Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
1. Mértéktartó községpolitika (Mozaikok egy pásztói rétegtalálkozóról) Párbeszéd — ez az egyetlen — A nagyközség valamennyi nősége" — panaszolták a ré. izo kifejezően minősíti az üzeme stabilizálódott, kiala- teggyűlésen, s erre csak so- ELGÉP pásztói gyárában a kultak a megfelelő profilok, vány vigasz a szakmunkások minap tartott rétegtalálkozót, erősödött a munkássáválás 1o- hiányára meg az elavult tech- Nem volt véget érni nem lyamata, nológiéra való hivatkozás. No, akaró „vitaindító”, hivatalos- Minderre a Váci Kötöttáru- meg a liszt, azaz inkább a kodó sablonok helyett egysze- gyár pásztói gyáregységét em. malmok különbözősége. A rű szavakkal esett szó a nagy- lítette szemléletes példaként pásztói pékek a pásztói lisztből, községről. Mindarról, ami az a nagyközségi pártbizottság állítólag, jobb kenyeret süt- Itt élőket és az itt dolgozókat titkára. Az itt készített tér- nek, csakhogy a pásztói lisztet foglalkoztatja. méknek ugyanis több mint 90 viszik Nagybátonyba, KisteZeke László, a nagyközségi százaléka első osztályú, s ezt renyére, ide pedig szállítanak pártbizottság titkára igazán a színvonalat olyan asszonyok Selypről. Ki érti ezt? Maguk nem akarta elvenni az időt a érik el, akik néhány éve még a pásztóiak sem, nem véletlen, véleményt nyilvánítani szán- a háztartásban dolgoztak, hogy ilyen indulatosan kér- dékozók elől. lényegretörően Napjainkra pedig — szívós deztek: „Nem lehet azt elérni, — éppen ezért egyszerűen és munkával és kitartó tanulás- hogy az itt őrölt lisztből hely- sokatmondóan — foglalta ősz- sál — megszolgálták a Kiváló ken süssenek kenyeret?” Tény- sze a jelölő gyűlések tapasz- gyáregység kitüntető címet. ieg: nem lehet? talajait. — A tanácstagielöltek 40 2. 5. százaléka első alkalommal kapott előzetes bizalmat, össze- A rétegtalálkozón, persze, Hadd folytassa a krónikái tételük pedig hűen tükrözi a sokkal prózaibb dolgokról is egy Mátraszőllősnek szóló üze- választókörzetek és egyben a szó esett, mint a munkássá- nettel: kiváló „prókátorai” nagyközség sajátosságait. válás bonyolult folyamata. A vannak a társközségnek. Az kommunális fejlesztés, a gyér. ELGÉP gyárában dolgozó la- mekintézmények jelene és jö- katosoknak köszönhetően vője épp úgy foglalkoztatta a akár külön napirend is leheHogy mit értett ez alatt a jelenlevőket, mint a szolgálta- tett volna a rétegtalálkozón pártbizottság titkára, arra szá- tások színvonala. S mi sem Mátraszőllős, olyan hévvel tu- mokkal felelt. E szerint: a je- jellemzőbb az érdeklődésre: dakolták: mikor és mivel gya. löltek 51 százaléka munkás, Zeke Lászlóhoz már előzetesen rapodhat a falu? Mellesleg, 26 százaléka pedig fiatal, azaz is kérdések egész sorát juttat- abban sem volt egyetértés, harminc éven aluli. A végső ták el. hogy eddig „mit kapott” a arányokról természetesen jú- Sétányokat, pihenőparkokat, társközség. Zeke László meg nius 8-án döntenek véglegesen fokozottabb járdásítárt sürget, j* ígérte, hogy pontosan — a választók, mégis érdemes tek, más pedig arról érdeklő- számokkal is — válaszol; a megjegyezni: a legutóbbi cik- dött: lesz-e Pásztón központi levél talán már ott is van az lusban 18 százalék volt a gázellátás? A válasz: a mai ÉLGÉP-nél. Bizonyítékaként fiatalok aránya a tanácsban, körülmények között az ehhez annak Is, hogy a közéletünk Ha úgy tetszik, akkor a jelölő való bizodalom alább hagyott, fontos fórumain felvetett — és gyűlések résztvevői Pásztón az Jelzi ezt az útépítés is, hiszen g helyszínen meg nem vála- erőteljes fiatalításra szavaztak, az elkészülő burkolathoz jó szólható — kérdések sem ma- Természetesen jelentős képvi- ideig nem lehet nyúlni, még radhatnak nyitottan, selethez kívánják juttatni a csőfektetés céljából sem. nőket is, s ezt kellőképpen in- 6. dokolja a mind több lányt és 3. asszonyt foglalkoztató köny- Ez a rétegtalálkozó azonban nyűipar fejlődése. Mi jelle- A társközségek bekötésével nemcsak a szókimondása mi- mezte a jelölő gyűlések hoz- együtt tervezik a helyijáratú att volt szimpatikus, bizony- sászólásait? Erre a kérdésre autóbuszközlekedés megszer- ságul álljon itt — a végére így felelt Zeke László. vezését, felelte egy másik kér. hagyva —• a legelsőként feltett — Mindenekelőtt az, hogy a désre Zeke László, itt azonban kérdés: „Mikor lesz Pásztó felszólalók nem egyéni prob- még elidőztek egy darabig a város?” Felelt erre a kérdéslámáikkal foglalkoztak, hanem hozzászólók. A nagy távolsá- re egyébként a minap egy a közösségi gondokra kértek gokról bejáró munkásnők ok- képes hetilap is, könnyelműválaszt. Kifejezve egyben a kai kifogásolták, hogy a_MÁV- en-felelőtlenül, időszak meg- tenniakarás nemes szándékát állomásról és a Mátraszőllősről jelölésével. A rétegtalálkozón it, hiszen sokan azzal toldot- érkező járatok „nem találkoz- Zeke László nem évszámot ték meg az észrevételeiket: nak”, s ez bizony nehezíti a mondott, hanem azokat a kö- „Miben segíthetünk?” közlekedést. „A Volántól jó- vetelményeket vette sorra, Lehet — és kell is! — élni a akarat, a tanácstól pedig egy amelyeket teljesíteni kell a eselekvőkászség hasznosításé- kis piszkálás kellene, mindjárt városi cím elnyeréséhez. Ögy v*l, a holnap Pásztójáért. Az kevesebb lenne a fárasztó gya. hisszük, ez a helyes és mértékéről« összefogásával gyorsulhat loglás" — fogalmazott valaki, tartó, a városiasodást célzó a fejlődés ritmusa, ami már Ügy hisszük, az érdekeltekkel gyakorlati községpolitika. Arról eddig is figyelemre méltót al- együtt elfogadhatjuk a vá- nem is beszélve, hogy tartal- kotott. Mi történt az elmúlt laszt: amikor megépül a főút, ma van közelebb visz a években Pásztón? Az „utcá- az átszállások gondját is meg „címhez”, ről” is Iáható gyarapodásról kell szüntetni. már több alkalommal szól- Nem úgy, mint a klnyilattunk, ezúttal valami „elvon- 4. koztatások. tabbat” idézünk Zeke Lászlótól: „Űjra romlott a kenyér ml- Kelemen Gábor Esztendők óta eredményesen készítik az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában csehszlovák megrendelésre az úszó-kotró berendezéseket. A vevők elégc-' dettek az átvett termékekkel, melyek további jó minőségét Is garantálják — a képünkön levő — Jávor Gyula és Bencsik István kivitelező szakemberek. — kulcsár — A GTE vezetőségválasztó küldöttértekezlete Eredményesen oldották meg feladataikat A Műszaki és Természettu- Ez a tevékenység eddig dön- nek a 3M módszert (mozdu- dományi Egyesületek Szövet- tőén a megyeszékhely iparához latelemzéses munkamódszer) ségéhez tartozó tudományos kapcsolódott, szervezeti fel- bevezetését, valamint a pótegyesületek az idén tartják építésében pedig alkalmazko- lólagos automatizálás elter- tisztújító küldöttgyűlésüket, dott az országos szervezeti jesztését szolgáló tanfolyamok. A megyében elsőként — a felépítéséhez. A jövő feladatai között fonnapokban — a Gépipari Tu- a több mint másfél száz tos helyet foglal el a tag- dományos Egyesület megyei szakemberrel megalakult te- szervezés, a területi szerve- területi szervezete tartotta meg füleli szervezet alapvetően zetnek valóban az egész me- vezetőségválasztó küldöttköz- három vállalatnál, a salgótar- Sye területére kiterjedő te- gyűlését Salgótarjánban a jáni bányagépgyárban, a VE- vékenységének kialakítása. VEGYÉPSZER gyáregységé- GYÉFSZER, valamint a ZIM Nagybátonyban már kezdetét ben. Az ötesztendős munkát salgótarjáni gyárában fejtette vette a GTE szervezése, s értékelő, és a következő idő- ki tevékenységét, de egyesüle- rövidesen megkezdik a szerszak feladatait meghatározó ti szakemberek tevékenyked- vezet hatókörének kiterjeszté- gyűlésen megjelent Füzesi Já- nek az SKÜ-ben, a BRG-ben, ®ét a megye nyugati terüle- nos, a Gépipari Tudományos valamint az ELZETT szécsényi tein — elsősorban Balassa- Egye6ület országos főtitkára, gyárában. A beszámoló meg- gyarmaton — levő ipari üze-i Az 1975-ben létrejött me- állapította, hogy a GTE terű- mekre is. gyei területi szervezet meg- leti szervezete eredményesen A küldöttközgyűlés részalakulásának előzményeiről, a oldotta meg eddigi feladatait, vevői megválasztották a GTE gépész szakembereket tömöri- űól orientálta az egyesületbe megyei területi szervezetéinek tő szervezet létrehozásáról tömörült szakembereket a bú- új vezetőségét, amelynek eí- Etesi József elnök adott rö- zisvállalatok szakmai problé- nöke Balogh László, a VE- vid áttekintést megnyitó be- máinak megoldására. Ezt a GYÉPSZER salgótarjáni gy- szédében. Az ötéves munkát célt szolgálták a tanfolyamok, rának vezetőhelyettese, titká-’ értékelő beszámolóban Fara- a tapasztalatcserék és gyárt- ra pedig Menich István, a gó Sándor titkár elmondta, mánybemutatók, amelyek kö- VEGYÉPSZER műszaki osz^ hogy a megye iparszerkezeté- ZÜ1 1* különösen kiemelked- tályvezetője lett. * nek változása, az újabb és újabb feladatok megoldásának igénye motiválta a GTE helyi szervezetének munkáját. ........................................................................................................................................... Bár ány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény) 13. „Mert nem szeretem a későbbi szemrehányásokat. Sokkal tisztességesebb nyílt lappal játszani!” „Azaz?" — kérdeztem gyámoltalanul; most már legszívesebben eloldalogtam volna. Ez a nő vagy meleg, vagy frigid, vagy őrült! „Azaz engem roppant nehezen lehet lefektetni . . . — kihajtotta a konyakot, megint rámnézett. — Ne mondhassa majd, hogy nem szóltam idejében! Most még elmenekülhet!” „Olyan gyávának néz?” Űjra végigszaladt rajtam a pillantása. „Nem. Olyan állhatatlannak”. „Három évig jártam egy lánnyal • . — mondtam csöndesen. „És? — kérdezte. — „Mi van vele?” „Míg katona voltam, férjhez ment”. Kezét egy pillanatra a karomra tette. ,.Szegény fiú! Látja, ilyen ribancok a könnyű esetek!” Nem feleltem; Csuti járt az eszemben, s a keserűség argómra ülhetett. Egyszerre azt érzem, gyöngéden megszorítja a kezem, fölágaskodik, és halkan így szól: „Megvigasztaljalak? Gyere, táncoljunk!" A bibliában 1 van egy példázat, ha jól hallottam, egyszer, valami Lábán nevű férfiról, aki hétesztendős ingyen szolgaságot vállalt a jövendő apósánál, hogy szerelmese kezét elnyerje. No. ez a hét év nálunk is kikerekedett — csakhogy itt nekem kellett a szolgáló szerepét vállalnom... Nem panaszképpen említem, félreértés ne essék, hiszen szívesen csináltam. Iszonyú erőt ad az embernek a küszködéshez, ha van miért küzdenie. És itt volt miért! Miklósba én nem szerettem bele nyomban, hiszen az idő nem sürgetett; először alaposabban meg akartam ismerni. Az első időkben csak a csupasz őrömtől futkároztak bőröm alatt apró kis áramok, hogy íme: itt van, akit vártam! Végre bekopogtatott életembe a nálam tíz évvel idősebb férfi, aki nemcsak ebben mintázza fényesen a „családi modellt”, hanem abban is, hogy higgadt, megfontolt, józan mérnökember, aki százszorta okosabb, műveltebb nálam- De egy területen — szerencsére! — mégiscsak az én irányításomra szorult: az irodalom és művészet dolgaihoz annyit értett, mint hajdú a harangöntéshez. Tájékozatlansága e téren néha egyenesen elképesztett: az Operettszínházat nem tudta megkülönböztetni a Nemzetitől, egy drámát egy musicaltói, Mozartot Gershwintől, hogy a festészetet már ne is említsem: Rembrandt, Picasso: az nála egyre ment — mindkettő a pemzlijéből élt, hozzá az utóbbi nem is rosszul . . . Viszont másban mindenben tökéletesen otthonos volt. A vegyészetet nem említem, hisz ez természetes; ez volt a szakterülete. De korántsem volt szűkagyú specialista — a leggyakorlatibb dolgoktól a legelvontabbakig a világon minden érdekelte. Például Anglia hegy- és vízrajza, a Párizs—New York-i repülőjárat percre pontos menetideje, a japán autóipar problémái, vagy a világegyetem tágulása, a galaxisok mérete, a szupernóvái« titka, vagy az anti- anyag . . . Engem, bevallom, külpolitikai tájékozottsága lepett meg leginkább: még az új afrikai államok dolgában is eligazodott, tudta, melyik hol van, melyik másikkal határos, azelőtt milyen gyarmat volt, s még azt is: hogy hívják a soros államelnököt. Volt hát miről beszélgetnünk a legelső időkben. Mert jobbára eszpresszókban üldögéltünk és, beszélgettünk. Színhházba nem szívesen jött, utálta, hogy sötét ruhát illik öltenie és unta a darabokat- Amikor egyszer hangversenyre próbáltam csábítani, a szemembe nevetett. Képzeljem el, mennyi jó. okos könyv van a világ izgalmas problémáiról, közgazdaság, történelem, világpolitika, szociológia, amit' még mind nem olvasott —, s akkor üljön be három órára egy terembe, ahol semmi más nem történik, mint hogy ötven frakkos ember különböző rezgésszámú zörejeket csikar ki a szerszámaiból — ötszáz utcai ruhás embernek . . . Már bocsánatot kér, de nem lopja ő azt a kevéske szabad idejét! Hangosan fölnevettem, mert ilyen sajátos, a végletekig lecsupaszított nézőpontból soha nem közelített még senki fülem hallatán a muzsika világához; de végre is be kellett látnom, hogy aligha faragok Miklósból zenebolondot. Képzeljem el magyarázta aztán, hogy a világ legszebb versét hallom a világ legnagyszerűbb színészének szájából — japán nyelven. Nos? — nézett rám kajánul —, mit ér vele? Pedig a vers szavatoltan gyönyörű! De ha egyszer maga nem érti! Hát én is így vagyok a zenével! Készséggel elhiszem, hogy csodaszép, hisz annyi hozzáértő ember mondja. De mit csináljak, ha nekem japánul van?! Lassan felhagytam hát az efféle kísérletekkel, és beletörődtem, hogy negyvenen túl már aligha nevelhető az ember. De hisz Miklósnak nincs is szüksége rá, nyugtattam meg aztán magam: aki annyit tud a világról, annyira benne él az életben s oly biztosan áll a lábán, mint ő. annak , talán nincs is szüksége arra a belső támasztékra, titkos erőforrásra. amit az esendő embernek a muzsika nyújt. fPolyiaijuK) Pályázati rejtvény I. Városfáték Irmátok be az ábra vízszintes soraiba az alább felsorolt helységneveket, úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy Pest megyei város nevét adják eredményül. E város nevezetessége, hogy Dózsa György 1514-ben itt gyűjtötte össze parasztjaiból álló seregét. CSORNA, KISBÉR, NÓG- RÁD, SARKAD, SIKLÓS, VECSÉS. A város nevének első betűje egyben a végső megfejtésnek is első betűje. Pajtások! Mai rejtvényünkkel megkezdtük tízfordulós rejtvénypályázatunkat. Megfejtésül a pályázat végén — legkésőbb június 10-ig — be kell küldeni együtt, egyszerre a tíz rejtvény megfejtését és azt az egyetlen szót is, ami a meghatározott betűkből kialakul. A megfejtést a NÓGRÁD szerkesztőségébe kell küldeni (Salgótarján, Palócz Imre tér 1.). A borítékra rá kell írnál Pályázati rejtvény. NOGRAD - 1980. május 27., kedd
