munkámért, nem jel- k*®zi^k^vetlpn* mtmp/lhüí fiú; bízott erejében és nem geket, és apját újból elfogad- „Meg sem fordult a fejed- képes összegeket vagy borra- ® ‘ei™elésl)o1 nagyon izaátta magát a maid- ták demokratikus alezredes- ben? — kérdeztem hitetlenül, valót... Mentem volna már , e , ,nf.lyezlK a szerve- dal. Más bizonyára íróasztalt nek. Egy évet megint elvég- — Én csak tizennyolc éves csak azért is, hogy ne kelljen zendo kutatólaboratóriumba, keresett volna, alacsonyabb zett, kitűnő eredménnyel per- voltam, de éjszakákat nem szüntelen hallanom, milyen azon,Dan, ‘S61"®1 ma­beosztású helyét vagv egv pa- sze, hisz’ szenvedélye volt a aludtam: menjek-e, ne men- hálával tartozom a nép álla- £acT “ 'l““ hagyni tika laboratóriumában koty- vegyészet; a két szénhordó év jek? Két hónapja sem volt mának,'mert kegyeskedett — ok«, tooaszor is, de mind­vasztgatta volna a lázcsillapí- alatt is rengeteget tanult, s még, hogy kézbesítették a röpke nyolc év leforgása alatt! annyiszor -meggyőzték, hogy lókat, esetleg kitanulja a mű- képezte magát tovább. De megtagadott egyetemi felvéte- - kiképezni egyik egyete- helvtálíás^ szaki rajzolást s úgy próbál ötvenkettő őszén ismét előko- lem fellebbezesenek elutasi- men, s ez ennyi meg ennyi _ szocialista öntudat fehérköpenyes álláshoz jutni torták a papa kartotékját, s fását, teli voltam dühvei, gyű- pénzébe került szegénykének, es. a — ő szénkihordónak állt, mert arra hivatkozván, hogy az or- lólkodéssel, kétségbeeséssel, miért is érezzem erkölcsileg íduul ’ „aK, mar meg itt a kutya nem kérdezte, ki szágban élesedik az osztály- Hiszen jelesen érettségiztem, kötelezve magam, hogy maga- ls. va" 'a a , olso natosag el­az apja, s a kutya sem néz- harc, következésképp nem a felvételi vizsgám is jól si- san kvalifikált szaktudásomat el­t atnakT a kezébe! És neki pénz tályidegen elemeket, újra csak hiányra való hivatkozással ta- átlagbéréért bocsátom rendel- veszítene türelmet es kilépett, kellett, sok pénz. mert visz- kizárták az egyetemről. gadták meg a felvételemet, kezésére éltem hosszáig... ^°nnyen tehette: egyik haj­te. mennyi borravalót csúsz- tűrhetnek a főiskolákon ősz- került, s mind a kétszer hely- egy jobb betanított munkás Hatvankettőben végleg , i_ _ -»fi- i_: 4-ólTTÍ/ÍArtAn olamaW ocol? hiánvra val n hívnfkrtváscal fa- áflacfhiáráiárt hnrcáfnm ronHoJ- Veszítette türelmet Könnyen tehi sza akart kerülni az egyetem- Ekkor — tartott még ászén- Néhány baiátnőm hasonló Mondom, lett volna indok ép- da"' docense, aki időközben re s tisztában volt vele, hogy hordáson vett pénzből —egy okok miatt, elszánta rá ma- pen, hogy magam is vegyem ottnagyta az egyetemet es va­atiyja a négyszázforintos fi- vegyi gyárban szegődött mun-i gát, hogy elmegy, s engem is a kalapomat. Csakhogy én fameiyik akadémiai kutatoin­zetéséből nem tudja majd tá- kásnak, hogy most már kö- csábítottak. Mondhatom, nagy egyrészt az apám fia voltam, tezetipen vadait vezető állást, mogatni, a származása miatt zelebb maradjon a szakmá- lelkierő kellett hozzá, s szü- aki szintén nem ment el an- odahívta magukhoz. Miklós meg aligha számíthat ösztön- hoz. A harmadik év végére leim végtelen szeretete, hogy nak idején Nyugatra a néme- ™puit- Meg úgy is, hogy az díjra másodosztályú méregkeverővé végre is ne tartsak velük...” tekkel...” — s itt elhallga- UJ h®lyen -loval kisebb pénzt Két évig hordta a szenet küzdötte fel magát, s talán itt „Ez egészen más helyzet tott. kínálták, mint amennyire a zokszó, zúgolódás nélkül. S tölt még néhány évet, ha az volt, mint az enyém. Ne fe- „Másrészt?” —kérdeztem ki- S7ar a fizetését nyomban fol­e két év alatt összegyűjtött ötvenhármas új kormányprog- lejtsd el, hogy nekem már a váncsian. Darabig tűnődött, az- emelte vo na, amint nyilván­zsebemben volt a diplomám! tán azt mondta halkan, de valova vált, hogy ez egyszer---------------------------------------------————■— I Meg aztán te sem mentél el, nagyon keményen: komoly a kilépési szándéka. N ÓGRÁD - 1980. május 29., csütörtök látod, pedig a személyes ül- „Itt akartam megmutatni (FolyiaijuK) jesítmény miatt tartjuk „csu­pán” jónak, és nem jobbnak az előadást. Kertész Gyula rendező, Ko- váts Zoltán karmester, és a kórus minden tőle telhetőt megtesz a színvonalas előadá­sért. Kertész, ahol szükséges, kifejező, hangulatos moz­gáskompozíciókat kreál, a szűk térben ügyesen mozgat­ja szereplőit, és a tömegeket. A romantikus művet a magja stílusában állítja elénk, vi­gyázva egyúttal arra, hogy a jelenetek át ne billenjenek üres melodrámába, széles gesztusú, handabandázó pa­tétikába. A zeneileg kimun­kált előadásért elismerés il­leti a színház és a MÁV Járműjavító Vállalat ének­karát, a MÁV Filharmonikus Zenekart és Dabasi László szólistát. A balettegyüttes .■ól ^ épült be az előadásba; Fehér Miklós díszletei egy­szerűek, minden szempontból elégségesek. G reg üss Ildikó jelmezei jól idézik a történel­mi kort. Erkel nemzeti operáját örömmel hallottuk, de azt fájlaljuk, nem elegen. „Pa­pírforma szerint” ugyanis telt háznak kellett volna lennie, a valóság azonban csak a fe­lét produkálta. Rossz szo­kás szerint, ugyanis a bérle­tesek egy része távol maradt Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom