Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

Színházi esték A hamis pénz ' A felfedező kedv lankadat­lan Szolnokon. A Szigligeti Színház társulata az elmúlt napokban Makszim Gorkij Magyarországon eleddig még nem játszott színdarabját, A hamis pénzt mutatta be a salgótarjáni József Attila me­gyei Művelődési Központban, meglehetősen mérsékelt ér­deklődés mellett. Milyen Gorkijt rajzol elénk 87. ismeretlen színdarab? Meg­ítélésem szerint a való világ dolgait már jól látó, de a megoldást pontosan még nem ismerő szerzőt. Gorkijnak ez a színműve rendkívül közeli rokonságot, sőt hasonlóságot mutat a Csehov-drámákkal. A hamis pénz hősei is, mint A három nővér, a Sirály, vagy a Cseresznyéskert alakjai, szenvednek életük, sorsuk be­zártságában, okkal, ok nélkül szembekerülnek egymással, pusztítói lesznek másoknak. Gorkij tudja e rossz közérzet okait is. Finom írói eszközök­kel érzékelteti, hogy minden bajok ősforrása a társadalmi igazságtalanság, az emberi csalárdság, hamisság. Tudja azt is, hogy a hamis ember ravasz, nehezen ismerteti fel magát; olyan, mint a hamis pénz a valódiak között. A csa­lárdságot azonban csak ideig- óráig lehet leplezni, egy életen keresztül lehetetlen. Ezt a gon­dolatot meg is fogalmazza a darab egyik szereplője, mind­egyik közül talán éppen a leg­hamisabb, az ószeres asszony, mintegy kegyelemdöfésként az agg vizsgálóbíró szemébe vág­va: az igazságot nem lehet kikerülni. És ezután a színpadon már csak az igazságot látjuk. Le­lepleződik a félszemű órás­mester számító alávalósága, az asszonyok szerelmi kielé- gületlensége és kokottsága, a vizsgálóbíró addig titkolt, de egyébként mindenki által tu­dott apasága. Gorkij A hamis pénzben a középrétegek illú­zióit és illúzióvesztését fogal­mazza meg, meggyőzően mu­tatja fel ennek az életnek tarthatatlanságát. Azt viszont még nem tudja megmondani a nézőnek, mint például az éppen egy esztendeje látott A nap gyermekeiben, vagy a .Tegor Bulicsov és a többiek­ben, nogy kik hivatottak, me­lyik osztály képes e tartha­tatlan élet megváltoztatására, az igaz emberhez illő, méltó élet megteremtésére. Horváth Jenő A nap gyer­Mai iévSajánlaiuiik 21.40. Bajazzók• Leoncavallo ismert operájá­ból készült tv-film. „A tv-feldolgozás egészen más mint a színpadi opera- előadás —, mondja Miller Lajos operaénekes, a Bajaz­zók egyik főszereplője. — Silviót sokszor énekeltem már operaszínpadon, de ez jóval koncentráltabb játékot kö­vetel az énekestől. A hang- felvételek a rádió stúdiójá­ban készültek, így technika­I ilag sokkal jobban sikerül­hettek mint bármelyik szín­padi előadás. Véleményem szerint operafilmet nagyon nehéz, de mégis érdemes csi­nálni. Ennél többet aligha adhat az operaszínpad- Ezért azt vallom, hogy ha egy ope­rát a tv-ben bemutatnak ab­ban mindent jól kell csinál­nunk. Az operaházakban ál­landóan színpadon szereplő Bajazzók így megújultan ke­rül képernyőre. A szép Ned- da szerepében Sass Szilviát hallhatják máj - . mekei után újabb Gorkij-mű- vet választott gondolatai köz­lésére. Az ember helyzete, boldogulása, sorsa érdekli, s mindezt rendkívül fegyelme­zetten, szűkszavúan és lényeg- retörően adja elő, természete­sen felhasználva a színház sajátos eszközeit, a színpad­képet, a világítást, a jelme­zeket stb. A hamis pénz cí­mű dráma előadását óhatat­lanul hasonlítjuk előző mun­kájához, A nap gyermekeihez. Ügy érezzük, abban erőtelje­sebb volt, tisztábban, érthe­tőbben tudta megfogalmazni közlendőit, mint a mostani­ban. De az igazsághoz tarto­zik, hogy az ebből a szem­pontból hálásabb feladat volt. A látott előadásban két dolgot kifogásol elsősorban a néző. Az egyik: lassú, a kelleténél komótosabb az előadás tem­pója; a másik: a szereplők között Hem mindig érezzük a kapcsolatot, az összetarto­zást. S amikor ezt leírom, né­mi lelkifurdalást érzek, mert azon aaelőadáson — jó ha — voltunk 120-an, holott 650 em­ber lj elfér a nézőtéren. Ter­mészetes, hogy a színészeket nem hajtotta átlagon felüli játékra ez a sovány nézősereg. Persze nem lenne szabad, hogy ez befolyásolja őket! De nézzünk magunkba: kit lelke­sít az érdektelenség? A színészek igyekeztek ele­get tenni feladatuknak, a rit­mus- és a kapcsolathibák el­lenére is. A méltatás élére Szabó Ildikó alakítása kíván­kozik, aki elragadó átéléssel formálta meg az ószeres asz- szonyt, s részvétünket és el­ítélésünket egyaránt kivívta. Iványi József a félszemű órás­mester figuráját a tőle meg­szokott könnyedséggel oldotta meg. S voltaképpen a többi színész is dicsérhető, a már fentebb jelzett ellenvetések ellenére is. Jutkovics Kriszti­na, Koszta Gabriella, Megy- gyessy Pál, Sarlai Imre, Iván­ka Csaba, Andai Kati jó ala­kítást nyújt. Pogány György „vékonyka” szerepében elhi­hető vé tett egy érdekes figu­rát. Ügy érzem, ez az alakí­tása a legsikerültebb az ed­dig látottak közül. A rendezés szándékát híven fejezik ki a díszletek és a jelmezek. Különösen a díszlet — Székely László munkája — tetszik a naturálist és az absztrakcióst vegyítő felfogás­ban. Nem csak teret nyújt a játéknak, hanem jellemez is. Hasonlóképpen ítélem meg a jelmezeket. Mindenkor kife­jezik viselőjének magatartá­sát, jellemének alapvető tulaj­donságait. Húros Annamária dicséretet érdemel érte. A hamis pénz figyelmeztetett bennünket egy rossz tulajdon­ságunkra: a hamisságra. Őszintén kár, hogy csak ilyen kevesen voltak kíváncsiak rá. Sulyok László Ezeréves sakkfioura A Szamarkand helyén ál lőtt őskori település — Afra- sziabe ásatásai során újabb, több mint ezeréves sakkbá­bura bukkantak a régészek. A figura 18 centiméter ma­gas és 12 centiméter átmérő­jű, kis hengerre emlékeztet. Az első sakkfigurát — ele­fántcsontlovat — a század elején találták meg ugyan itt. Jelenleg az Ermitázsban I (Czine Mihály: őrzik. Csillag a máglyán Kálvin, Szervét és az inkvizíció Sütő András drámájából készült, új színes, magyar film, március 24-től a Nógrád megyei mozik műsorán. Zene: HIDAS FRIGYES és VUKÁN GYÖRGY Operatőr: ILLÉS GYÖRGY Rendező: ADÁM OTTÖ Ü.jabb drámáiban CEgy lócsiszár virágvasárnapia, Csillag a mág­lyán, Kain és Abel) a hatalom és erkölcs, a íorradalom és hu­mánum dialektikájáról beszél, s az emberi gerinctartás problémáiról. Azok a pörök, amelyekről drámáiban beszél, nem szakadtak meg az időben, nem értek véget az egykori peresek halálával, tovább iolynak, más-más áttételben, a késői utódok életében is. Tisztábban, megrenditőbben még aligha vetették fel drámában ezeket a sorsokat meghatározó kérdéseket. Sütő And­rás „itt állok, másként nem tehetek” mély erkölcslségű el­szántságával szól. A drámákhoz, mint minden igaz író, saját éle­tét is. építőanyagul adta; idegzetét, szívét; minden mondatán ott van a személyes vallomás pecsétje. A kritika nem túlzott, amikor megállapította: Sütő András nagy drámái „már ma a holnapi klasszikusok mércéjével mérhető”. SÜTŐ ANDRAS ÜTJA, Budapest Stúdió főzetei L) Barátaink a művészetek Ha az 1977/78-as úttörőév­ben részt vettetek „A művé­szetek vándorútján” elnevezé­sű kulturális játékban, s el­nyertétek a művészet barátai tok a rádió ifjúsági műsorait, olvassátok az úttörőlapokat és a megyei lapok úttörőrovatát, nézzétek meg a mozikban az ifjúsági filmeket, olvassatok címet, akkor az idén rátok értékes könyveket. Vegyetek komolyabban próbáratevő fel­adatok várnak. Barátot választhattok ma­gatoknak: az őrsnek, a rajnak a felsorolásra kerülő tíz le­hetőség közül, amelyek mind­egyike szoros kapcsolatban van a művészettel. Kik lehet­nek a barátaitok? A könyv, a múzeum, a film, a rádió, a televízió, a színház, a muzsi­ka, a tánc, a szép szó és az újság. A barátság elmélyítése érdekében járjatok el a helyi művelődési házba, úttörőház­ba, gyermekkönyvtárba, néz­zétek a televíziót, hallgassá­részt a kulturális pályázato­kon, vetélkedőkön. A bará­taink a művészetek elnevezésű játékra a csapatvezetőségnél jelentkezzetek, teljesítménye­teket is ők értékelik majd év végén. A tíz közül válassza­tok ki egy vagy több barátot magatoknak. Nézzük csak, mit is kell teljesíteni. Barátunk a könyv: olvassa­tok rendszeresen, vegyetek részt író-olvasó találkozókon, vállaljatok társadalmi munkát a könyvtárban, teljesítsétek az irodalombarát-könyvbarát szakpróbát. Látogassatok el ;,A kődnek, a szólnék, száz szörnyű veszélynek, sziklás meredeknek, hónak, vad ereknek, Hajrá! Nekimenni! Es sose pihenni!” (Goethe) • A schönefeldi repülőtér akár jelkép is lehetne, az épí­tés szimbóluma. Ugyan még a tél itt-ott mélyebben szuny­ni. Szabó Gyula berlini riportsorozata (II.) Fényképeken a régi A NSZEP huszonnyolc éve zeumban- Berlin folyója, mozgósította a berlinieket vá- Spree, mint Londonnak a s ez megismétlődik a milé- a toszi kapunál. Az építmény szállodának külön őrá, hogy ne kerülne friss virág a többi mellé- A ber­liniek s az idelátogató turis­ták sem felejtenek. Visszatérünk lakhelyünk­re a Hotel Stadt Berlinbe. A főváros legnagyobb szál­lodája, egyszerre kéteze-ven­dégnek nyújt otthont. Szobái, modernek, kényelmesek. A ga’ázsa nyad, amiről szürke hófoltok rosuk rohamos ütemű újjá- Temze, Párizsnak a Szajna, kétemeletnyi magasságú, ko- szaunája, postája. A har- árulkodnak, de munkások új építésére, s ma már az idelá- Leningrádnak a Néva. Két rinthoszi oszlopfőivel, mér- minchetedik emeletre pillana­kifutópálya földtükrén dől- togatók elismerően csettinte- ága fonja koszorúba a szige- tani goznak, korszerű hangárt emelnek. Gyorsan nő a vá­ros igazi metropolisszá. A Fernsehturm, azaz a televí­ziós torony aljánál négyzet­nehezen lehet betelni. A városnézés annak is tar­lig bedőlt épületek, amelyek- szék bői faágak kukucskálnak ki, szomorúan meredező üszkös falak, mutató abból a húsz­millió köbméter törmelékből, amely az NDK fővárosát bo­rította a második világhábon után. A bombák nem tettek különbséget- Néhány fedetlen, h‘^f, teljesítetlen' többnyire rommá lett mű- J emlék ma is ébren tartja az emlékezést. Helyreállításuk­ra sor kerül majd, de a ber­liniek, azt mondják: előbb legyen mindenkinek lakása, s ehhez még legalább tíz év nomlolczatat kell. Az 1976—1980. közötti öt­éves terv szerint, öt esztendő alatt 550 ezer új lakást építe­nek, s 200 ezer út építésére, át­alakítására is sor kerül. tógát meglepetéseket, aki nem először jár a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városában. Az Unter den Lin- denen a hársíasor ugyanúgy sétálnak a kelők, mintha a szél már a nek nyelvükkel látva a pom- tét, ameiynek északnyugati pás és széles utcákat, a prak- részén áll a Pergamon Mú- tikus, lemosható falú épüle- zeum, amely három évtizedig teket, s azt a harmóniát, amit épült. A British Múzeum és a régi Berlin maradványai és a Louvre mellett itt talál- méteres fotókon a régi Bér- az új létesítmények között hatók az ősi elő-ázsiai kúltá- lin. A múlt, a mementó: fé- megszerkesztettek az építé- rák legszebb emlékei. — A felújítási munkálatok — A lányom, a lalkemre miatt, sajnos csak egy részét kötötte, hogy a városházát ok- tekinthetjük meg — újságol- virágok illatát sodorná, pe- vetlenül nézzem meg! — ta dr. Endrei Árpád, a Coop- dig még a tavasz is csak ko- mondja mosolyogva a berceli tourist idegenvezetője. Így pogtat. Megcsodáljuk a rítrüta n mácnriilc viláeháhnrú Nagy sándor' s együtt bakta- aki nem látta még az Istar- Humboldt Egyetem épületét, a , _.-í.-_____ tunk a Rathausstrasse felé, kaput vagy Innin istennő uru- ahol hajdan Einstein, Hegel h ogy eme gyermeki óhaj ne- ki templomának borítását, oktatott és Engels, Feuerbach, maradjon, most kénytelen „megeléged- Liebknecht tanult. A városháza vörös klinkertég- ni” a névadó Pergamon-ol-.. Iái az építész, Waesemann tárral, amelyet a világ Carl , autóbusz a treptovn agyában születtek, aki meg- Humann 1878—1880. közötti Par, előtt megáll. Elséta- álmodta Berlin egyik leg- expedíciójának köszönhet. ..* a n *s eayu~ szebb műemlékét. Az épület Itt a világ minden tájáról g0 ,. emlékműhöz, amely a körbefutó friz, Berlinbe érkező turisták -za- Ber^nert elesett ^ a város kép- rándokhelye. Ülnek szemben ??,°Y;!e* ^ a tanának állított em­pontosságú boltíveivel, tok alatt felrepít a gyorslift. A bár ablakaiból csodálatos a kivilágított főváros, százmé­ternyi mélységben a jármű­vek, mint apró match-box au­tók haladnak. A másnapi program: pots- mellett dami kirándulás- Itt még járó- tgj van> összefüggő a hóta­karó, az erőtlen napfény el­vétve vékonyítja a tócsák jegét. A királyi paloták együt­tese valódi csemegét jelente­nek a szemnek, a Sanssouci- élmények lenyűgözőek: — Nahát! — tör ki egy só­haj Kertész Ignácnéből — Én már sok mindent meg­értem, de ilyen szépet nem­a „kőkrónika” zeletbeli történelemkönyvé­nek lapjait eleveníti meg. Ami a követ illeti, abból akad elég a Pergamon Mú­NOGRAD — 1979. március 24., szombat a monumentális oltárral, cso­dálják oszlopsorát, a hatal­mas márványfrizt. Időszámí­tás előtt 160—180-ra teszik készítésének idejét. Csodálatos — gyönyör­léket. A mauzóleum húszezer láttam... A csoportnak még’ lóncsn ---------------------Vanegy . .. . . ‘epcso- kérése: szeretnék megtekinte­jen, amelyre tizenhárom me- ni azt a szobát, a Cecilienhof ter magas voroskatona szob- kastélyban, ahol 1945. au- ra néz le, virágcsokrok, ko- gusztUs másodikén Sztálin, szőrük A közelmúltban un- Truman és Attlee aláírták a nepeltek a szovjet hadsereg potsdami szerződést, napjat, egy részükét akkor ködnek a nógrádi asszonyok, helyezték el, de nincs, olyan Teljesül­közösen nyomdába, újság­szerkesztőségbe, könyvesbolt­ba, könyvkiadóba. Barátunk a múzeum: láto­gassátok rendszeresen a kiál­lításokat, vegyetek részt a gyermekfoglalkozásokon, kap­csolódjatok be a Tájak, korok, múzeumok mozgalomba, ol­vassátok a Múzsák Múzeumi Magazint, végezzetek néprajzi, honismereti gyűjtőmunkát. Barátunk a film: járjatok rendszeresen moziba, alakít­satok filmbarátkört, diafilm­klubot, olvassátok a Filmszem című lapot. Barátunk a rádió: hallgas­sátok egyénileg és közösen a rádió gyermekműsorait, „vált­satok bérletet” a Százszorszép Színházba, vegyetek részt a rádió vetélkedőin, olvassátok a Rádió és tv-új ságot. Barátunk a televízió: a fel­adatok azonosak a rádiónál felsoroltakkal. Küldjétek tu­dósításokat a^TTT-nek. Barátunk a színház: rend­szeres színházlátogatás, rész­vétel a Színházi élményeim pályázaton, az iskolai irodalmi színpadon, bábszakkörben va­ló tevékenység, az Ifjú Néző olvasása. Barátunk a muzsika: aktív részvétel a csapat zenei életé­ben, dal- és zeneműtanulás, énekkarban, zenekarban, ifjú zenebarát klubtagság, hang- versenvlátogatás, az Ifjú ze­nebarát olvasása. Barátunk a tánc: népi já­tékok, táncok tanulása, rész­vétel társastáncklubban, tánc­házban, táncról szóló könyvek olvasása. Barátunk a szép szó: a Kincskereső Édes anyanyel­vűnk rovatában megadott fel­adatok végrehajtása, a rádió nyelvművelő műsorainak meg­hallgatása, részvétel a Kazin- czy-pályázaton, vetélkedőkön. Barátunk az újság: szerkesz­tőségek, nyomdák meglátoga­tása, úttörőlapok, a megyei újság gyermekrovatának, a csapatújságnak a tudósítása, újságok előfizetése, terjesztése. A választható feladatoknak csak egy részét soroltuk fel ízelítőnek. Még részletesebben megtudhattok mindent a csa­patvezetőségtől, de magatok is kitalálhattok a választott területen az egyéniségeteknek, adottságaitoknak, lehetőségei­teknek leginkább megfelelő feladatot. Alanyi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom