Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

A hét 3 kérdése 1. Mi a jelentősége az NSZK új belpolitikai fejleményei­nek? Soha nem lehet valamit elég korán elkezdeni. Ügy látszik ezt a régi bölcsességet vallja Franz-Josef Strauss, a bajor keresztényszociális unió vezé­re is, aki a héten bejelentet­te: kancellárjelölt kíván lenni a következő választásokon. Az NSZK-beli választások azonban csak a jövő ősszel esedékesek, így a jelentkezés, vagy inkább önjelölés valóban korainak tűnhet, addig még sok víz folyik le a Rajnán és a Majnán. Csakhogy Strauss azért indította • meg hosszú menetelését, mert két csatát kell vívnia. Először, hogy je­löljék az uniópártok, másod­szor, hogy azután összemér­hesse erejét a jelenlegi koalí­ció éllovasával, minden való­színűség szerint, Schmidt kan­cellárral. Egyelőre tehát az előválasz- tási ütközetek vannak napi­renden, annál inkább, mivel a kereszténypártok részéről ed­dig mindig a CDU, a keresz­ténydemokraták állították a .kormányfőjelöltet. Strauss azonban gyengeséggel, a kép­zelőerő és a hatékonyság hiá­nyával vádolja Kohlt, s ma­ga akar helyébe lépni. Elha­tározásának okai között szere­pel, hogy a brit és kanadai konzervatívgyőzelmek után hasonló nyugatnémet irány­zatban reménykedik (az oszt­rák válásztások másmilyen ki­meneteléről természetesen si­etve megfeledkezett) s úgy (gondolja: talán előnyére válik az új elnök, Karl Carstens személye. A kereszténydemok­rata politikust a héten válasz­tották államfővé, nem közvet­len szavazással, népszerűségi mutatói ugyanis igen alacso­nyak voltak, hanem a képvi­selők és tartományok voksai- val, e területen viszont az uniópártok vannak többség­ben. Strauss döntésében köz­rejátszhat, hogy a politikus a jövő esztendőben eléri a hat­vanöt esztendős kort, vagyis ez az utolsó reális lehetősége az indulásra. Strauss bejelentése alaposan megkavarta a bonni vizeket, s nehéz előrelátni a következ­ményeket. Könnyen lehet, hogy ádáz belharc alakul ki a jobboldali ellenzék körében, nincs kizárva egy „negyedik párt” megalakulása, ami a CSU-nak a bajor keretek kö­zül történő kilépését és orszá­gossá válását jelentené. S a bajor politikusnak számolnia kell azzal, hogy a konzervatí­vok olyan országokban törtek előre, ahol az elégedetlenség a gazdasági bajokban gyökered­zett, s mindenképpen válto­zást akartak. Az NSZK-ban azonban viszonylag kedvezőbb a gazdasági háttér. S miköz­ben a nyugatnémet jobboldal a külpolitikában az enyhülést veszi célba, a többi nyugat­európai országokban, ha aka­dozásokkal is, de a józanabb és realistább erők hallatják hangjukat. Ilyen körülmények között a nagyon korán induló — esetleg nagyon későn ér­kezhet a célba ... Bokassa testőrségét —, viszont a gazdasági segítséget válto­zatlanul folyósítják. Franciaország, amikor sta­bilizálni szeretné afrikai szö­vetségeséit, sőt egy „afrikakö- zi haderő” tervét is melenge­ti, szívesebben látna egy ki­egyensúlyozottabb és szalon­képesebb vezetést Közép-Af- rikában. Egyelőre azonban még Bokassa a császár, s a vihar egy pohár vízben lát­szik kavarogni. 3. Hogyan folytatódik a kfilönbéke-folyamat El Arish átadása után? 2. Ml az oka a Bokassa császársága körüli botrány­nak? , A Közép-afrikai Császárság jelentőségét főként stratégiai helyzete (nevéből is követke­zően a kontinens szívében he­lyezkedik el), valamint urán­érctartalékai biztosítják. Ezért Párizsban sok mindent elnéztek szövetségesüknek, Bokassának, aki legutóbb fényűző koronázási szertartás­sal hívta fel magára a figyel­met. A világ egyik legszegé­nyebb országában 400 millió dollárt fecséreltek el e cere­móniára s Bokassa — külön­böző formákban — 18 kilo­gramm aranyat, töméntelen drágakövet aggatott magára. Eddig is köztudott volt rend­szerének korruptsága és ke­gyetlensége, a minap azonban végre elmondhatták a szemta­núk, hogy áprilisban gyerme­keket és kisdiákokat mészá­roltak le a főváros, Bangui utcáin. (A kisiskolások azért tiltakoztak, mert kötelezővé tették számukra, hogy az ál­lamfő feleségének gyárában készült drága egyenruhát vi­seljék!) A császár először ta­gadott, azután beismerte, hogy „külföldi hatás alatt álló 15—16 éves kamaszokat lőttek agyon..." Ezek voltak az előzmények, s mikor a héten Kigaliban, Rwanda fővárosában Giscard francia elnök az egykori gyar­matok részben ma is Párizs- barát vonalat képviselő veze­tőivel találkozott, nem kis te­hertételnek bizonyult a „kö­zép-afrikai kapcsolat”. Való­színűleg Amin ugandai elnök dicstelen példája is felötlött, amikor Franciaország most egyszerre haragra gyulladt, legalábbis haragosnak mutat­ta magát. Bejelentették a ka­tonai segély szüneteltetését — igaz, már kiépítették előzőleg Ünnepélyesen visszaadták Egyiptomnak El Arisht, azt a városkát, amelyet a Sínai-fél- sziget székhelyének tartanak. (A több mint hatvanezer négyzetkilométernyi bazaltos- sivatagos vidék igen gyéren lakott, alig 140 ezren népesí­tik be, főleg nomádok.) Még a „mosodaválságot” is ren­dezték, az izraeli katonák tisz­títója ugyanis egyiptomi terü­letbe ékelődött— A következő állomás az újabb Szadat—Begin-találkozó, s Vance amerikai külügymi­niszter védnökségével a pa­lesztin autonómiáról tervezett tárgyalássorozat megkezdése. Köztudomású, hogy nem ön- rendelkezésről van szó, csu­pán korlátozott autonómiáról (nem területekre, hanem sze­mélyekre vonatkozik) s ma­guk a palesztinek még csak nem is vehetnek részt a meg­beszéléseken. Az egyiptomiak szeretnének elérni valamit, márcsak azért is, hogy azt felmutathassák a többi arab országoknak. Izra­eli részről természetesen nem hajlandók igazi engedményre. Így azután a palesztin prob­léma megoldása, amely kulcs­kérdése a közel-keleti rende­zésnek — nem mozdulhat ki a holtpontról. Mindez csak fokozza Kairó elszigetelődését, újabban már Szudán is, amely Ománnal és Szomáliával együtt egyedül tartotta fenn vele a hivatalos kapcsolatokat, rosz- szallását nyilvánította. Szadat- nak az a gesztusa, hogy me­nedékjogot biztosítana a sah- nak, ezt a magányosságot to­vább fokozná, az arab világon túl, az iszlám országok köré­ben is. Mintha csak összebe­széltek volna, a világsajtó szinte egyöntetűen variálja a filmcímet, amikor az egyipto­mi politikával foglalkozik: A rövidtávfutó magányossága ... Réti Ervin Alaptalan vádak A bolgár lapok szombati számukban közölték, a BTA bolgár hírügynökség azzal kap­csolatos kommentárját, hogy Kairóban Bulgária javára vég­zett kémkedés vádjával több személyt bíróság elé állítottak és azzal összefüggésben az egyiptomi sajtó ismét heves bolgárellenes kampányt bonta­koztatott ki. A bolgár hírügynökség kommentárjában rámutat: az egyiptomi főügyészség által emelt vádak teljesen alapta­lanok. Az államtitkok kiszol­gáltatását „bizonyító” doku­mentumok hamisításához (eze­ket a hivatalos verzió szerint fél évvel ezelőtt a kairói bol­gár nagykövetség feldúlása- kor találták meg) az egyipto­mi rendőrségnek több mint öt hónapra volt szüksége. A BTA a továbbiakban megállapítja, hogy a kairói bolgár nagykövetség fél év­vel ezelőtti fegyveres elfogla­lását követően (ami a nem­zetközi kapcsolatokban pél­dátlan eset volt) az újabb bol­gárellenes rágalmak olyan provokációt jelentenek, amely- lyel a kairói hatóságok Egyip­tomnak nem csupán a Bolgár Népköztársasághoz, hanem a többi szocialista országhoz fű­ződő kapcsolatait is tovább kí­vánják rontani. Ellenállás a kommunákban Kína Liaoning tartományá­nak vezetői arról panaszkod­nak, hogy a tartomány kom­munáinak munkacsoportjai megtagadják a pártinstruk­ciók végrehajtását. A káde­rek egy része ugyanakkor azt állítja, hogy a pártközpont „túlságosan messzira ment el, amikor a korábbinál szélesebb körű döntési jogokat biztosí­tott a munkacsoportok szá­mára”. A tartományi pártbizottság lapja megvizsgálta a káderek panaszát és kiderítette, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb, mint ahogyan a vezetők fel­tüntetik. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a helyi pártbi­zottságok önkényesen értelme­zik a pártközpont utasításait és valójában maguk szabotál­ják azok végrehajtását. A Liaoning Zsipao munkatársai rámutatnak, hogy ellentétben a pártközpont világos utasítá­sával, a helyi vezetők tovább­ra sem biztosítják a kommu­nák munkacsoportjai számára az őket megillető döntési jo­got. A Liaoning Zsipao, amely­nek jelentését átvette a kínai párt központi lapja, a Zsen- min Zsipao is azt tanácsolja a parasztokkal elégedetlen tartományi kádereknek, hogy inkább „szabadítsák fel végre saját gondolkodásukat”, sza­kítsanak a bürokratikus és adminisztratív módszerekkel és nem utolsósorban: hajtsák végre a pártközpont utasítá­sait. 1 A BNV-re látogatott a Szíriái parlamenti delegáció A Szíriái Arab Köztársaság népi tanácsának küldöttsége — Mahmud Hadidnak, a ta­nács elnökének vezetésével — szombaton megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégeket elkísérte An- talffy György képviselő, az Interparlamentáris Unió ma­gyar—Szíriái baráti tagoza­tának elnöke. A vásárközpontban Földes László, a HUNGEXPO vezér- igazgatója tájékoztatta a kül­döttséget a vásárról. Elmondta, hogy a fejlődő országok elsősorban a fo­gyasztási javak ősZi vásárán képviseltetik magukat. Ko­rábban Szíria is rendszeresen jelentkezett termékeivel a BNV-n, Magyarország pedig rendszeresen részt vesz a da­maszkuszi vásáron, örvende­tesnek tartaná, ha- Szíria is­mét képviseltetné magát a BNV-n. Mahmud Hadid megköszön­te á tájékoztatót, s utalt rá, hogy hazatérve felhívja a fi­gyelmet a kapcsolatok ilyen jellegű fejlesztésének lehető­ségére is. A tájékoztató után a kül­döttség megtekintett több ki­állítópavilont, s különös fi­gyelmet szentelt a vegyipar, a híradástechnikai ipar, a mű­szeripar és a szerszámgépipar termékeinek. Losonczi Pál hétfőn Ausztriába utazik Az osztrák főváros Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének hétfőn kezdődő hi­vatalos látogatására készül. A kormány félhivatalos lapja, a Weiner Zeitung szombati szá­mának első oldalán közli Lo­sonczi Pál fényképét és rövi­den ismerteti az államfői szintű látogatások korábbi ál­lomásait. Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Ausztriában, majd pedig két éve, 1977-ben osztrák kollégá­ja, dr. Rudolf Kirschläger szövetségi elnök látogatott el Magyarországra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a leg­utóbbi államfői találkozón szü­letett meg az első megállapo­dás a két ország közötti ví­zumkényszer feloldásáról, amely aztán 1979. január 1-én lépett hatályba. ___ N émeth Károly nyilatkozata A Pravda, a Moszkovszkaja Pravda, a Szelszkaja Zsizny, a Trud és Szovjetszkaja Rosszi- ja szobaion ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára adott a TASZSZ buda­pesti tudósítójának a szovjet párt- és kormányküldöttség közelgő magyarországi látoga­tása előtt. UJabb földmozgások Jugoszläuiäban Az április 15-i katasztrófa óta eddig összesen 1845-ször rengett a föld a crnagorai ten­germelléken, a Kotori-öböl előtt, a tengerfenéken levő epicentrummal. Az utóbbi hetekben észlelt földmozgások közül a csütör­tök délutáni volt a legerő­Sokan hiányoztak f (Folytatás az l. oldalról) zottság együttműködésének kérdéseit taglalta. Tóth Jó- zsefné, az SZMT titkára az elmúlt két évben alakult vál­lalati művelődési bizottságok munkájának tapasztalatait ismertette, s kérte, hogy a KISZ-fiatalok többet vállalja­nak ezekből a teendőkből. Kojnok Nándor, a megyei könyvtár igazgatója kritiku­san beszélt a kapcsolatokról. Mint mondotta, sokszor „küz­deni” kell egy-egy rendezvény szervezése során a KISZ-szel való együttműködésért. Ki­fogásolta a kölcsönös infor­máció hiányát, s az olvasó­tábori szervezetlenségeket. Az országos KlSZ-értekez- let utáni teendőkről szólt Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára. Különösen a gazda­ságpolitika és a közművelődés feladatait részletezte, hang­súlyozva: nemcsak szavakban, hanem tettekben is azonosul­ni kell a feladatokkal! Ezután Ponyi Sándor, a Kohász Mű­velődési Központ munkatár. sa kapott szót. Szenvedélyes hangú hozzászólásában a na­pi munka során tapasztalha­tó gondokat említette. Többek között a „mindig ismerős ar­cok” szervezési gondjait vizs- gálgatta, majd felajánlotta, hogy a művelődési intéz­mény ifjúsági klubjában mód­szertani klubfoglalkozásokat, összejöveteleket rendezzenek a kultúrfelelősök részére. Tóth Lajos, a balassagyarmati Szán­tó Kovács János Szakközép- iskola igazgatója az irányító szervek látogatásainak gya­koriságát hiányolta, s derűlá­tóan szólt a KISZ tartalmi munkájának javulásáról. Végezetül dr. Gordos Já­nos, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára kért szót. Az alapvető célki­tűzések, tartalmi feladatok végrehajtása stagnálásának tényezőit említette. Hangsú­lyozta, meg kell találni a kul­túra elsajátításának mozgal­mi formáit. Szólt az általános műveltség, a kulturált szó­rakozás és az olvasás és film emberformáló hatásáról. A tanácskozás összefoglalóval ért véget. ^ NOGRAD - 1979. május 27., vasárnap A tervek szerint Izrael a hét visszavonulás első lépéseként, lítü teherautót. végén átadta El Arish városát a Sínai-félszigetről történő Képünkön: tevés beduin figyel egy hadifelszerelést clszál­sebb: a végleges adatok sze­rint a Mercalli skálán 8,3 fo­kos. Pénteken több 5—5,5-03 erősségű rengést jeleztek a műszerek. A crnagorai köztársasági kormány pénteken este meg­tartott rendkívüli ülésen meg­állapította, hogy a csütörtök­pénteki földrengések során 12 személy szenvedett súlyos sé­rülést és újabb, komoly anya­gi károk keletkeztek. Így a többi között üzemképtelenné vált a kotori „Rivijera” szap­pan-, a „Jadran” ruha- és a „Bokeljka” gumigyár. A tiva- ti „Mimóza” és „Kamelija” szálló nem fogadhat vendége­ket. Az iskolákban újra fel­függesztették a tanítást A Budva óvárosának már ko­rábban megsérült épületei most összedőltek. Számos he­lyen meghibásodott a villany-, gáz-, telefon- és vízvezeték. A köztársaság 4 közútján a föld- és sziklaomlások miatt szünetel a forgalom. A lakos­ság egy része, amely az utób­bi hetekben visszaköltözött házaiba, most ismét otthona elhagyására kényszerült. Ulcinj, Bar, Cetinje, Budva lakói számára pénteken újból tartálykocsik hordták az ivó­vizet. több tízezren a péntek­re és szombatra virradó éj­szakát ismét a szabad ég alatt vagy sátrakban töltötték. A titogradi rádió segítséget kér. felhívásában megint sátrak küldését sürgeti a hajléktala­nok elhelyezésére. A hadsereg és a polgári vé­delem alakulatai, ifjúsági bri­gádok és önkéntesek minde­nütt megfeszített erővel dol­goznak a romok eltakarításán és a károk helyreállításán. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom